Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-18 / 20. szám

1985. május 18. SZABAD FÖLDMŰVES Miként vélekedik az elnök Farnad (Farná) takaros portáival, új utcasoraival, virágágyasaival, szívélyes la­kóival szinte semmiben sem különbözik a többi községtől. Tavasszal akác és or­gona Illata árasztja el. Nyáron az új ke­nyér, ősszel a borrá érlelődő must illata terjeng. Télen, a disznóölések idején pedig az Ínycsiklandó hurka- és kolbászillat árad. Ami viszont a többi községtől még­is megkülönbözteti, az a szövetkezet, a­­mely a lévai (Levice) járás legjobbjai kö­zé tartozik. Az elsőbbségért a szomszédos nagyölvedi (Veiké Ludince) szövetkezettel van versenyben. Ä Farnsdi Efsz eredményei a község lakosságának életszín­vonalában bóven tükröződnek. Ml sem tanúskodik erről job­ban, mint az új lakberendezés, a színes tv, az automata mosó­gép, a személygépkocsi. Ezen felsorolt használati tárgyak ma a szövetkezeti tagok háztartá­sában már szinte közhasznála­­túak. Nagy kár, hogy a köz­ségben nem épült fel egy bevá­sárlási és szolgáltatási központ, amely méltón képviselhetné a szövetkezet eredményeit. Igaz, nemrég adták át rendeltetésé­nek az új művelődési otthont, de ez önmagában véve egy Ilyen nagy községre nézve vaj­mi kevés. — Egy szociális központ fel­építését szorgalmazzuk — han­goztatja fán Bielik, a szövetke­zet elnöke —, sajnos, minded­dig eredménytelenül. — A köz­ség lakói számára egy szociális létesítmény, egy általános or­vost és fogorvosi rendelő, egy üzemi étkezde és a nyugdíja sok klubja nagy többletet jelen­tene. Immár harminchat éve közösen gazdálkodunk, eredmé­nyeinket sikerek koronázzák, s mégis, amikor a régi, főleg az állattenyésztési épületek korszerűsítéséről van sző, egy helyben topogunk. Mintha erre nem futná eszközeinkből. Az efsz-ben a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szer­vezeteivel együttműködve fo­kozott erőfeszítést fejtenek ki a kitűzött szociális program megvalósítására, a minél ked­vezőbb élet- és munkakörülmé­nyek megteremtésére. — Szinte naponta hangoztat­juk azt az általános érvényű szabályt, miszerint ha az em­berek számára kedvező munka­helyi feltételeket teremtünk, akkor nagyobb kedvvel dolgoz­nak és lényegesen jobb ered­ményeket érnek el, mint azok, akik közömbösen tekintenek az őket körülvevő kedvezőtlen környezetre — folytatja az el­nök. — De a rendetlenségért is az emberek a felelősek — szakí­tom félbe až elnök fejtegetését. — Ez igaz. Ezért arra törek­szünk. hogy az emberek mun­kahelyükön megteremtsék és megtartsák a rendet. Ezirányé Igyekezetünk sok tekintetben sikerrel járt. Az SZFSZ szervezeti egységei hathatós segítséget nyújtanak a szövetkezet vezetőségének. Igyekezetüket arra fordítják, hogy az emberekről való egyé­­temes gondoskodás alapelvei a gyakorlatban teljes mértékben érvényesüljenek. Megmutatko­zik ez a termelési értekezlete­ken kibontakozó viták során is. Az elért eredmények alakulá­sát pedig valamennyien figye­lemmel kísérhetik a faliújsá­gok révén. — Szövetkezetünkben Íratlan törvény, hogy a kedvező ered­ményekért alaposan meg kell közdeni — folytatja a beszél­getést Ján Bielik. — Annak el­lenére, hogy tavaly a kedvezőt­len időjárás sokszor keserítette ez életünket, mégis jő eredmé­nyeket értünk el. Hiszen csak gabonafélékből több mint 597 tonnával teliesftet*ük tűi ter­melési tervünket. A Famadt Efsz-ben mindig is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a cukorrépa-termesz­tésnek. főleg a megfelelő terü­letek kiválasztása tekintetében. Tavaly ezt a fontos ipari nö­vényt 220 hektáron termesztet­ték és hektáronkénti átlagban negyvenhat tonnás termést ta­karítottak be, a tervezett negy­ven tonnás átlaghozammal szemben. A répa cukortartalma elérte a 15,5 százalékot. Min­den száz kilő répát 41 koroná­ért értékesítettek, s ezáltal a tervezett