Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

KEDVELI

a német óriás tarka nyulat?

A német óriás tarka nyál az egész világon közkedvelt fajta. Nálunk is egyre többen tartják és szaporítják. Sőt! A Szlovákiai és a Csehországi Állattenyésztők Szövetségének kebelében már szakosított klubok is működnek. A szlovákiai fajtaklub megalakítását az a Dolný Ohaj-i Viliam Cúvala szorgalmazta, aki évtizedekkel ezelőtt eljegyezte magát ezzel a fajtával. és 1964-ben a csehországi fajtaklubnak is alapító tagja volt.

Szlovákiában 1970-ben alakult meg a német óriás tarka nyulakat tenyésztők klubja, melynek elnöke Viliam Cúvala lett. A klub másfél évtizede tizenkilenc taggal indult, ma közel negyven fős csoport munkáját irányítja. A vezetőség évente négy alkalommal ülésezik, s a megtárgyalt anyagokat, meg a határozatokat „Tájékoztató“ formájában a tagok rendelkezésére bocsátják. A taggyűlést mindig az év végén tartják, az esetek többségében Trenöianské Stankovcén, mégpedig rendszerint szakosított bemutatóval egybekapcsolva.

A fajtaklub az utóbbi időben szorosan együttműködik a csehországi klubbal, s tagjai részére évente szocialista versenyt hirdet. A rendszerint igen komoly vetélkedő a klub vándorserlegéért folyik, de értékes tárgyi jutalmak is serkentik a tenyésztők kezdeményezését.

A klubnak bárki tagja lehet, aki már tagja a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének és legalább három éve fajtatiszta német óriás tarka nyulakat tenyészt. Előrebocsátjuk, hogy a klubtagok részére nem utalnak ki külön takarmányt a központi alapokból, tehát akiket az esetleges kedvezményes takarmánybeszerzési lehetőség csábít, azok általában csalódottan felhagynak a vállalkozással. A klub azokat a tenyésztőket hívja és várja, akik a szövetség által egyébként is biztosított feltételek közepette, behatóbban szeretnének foglalkozni ezzel a kimondottan szép fajtával, és némi áldozatot is hajlandók hozni annak érdekében, hogy fokozatosan magasabb színvonalra emelhessük a német óriás tarka nyúl háztáji tenyésztését. A klub a kezdőknek és haladóknak egyaránt hatékony segítséget nyújt, s biztosítja a legrangosabb kiállításokon való részvételt is. Feltéve persze, hogy a tenyésztő a saját állatállományával vagy a klubtagoktól beszerzett tenyészállatokkal olyan eredményeket tud felmutatni, amelyek valóban feljogosítják a tenyésztőt ilyen szereplésre.

A klubtagság iránt érdeklődők bármely klubtagnál jelentkezhetnek, aki azután egész évben segítségükre lesz a tenyésztői munkában. A tagsági viszonyról természetesen csak az év végi taggyűlés határoz. No persze, azoknak is szívesen segít a klub — mindenekelőtt tanáccsal, tenyészállatokkal —, akik egyelőre nem tagjai a klubnak és még nem is fontolgatják, hogy talán érdemes lenne vállalni a klubtevékenységgel járó több'etmnnkát. A klubtagok többsége igen szép állománnyal rendelkezik. Vannak szép fekete-fehér és kék-fehér német óriás tarka nyulaik, melyek közül a tenyésztők gyakran a kiállításokon is sokat értékesítenek.

Tekintettel arra, hogy egy idő óta a dél-szlovákiai nyulászok körében is aránylag komoly érdeklődés tapasztalható a német óriás tarka nyulak iránt, az alábbiakban megadjuk néhány elismerten jő tenyésztő címét, akiktől bármikor lehet vásárolni, illetve rendelni tenyészállatokat.

fán Bobot, Neresnica 2250, 95171 Zvolen;

Jozef Červeň, Vitališovce 362, 032 01 Okoličné;

Viliam Cúvala, 941 43 Dolný Ohaj 244;

Ladislav Friga, Jasenovská 295, 066 01 Humenné;

Ján Klčo. 916 23 Pobedím 18;

Ing. Emil Knežo, IňaCovce 38, 072 11 Čeôehov;

Pavol Kočík, 925 62 Váhovce 342;

Jozef Majzler, 966 52 Tekovská Breznica 321;

Németh Ottó, 941 43 Dolný Ohaj 208;

Marian Skoršepa, Oékov 70, 916 22 Podolie n/Dud.;

Ján Vajcik, Dobšinského 28. 974 01 Banská Bystrica.

