Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-18 / 20. szám
12-.SZABAD FÖLDMŰVES. 1985. május 18. Píirtunk Központi Bizottságának 11. ülése a hatékonyság tokozását és a gazdaságosság Javítását tűzte ki elsőrangú célként a mezőgazdaság elé. E kettős feladat teljesítéséhez az agronémiai szemlélet ma már nem elégséges — erőteljesebb közgazdasági szemlélet szükséges. Csak ez esetben lehet év közben folyamatosan, megközelítő pontosággal tudni, hogy a termelés egyegy szakaszában a végzett munka, a felhasznált anyag, egyszerűbben fogalmazva a teljes ráfordítás milyen eredményt hoz, hiszen nemcsak a terméseredmény, hanem a pénzügyi eredmény is számít. Más kérdés, hogy a nagyobb hozam rendszerint az egységnyi terményre számított önköltség csökkenésével jár. A hazai termelésben nem annyira a ráfordítások mértékében van nagy különbség, az egyes mezőgazdasági üzemek között, hanem a hozamban. S ott nagy az önköltség, ott alacsony fokú a hatékonyság, ahol kicsi a termelési átlag. Ez a helyzet látszólag az agronfimiai bázis erősítését követeli. A valóságban az okszerű ráfordítások mérlegelése — tehát a közgazdasági mérlegelés is — nagyon fontos a gazdaság és a népgazdaság számára. Az ugyanis egyáltalán nem közömbös sem a külkereskedelemben, sem a belső ellátásban. hogy mezőgazdasági termékeinket milyen ráfordítással állítsuk elő. Terveink rendszerint mennyiségi előirányzatokat tartalmaznak. E menynyiségi előirányzatok mindenki számára könnyen érthetőek, áttekinthetőek. Kevésbé Ilyenek a gazdaságossági követelmények. Pedig azok, ha egyáltalán lehet e téren fontossági sorrend, az esetek túlnyomó többségében a mennyiségnél — ami szintén összefügg a gazdaságossággal — is fontosabbak. A mezőgazdasági termelés gazdasági szabályozása erőteljesen ösztönöz a gazdaságosságra, a meglevő eszközök és a termőföld észszerű kihasználására, s nem felsősorban a termelésben részt vevők termelékenyebb munkájára. A fentiekben vázolt problémakörről a Munka Érdemrenddel kitüntetett Lőcs! fLúlí na Ostrove) Efsz szakembereivel beszélgettünk. KÖLTSÉGTAKARÉKOSÁN — JÖVEDELMEZŐEN — Egyre érezhetőbben hatja át ez a szemlélet szövetkezetünk gazdálkodását. A költség, hozam, jövedelmezőség nálunk nem csupán jól csengő, divatos kifejezések, hanem gazdaságunk arculatának, az üzem termelési szerkezetének legfontosabb formálói — fogalmaz kifejezően Zsilinszky István, a szövetkezet üzemgazdásza. Hogy ez a valóságban is így van, azt a számok is tanúsítják. Az 1387 hektár szántóval rendelkező efsz — a gazdálkodás közismerten nehezülő feltételei között — tavaly is tovább bővitette tevékenységét, növelte nyereségét. A mezőgazdasági összteljesítmények 49 milliá koronás tervét Azonos célokért - közié erővel 4 millió koronával túlteljesítették, a tervezett 6 millió 6(10 ezer koronás tiszta jövedelemmel szemben 8 milliá 700 ezer koronát értek el. A szövetkezet alaptevékenységében mind az árbevételit, mind a nyereségtermelést illetően a növénytermelés vezet. A népgazdasági célokkal összhangban a szántóterület csaknem kétharmadán gabonaféléket, cukorrépát és szemes kukoricát termelnek. Tavaly — a kedvezőnek egyáltalán nem nevezhető időjárást viszonyok ellenére — gabonafélékből 7,9, szemes kukoricából 7, cukorrépából pedig 53,30 tonnás hektáronkénti hozamokat értek el. Az állattenyésztés naturális mutatót'Is kiválóak voltak, s Itt is a költségek csökkentése jelentette és Jelenti a feladatok súlypontját. Tavaly évi átlagban tehenenként 5099 liter tejet értékesítettek, s a tej 98 százaléka az első minőségi osztályba nyert besorolást. Hízőmarhánál az 1 kg-os napi tömeggyarapodási tervet 28 dekagrammal, sertésnél pedig a tervezett 60 dekagrammot 4 dekagrammal teljesítették túl. U- gyanakkor dicséretes eredményeket értek el a szaporodásbiológia terén is. Száz tehénre számítva 115 borjút, anyakocánként pedig 19,6 malacot választottak el. A hetedik ötéves tervidőszak feladatait az efsz ez 1981— 19B4-os években szemesekből 90, cukorrépából 93, húsbúi 83, tejből