bevételt több mint egymillió koronával teljesítet­ték túl. Így egy hektárnyi terü­letről 7161 kilő cukrot termel­tek. — Az idén megismétlik-e a tavalyi sikereket? — érdeklő­döm. — Ezt előre nehéz megjó­solni. A vetés késése rendsze­rint csökkenti a hozamokat. Bízunk abban, hogy a termé­szet „behozza“ a kezdeti le­maradást. — A farnadiak nagyon jől tudják azt, hogy az állatte­nyésztés eredményeit nemcsak a tömegtakarmányok mennyisé­ge, hanem ezek minősége is nagymértékben befolyásolja. A múlt évi aszály következtében a nyári hónapokban jelentős gondokat okozott a zöldtakar­mányozás. A cukorrépa beta­karítása után — amikor a ta­karmányadagot leveles répafej­jel és répaszelettel egészíthet­ték ki — javult a helyzet. — A szárazság miatt azonban nem adtuk fel a harcot — mon­dotta mosolyogva az elnök. — Felidéztük az alapelvünket, mi­szerint az eredményekért nap mint nap meg kell küzdenünk. A fokozott erőfeszítés eredmé­nyeként az állattenyésztés sza­kaszán előirányzott termelési és értékesítési tervünket túl­teljesítettük. A gazdaságban 1888 darab szarvasmarhát, ebből hatszáz darab tehenet tartanak. Az egyedenkénti évi tejtermelés­ben elérték a 3£26 litert, ami 9.66 literes napi átlagnak felel meg. A sertéshizlalásban elér­ték a napi 0,53 kilogrammos súlygyarapodási átlagot, ami két dekagrammal több volt a tervezettnél. A marhahizlalás­ban pedig a napi súlygyarapo­dás átlaga három dekagrammal meghaladta a tervezettet. A legjobb eredményeket a szocialista brigádok tagjai ér­ték el. Tevékenységüket a ter­melékenység növelésére, az erő­­takarmányok megtakarítására, az álletelhullás csökkentésére és az üszőkről való fokozott gondoskodásra irányították. U- gyanez érvényes az idei évre is. Az év elejétől kezdve a tej­termelés napi átlaga elérte e 9,5 litert, a hízósertések súly­­gvarapodása a 0,52, a hizómar­­háké pedig a 0.70 kilőt. Am ami a legfontosabb, az erőta­karmány fogyasztási szabványát nem lépték túl. Mivel a szövetkezet egyik fő célja a termelési költségek csökkentése, ennek érdekében fokozott figyelmet szentelnek a tenyésztői munkának, az ál­latgondozásnak, az állategész­ségügynek, a tej szakszerű ke­zelésének, valamint az istállók és az állatok tisztaságának. — Az ntőbbl időben ezen я téren is jelentős javulás mutat­kozott — mondotta elégedetten az elnök. Meg vagyok győződ­ve arről, hogy a közeljövőben nem kell majd foglalkoznunk a rendetlenség kérdésével, s a dolgozókat nem kell majd a tisztaság betartására utasítani. Az új takarmánykeverő központ átadása után a takarmányozási technológia jelentős javulásá­val számolnnk. A szövetkezet fő támaszát a javítóműhely dolgozói képezik. Az egyes szántóföldi munkákat idejében és jő minőséggel vég­zik. A javításra váró gépek a pótalkatrészek esetleges hiánya ellenére sem állnak sokáig a műhelyekben. A gépjavító mű­hely dolgozói számára bőven akad munka. Hiszen a szövet­kezet gépparkjának értéke el­érte a húszmillió koronát. A nagy teljesítményű gépek ki­használása érdekében a gépke­zelők nyújtott műszakokban dolgoznak. — Az építészeti csoport dol­gozói is derekas munkát vé­geztek — jegyzi meg az elnök. -— Az ő munkájuk nyomán épült a kilencvenezer köbméter befogadóképességű trágyatelep, a szénatároló, valamint a köz­ponti takarmánykeverő. A gazdasági eredmények ked­vező alakulása következtében a szövetkezet a mezőgazdasági nyerstermelés tervét kétmillió koronával teljesítette túl. Igaz, egyesek azt is mondhatják, hogy ez nem Is olyan sok. Tu­datosítani kell azonban, hogy mindössze 2408 hektárnyi me­zőgazdasági területen gazdál­kodó szövetkezetről van sző. Ha szakágazatok szerint ele­mezzük az adatokat, akkor ki­derül, hogy a növénytermesz­tés szakaszán az árutermelési tervet 104, az állattenyésztés területén pedig 104,2 százalék­ra teljesitetétk. r — Jelentős előbbrelépést je­lentett