Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-11 / 19. szám

1985. május 11.

SZABAD FÖLDMŰVES

TAVASZI KÖRŰTON GÖMÖRBEN

»

Mit mutat a határ...?

Borús Időre ébredtek a sajógömörlek (Gemer); ez azonban nem zavarta a szövetkezet dolgozóit. Megszokták, hogy ne figyeljenek rá a kelleténél Jobban, hiszen már sokszor borzolta az Idegeiket Az idei tavaszon például a mezőgazdasági munkát sokáig hátráltatta az esős idő, csak április első hetében folyhatott zavartalanul a talajelőkészítés és a vetés. Szinte egy héten belül vetették el az árpát, a zabot, az őszi búzából 76 hektárnyit kellett kiszántani, 179 hektáron pedig rávetéssel biztosítani az optimális növénysűrűséget.

— Dolgozóinknak most nincs megszabott munkaidejűk. Ogy dolgoznak, ahogy a körülmények megengedik — mondotta CSERNOK István, a szövet-Dr. Lárincz Gyula és Ián Rusiiák mérnök az őszi báza biológiai leltározása közben

kezet pártszervezetének elnöke. — Szerencsére a hosszabbított műszak fontosságáról ma már senkit sem kell meggyőzni. Dolgozóink alapvető érdeke az idei fő termés megalapozása. a gyors és a veszteségmentes betakarítás. A nagy teljesítményű gépeken kommunisták ülnek, s a termelés Irányítóinak zöme Is párttag.

A továbbiakban még közölte, hogy az Idén 210 hektáron termesztenek cukorrépát. Bosszankodott, hogy a 82—65 százalékos cslraképességü vetőmag ráadásul még csávázatlan Is volt.

Demjén László, Murin Márton, Szopó Lajos és Elek Károly a négy Skoda 180-as erőgéppel a kukorica magágyát készíti elő. A termelési rendzer tagjai, 300 hektárral. Ottjártunkkor 24 hektáron még kiültetésre várt a dohánypalánta.

Az ételt a mezőre szállítják. A dolgozók teljesítményét naponta értékelik, s egy-egy munkafolyamat befejeztével fizetik az érdem szerinti pénzjutalmat.

A „Škodások“: Sebük Barna, Madarász János, Arany János és Dávid Lajos permetezőgépekkel a kukorica talajába juttatták a növényvédő szert. A 700 hektáros,terület [felén silókukoricát teremsztenek) — példásan elmunkálva — a vetőgépekre várt. Kasza alá nőtt az őszi keverék, ezzel indítják be a zöld futószalagot. A gépjavítók közül Katona Tibor, Madarász Lajos és Duben István tartott készültségi szolgálatot.

A felsorolt munkafolyamatokkal párhuzamosan a gabonafélék gyomirtására és az évelő takarmányok (360 ha) első kaszálatára készülődtek.

A simonyi (Simonovce) szövetkezet földjein Is teljes a nagyüzem. A növénytermesztési és a gép-csoportok összehangolt tevékenységének köszönhetően idejében földbe került a tavaszi árpa, s napi 25 hektáros teljesítménnyel a cukorrépa; František Kaločai és Miroslav Klíma traktorosok közreműködésével. A takarmányborsó 80 hektáron már csírát bontott, azazhogy sorol. Erőteljes fejlődésnek indult a lucerna és a lóhere. Megkezdték az őszi vetésű takarmánykeverékek kaszálását. Egy speciális csoport — Zajac István és Ondrej Gaiík vezetésével — végzi a növényvédelmi munkát.

— Nagy teljesítményű gépeink, szinte kivétel nélkül, nyújtott műszakban üzemelnek... — tájékoztatott Pelle István mérnök, az efsz főgépésze. — Javltócsoportunk géphibásodás esetén éjjel is dolgozik. Ügyelünk az erőgépek vonóerejének maximális hasznosítására. Készülődünk a takarmánybegyűjtésre. Sajnos, a kilenc NTVS-4 felszedőkocsiból, alkatrész híján, öt még nem üzemképes. A mezei trágyatelepek gondozására beállított DT—75N típusjelű lánctalpas traktor pedig motorhiba miatt vesztegel... Aztán gondot okoz a Zetor-8011 és a Zetor-12045-ös erőgépek hátsó kerekeire a külső gumi beszerzése; emiatt egy traktorunk üzemképtelen. De ezért nem kesergünk, keressük a probléma megoldásának útját.

