Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-18 / 20. szám

1985. május 18. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Itt csomagolják a közkedvelt téglasajtot Szavak és tettek X Miles nemzeti vállalat lévai (Le­­vice) üzemének ipolysági (Šahy) leányvállalata tulajdonképpen amo­lyan fejlesztés és korszerűsítés előtt álló, vidéki törpeüzem — látványos sikerek és jól csengő hírnév nélkUl. Am ha belegondolunk, hogy ez az üzem összesen huszonhat szövetkezet­től és állami gazdaságtól vásárolja fel rendszeresen a tejet, akkor talán már értékelni tudjuk, hogy milyen fontos szerepet tölt be az élelmiszer­­termelésben, pontosabban a növekvő fogyasztói igények folyamatos és színvonalas kielégítésében. Ä PARTNEREK IS IGYEKEZNEK Minapi látogatásunk alkalmával Frenko Anna üzemvezető-helyettessel beszélgettünk, ürömmel újságolta, hogy az őstermelésnek nem éppen kedvező időjárás ellenére a negyed­évi tejfelvásárlási tervet teljesítették. — Az év első három hónapjában összesen 3 millió 836 ezer liter tejet Kaptunk partnereinktől, így a felvá­sárlási feladatot 12,8 százalékkal túl­teljesítettük. A siker alapját a szor­goskodó szövetkezetisek és az állami gazdaságok dolgozói rakták le, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy a fogyasztók lehetőleg ne na­gyon érezzék a zimankös tél követ­kezményeit. Később, a laboratóriumi feljegyzé­seket tanulmányozva, megtudtuk, hogy az átvett tej zsírtartalma 3,72 száza­lékos volt, ami a tervezettnél picivel jobb eredmény. A tej minősége az egyes hónapokban és üzemenként is változott. A statisztikai kimutatás sze­rint egy-egy hónapban az összes tej­­mennyiségnek 92—36 százalékát lehe­tett az első minőségi osztályba sorol­ni. A partnergazdaságok közül főleg az ipolyszakállasi (Ipelský Sokolec), a palásti (Plášťovce), az ipolysági (Šahy) és az egegi (Hokovce) szövet­kezet szállít rendszeresen kifogásta­lan minőségű nyersanyagot. — Sajnos, a termelési feladatok teljesítésében már nem vagyunk ilyen jók, mert a hideg, nyersanyagszegény hónapokban egyszerűen nem tudtunk eleget tenni a kötelezettségeinknek — mondta egyebek között vendéglá­tónk. — Most, hogy ismét kedvező feltételek közepette dolgozhatunk, mindent megteszünk annak érdeké­ben, hogy a sajtgyártáshan tapasztalt lemaradást szombati és vasárnapi többletmunkával pótoljuk. két brigád, egy cél Az ipolysági tejüzemben összesen ötvenegy dolgozó fáradozik nap mint nap azért, hogy a körzetükhöz tarto­zó településeken mindennap legyen az üzletekben friss tej, és az itt ké­szülő sajtok se szerepeljenek a hiány­cikkek jegyzékében. A munkában a brigádmozgalomban is szép sikereket elérő munkaközös­ségek jeleskednek. A tejkezelő rész­leg nyolctagú munkaközösségét Ru­žena Hrabská vezeti, a sajtgyártó részleg huszonegy főből álló brigád­jának élén pedig Frenk Anna áll. Az előző kollektíva tagjai bronzérmesek, emezeknek pedig már ezüstérem csil­log a mellükön. A még jobb eredmé­nyek elérését szorgalmazó munkakö­zösségek az idén — a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulóját köszöntő szocialista kö­telezettségvállalásban — ígéreteket tettek a minőségi normák megtartá­sára, a tasakos tej rossz csomagolás miatti elfolyásának 0,65 százalékról 0,80 százalékra történő csökkentésé­re, azonkívül vállalták, hogy takaré­kosabban fognak bánni a nyersanya­gokkal és a csomagolóanyaggal, s még több időt fordítanak az élet- és munkakörnyezet szépítésére. Végigkalauzoltak az üzemen, be­mutatták