Hál ennyit dióhéjban a megalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő fajtaklub tevékenységéről. Aki ennél többet óhajt tudni vagy mondjuk a lakhelyéhez közelebbi tenyésztő címét szeretné megszerezni, bátran fogjon tollat, a klub titkára minden kérdésre válaszol.

MARIAN SKORŠEPA, a klub titkára

Ésszerű növényváltással, folyamatos vetéssel-ültetéssel kora tavasztól késő őszig ésszerűen kihasználhatjuk a fóliaházat Fotó:—dek

Hogy évekig szép legyen...

Az emberek többsége szereti a zöld gyepet, az üde pázsitot, de a nagy fáradsággal telepített gyep ápolásához, gondozásához kevesen értenek. Nem csoda, hiszen ehhez is szakértelem szükséges. Hogy pontosan mennyi, arról Hegedűs Árpád kertészmérnöktől érdeklődtünk.

— Mint minden növény, a pihenőkertben telepített gyep is rendszeres gondozást kíván. Gondoljunk csak bele: egyetlen fűegved egy év alatt akár ötszáz métert képes nőni és több száz négyzetméternyi gyökérzetet tud fejleszteni, ha szakszerűen ápolják.

— Ügy mondják, a füvesített terület amolyan élő szőnyeg.

— így igaz. A szép pázsit négyzetméterenkénti több ezer fűszála oxigént bocsát ki, leköti a port, növeli a környezet páratartalmát, megköti a csapadékot és enyhíti a talajmenti légmozgásokat. Hogy ezen túlmenően gyönyörködtet és pihentet, no meg díszít is, az már csak „ráadás“.

— A rendszeres locsolás és fejtrágyázás mellett az egyik legfontosabb ápolási munka a kaszálás, vagy ha úgy tetszik, a nyírás. Mikor és hogyan vágjuk a füvet?

— Azt mondja, a kaszálás a gyep karbantartásának egyik legfontosabb ápolási munkája. Én azt mondom, hogy a legfontosabb. Többnyire évente hatszor kell kaszálni a gyepet, de előfordulhat, hogy akár tizenötször is. Ugyanis a rendszeres kaszálás-nyírás hatására fejlődik ki a bokrosodásl csomóból a sok-sok mellékhajtás. melyek a gyepszőnyeg záródását, tömöttségét biztosítják. Akkor vegyük elő a fűnyírót, amikor a fűszálak hoszsza már eléri a 10—12 cm-t.

Óvatosan dolgozzunk, és inkább magasabb tarlót hagyr junk, nehogy kárt tegyünk a talajfelszín közelében elhelyezkedő bokrosodási csomókban. Legjobb 3—4 cm-es tarlót hagy-: ni, így nem taroljuk le а bök« rosodásl csomót. Kisebb területen egyszerű kézi hengerkéses fűnyírókat használhatunk, de a sarló is megteszi. Motoros fűkaszákat csak nagyobb területek ápolására érdemes igénybe venni. A levágott füvet nem okvetlenül muszáj eltakarítani. Ha gyakran kaszálunk és a levágott fűszálak hossza legfeljebb 3—5 cm, akkor a kaszálékot nyugodtan a tarlón hagyhatjuk. Gyorsan elbomlik és pótolja a terület szerv esanyag-készletét.

— Mi mindent kell még tenni annak érdekében, hogy a gyepfelület évekig szép legyen, ne pusztuljon ki?

