Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-09 / 10. szám
1985. március 9. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Ä kultúra és a népművelés formálása Ä CSKP Központi Bizottsága 1SB0. évi 15 ülése határozatának megfogalmazása szerint kulturális ismereteink minősége, szellemi érdeklődésünk arányossága és mélysége nem csupán magánügy. A kultúra egyénekben konkretizálódó társadalmi vagyon. Ki nem iktatható része a társadalmi forradalomnak, sőt embereszményt összegező fogalmi rendje annak. Nincs tehát értelme azon meditálni, miként fejlesszük a technikát és a technológiát, ha nem tisztázzuk, milyen legyen a szocialista ember. A gazdaság — így a legkorszerűbb mezőgazdaság is —, önmagában nem Jelez, s nem is jelezhet világnézeti és erkölcsi kategóriát. Ezért nyomós okunk van figyelmeztetni arra, hogy a kultúra sorsa, állapota a mezőgazdasági üzemek vezetői, és az üzemi pártszervezetek illeté késéi számára sem lehet közömbös. A kulturális és népművelődési párthatározat végrehajtása a mezőgazdaságban roppant szerteágazó tárgykör, melyet nem lehet egy-egy értekezleten vagy párttagsági ülésen végrehajtani. Hiszen a múltból éppen elég tapasztalat van arra, hogy a tanácskozások, az értekezletek és az ankétok „nagyszerűen sikerültek“ —, de e „sikerhez“ viszonyítva bizony soványok voltak az eredmények. Emlékezzünk csak rá, hogy hány alkalommal beszéltünk már a kisközségekben felépült nagy művelődési házak jobb kihasználásáról, a cél érdekében viszont kevesebbet tettünk. A mezőgazdasági üzemek többségében az üzemi pártszervezetek kezdeményezésére a gazdaságvezetés fokozatosan előteremti a művelődéshez és a kultúrához szükséges tárgyi és anyagi feltételeket, konkrétabban a kulturális és szociális alapot. Sajnos ez a gyakorlat még manapság sem harmonikus, a felhasználás pedig nem tervszerű Még mindig szép számmal akadnak olyan mezőgazdasági nagyüzemek, ahol ebből az alapból aránytalanul sokat fordítanak a dolgozók általános és szakmai műveltségével össze nem függő célokra. Ugyanakkor fékezik a kulturális közéletiséget, a rendszeres művelődést társadalmi fejlődésünk olyan ellentmondásai, amelyeket a régebbi társadalmi viszonyok alakítottak ki, s amelyek vadcsalán módjára, mai talajból sarjadnak ki. Az életmód, az anyagi lét, a történelem, a kultúra, s benne a múlt, a jelen és a jövő szálai alkotják az élet egységes szövetét. Nem lehet felfejteni, kivenni belőle a nem tetszőt, legfeljebb másként lehet szőni. Es Bodák (Bodíky) — sok minden megváltozott. — Bugár Árpáddal a szövetkezet elnökével együtt azt valljuk, hogy az anyagi javak termelésében és a kulturális, szellemi termelésben is az emberi szükségletek kielégítése a fő cél. Anyagi feltételeink biztosítottak — a kulturális-szociális alapból minden egyes dolgozóra 3,5 ezer korona jut — programunk pádig ismert: a kulturális és a népművelést szorgalmításba ezt a szükségletet. Ugyanakkor az is tapasztalati tény, hogy azok — egyébként ők vannak ma már többségben —, akik kielégítették elemi szükségleteiket, az anyagi javakon túli erkölcsi, kulturális értékeket kezdik az eddiginél jobban előtérbe helyezni. Nagyobb tudásra, elismerésre, önálló feladatra vágynak. Bennük már könyebb tudatosítani és cselekvő közreműködéssel felébreszteni kulturális érdekeiket természetesen másként is kell szőni. A másként szőni pedig éppen azt jelenti, hogy a gazdaság, a munka, az emberi kapcsolatok, az igényformálás és a kultúra minden szála, része legyen az új minőségnek. Ez utóbbiakból kiindulva egyre több az olyan példát mutató mezőgazdasági nagyüzem, ahol az anyagi javakon túl, a kulturális értékeket is kezdik az eddiginél jobban becsülni. Közülük egyúttal a gabonafélék termesztésében országszerte elismert felbári (Horný Bár) Csallóköz Efsz-t mutatjuk be, melynek üzemi pártszervezete élére 1984. augusztusában Presinszky Lajos került. AKIKET „MEGCSAPOTT“ A KULTÚRA LÄNGJA Fél év alatt az eddig „alvó falvakban“ a szövetkezet székhelyén és a hozzá tartozó társközségekben — Süly (Šulany), mazó párthatározat. Ez a dokumentum abból indul ki, hogy birtokunkban van a szocialista kultúra, az emberi és a