a két brigádot és az összes munkafolyamatot, de csak a legvégén árulták el, hogy van egy friss öröm­hírük is. Tudniillik az. hogy a Szlo­vákiában gyártott sajtok áprilisban Žilinán megtartott bemutatóján és értékelésén az ipolysági üzemben ké­szült füstölt szalámisajt első díjat nyert. Ez talán minden szónál éke­sebben igazolja, hogy az üzem szo­cialista brigádjai és valamennyi dol­gozója nem csupán ígéri, de szív­ügyének is tartja a végtermékek mi­nőségének állandó javítását. Szorgos­­kodásuk dicséretet és elismerést ér­demel. Kádek Gábor A munkára fosott napenergia A közép-ázsiai Üzbegisztánban kivá­lóan alkalmasak a. körülmények a napenergia hasznosítására: ott ugyan­is a napsütéses napok száma éven­ként több mint háromszáz. Így az­után érthető, hogy a köztársaságban sokféle helioberendezést fejlesztenek és alkalmaznak a népgazdaság kü­lönböző területein. A vezető szerepet az Üzbég Tudományos Akadémia Fizi­kai-műszaki Intézete tölti be. Ennek igazgatója. Szadik Azimov akadémi­kus mondta az APN tudósítójának: A napsugarak energiájának kon­centrációjával olyan több ezer fokos hőmérséklet állítható elő, amely gya­korlatilag bármilyen anyag megol­vasztásához elégséges. A napolvasz­tás különlegessége a szinte steril tisztaság, amely egyetlen más olvasz­tási módszerrel sem érhető el. Csakis napkemencék segítségével sokféle szupertisztaságú és tűzálló anyag előállítása oldható meg. Hamarosan eljön az idő, amikor az így előállí­tott anyagok mennyiségét száz ton­nákban mérhetjük majd. A Fizikai­műszaki Intézet vezetésével épül Taskent közelében a Csatkali-hegyek­­ben a „Szolnce“ (Nap) tudományos kísérleti kohászati komplexum. Ennek egyik legfontosabb része a heliosz­­tát- (síktükör-) mező. A számítógép a teljes nappali időszakban úgy sza­bályozza a szám szerint 62, egyen­ként 50 négyzetméter átmérőjű he­­liceztátok állását, hogy az általuk visszavert napsugarak mindig egy kétezer négyzetméteres stabil telepí­tésű paraboloid-koncentrátorra esse­nek. Ez a sugarakat egyetlen nyaláb­ba gyűjti, amelynek fókuszában a hő­mérséklet 3—3,5 ezer Celsius-fok. Itt állítjuk elő a szupertiszta anyagot. Az első napolvasztást 1985 végére ter­vezzük. Paramétereit tekintve ez a komplexum jobb, mint bármely azo­nos rendeltetésű szovjet vagy kül­földi konstrukció. Néhány éve a Fizikai-műszaki Inté­zet tudósai foglalkoznak a Stirling­­motor alkalmazásával működő dina­mikus napenergia-átalakítók fejleszté­sével. (Stirling-motor: külső hőbevi­tellel és a hőenergia regenerálásával hasznos mechanikai energia előállí­tása.) Az ilyen típusú berendezések elve a következő: A koncentrátor ál­tal visszavert napsugarak a hővevőre jutnak. A hővevőben levő hőhordozó 600 fokra melegszik fel, és működés­be hozza az áramgenerátorral össze­kapcsolt Stírlíng-motort. Az intézet­ben már befejeződött egy Stirling» motoros önálló energetikai berende­­zés fejlesztése, amelynek teljesítmé­­nye 0,5 kilowatt. A fejlesztés célja a vízemelő szivattyúk áramellátása volt. Az egyszerű kezelhetőség, a kompakt kivitel, a megbízhatóság és az ala­­csony ár lehetővé teszi alkalmazását az áramellátással nem rendelkező vi­déki körzetekben. A termodinamikus napenergia-át­alakítók fejlesztését indiai tudósok­kal közösen végezzük. A szakemberek számításai szerint Indiának legalább ötmillió ilyen berendezésre volna szüksége. A szovjet közép-ázsiai ál­lattenyésztőknek is nagy szükségük van ezekre a berendezésekre. Most egy két kilowattos