— A mesterségesen előállított törpítő, növekedést gátló vegyszerekkel a szükséges kaszálások számát talán csők« kenthetnénk, de az eddigi tapasztalatok még nem egyértelműek, tehát a szerek használatának elterjedése a jövő kér-, dése. Ami pedig a többi tennivalót illeti: a füvesített területet rendszeresen kell locsolni (hetente egy alkalommal 15 mm csapadékot juttatva), fejtrágyázni fáz évi adag 3—4 dkg nitrogén és 1—2 dkg foszfor négyzetméterenként) és szellőztetni, hogy megszüntessük az állandó igénybevétel és az öntözés talajtömörítő hatását. Azok járnak el helyesen, akik évente legalább két alkalommal (tavasszal és ősszel) mintegy 10—15 cm mélyen „megbolygatják“ a gyepet. Kisebb területen elég minden 10—15 cm-ben megszurkálni a talajt egy hegyes vasrűdda], de az ügyesebbek akár gyepszellőzfetető hengert is készíthetnek, mondjuk a lap május 11-1 számának szakrovatában közölt ábra és adatok alapján.

(kmf )

kerék fontos kelléke az arany hörcsijgtartásnak, játék és torna egyben, ami biztosítja az állat számára a szükséges és egészséges testmozgást. A futókereket házilag is el lehet készíteni.

Az oldalakat farostlemezből (vastagabb kartonból) készítjük. Kimérjük a két kört, majd kivágjuk és megjelöljük a középpontokat. A négy bebújó lyukat kis pohár segítségével rajzolhatjuk meg, fúróval kilyuggatjuk és a karika kiemelése után reszelővei simítjuk el a széleket. A nagy körlap közepébe 2-es fúróval lyukat fúrunk, majd fenyődeszkából 7— 8 cm széles csíkokat vágunk (a szálra merőlegesen) és éles késsel 5—6 mm vastag lemeziltfUBZBUIIIIíl

KÉRDÉS:

A tőkeművelésű, homoki szőlőmet szeretném átalakítani kordonművelésre, de nem tudom, hogyan fogjak hozzá. Az is érdekelne, alkalmas-e a tőkemüvelés egyesfüggöny kialakítására? Továbbá: mivel eddig zömmel savas bort adó Ezerjót termeltem, olyan fajtákat Is szeretnék telepíteni, amelyek tompítanák a bor savtartalmát. Milyen fajták jöhetnének számításba?

K. L., K.

VÁLASZUNK:

Az öregebb telepítésű, tőkeművelésre beállított szőlőt csak abban az esetben érdemes átalakítani kordonművelésre vagy más magasművelésre (pl. egyesfügönyre), ha az ültetvény 15 évesnél fiatalabb, a tőkék még erőteljesen növekednek, a tőkefej és a gyökérzet egészsége®, azonkívül az alanyok és a ráoltott fajták is alkalmasak a kordon- vagy egyéb magasművelésre.

A kordonművelésre való átállás rendszerint a sortávolság

kékre hasogatjuk. Ezt követően az egyik körlapot a padlón vagy erős asztallapon az egyik oldalon alátámasztjuk, a másikon rászegezzük az első lemezt. Amikor valamennyi lemezt felerősítettük, meg kell győződnünk róla, nem áll-e ki valamelyik szeg hegye, ami felsérthetné az állat lábát.

A tengely kb. 2 mm átmérőjű vasdrótból készül, de alkalmas egy hegesztőpálca is. Vékony lemezből kis téglalapot vágunk, középre 2-es, a két végére 4-es lyukat fúrunk. Ezután a tengelyt a lemezke középső lyukába hegesztetjük.

növelését is maga után vonja. Kordonművelésnél a jó megvilágítottság érdekében — a művelésmőd magasságától függően — a sortávolságot legalább 150 cm-ben kell meghatározni. Ez annyit jelent, hogy a tőkeművelésű ültetvény korszerűsítése során minden második sort kt kell vágni. A kivágásra kerülő tőkéket az irtás előtti évben ún. zsaroló metszéssel kezelik, ami annyit jelent, hogy az átlagosnál jóval több rügyet hagynak meg (ezzel igyekeznek biztosítani a korábbinak megfelelő hozamot), viszont a megmaradó sorok tőkéit az átlagosnál kisebb számú rüggyel terhelik, hogy Itt a törzs és a kordonkar kialakításához elegendő számú és kellő hosszúságii vesszőt tudjanak kinevelni.

Az átalakítás elsődleges célja, hogy a korábbi művelésre beállított tőkéből olyan, tőketörzsnek alkalmas hajtást (vesszőt) nyerjünk, amely tápanyagszállításra alkalmas. E- zért átalakítás előtt a fejművelésű tőkét legjobb kopaszra metszeni, esetleg a tőkefejet közvetlenül a nyak fölött viszszavágni, A fölösleges idősebb vagy felmagasodott fás részeket (szarvakat) fűrésszel vagy

futókereket!