A rimaszombati (Rimavská Sobota) Járás legnagyobb mezőgazdasági üzemében — a Bátkai Állami Gazdaságban — a 82 traktor közül hat К-700-as üzemel váltott műszakban. Három vetőgéppel juttatták a földbe a megtisztított, gyönge minőségű répavetőmagot.

A kukoricaföldeken talajvíz késleltette a magágykészítést, s égető problémaként Jelentkezett a vetőgéphiány, amit a magyarországi baráti termelőszövetkezetek segítségével hidalnak át.

Ebben a gazdaságban is megkezdődött a takarmánybegyűjtés a Bódi, a Nagyút és a Bedécsház dűlőkön. Lovasfogatokkal szállítják a zsenge zöldtakarmányt az istállókhoz.

Ján Svoreň a főút mentén Burex és Dual keveréket permetezett a cukorrépa talajába. Németh Jenő és Berki Tibor gondoskodott a növéhyvédő szerek helyes arányú és szakszerű keveréséről.

Tavaszi körutam utolsó állomása a Rozsnyói (Rožňava) Állami Gazdaság Jólész (Jovice) melletti táblája. Négy erőgép tűnik fel a ragacsos földön, de ezekből csupán egy „mozog“, Emődi Józseffel a kormánya mögött. Keskeny tárcsával bolyong az altalajlazítókkal felárkolt terepen. A két lánctalpas áll. Emődi János szerint — aki egy DT-75-ös után akasztott, ötrészes könnyűboronával egyengeti a talajt — az „óriásdörgők“ vezetői már délután kettőkor hazamentek. Állítólag a Rozsnyói Gép- és Traktorállomás alkalmazottai. Náluk eddig tart a munkaidő? ...

Véleményem: az ilyen nagy teljesítményű gépek vonóerejét, hatékonyabban is kihasználhatnák, mintsem egy keskeny tárcsát és egy könnyűboronát húzatnak (idő és pénzpazarlóan).

♦ * ♦

Tavaszi határjáró körútam legfontosabb tapasztalatai: a dolgozók megértik a jó minőségű munka fontosságát, a Jól előkészített’ gépek pedig bírják a Jelentős igénybevételt. A legtöbb gazdaságban gondoskodtak a dolgozók mezőn való étkezéséről, amf az emberbecsülő szándékon túl teljesítménynövelő megoldás is.

Jó a dolgozók közérzete, hangulata. Vezetőik, szakembereik azon ügyködnek, hogy a kései kitavaszodásból eredő lemaradást minél előbb behozzák. Sopánkodás helyett a fegyelmezett, hatékony dologvégzés van előtérben. Ennek tanújelét adták a gömöri tájegység szorgalmas dolgozói, vezetői.

KORCSMAROS LÄSZLÖ

Jó ütemben halad a munka a lénártfalvai (Lenártovce) szövetkezetben is. Idejében és Jól előkészített vetőágyba került az árpa, a lóbab, a takarmánykeverék és a konzervgyár részére termesztett zöldborsó. A közös gazdaság hamvai határrészében két PNEUMOSEN vetógéppel Mázik Aladár és Asztalos Bála vetette a cukorrépát.

A „méregkeverők": Berki Tibor és Németh Jenő

(A szerző felvételei)

Táblaszéli

beszélgetés

A csendesen, de annál kitartóbban szemerkélő eső ellenére az ímelyi /Imeí) CSSZB Efsz határában gyomirtó szerek és folyékony műtrágya közvetlen kijuttatására alkalmas, korszerű munkagépekkel felszerelt traktorok köröztek, fáradhatatlanul „mérve“ a távolságot a terjedelmes tábla két vége között.

— Egyéb tennivalónk már nemigen akad, így hát a kukorica részére készítjük elő a magágyat — nyújtott kezet T yuko s Ferenc agrármérnök, a közös növénytermesztési főágazatvezetöje. — Elkésve éppen nem vagyunk, hiszen még hideg a talaj, vetni nem lehet, de “amit ma megtehetsz ... Ezen a homokon nem számít, ha esik pár csepp eső, a gépek észre sem veszik, hát akkor meg miért ne dolgoznánk. Hátha holnap elindulhatnak a vetögépek és ledolgozhatunk néhány napot a hetekre rúgó hátrányból.