önálló energetikai berendezés kifejlesztését tervezzük. A tervek szerint ez a típus nappal a napenergiával, éjjel vagy rossz idő­ben nagy hatékonyságú gázégőkkel működik majd. Igen nagyok a távlatai a napener­gia fotóelemek segítségével közvet­lenül villamos energiává való átala­kításának. Már ma is széles körben alkalmaznak napelemeket a mester­séges holdak energiaellátására. Ezek rendkívül magas ára azonban hátrál­tatja népgazdasági alkalmazásukat. A’ Fizikai-műszaki Intézet kutatói ezért figyelmüket ennél olcsóbb és haté­konyabb fotoelektromos átalakítók létrehozására összpontosítják. Ezek­nél szalagszilícíumot, vékony poll­­krlstályrétegeket, vékony félvezető hártyákat kívánnak alkalmazni. Ezek gyártása tízszer olcsóbb, mint a mos­tani átalakítóké, növekszik hatásfo­kuk is, és még tovább javíthatók. Az intézetben kifejlesztett heliobe­­rendezések sikeresen működnek Üz­begisztánban, Taske-ntben, Csircsikben és más városokban néhány több eme­letes házat napenergiával működő vízmelegítőkkel szereltek fel. (En­nek a gyártására külön üzem létesült Buliarában). A napenergiával műkö­dő hőellátás 40 százalékos fűtőanyag­megtakarítást eredményez. Végül megemlítem az impulzusüze­mű napsugár-besugárzásokkal végzett munkánkat. Kísérleteink eredményei szerint a gyapot, a kefan és egyéb mezőgazdasági kultúrák magjainak impulzus-napbesugárzása 10 százalé­kos vagy ennél is nagyobb termés­hozam-javulást eredményez. Ä mező­­gazdaság számára speciális impulzus­­besugárzó sort fejlesztettünk ki. A’ kísérleti üzem sikerrel zárult, most tervezzük több ilyen sor felszerelé­sét. Hatékonyan üzemeltethetők a napberendezések a gyümölcsszárítás­ban is. Termelékenységük háromszo­rosa a hagyományosokénak, az így kapott termék minősége is jobb. Az impulzus-napsugárzást a gyógyá­szatban is használják: hatásosnak bi­zonyultak bőrbetegségek, az ideg­rendszer, az egyensúlyi rendszer megbetegedésének gyógyításában. (APN)' Néhányan az aranyérem várományosa! közül (A szerző felvételei) A Rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) Agrokémiai Vállalat négy körzete közül a nyolcvankét dolgozót foglalkoztató šafárikovói a legnagyobb. Kizárólag csak a mező­gazdasági üzemek részére vállal és nyújt szolgáltatásokat. Tavaly például 10 millió 200 ezer korona értékű tel­jesítményt könyvelhettek el. E koope­rációs körzetet már tizenöt éve épí­tik az egymást túl gyakran váltó ki­vitelezők, ám még mindig távolinak tűnik az építkezés befejezése. A gazdasági feladatok teljesítése Csoltí Lajos (A szerző felvétele) során komoly akadályokba ütköznek, mivel a mezőgazdasági üzemek részé­ről nagy a konktirrencia. A látszólag ellentmondásos helyzet úgy alakult ki, hogy a szövetkezetek és állami gazdasagok többsége — vitatható döntések következtében — nagy tel­jesítményű műtrágyaszóró és perme­tezőgépeket vásárolt, ugyanakkor az agrokémiai vállalat gépparkja még jelenleg is hiányosnak mondható. Eb­ből az alábbi következtetést vonhat-A mezőgazdasáa szoiaálatában juk le. A drága gépeket a gazdasá­gok nem tudják hatékonyan kihasz­nálni, ami a termelési önköltség nö­vekedésével jár, Így késleltetik a me­zőgazdasági szolgáltató vállalat fel­adatainak elvégzését. Mindezideig a Rimaszombati Agrokémiai Vállalat a­­molyan biztosítékot — s nem pedig komplex szolgáltatásokat nyújtó üze­met — Jelent a termelők számára. A korábban említett kooperációs körzet vezetője immár ötödik eszten­deje Csolti Lajos. Elmondotta, hogy a