nemzeti kultúra minden kincse. Ezt kell közkínccsé tenni, mégpedig úgy, hogy az elsajátító egyszersmind társalkotója, befogadva újrateremtője legyen a kultúrának, ezáltal váljék sokoldalúan fejlett, személyiségében szabad közösségi szocialista emberré. A falusi ember kulturális szükségleteit nehéz megismerni. Valóban nehéz, mert számításba kell venni azt is, hogy nagy különbség van a dolgozók látható, mindennapi kulturális igénye és valóságos, de nagyon gyakran szunnyadó kulturális szükséglete között. Oe kiben ágaskodik a vágy egy szép vers, egy jó könyv, vagy az értékes zene iránt, hanem is tud erről a szükségletről. E nélkül a tudás nélkül a kulturális tervezés nem veheti száPresinszky Lajos — hangsúlyozza a közgondolkodás és a kultúra kiváló ismerője. . Szavai alátámasztását kezdjük talán a szövetkezet irodalmi színpadával, mely a közelmúltban lépett közönség elé a „Kiöntött a Duna vize meszszire“ című összeállítással. E kisszínpadi összeállítás — melynek forgatókönyvét az üzemi pártszervezet elnöke írta — magába foglalja Csallóköz mondavilágát, a halászat és az aranymosás emlékeit. Kifejezi a Duna menti ember ragaszkodását a tápláló és fenyegető nagy kék országúihoz, melyhez úgy tapadnak a környező falvak, mint a fecskefészkek. Szimbolizálja az emberi küzdelmet és akaratot az 1965-ös árvíz idején, s örök emléket állít a népek és nemzetek internacionalista összefogásának. A sort folytathatnánk a két zenekarral: a Nosztalgiával és az Etikettel. Az egyik zenekarban a 60—70 évesek, a másikban pedig a beat-zene ifjú rajongói szerepelnek. A szövetkezetei Poszpisil Éva és Csetényi Ildikó személyében két szavaló képviseli a Vansovej Lomnička (Szólj költemény!) megnevezésű vers- és prózamondó versenyen, mely a Szlovákiai Nőszövetség járási bizottsága rendezésében kerül lebonyolításra. A felbári sportszervezet labdarúgó- és asztalitenisz-szakosztályának „életrekeltésén" kívül a pedagógusok jóvoltából jól halad a honismereti gyűjtőmunka is. A honismereti ház céljaira egy volt nemesi kúriát alakít át az efsz, s ennek átadását 1987-re., a három szövetkezet egyesülésének 25. évfordulója tiszteletére tervezik. A közelmúltban sikeres képzőművészeti tárlatokra is sor került az efsz védnöksége alatt. Skriba Pál amatőr festő kiállítását például az 1800 lakost számláló három faluból 600-an tekintették meg. január elsejétől a felbári művelődési otthon élére hivatásos népművelő került, s cserébe a .pénzügyi eszközök társítása“ címen a szövetkezet átveszi a kultúra házának üzemeltetését. Látogatásunk alkalmából a Petőfi-est forgatókönyvét tette elém az üzemi pártszervezet elnöke, s közben örömmel konstatálta, hogy az elért eredményekhez kitűnő munkatársai is vannak. Név szerint a szakmabelieket Bugár Árpádot az efsz elnökét, Brezovszky Oszkár agrármérnököt és Húsvéth Lajost, növénytermesztési főágazatvezetőt említette. Tehát olyan embereket, akiket „megcsapott“ a kultúra és a művelődési munka lángja, hevülete, s az a felemelő érzés, amely akkor keletkezik, amikor másokat, társaikat a művészetek, a versek, a szép szavak bűvkörébe vonják — s többek, értékesebbek lesznek általa. A GAZDASÄG ÉS A KULTÚRA Tetőtől talpig azonos természetű társadalmi törvények működtetik társadalmunkat, s ezen belül közösségi életrendünk egészét. S ami közösségi, az szükségszerűen demokratikus. A bevezetőben számbavett, s bár nem teljes fényben megvilágított árnyoldalak mellett — éppen a felbári példából kiindulva — elmondható, hogy a kultúra millió és millió hajszáléren táplálja a termelést. Nincs tehát külön léte a termelésnek, s külön léte a kultúrának. Noha tudvalévőén az előbbi a meghatározó, hiszen anyagi létünk függ tőle, ily módon ma, és a jövőben is fontosabb lesz a kenyér, mint például egy kisszínpadi összeállítás. Azt azonban tudatosítani kell, hogy kultúra és népművelődés nem létezik szellemi és anyagi jelenlét nélkül. Ki merné vitatni, hogy a gazdasági vezetők a közösségért munkálkodnak, nemcsak objektíve, de a legmélyebb emberi meggyőződésük szerint is. Tehát nem ellenük, hanem mellettük érvelünk, amikor a kultúra és a népművelődés Iránti nagyobb érdeklődést