— Csak ennyi kukoricájuk lesz? — kanyarintom körbe egy fejmozdulattal a gépek által félig bejárt földterületet.

— Hová gondol, idén összesen háromszázötven hektáron kell kukoricát vetnünk. Nem beszélve a százhatvannégy hektár silókukoricáról.

— Nem merném állítani, hogy kimondottan lelkesedik a feladatért.

— Csodálja? Az én helyemben magában sem ágaskodna a lelkesedéi. Elégedetlen vagyok a fajtaösszetétellel. Olyan hibrideket is kaptunk, amelyekkel eddig ilyen feltételek közepette nem foglalkoztunk. Pedig idén törleszteni szeretnénk. Szemesekből négy év alatt majd nyolc százalékkal maradtunk adósok, és ezért főleg a kukorica felelős. Gabonafélékből 120 tonnát termeltünk terven felül, viszont kukoricából majdnem másfél ezer tonna a hiány.. Természetesen ilyen feltételek között is megtesszük, amit meg lehet tenni. Idén végre kaptunk elég vegyszert, így talán vihetjük valamire.

— Miért nem csatlakoznak valamelyik termelési rendszerhez? Akkor nem lenne gondjuk a fajtaösszetételre meg a szükséges vegyszerek biztosítására, és talán hozam dolgában is jobban állnának. ,

— Jelentkeztünk, de valahogy nem kerültünk be az iparszerű termelési rendszerbe. Egyelőre nem tudjuk, érdemes-e bánkódnunk miatta, hiszen saját erőből is elértünk már 5,8 tonnás kukortcahozamot. Persze jobb éveken, mint amilyen a tavalyi volt, amikor a 4,2 tonnás átlaggal is be kellett érnünk. Ha figyelembe veszszük, hogy a szántónknak mintegy

30—35 százaléka homokföld, és néha éppen a homokba kerül a kukorica, akkor tulajdonképpen nincs is min bosszankodnunk. Nem mi tehetünk róla, hogy csapadékból is éppen tavaly hullott a legkevesebb.

— A járáson úgy tájékoztattak, hogy cukorrépából is akad némi törleszteni valójuk.

— Akad, de azt egy jobb átlag esetén idén feltétlenül letudjuk. Evekig kísérleteztünk az új, sokat magasztalt eljárásokkal, de répánk csak azóta van, amióta ismét sűrűbbre vetjük és kézzel egyeljük a növényzetet. Igaz, a két-háromnapi deréksajdító munkához való visszatérés nem éppen népszerű dolog, de így legalább van mit betakarítanunk. Tavaly például negyvenegy tonna fölötti répahozamunk volt. Idén még húsvétvasárnap is dolgoztunk azért, hogy a mag jókor a földbe kerüljön. Bízunk benne, hogy nem volt hiábavaló az ünnepnapi szorgoskodás.

— Ha már csak a kukorica vetése ban hátra, akkor szép látványt nyújthat a határ.

— Embere válogatja, ugyanis a határ egyik fele már szép zöld, a másik felében még csapadékra és sok-sok napfényre vár a mag. Az őszi vetések jól teleltek és a második fejtrágyázás óta is szépen fejlődnek. Az évelő takarmányokkal meg a szántóföldi legelőkkel sincsen különösebb baj. Viszont a gyümölcsfák meg a szőlőtőkék alaposan megsínylették a szokatlan hideget. A termőszőlőben mintegy 65 százalékos fagykárt állapítottunk meg. Tekintve, hogy a szőlészet évente négymillió korona bevételt nyújt, érzékeny veszteségről van szó, amit hirtelenjében konzervipari célra termesztett csemegepaprikával szeretnénk pótolni. Az alma fáink kevésbé károsodtak, tehát egy jó közepes hozamot joggal remélhetünk, viszont őszibarackból ezúttal nagyon szerény termésre van kilátás. Ami a zöldségtermesztést illeti, itt sem valami rózsás a helyzet. A fejes salátát, körülbelül háromhetes késéssel, március helyett csak áprilip derekán tudtuk kivágni, arról nem is beszélve, menynyivel költségesebb volt a hajtatás, mint ahogy terveztük. És a láncnak nincsen vége, hiszen a saláta miatt megkéstünk a paprikával, aminek újabb következményei lesznek. A szabadföldi paprika, a paradicsom meg a dohány még javíthat valamit a helyzeten, de egyelőre csak remélhetjük, hogy ezeknek a növényeknek kedvez majd az évjárat.