pedig 83 százalékra teljesítette. örvendetes tény, hogy az állattenyésztés termelékenysége, terén elért magas szintet az idei negyedév eredményei is megközelítik. MINDEN AZ EMBEREN MÜLIK A Lúcsl Efsz hazánk azon mezőgazdasági üzemei közé tartozik, melynek növénytermesztése a hozamokat illetően szinte mentes az évi Ingadozásoktól, az egyes táblák közötti szóródásoktól. A tartós sikerek felől érdeklődve Aranyosi Árpád növénytermesztési főágazatvezető meglepő Információval szolgált. — A növénytermesztés tartös eredményeit öntözési lehetőségek nélkül, közép-kötött és laza talajokon érjük el. Nem helytálló tehát az az okfejtés, amely eredményeinket kiváló talajadottságainkra vezeti vissza. „Öntözési lehetőségek nélkül...” a főágazatvezető szavainak súlyán leginkább azoknak kellene elgondolkoznia, akik a „rossz bizonyítványt“ az objektív tényezők felsorakoztatása közben, leginkább az öntözési lehetőségek hiányával igyekszenek megmagyarázni. — Szövetkezetünkben a termeié* feltételeinek — szerves trágya, agrotechnika, vetőmag, gépek, vegyszerek — megteremtésével, a szaktanácsadás folyamatos tökéletesítésével az elméleti útmutatások a gyakorlat számára elérhetők, s így a tudomány közvetlenül termelővé válik. A technológiák táblákra való adaptálása és ennek megfelelően a termelési feltételek differenciált megteremtése, termelési munkánk egyik sarkallatos pontja. E tevékenység közben mindig szem előtt tartottuk és tartjuk, hogy a mezőgazdasági termelés változó közgazdasági környezetben folyik. Éppen ezért megkülönböztetett - figyelmet fordítunk a közgazdasági elemző munkára, a költségek, a hozamok és a jövedelmek számbavételére. Ez érthető, mivel a legfontosabb célunk az, hogy gazdaságunk egységnyi területen a lehető legnagyobb jövedelmet érje el. S mivel az önköltségek emelkedése általános tendencia, ez méginkább aláhúzza egyik alapelvünket: a technológia fejlesztésében nem lehet megállni, a megfelelő jövedelmezőséghez egyre nagyobb hozamok kellenek. A többlettermelésnek ebben a szövetkezetben is ára van: anyagilag ugyanis érdekeltté teszik a dolgozókat., Konkrétan úgy, hogy a növénytermesztés intenzív programjának elérésére ösztönöznek, az egyes munkafázisokra tűznek ki célfeladatokat. Ezek ellenőrzése a főágazatvezető és a növénytermesztés szakembereinek a feladata és csak kétféle végeredmény létezik: minőségileg, a legkedvezőbb időponthoz kötve vagy teljesül vagy nem. — Az agrotechnikai eljárásokat és a növényápolást szövetkezetünkben magas rangra emeltük. Ennek megfelelően olyan bérezési formát alkalmazunk, melynek egyetlen kritériuma a minőség. E követelmény betartását menet közben percnyi pontossággal ellenőrizzük. Ugyanis a talaj-előkészftést, a vetést vagy például a cukorrépa egyelését rossz minőség esetében már nem lehet megismételni. Mindez teljes mértékben érvényes a betakarításra is. Például a kombájnos kapkodása, vagy a mélyszántást és a vetést végző traktoros hanyagsága olyan következménnyel jár, melyen egy bizonyos mennyiség elvégzése után vajmi keveset segft a felelősségre vonás, vagy a célprémium megvonása — hangzanak a főágazatvezető gyakorlatilag Igazolt, megszívlelendő szavai. istAllöträgya ÉS A TALAJERÖ-GAZDÄLKODÄS Űj vegyszerek a repce növényvédelmében A légi Csehszlovák—NDK Barátság Efsz-ben működő Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezete a közelmúltban szakmai szemináriumot rendezett a repce vegyszeres védelméről a kerületi mezőgazdasági igazgatósággal és a francia La Qutnoleine, Uniroyal, Rhőne-Poulenc vegyszergyártó vállalatok, valamint a prágai Rephachem képviselőinek részvételével. A rendezvény célja az volt, hogy a kerület mezőgazdasági üzemelnek szakemberei megismerkedjenek a külföldi vegyi üzemek programjával, legújabb termékeivel és ezek felhasználásával a korszerű növényvédelemben. A szemináriumon elsősorban a széles hatósugarú peszticidek hatásmechanizmusával, alkalmazásénak módjaival és a növényekre gyakorolt hatásával foglalkoztak. Az előadók egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a herblcidek általános használata önmagában nem oldja meg a növénytermesztés és ezen belül a repce termesztésének feladatait, de helyes alkalmazásuk megteremti a sikeres termelés alapvető feltételeit. A kívánt hatás eléréséhez egyaránt fontos a talaj jő előkészítése, valamint a legmegfelelőbb készítmények kiválasztása a vegyszerek széles skálájából és ezek helyes arányú adagolása. Külön figyelmet szentelnek a toxlcltás kérdésének Is. Az ismertetett vegyszerek közül egynéhány külön méltatást érdemel. Az egyik legújabb a Comodor nevű készítmény, speciálisan a repce termesztésében alkalmazható egyetlen olyan herbicíd, amelyet vetés előtt és után egyaránt használhatnak, és amely egyesíti a felhasználás legfőbb kritériumait: a szelektivitást, a hatékonyságot és a megbízhatóságot. A herblcldhatás abban nyilvánul meg, hogy az egész tenvészidő folyamán hathatós védelmet biztosít és rezidiumokat nem hagy a talajban. A Harvade 25 F növekedésszabályozó, defoliáns és deszlkálő szer, amely befolyásolja az érést folyamatot, pozitív hatást gyakorol a hektárhozamra, s csökkenti a betakarítás veszteségeit Is. Említést érdemel még a Rovral kontakt gombaölő szer, amely hatékonysága mellett alacsony toxicltású, alkalmazható többféle kultúrában és a vetőmag csávázásában is. Az említett vegyszerek hatásmechanizmusát vizsgálva kiemelhető, hogy felhasználásukkal részben stablllzálhatők az egyes növény-betegségek és meggátolják ezek további terjedését. Fontos követelmény, hogy hatásukat csak a betegség jelenlétében fejtsék ki, s elősegítsék a növények természetes védekezőkészségét Is, Csaszny Erzsébet, vegyészmérnök Bartal Ferenc, a szövetkezet Munka Érdemrenddel kitüntetett elnöke A gazdaság növénytermesztésében egyébként jól megfér egymás mellett a korszerű és hagyományos. Ha differenciálni akarunk, akkor az előző höz, a gépberuházási lehetőségek ki aknázésát, a növényvédelmet, a ge netikai és a biológiai potenciál maxi mális kihasználását, az utóbbihoz pe dig az emberi tényezőt, az agrotech nikás és a szerves trágyázást sorol nánk. A fajta kiválasztása, a tápanyag visszapótlás és a növényvédelem tervezése könnyen megy. Több gazdaságban — főleg a lemaradozóknál — sajnos az ágazat érdekében gyakran meggondolás nélkül emelik az anyagi ráfordításokat, a várt többlethozam viszont elmarad. A lúcsl szövetkezet vezetőit és dolgozóit az éveken keresztül Ismétlődő Igényes tervek, az intenzív növénytermesztési program arra kényszerítette és kényszeríti, hogy a cél érdekében amit emberileg el lehet követni, azt a legnagyobb pontossággal meg is tegyék. Szóval ne higgye senki, hogy Lúcson az eredmények maguktól jönnek, mégha a műszaki feltételek adottak Is. Az utóbbiak mellett a személyi feltételek legalább olyan fontosak, és Itt most a szakembertől a traktorosig, mindenkiről szó van. A lelkiismeretes dolgozók közegéből helyszűke miatt a két szocialista brigádot emelném ki. Az egyik a Szovjetbarát nevet viseli, s Bartal Jenő vezetésével az arany-, a másik pedig a Béke nevet viselve Veréb László irányításával az ezüstéremért versenyez. A korszerű műtrágyázás, a fejlett növényvédelem, az egyes fajták termőképességének fokozása és a szakszerű agrotechnika ebben a gazdaságban nem terelte el a növénytermesztési szakemberek figyelmét az Istállőtrágyáról. Ebből a szempontból érdemes megjegyezni, hogy a kiváló eredményeik többek között arra az alapra épültek, amelyet a hagyományos gazdálkodás évtizedek során lefektetett. A hagyományos és a korszerű trágyakezelés egybekapcsolásának általános szabályait betartva, a trágyázás technológiájának műszaki feltételeit megteremtve, évente szántóik 30 százalékát istállótrágyázzák. Tapasztalataik szerint az Istállótrágya kezelésével és felhasználásával járó önköltségek — a műtrágyával összehasonlítva — lényegesen rövidebb időn belül megtérülnek, s ezért az évi ístállötrágya-termelést ugyanolyan értéknek tekintik, mint bármely más jövedelmet közvetlenül növelő termelést. Értékét viszont megtoldják azokkal a kellően fel nem értékelhető hatásokkal, amelyeknek az elmaradása előbb-utóbb az üzem gazdaságos termelési eredményeinek csökkenéséhez vezetne. Teendőik ismeretében — a rendelkezésükre éllé eszközöket összpontosítva — a szerves trágyázást azonnal a termény betakarítása után kezdik. Utána azonnal megkezdik a leszántást — laza talajokon mélyebben, kötöttebb talajokon sekélyebben —, s közben nem feledkeznek meg a régen bevált, de ma már alig gyakorolt klasszikus talajművelési alapszabályról, az istállótrágyézott, leszántott terület azonnali utánmunkájárél, a hengerezésről. Így szabályozzák megfelelően a trágya lebontásának gyors és kívánt folyamatát, s így érnek el biztonságos eredményeket azzal az értékes szerves anyaggal, amely az utóbbi időszakban országos viszonylatban Is újra a tápanyag-gazdálkodás szemléletének^» perifériájára került. EGY KÉT DEKA IS RÁFIZETÉST OKOZHAT Mintha borotvával nyírták volna, olyan a mélysárga szilázs tömör fala. Nagy György, ftllattenyészlési tőágazatvezető — beszélgető- és kíséröpartnerem — meg is jegyzi. — Az embert tényezők mellett, leginkább a jő minőségű takarmányoknak, valamint a korszerű takarmányozási technológiának köszönhetők eredményeink. A szövetkezet takarmányozási techs nolögiája monodietíkus, melynek a- Iapanyaga télen a kiváló minőségű kukorica- és répafejszilázs, lucernagranulátum és erőtakarmány, nyáron pedig kukoricaszilázs, zöldlucerna, valamint a silókukoricából készült granulátum. A közös gazdaság állattenyésztésében egyébként mindent a gazdaságosságnak — ez alól a tehenészet sem képez kivételt — rendeltek alá. A vemhes üszőket az ellés előtti 2—3 hónapig változatlan takarmányozzák. Ezt követően takarmfinyadagjukat fokozatosan olyan mértékben növelik, hogy elléskor takarmányadagjuk heltartalmi értékben megfeleljen laktáciéjuk várható csúcsperiédusa tápanyagigényeinek. Tehenészetükben termelőképesség szerinti csoportos — oagyhozamú tehenek, szárazon állék, apasztók — takarmányozását valósították meg. A tehenészetükben eredményesen alkalmazzák a végtermékhez igazodó nyereség! érdekeltséget. Egy dolgozó 24 tehenet gondoz és fej, s az anyagi ösztönzés alapjául az egyedek tejelékenységét, valamint a tej minőségét veszik. Csak első minőségű tejet tér-1 veznek, s a minőség romlása évi átlagban egy dolgozóra számítva elérheti a mozgóbér 4 ezer koronás csökkentését is. Ebben a gazdaságban egyébként megtisztelést jelent fejőgulyásnak lenni. A törzsgárda tagjai ugyanis magasra állították a mércét. Tavaly például Ladecky József 5471. a Sídé házaspár 5228, Ágh Antal 5193, az Abrahám házaspár pedig 511D literes évi tehenenként! fejési átlagot ért el. Jó minőségű takarmány, gondos emberi munka, jól szervezett takarmányozási technológia. így áll össze a láncolat, amely gazdaságossá tette a tejtermelést. Tavaly például a tej literjeként 3 dekagramm abraktakarmányt takarítottak meg, melynek értéke 141 ezer koronával gyarapította a közös kasszáját. Ezek után csupán felsorolásként említhető, hogy 1 kilogramm marhahús előállításánál — a silókukoricából készített granulátumnak köszönve — 82 dekagramm, 1 kilogramm sertéshús előállításánál pedig 9 dekagramm erőiakarmányt takarítottak meg. Ez utóbbi értéke a marhahústermelésben 310 ezer, a sertéshús esetében pedig 108 ezer koronás önköltségcsökkenést eredményezett. ÖSSZEGEZVE A Lúcst Efsz-ben már évek óta egyetlen közös cél határozza meg a vezetés és a dolgozók munkáját: úgy gazdálkodni, ahogy jó a népgazdaságnak, jó a szövetkezetnek, jó a tagságnak és jó az egész falunak. Ügy érezzük, hogy ebben a szövetkezetben megszűnt a munkában a személytelenség; a jé eredmények, a gazdaságos termelés nemcsak pénzt jelent, hanem egyéni felelősséget, erkölcsi megbecsülést, kiváló alkalmat a* emberség bizonyítására. Csiba Lászlő gmtrtlLCr < Г. <ZL<g_Cg.*JC.Ctr ГСН гггза Az utóbbi években egyre nagyobb területre terjed ki a SLOV-AIR repülőgépes növényvédelemben nyújtott szolgáltatása Fotó; Archív