légi szolgáltatás terén a Járás vala­mennyi mezőgazdasági üzemének, a földi gépekkel pedig öt — a Safári­­kovói, a sajógömöri (Gemer), a méhi (VCelince), a szentkirályi (Kráf) és a lénártfalvi (Lenártovoe) — gazda­ságnak nyújtanak különféle szolgál­tatásokat. A felsoroltakon kívül még a bátkai és a rimaszécsi (Rimavská Seč) gazdaságok műtrágya-tárolási gondjatt is vállalták, de a felhalmo­zott mennyiségnek csupán a hetven százalékát hasznosítják saját gépeik­kel. A többit a megrendelők alkalmi tárolóhelyeire szállítják. Mielőtt ezt a gondolatot tovább folytatnánk, elmondjuk, hogy e kör­zetnek tízezer tonna szilárd műtrágya befogadására alkalmas raktára van. Annak ellenére, hogy kiépítették a raktárokig vezető vasúti elágazást, az érkező műtrágya átrakását öt dolgo­zó végzi állandó jelleggel, Ondrej Slo­vák vezetésével. Tehát van kirakodó­­állomásuk, mégis egy szomszédos ipart üzem lerakatáról szállítják el teherautókkal a műtrágyát. Azért voltak kénytelenek ezt a megoldást választani, mert a kivitelezők még mindig nem tették üzemképessé a ki­rakáshoz szükséges műszaki berende­zéseket és gépeket. Még ennél is na­dást behozni szándékozó buzgalom­mal, mivel heteken át csak a leraka­­tokra hordhatták a méztartalmú mű­trágyád A mezőgazdasági üzemek képvise­lői az első félévben mindössze 2180 átlaghektáros terület vegyszeres ke­zelésére szerződtették a repülősöket. A legfontosabb és egyben a legnép­szerűbb szolgáltatásaik közé sorol­hatjuk a legelőtisztítást. Tavaly egy Kabar típusú speciális gépet vásárol­tak, amellyel még ugyanabban az esztendőben 528 hektár benőtt gyep­területet tettek legelhetővé. Ján Švih­la és Zdenek Viglasky, a körzet két példás dolgozója kezeli az új gépet, akik egymást felváltva szombaton és vasárnap Is. naponta kilenc őrás mű­szakokban végzik a legelőtísztítást. A meghibásodott gépeket a jói felsze­relt központi műhely tíz dolgozója veszi kezelésbe, hogy mielőbb újra indulhassanak a határba. Korcsmáros László ti Fotó: CSTKJj A gyobbb nehézséget jelent, hogy a vál­lalatnak nincs tolatómozdonya, mivel ennek megvásárlása hatalmas anyagi befektetést igényelne. Pillantsunk be a kooperációs kör­zet jelenlegi és nyárelejl tennivalói­nak menetébe. Az Idén megnöveke­dett a légi szolgáltatás iránti igény. Viktor Bajo Irányításával főleg ez őszi gabonafélék és az állandó gyep­területek fejtrágyázásából a repülő­sök alaposan kivették részüket. Ösz­­szesen 75 000 hektár terület műtrágyá­zására kötöttek szerződést, s ebből 45 ezer hektáron még a tavasz folya­mán végezték, illetve végzik el a táp­anyagpótlást. Jaroslav Majzlan, Ivan Weis és Milan Vitális pilóták több mint húszezer hektáron végezték el a gyorsan ható nitrogén trágyázást. A helikopter közel háromezer hektár dimbes-dombos legelőn segítette elő a növényzet fejlődését. Ezenkívül 2700 tonna alaptrágya földbe juttatását is vállalták a talaj­előkészítést megelőző időszakban. A repülőgépek pilótáinak munkáját nem befolyásolta számottevően az időjá­rás, ám a D-032 tehergépkocsira sze­relt műtrágyaszőrók csak április ele­jén Indulhattak a határba. Azóta a kedvező időjárást kihasználva a hat gép — Lajkút Ákossal, Jakab László­val, Patinák Istvánnal, Barna Károly­­lyal és Vladimír Randlísekkel a nyer­gében — szinte megállás nélkül vég­zi a talajjavítást. A talajmeszezést speciális szórógé­­pekkeli Somosvári Béla, Kovács Ist­ván és Kovács Gyula végzi a lemara-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom