Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-11 / 19. szám
/ 1985. május lí< SZABAD FÖLDMŰVES 3 Ä nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe Ä fasizmus feletti győzelem, a béke iránt érzett felelősség, a munkásság küzdelme és tiltakozása a kapitalista országok megoldatlan, évek óta növekvő munkanélkülisége ellen — ezek voltak az idei május elsejei ünnepségek fő jellemzői. MOSZKVA Különösen örömteli volt az idei május elseje a Szovjetunióban. A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepével kezdődtek a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme 40. évfordulójának ünnepségei is. Ünnepi díszbe, öltözött a Vörös-tér. Ä Történelmi Múzeum épületén hatalmas felirat hirdette: „Éljen május elseje, a világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának napja“. A GUM áruház falán Marx, Engels és Lenin portréit helyezték el. A Lenin-mauzóleumot virágokkal díszítették fel. A mauzóleum tribünjén foglalják el helyüket a szovjet állam és párt vezetői, élükön Mihail Gorbacsovval, az SZKP ШЗ főtitkárával, a párt érdemes tagjai, a Nagy Honvédő Háború résztvevői, a moszkvai üzemek élenjáró dolgozói, űrhajósok, kiemelkedő közéleti személyiségek, művészek. A moszkvai dolgozók hatalmas menete több órán át tartott. A felvonulók kilenc oszlopban haladtak el a történelmi Vörös-téren. A transzparensek a testvéri szocialista országok dolgozóit köszöntötték és kifejezték a szovjet emberek szolidaritását azon népekkel, amelyek most folytatják harcukat az igazi függetlenség elnyeréséért, továbbá a kapitalista országok munkásaival, akik a munkanélküliség és a kizsákmányolás ellen harcolnak. A jelszavak a szovjet nép békevágyáról tanúskodtak, valamint arról, hogy minden erejükkel támogatják a szovjet állam békepolitikáját. SZÓFIA Ä bolgár főváros lakosainak és dolgozóinak tízezrei vonultak fel a munka ünnepén. A Juraj Dimitrov Mauzóleum tribünjéről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke köszöntötte a dolgozókat. Az ünnepi menet élén sportmutatványokat bemutató fiatalok haladtak forradalmi, munkásmozgalmi indulók é_s dalok tónusaira. így fejezték ki hálájukat a szovjet felszabadítok iránt. Okét követték vörös zászlókkal, virágokkal és transzparensekkel az egyes körzetek, a gyárak és üzemek dolgozói. Jelszavaikban a megbonthatatlan szovjet—bolgár barátságot, a békét éltették. Tarka virágcsokornak tűnt a menet a napsugaras Vavaszban, a népviseletbe öltözött táncosok csoportjaiban gyönyörködött az egész bolgár főváros. BUDAPEST Ä magyar fővárosban a május elsejei ünnepségek már az előző nap elkezdődtek, amikor Kádár János, az MSZMP főtitkára Angyalföldre látogatott. A hatalmas sportrendezvények, a város különböző részein rendezett hangversenyek és a különféle vidám bemutatók Ismét népmulatság jellegűvé varázsolták — már hagyományosan — a munka ünnepét. A fel vonuló menet első soraiban az élenjáró üzemek dolgozói haladlak, allegorikus kocsikkal és teljesítményüket jelző feliratokkal. A menetet a Magyar Honvédelmi Szövetség hatezer tagjának látványos sportmutatványa zárta. Kádár János a tévének és a rádiónak adott interjújában köszönetét mondott a magyar dolgozó népnek becsületes munkájáért. BERLIN Az NDK fővárosában félmillióan vonultak fel a Kari Marx sugárúton, a tömegdemonstrációk hagyományos színhelyén. A munka idei ünnepe az NSZEP jövő tavasszal sorra kerülő XI. kongresszusa előkészítése és a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója jegyéhen zajlott le. A díszemelvényen megjelentek az NDK párt- és állami vezetői, élükön Erich Honeckerrel. ünnepi beszédet Harry Tisch, a Szakszervezeti Szövetség elnöke mondott. ,.A felszabadulás megteremtette számunkra az újrakezdés lehetőségét s mi éltünk ezzel“ — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a második világháború, az antifasiszta küzdelmek tanulsága sokkal időszerűbb, mint valaha. VARSÓ Ä kedvezőtlen időjárás ellenére — több városban havazott is — milliók vettek részt a felvonulásokon, nagygyűléseken. A lengyel fővárosban immár ötödik alkalommal a párt- és az állam vezetői a felvonulás élén haladtak. Az ünnepség kezdetén a varsói Grzybowski téren VVojciech Jaruzelski mondott beszédet. A LEMP KB első titkára kiemelte: Az idén a lengyelek megemlékeznek a fasizmus felett aratott győzelemről, a nyugali és északi területeknek Lengyelországhoz való csatolásáról. Hangsúlyozta: A LEMP következetesen megvalósítja IX. kongresszusának határozatait, nincs viszszatérés a korábbi időszakok torzulásaihoz, de nem engedik meg, hogy Lengyelországban anarchia, nyugtalanság legyen. BUKAREST Románia fővárosában május elseje előestéjén ünnepi gyűlést tartottak a sport- és kultúrpalotában.. 'A munka übnepén ugvanis már évek óta lieni tartanak felvonulást, viszont két munkaszüneti napjuk volt a dolgozóknak. Bukarestben fellobogóztak a házakat, hatalmas pannókat függesztettek ki. Sok ‘ üzemben azonban ünnepi műszakot’ tartottak. HAVANNA Kuba fővárosában több mint félmillióan köszöntötték a munka ünnepét. A Jósé Marti nevét viselő Forradalom téren rendezték meg az ünnepséget. A dolgozók menetének élén Fidel Castro mellett a kubai politikai vezetés tagjai, valamint a cukornádaratás, a zafra élmunkésai haladtak. Az ünnepi beszédet Roberto Veiga, a Kubai Dolgozók Központjának főtitkára tartotta. Többek között elmondta, hogy Kuba Kommunista Párt a közeljövőben tartja III. kongresszusát, amelyre az ország népe hatékonyabb munkával, Kuba védelmi erejének fokozásával készül. HANOI- 'A vietnami háború győzelmes befejezésének tizedik évfordulója jegyében ünnepelték meg Hanoiban és Vietnam többi városában május elsejét. Színes plakátokon adtak számot a dolgozók termelési eredményeikről, felirataik, jelszavaik az ország tízéves békés fejlődését szemléltették. Á dolgozók tíz- és tízmilliói vettek részt azokon a felvonulásokon, nagygyűléseken és tüntetéseken, amelyeket ezen a napon a kapitalista országok rendeztek. A munkásszolidaritásért, a boldogabb életért szót emelő jelmondatok mellett mindenütt ott voltak a háború erői elleni harcot hirdető, a békét éltető jelszavak, a tiltakozó mondatok a munkanélküliség ellen, a munkát, a szociális biztonságot követelő feliratok. NÄCI HÄBORÜS BŰNÖSÖK AZ USA VÉDŐSZÁRNYA ALATT Cserepanov rajza A Lengyel Népköztársaság fővárosában április 26-án találkoztak a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb párt- és állami vezetői. Ünnepélyesen aláírták a Varsóban 1955. május 14-én aláírt Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés érvényességének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet. A következőkben állapodtak meg: 1. cikkely A Varsóban 1955. május 14-én aláírt Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés további 20 esztendős időszakra érvényben marad. Azon szerződő felek számára, amelyek az ezen időpont lejárta előtti évet megelőzően nem nyújtják át a Lengyel Népköztársaság kormányának a szerződés felmondásáról szóló nyilatkozatot, a szerződés további 10 éves időszakra érvényben marad. 2. cikkely E jegyzőkönyvet ratifikálni kell. A ratifikációs okmányokat a Lengyel Népköztársaság kormányának adják át megőrzésre. A jegyzőkönyv aznn a napon lép érvénybe, amelyen minden ratilikáciős okmányt átadnak. A Lengye! Népköztársaság kormánya minden ratifikációs okmány átadásáról tájékoztatni fogja a szerződés többi tagországát. A felek aláírták e rendkívüli jelentőségű okmányt. A Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Fártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a Lengyel Népköztársaság részéről VVojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Somán Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista köztársaság elnöke, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió .Kómmunista Pártja Kg főtitkára. A Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb párt- és állami vezetőinek találkozójáról közös közleményt hagytak jóvá, amelyben hangsúlyozták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét: MltaalMük a Harséi Szerződés rainesséyét „A szerződés harminc éve megbízhatóan szolgálja a tagállamok sokoldalú együttműködésének fejlesztését és elmélyítését, garantálja szuverenitásukat, biztonságukat és határaik sérthetetlenségét, biztosítja békeszerető külpolitikai irányvonaluk közös kidolgozását és végrehajtását, kiemelkedő szerepet játszik Európa és az egész világ békéjének megóvásában és megszilárdításában. A találkozón képviselt államok síkraszállnak a sokoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. Soha nem voltak hívei Európa és a világ megosztásának egymással szemben álló katonai tömbökre: jelenleg is fellépnek szövetségük és az Északatlanti tömb egvidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért.“ A , közlemény a továbbiakban leszögezi, hogy amíg létezik a NATO katonai tömbje és fennáll a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik védelmi szövetségüket, egyidejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért és a békéért, a katonai tömbök felszámolásáért. „A Varsói Szerződés tagállamai ismételten megerősítik, hogy nem törekednek a katonai fölény megszerzésére. de nem is engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Síkraszállnak az erőegyensúly legalacsonyabb szinten történő biztosításáért.“ A találkozóra a második világháború, az emberiség történetében lezajlott legpusztítóbb és legvéresebb háború befejezésének 40. évfordulója előestéjén került sor. A találkozó résztvevői kiemelték a szabadságszerető népek fasizmus felett aratott győzelmének nagv jelentőségét. „A. fasizmus szétzúzásához döntő mértékben hozzájáruló szovjet nép és számos más ország népei életek tízmillióit áldozták érte. Az elesettek emléke, a ma élő és az eljövendő nemzedékek sorsáért viselt felelősség nem engedi elfelejteni a háború tanulságait.“ A találkozó alkalmából a lengýeí fővárosban fogadást rendeztek a Varsói Szerződés tagállamai , legfelsőbb párt- és állami vezetői tiszteletére, amelyen Wojciech Jaruzelski és Mihail Gorbacsov mondott beszédet. Az egész világ haladó közvéleménye nagy figyelemmel kísérte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának szavait, aki .beszédében hangsúlyozta: „A történelem nem ismer még egy olyan szerződést, mint a miénk. Olyan szerződést, amelyben á kapcsolatok a szuverén államok teljes egyenlőségén, kölcsönös elvtársi segítségnyújtásán alapulnak. Szövetségünk a szó igaz értelmében a nemzetek szövetségé. Olyan szövetség, amely senkit sem veszélyeztet és teljes mértékben a béke védelmére törekszik. A másik társadalmi rendszerrel kapcsolatain' kát a békés egymás mellett élés elvei alapján építjük, ez az egyedüli ésszerű alap, főleg a nukleáris évszázadban.“ Szólott a nukleáris háború veszélyéről, amelyet sokszorosan .megnövelnek 1 az USA világűrrel kapcsolatos tervei: „A „csillagháborúra“ szolgáló fegyverek fejlesztése csak most kezdődik, de ez is komolyan aggasztja az egész világot, a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerének destabilizálásához s a politikai és katonai konfrontáció még nagyobb kiéleződéséhez vezet. Alapvetően eltér ettől a mi hozzáállásunk, melynek célja az, hogy a világűr ne váljon a katonai fenyegetés újabb forrásává, hogy ne fejlesszenek ki támadó kozmikus fegyvereket. Ellenkezőleg, az eddigi műholdromboló rendszereket fel kell számolni. Ezzel párhuzamosan olyan megállapodást Javaslunk, amely kimondaná a nukleáris eszközök radikális csökkentését és általában az atomfegyverek teljes felszámolása felé történő orientációt.“ Az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások éppen véget ért első fordulójáról ezeket mondotta: „Nyilvánvaló, hogy a tárgyalások csak akkor lehetnek sikeresek, ha tiszteletben tartják az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, s megtartják a tárgyalások végső célját meghatározó, valamint a megtárgyalt kérdések 1<ölcsönös öszszefüggését kimondó' megállapodást.“ A Varsói Szerződést jnéltatva kije' lpptette: „Ma felszólítjuk Európa és más kontinensek országait, kűzdjék le az ellentéteket; legyenek partnerek az egész emberiséget fenyegető új veszély elleni harcban. Ez a veszély a nukleáris katasztrófa.“ John Loftus amerikai szerző „Belorusz titkok“ címmel könyvet jelentetett meg, melyben nemcsak arra világít rá, hogy egyes amerikai körök miként segítettek a náci háborús bűnösöknek elkerülni az igazságszolgáltatást, hanem azt is bemutatja, hogyan használták fel őket a szocialista országok elleni felforgató tevékenységben. H. Aptheker, az ismert haladó amerikai publicista erről a könyvről írt cikket a Political Affairs folyóiratba „Fasiszta bűnözők Washington bérlistáján“ címmel. Bőségesen létezik olyan angol nyelvű irodalom, amely bizonyítja, hogy a nácik alapvető célja volt a második világháborúban halálos csapást mér ni a szocializmusra, elpusztítani a Szovjetuniót. A háború után. az imperialista hatalmak célja sem volt más, a szocializmusban látták a „fő veszélyt“ és meggyengítésére, elpusztítására kidolgozták a tervek és akciók egész sorát. Nyugat-Európában négy évtizeden keresztül különböző eszközökkel — ezek közé sorolható a propaganda, a beruházáspolitika, a lepénzelések, dotációk egész rendszere, a szövetséges, főleg az amerikai csapatok jelenléte, s végül: az USA haditengerészetének közelsége a nyugat-európai partoknál — folyt az imperialisták küzdelme a szocializmus ellen. Koncepciójuk szerves része volt az az elképzelés, hogy átvegyék és kihasználják a náci apparátus azon elemeit, amelyek a háborúban nem pusztultak el teljesen. Ezeket Európában a baloldali erők, mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista közösség országai ellen vetették be. Loftus könyve ezt dokumentálja. A szerző két és fél éven keresztül — 1982-ig — dolgozott az amerikai igazságügyi minisztérium különleges osztályán. Ezt 1980-ban hozták létre azzal a feladattal, hogy felkutassa és bíróság elé állítsa az USA-ban élő náci háborús bűnösöket. Loftus megjegyzi: az Egyesült Államokban nincs olyan törvény, amely a tömeggyilkosokat sújtja. Tény az, hogy a washingtoni politikusok, főleg a külügyminisztériumban, segítséget nyújtottak a náci vezetőknek abban, hogy az elkövetett gazetteikért ne kapják meg méltó büntetésüket, sőt arra ösztönözték őket, hogy a-háború utáni időszakban is folytassák tevékenységüket. Loftus részletesen leírja, miként mesterkedett Washington, hogy például a Belorussziából menekült fasisztákat megmentse a büntetéstől és átképezze őket a Szovjetunióban végzendő diverzáns tevékenységre. Az események a titokzatos Frank G. Wiesnerrel indulnak, aki a második világháború idején amerikai hírszerzőként dolgocsal; náci gyilkosaknak! zott, 1948-ban kinevezték a politikai koordinációs hivatal (OPC) igazgatójává. Ez a szervezet a Szovjetunió elleni titkos háború első vonalában küzdött. Wiesner a hivatal szolgálatába állította azokat, akik a második világháborúban a harmadik birodalom számára végeztek felforgató tevékenységet. Wiesner az USA Nemzetbiztonsági Tanácsa 10/2-és számú irányelveivel összhangban cselekedett, amelyek kimondják, hogy az ilyen tevékenység során alkalmazott eszközök a következők lehetnek: propaganda, gazdasági háború, szabotázs, az ellenséges országokkal szembeni [elforgató tevékenység, beleértve a Kelet-Európábán illegálisan működő ellenállási csoportok támogatását is. E célból Wiesner fogadta négy volt náci minisztérium vezető képviselőit, köztük Gustav Hilgert, aki a náci Németországban a külügyminisztérium orosz-szakértője volt, Friedrich Buchhart SS-parancsnokot, aki az emigránsokkal kapcsolatos ügyeket irányította, Gerhardt von Mende-t, Hitlernek a megszállt területekkel foglalkozó szakértőjét és Reinhard Gehlen tábornokot, a náci főparancsnokság keleti hírszerző osztályának a főnökét. Róla azt érdemes megjegyezni, hogy elkerülte a szovjet fogságot, egész stábjával és minden dokumentummal együtt az amerikaiaknak adta meg magát. Azonnal az USA-ba szállították — amerikai tábornoki egyenruhába öltöztették —, kihallgatták, különböző vizsgálatoknak vetették alá és 1948 júliusában visszaküldték a Német Szövetségi Köztársaságba. Ott Gehlen az Egyesült Államok által pénzelve egész stábjával együtt folytatta hagyományos tevékenységét, mindaddig, amíg be nem került az NSZK kémszolgálatának vezérkarába, ahol nyugdíjazásáig — 1985-ig — dolgozott. Gehlen nagy segítséget nyújtott Wiesnernek, átadta neki többek között a volt „Belorusz brigád“ egykori tagjainak névsorát — olyan fasisztákkal együttműködő hazaárulókét—, akik Hitler rendkívüli bevetésre szánt' egységeinek részét képezték. Nyugat- Európa különböző országaiból szedték össze őket, s különleges kiképzés után, amerikai fegyverekkel felszerelve indították őket a Szovjetunióba és a többi szociáTista országba. A költségek 90 százalékát a CIA fedezte — írja Loftus. — Ügynökök százait, lehet, hogy ezreit küldték Kelet-Európába. Dollármilliókat csempésztek Lengyelországba, Magyarországra, ahol nagy szerepük volt az ellenforradalom kirobbantójában, majd nagy terveket kovácsoltak Csehszlovákiával kapcsolatban is. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban sikerült felszámolni tevékenységüket, tény azonban, hogy nagy károkat okoztak. A szerző arról is beszámol, hogy a nácikra vonatkozó aktákhoz nem juthatott hozzá, „úgy eltették őket". Most, a fasizmus ffeletti győzelem negyvenedik évfordulóján néhány náci gyilkost látványosan „kiutasítottak“ az USA-ból — az NSZK-ba. De ezzel nem kötik be a józanul gondolkodó emberek szemét. Biztosan ott van rájuk szükségük, hogy folytassák — amihez olyan jól értenek — pusztító, felforgató tevékenységüket