kérjük tőlük. Ez a. kérés a tudományosműszaki haladás időszakában korparancsként is megfogalmazható, s ez nem munkatöbbletet kíván a gazdaságok és az üzemi pártszervezetek vezetőitől, hanem az elkülönítő beidegződések módosítását. Összegezve elmondható, hogy nincs kibúvó: rá vagyunk utalva a szépre, a kultúrára. Enélkül öncélú, tökéletlen a termelés, sőt az öncélú halmozása lekötöz, kisajátít bennünket. A szép hasznossága, a szellemi élet emelkedettsége, a kultúra gazdagító értéke nélkül nem létezhet szocialista társadalom, mert önérzetes emberi rendeltetése van. Képletesen szólva, enélkül nem mehet végbe a virágzó falvakat lakók kívánt tudatformálása. Csiba László STEFAN GEORGE: le fénylő gyengéd... Te fénylő gyengéd mini a reggel Te karcsú tiszta mint a láng Te forrás titkos édes nedvvel Te nemes törzs nevelte ág Velem jársz napsütötte réten Bezáporozod estemet Árnyékában fényt gyújtasz te nékem Te hüs szél forró lehelet Minden gondom vágyam te vagy csak Téged szív be lélegzetem Minden Italban téged tszlak Minden illat te vagy nekem Te forrás titkos édes nedvvel Te nemes törzs nevelte ág Te fénylő gyengéd mint a reggel Te karcsú tiszta mint a láng VÁMOSI PÁL fordítása SZILVA KAPUTIKJAN: Bölcsődal Elcsendesült a ház, sejtelmesen hoz távolból egy dalt a rádió, hallgatom, bár nyelvét nem ismerem. Ki énekel? S mily országból való? A nyelv az ország ismeretlenek, csak azt tudom, hogy egy anya dalol... — Aludf, fiacskám, hunyd be már szemed — szól, míg a kis bölcsó fölé hajol. Az egyszerű szív hangját én megértem: — Mindig előre nézz, ha nagyra nőssz, az éles kard nyugodjon hüvelyében, békés napokban jóra légy erőst Ilyen bölcsödalt küld a messzeség, s e dal altatja el az én fiam... Sokféle nyelven szól sokféle nép, s az anyáknak egy, közős nyelve van. PABLO NERUDA: f Száz szerelmes szonett (RÉSZLET) Szeretem a kts földet, ami vagy, mivel az égttestek anyagából nincsen más csillagom. Te megteremted a világmindenség mását magadban. Nagy szemed a fény, amely az enyém lett Az örökre széthullt csillagzatokból, bőröd úgy lüktet, mint az út az űrben, mini esők közt a meteor beszáguld. Annyi de annyi holdból értek hozzám csípőid az egész napból ajkad mélységes édessége, s nagy piros sugarakkal lángoló szíved annyi fényből, mi úgy világot, mint mézcsepp a sötétben csókokkal így borítom csupa-tűz alakod, mely bolygónyl és parányi, földgömb ts és galamb ts. SOMLYÓ GYÖRGY fordítása Jubilál ■ a Mladá Fronta A Mladá Fronta prágai ifjúsági könyv- és lapkiadóvállalat az idén ünnepli megalapításának 40. évfordulóját. A 40 év gazdag tevékenységéről tanúskodik a kiadó gondozásában ez idő alatt mintegy százmilliós összpéldányszámban megjelent 4700 mű. Kornel Vavrinčík, a vállalat igazgatója Prágában sajtóértekezleten mondta el, milyen rendezvényekkel készülnek az évforduló megünneplésére. A gazdag programból kiemelkedik az immár hagyományosnak számító Aranycsalogány könnyűzenei dfj ST- adási ünnepsége, amely a prágai Lucernában lesz. Márciusban Ifjúság ’85 címmel kiállításon mutatják be a kiadó fotópályázatának díjnyertes felvételeit, valamint önálló könyvkiállításon a csehszlovákiai ifjúsági kiadók termését Április 4—24. között a Mladá Fronta, a Komszomolszkaja Pravda, a Molodaja Gvargyija és a Smená rendezésében a négy kiadóvállalat és ifjúsági napilap együttműködését dokumentáló kiállítást láthatnak majd az érdeklődők. Április 29-én a vállalat székházában emléktáblát helyeznek el Egon Erwin Kisch születésének 100. évfordulója alkalmából. Május 7—26. között »A Mladá Fronta könyvillusztrációi 1980—1985« címmel nyílik kiállítás. Ugyancsak májusban a varsói nemzetközi könyvbemutatón is szerepel kiadványaival a jubiláló intézmény, s kiadványait bemutatják а XII. moszkvai VIT csehszlovák ifjúsági központjában is. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére a Mladá Fronta kiadóvállalat az elmúlt negyven év alatt megjelent negyven legjelentősebb mű újra kiadását is tervezi. Ezek között szerepel többek között Ludvtk Svoboda »Az Uraitól Prágáig« című visszaemlékezése, Ružena Lukášová »Tizenkilenc évesek« című könyve ése Jirí Wolker verseskötete is.-0-