Az állvány fából vagy erősebb szalagvasból készül. A talpdeszka vastagabb fából, ennek oldalára kerül a két léc 2—2 szeggel rögzítve. A két

metszőollóval eltávolítjuk vagy visszavágjuk az éves vesszőig. A tőkefejből nőtt vesszőkön 1—2 rügyes. ugarcsapot hagyhatunk. Az elszáradt csonkokat az egészséges részig, tehát a tőkealapig kell visszavágni, mert csak az egészséges felület képes behegedni. Ellenkező esetben a korhadás tovább haladna a tőke belsejébe. A sebeket 2 százalékos Fundazololdattal célszerű kezelni.

Bakművelésű tőkéknél a központi helyű bakból igyekezzünk törzsnek való hajtást kinevelni. A támberendezést még a tenyészidő folyamán meg kell építeni, hogy biztosíthassuk a hajtások szabályos növekedését és fejlődését. Ha a tőkefejből vagy az ugarcsapből előtörő hajtások elérik a 30— 40 cm-es bosszúságot, el kell végezni a hajtásválogatást. Válogatáskor mindig a legkedvezőbb elhelyezkedésű 3—4 hajtást hagyjuk meg, s ezeket rendszeresen kötözzük. A következő évben metszéskor kiválasztott 1—2 vesszőből alakítjuk ki a törzset, illetve a kordonkart.

A tőkeművelésű szőlő egyesfüggönyre is átalakítható, de figyelembe kell venni a sortávolsággal szembeni igényt. Az

léc magasságát a kerékdob rá« drusza határozza meg. Maradjon 1 cm a kerék alatt, a csapágy kb. 0,5 cm-rel a tartóoszlop tetejére kerül. Kifúrjuk a faoszlop végét és 4 db kis téglalapot végünk 1 mm vastag lemezből. A belsőkön 3—3, a külsőkön 2—2 lyukat fúrunk. A felső lyukakba kerül a tengely két vége, az alsókba anyáscsavarok. Összerakáskor az egyik oldalon csak az egyik anyáscsavart tegyük fel, hogy a külső lemez elforgatható legyen, amíg a tengelyt a forgódobbal behelyezzük. Vas tartóoszlopon a legjobban bevált a 0,5 cm vastag, bakelitből készített csapágy, amelyet disznózsírral vagy margarinnal kell megkenni. A jó kerék teljesen zajtalan. Ha éjjel fut benne a hörcsög, legfeljebb a körmei ukozta parányi neszt lehet hallani. (Állatvilág)

átalakítást megyorsíthatjuk, ha zöld állapotban is gondolunk a tőke megfelelő alakítására. Ä tőkefejből előtörő hajtásokat most már tőből eltávolítjuk, s a továbbiakban a tőkéket ugyanúgy alakítjuk, mint a ma« gasművelési módra telepített, új ültetvényekben. Ami nagyon fontos, a tőkék átalakításakor nem szabad megfeledkezni a művelésmódnak megfelelő táp-: anyagpótlásról.

Ami a második kérdést lile« ti: sajátos éghajlati viszonya« ink közepette az Ezerjó alko« hóiban gazdag, de elég kemény pecsenyebort ad. A kemény savak főleg kedvezőtlen évjárat esetén kirívóaü, de a savas bor lágy, tehát kevesebb savat tartalmazó borral házasítva, élvezhetőbbé tehető Feltételeink kö-. zepette a következő fajták kínálnak lágy, viszonylag ala« csony savtartalmú bort: Rizlingszilváni (Müller-Tburgau), Irsai Olivér, Korai piros vei« teiini. Tramini és Ottonel muskotály, Mivel ezek az Ezerjónál korábbi érésűek, vele egyidőben általában nem szüretelhető'«. Ezért a kívánt savtartalmat a kész borok tetszés szerinti arányban végzett házasításával állíthatjuk be.

Korpás András agrármérnök

3

A tőkeművelésű szőlő átalakítása kordonm&velésre. A

tavaszi állapot, В

őszi ál lapot