(kádekj'

Kezdeményezően, rugalmasan

A NEMZETI FRONT VÁLASZTÁSI PROGRAMTERVE NYOMÁN

A választópolgárok és a lakosság egyre nagyobb érdeklődést tanúsít képviselői, választott szervei tevékenysége iránt. Ezt tapasztalhattuk Nagykaposon (Veiké Kapušany) Is, ahol a vnb képviselői népgyűlésen számoltak be múlt évi munkájukról. Szisxák Évától, a vnb titkárától érdeklődöm:

■ Milyen eredmények születtek a Nemzeti Front választási programterve negyedik évi feladatainak teljesítése során?

— A korábbi évekhez viszonyítva képviselőink, a vnb apparátusa és a tisztségviselők kezdeményezőbbek voltak, nagyobb felelősségérzettel látták el küldetésüket. Tavalyi legnagyobb feladatunk a szlovák alapiskola ú) tantermeinek Z-akcióban való építése volt. Egymillió korona értékű társadalmi munkával jelentősen elősegítettük az építés befejező szakaszához Jutást. Eddig a fürdőépltésre 700 ezer korona beruházási összeget fordítottunk. A Csepelyl városrész épülő lakótelepén megva lósult a vízvezeték- és csatornahálózat építése, az utak, járdák és gyermekjátszóterek alapozómunkái ugyancsak befejeződtek. További két utcában gázhálózat épült; a Komenský és a Petőfi utcákban sor került közel két kilométer hosszú vízelvezető csatorna építésére. Az óvoda 30 férőhelyes bölcsődével bővült.

A vnb titkár azt is elmondotta, hogy a hőerőmű szaktanintézetének térségében 60 ágyas munkásszállót építettek, s a kompresszorállomás dolgozói 24 új lakást már bitokukba is vettek. Az új Vénusz lakótömbben 80 család talált otthonra. Felépült a Tolsztoj-lakótepeli gyógyszertár. Az idén a Gottwald utca 13 családi házának felvásárlásával és szanálásával ú) lakótelep épülhet.

■ Gond, sikertelenség azért előfordul...?

— Örömmel töltenek el bennünket az eredmények, de azért gondjaink is vannak, például: nem sikerült előrelépnünk az „évtized építkezésén”. A Gottwald utcai szolgáltatóház és mozi építése sajnos stagnál. A gázvezeték-építés vonalán is van lemaradásunk. Mindmáig nem tudjuk kielégíteni az óvodai igényeket. Ez idő szerint 115 ilyen kérvényt vettünk nyilvántartásba. A lakásellátás területén sem kisebbek a gondjaink: 121 állami lakás iránti igény még kielégítetlen.

■ A közrend, a városszépités és tisztántartás sem olyan, mint szeretnénk ...

— Városunk számos polgára nehezen érti meg, hogy a meglevőt védeni kell, nem pedig rombolni. Ehhez társadalmi öszszefogásra és hatékonyabb nevelő munkára lenne szükség, mert a hatalmi szervek egyedül erre nem képesek. Gondolok itt elsősorban a lakásvédelemre és a tisztaság fenntartására. Persze, eredményeink ezen a téren már vannak, de nem az elvárásoknak megfelelően.

■ A szolgáltatás egyik legfájóbb pontja a kisvárosnak.

— Ezzel egyetértek. E téma az ülések napirendjén szerepel. A legtöbb gondot a vízellátás okozza, különös tekintettel a meleg vízre, a hatodik, hetedik emeleten. A bolthálózati ellátásban nincsenek komoly hiányosságaink.

■ Városfejlesztés, városszépítés?

— A lakosság többsége cselekvőén részt vállal a társadalmi

közhasznú munkákból. Tavaly például az SZNF 40. évfordulója tiszteletére 2398 egyéni és 36 kollektív kötelezettséget vállaltak, 8,7 millió korona értékben, amit teljesítettek is. Köszönet ezért a nemes cselekedetükért, s reméljük, hogy választópolgáraink a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat is példásan teljesítik. Kaszonyi István