a belüzemi önelszámo­lási rendszer elveinek az alkal­mazása — nyilatkozott tovább a szövetkezet elnöke. Ennek jő­­voltáből a növénytermesztés szakaszán a költségeket több mint kétmillió koronával csök­kentettük. A beliizemi önelszá­moló egységek nyereségét pe­dig 931 ezer koronával növel­tük. Tavaly a tervezett 8 millió 600 ezer koronás tiszta nyere séget hárommillió koronával túlteljesítettük. — Mi a helyzet m emberek­ről való gondoskodás tekinte­tében? — érdeklődöm tovább az efsz elnökétől — Gazdaságunkban fokozott figyelmet szentelünk a dolgo­zók egészség- és munkavédel­mének. Tavaly 95 ezer korona értékben vásároltunk védőöltő­­zetet. Védőeszközök beszerzé­sére pedig 305 ezer koronát fordítottunk. Idén a munkavé­delemre még ennél is többet juttatunk. Az idén a növénytermesztés szakaszán Igényes feladatokat tűztek ki célul a szövetkezet dolgozói. Büzáből 5,6. árpából 5,3, szemes kukoricából 5.6, cu­korrépából 40, dohányból 2,2, napraforgóból 2,5, szőlőből 10, fűszerpaprikából pedig 1,3 ton­nás átlaghozamokat akarnak elérni, elsősorban tökéletesebb agrotechnikával és növényápo­lással. A növénytermesztés sza­kaszán a piaci termelést 25 mil­lió .koronára tervezik. Az állattenyésztés számára 8570 tonna szilázst, 580 tonna szenázst és 730 tonna szénát biztosítanak. A közellátáshoz 550 tonna sertéshússal, 210 ton­na marhahússal és 1 millió 920 ezer liter tejjel szeretnének hozzájárulni. Az állattenyész­tésből származó bevételt 9 mil­lió 441 ezer koronára tervezik. A szövetkezet dolgozóinak megvan az ereje ahhoz, hogy terveiket valóra váltsák. Ebben a legszilárdabb támpontot a szocialista brigád és az aktívan kibontakozó szocialista verseny­mozgalom jelenti. A farnadiak meg vannak győződve arről, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatait maradéktalanul tel­jesitik. Hazánk felszabadításá­nak 40. évfordulója tiszteletére fokozott kezdeményezést fej­tettek ki nemcsak a tavaszt munkák során, hanem az állat­tenyésztés szakaszán is. Mind­ez a szocialista kötelezettség­vállalásokkal egybevetve a to­vábbi sikerek legjobb biztosí­téka. Vladimir Fapéo 13 lovékiáből 90 szö­vetkezeti elnök és állami gazdasági igaz­gató vett részt a Bábolnán meg­rendezett há­romnapos tan­folyamon, ahol az Iparszerű Kukoricate.rme­­lási Rendszer legkorszerűbb módszereivel is­merkedtek meg. A tanfolyam má­sodik napján meglátogatták a dunavarsányi Petőfi Mgtsz-t, ahol dr. Tresser Pál, címzetes egyetemi tanár, a termelőszövet­kezet elnöke fogadta a ven­dégeket, majd ismertette velük a szövetkezet e­­redményeít, ha-Nedveskukorica légmentes tárolásának technológiai folyamatábrája Betonsilók Szállítószalagok Tranzit silótorony FELDOLGOZÁS: Keveréktakarmány FELHASZNALAS: Szarvasmarha, sertés, juh, hal és baromfi etetésre KORSZERŰ MÓDSZEREK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN ladő munka­módszereit, va­lamint az emb­rióátültetés e­­redményelt. Az AGROBER. a dunavarsá­nyi Petőfi Mgtsz, a kecskeméti MEZŐGÉP és a kiskunhalasi ÉGSZÖV egy közös gazdasági társulást hozott létre az ener­giatakarékos száritág céljait szolgáló beruházások koordi-10—15 százalék körüliek, tel­jesen kiküszöbölhetők és a vi­taminok teljes egészében meg­őrizhetők. A sejthez kötött víz élettani hatása kedvező, a ta­karmány hasznosulása javul, s az egy kilogramm élősúly lületét, s a szárítás ideje lerő­­vl’dül. Ezáltal takarítható meg a fűtőenergla. A buroksártő gé­pekből az országban néhány üzemel, többek között egy a Bajcsl Mezőgazdasági Kombi­nátban is. Amint a képen Is látni lehet, a tehenek télen-nyáron nyitott, egyszerű ás olcsó istállókban vannak elhelyezve. Ennek elle­nére tavaly elérték az egyedenkénti 5460 literes évi tejterme­lési átlagot. Van egy olyan „DONOR“ tehenük is, amelytől évi átlagban 14 ezer 500 liter a hozam nálására és ai új módszerek terjesztésére. A társulás közreműködésével a szemes termények (kukorica) tárolására és tartósítására új, komplex eljárást dolgoztak ki, amely egyesíti a biztonságos, de drágább toronysilók és az olcsó, horizontális falközi silók előnyeit. Az így tárolt szemes termény jől alkalmazható ser­tés, szarvasmarha, juh és ba­romfi takarmányozására. Az eljárás lényege, hogy a nedvesen betakarftott kukorica túlnyomó hányadát faiközi si­lókban tárolják. A tartósítási folyamat a szenázsoláshoz ha­sonló. A technológia fontos kö­vetelménye, hogy a kukorica a falközi silóban idejében polie­tilénnel le legyen fedve és a széleire préselt szalmabálák kerüljenek. Nézzük csak az új módszer előnyeit: a nagy befogadóké­pességű tároló építése nem költséges, a szemes termény betakarítási ideje lényegesen csökken. A hosszabb tenyész­idejű kukoricák részaránya nö­velhető és ezzel egyidejűleg a hozamátlag is. A szárítási. és tisztítási veszteségek, amelyek előállításához szükséges takar­mányköltség csökken. Az Így tárolt kukoricát a fal­közi siló felnyitása után to­ronysilóba helyezik át, mert a nedves termény napi veszteség­­mentes felhasználását a tranzit toronysiló biztosítja. Ennek kö­zelében a dunavarsányi szövet­kezetben egy daráló van elhe­lyezve, s így helyben darálják a nedvesen tárolt kukoricát. A jelenlévők megismerkedtek a kukorica energiatakarékos szárításával is. Egy 'jó megol­dás, jő módszer százezer, sőt országos méretben több millió forintot jelent. Ilyen szempont­ból előnyös megoldásnak mu­tatkozik a termelőszövetkezet­ben alkalmazott szárítási mód­szer, amely 12—20 százalékos energiamegtakarítást eredmé­nyez. A megoldás lényege egy úgynevezett szemes kukorica buroksártő gép. amely a bábol­nai szárítóhoz kapcsolva üze­mel. Normális körülmények kö­zött a kukoricaszem a szárítá­si hő hatására megduzzad és szétreped. Az említett gép vi­szont azáltal, hogy a kukorica burkát felsérti, jelentősen nö­veli a szem nedvességleadő fe-A szövetkezet büszkesége az EMBRYO TRANSFER. A Duna­varsányi Mgtsz gesztorságával 1981-ben az egyik legkorsze­rűbb szaporodásbiológiát eljá­rásnak, az embriőátültetésnek a nagyüzemi megvalósítására gazdasági társulás alakult. En­nek tagjai: a Gödöllői Állatte­nyésztő Vállalat, az üllői Arany­kalász Mgtsz, a ráckevei BOS­­COOP Agráripari Közös Válla­lat, a Budaörsi Aliatienyésztésl és Takarmányozási Kutatóköz­pont, valamint a Gödöllői és az Agárdi Agrokomplex Közös Vál­lalat. Az embriőátültetés a kiváló genetikai tulajdonságokkal ren­delkező, különleges tenyészér­­tékü egyedek többszörös pete­­sejt-leválasztásának (szuperovu­­láciő) előidézését, a petesejtek megtermékenyítését, azok kivé­telét, osztályozását és a gyen­gébb genetikai értékű tehenek szaporodőszervébe történő át­helyezését foglalja magába. Az embrióátültetés legfontosabb gazdasági hiszna az, hogy egy­­egy állományból kiválasztott legnagyobb tenyészértékű egye­­dektól életteljesítményük alatt a jelenleg nyerhető 4—5 borjú helyett ennek többszöröse — 15—20 darab — állítható elő. Ez jelentősen növeli a kővetke­ző generációk szülőjéül szol­gáló kiváló anya- és apaállatok számát, fokozza i genetikai előrehaladást. Egy év alatt több borjút kaphatunk egyetlen ki­váló tehéntől, különböző kiváló bikák termékenyítő anyagának felhasználásával. Az EmbriéátUltető Gazdasági Társulás alapvető célja, hogy az embriőátültetés tudományos eljárását a népgazdaság tej- és húsigényánek magasabb szintű kielégítése érdekében a nagy­üzemi állattenyésztés fejleszté­sének szolgálatába állítsa. Az EGT az ország legjobb szapo­­rodásbiolőgusatből, állatorvo­saiból három embriőátültetési munkacsoportot hozott létre. A csoportok évi ezer átültetés végzését vállalták. Krajcsovics Ferdinánd L elemekből készülő falközi siló telepek metszete L típus >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom