Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-09 / 10. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. március 9. A nyugat-sziovákiai kerületi pártbizottság üléséről A termelés hatékonyságának növeléséért Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Ke­rületi Bizottsága a múlt hét végén Bratislavában ülésezett. A résztvevők azokat a feladatokat vi­tatták meg, amelyek a kerület mező­gazdasági-élelmiszeripari komplexu­mára a CSKP Központi Bizottsága 11. és az SZLKP Központi Bizottsága azt követő ülésének határozataiból kö­vetkeznek. Az ülésen részt vettek a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizott­ság mezőgazdasági és élelmezésügyi Dizottságának tagjai, a járási pártbi­zottságok vezető és mezőgazdasági titkárai a járási mezőgazdasági igaz­gatóságok vezetői, az üzemi pártszer­vezetek elnökei, valamint a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplexum to­vábbi vezető dolgozói. A tanácskozá­son részt vett többek között Jozef Le­nárt, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára és Ján Sabik, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese. A tanácskozást Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlo­­váklai kerületi pártbizottság vezető titkára nyitotta meg és vezette. A kerületi pártbizottság elnökségé­nek beszámolóját — amely többek között értékelte a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítését az 1981— 1984-es években és kitűzte az idei igényes feladatokat — Ivan Knotek, a kerületi pártbizottság titkára ter­jesztette elő. Megállapította, hogy a kerület mezőgazdasága es élelmiszer, ipara az említett időszakban dinami­kusan fejlődött. A mezőgazdasági ter­melés a hatodik ötéves tervidőszak azonos időszakához viszonyítva 9.03 százalékkal növekedett. A CSKP XVI. kongresszusának határozata értelmé­ben a növénytermesztés gyorsabb ü­­temben (11,8 %) fejlődött. Az utóbbi két évben a növénytermesztés több mint 19 százalékkal növekedett. Knotek elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy a szemesekből a múlt évben elért 2 millió 700 ezer tonnás termés rekordnak számított, amely Szlovákia 1960. évi termelésé­vel volt egyenlő, de ugyanakkor a termőterület a múlt évben 100 ezer liárd 157 millió koronát fordítottak, ami a tervhez viszonyítva kétmilliárd koronával volt több. Knotek elvtárs a nyolcadik ötéves terv javaslatával kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati al­­kamazásában alapvető fordulatot kell elérni, mert a jövőben csakis ezáltal lehet teljesfteni azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdaság és a köz­élelmezést biztositó többi ágazat hosszú távú fejlesztési programjából következnek. Mindez megköveteli a KGST-tagországokkal, főleg a Szov­jetunióval való együttműködés elmé­lyítését is. Jelenleg a kerület mezőgazdasági­­élelmiszeripari komplexumának ága­zataiban több mint 188 ezren dolgoz­nak. A mezőgazdasági üzemekben a dolgozók egyötöde 30 évnél fiatalabb. Jelenleg a mezőgazdasági üzemekben átlagosan 11—12 fő- és 40—42 közép­iskolai végzettségű szakember tevé­­kedik, ami jó előfeltétele az egyre igényesebb feladatok teljesítésének. Ehhez a hazánk szovjet hadsereg ál­tali felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott felaján­lási mozgalom is hozzájárul. A tartalmas vita keretében a járá­si pártbizottságok vezető titkárai, a mezőgazdasági nagyüzemek, a mező­­gazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok és a tudományos-kutató bá­zis képviselői szólaltak fel, akik egy­részt értékelték az elért eredménye­ket, másrészt rámutattak az egyre igényesebb feladatok teljesítésének lehetőségeire. Az ülés vitájában Jozef Lenárt elv­társ is felszólalt. Nagyra értékelte a kerületi pártbizottság, a járási párt­­bizottságok és a kerület mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexuma dol­gozóinak a hetedik ötéves tervidő­szak első négy évében kifejtett mun­káját, különösen ami a párt straté­giai irányvonalának megvalósítását, az alapvető élelmiszerekből való ön­ellátás fokozatos növelését illeti. Méltatta a kooperációs körzetek mun­káját mint a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat együttműködésének magasabb formá­ját. Kiemelte a kerületi pártbizott­ság és a járási pártbizottságok azon munkáját, amely a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését és az ál­lattenyésztési termelési fejlesztési di­namikájának megtartástát, a termő­föld védelmét, a talaj termőképessé­gének növelését, a szerves trágyázás kiszélesítését, az öntözőberendezések hatékony kihasználását stb. szorgal­mazza. Rámutatott azonban arra is, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum ágazatiban még egész sor fogyatékosság fordul elő, különösen az agrotechnikai fegyelem betartásá­ban, a betakarítási veszteségek nagy­ságában és a mezőgazdasági termé­kek, termények feldolgozásában. Lenárt elvtárs beszédének további részében nagy figyelmet szentelt az egész népgazdaság feladatai teljesí­tésének, a nemzeti jövedelem nagyobb arányú növelése népgazdasági jelen­tőségének, a termékek minősége nö­velésének és a termékfelújítás szük­ségszerűségének. Hangsúlyozta, hogy nagy gondot kell fordítani a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusának előkészületeire, a népgazdaság hosz­­szú távú fejlesztési koncepcióinak szakszerű kidolgozására. Jozef Lenárt elvtárs beszédének be­fejező részében részletesen szélt a tudományos-műszaki fejlesztés leg­fontosabb kérdéseiről, s felhívta a jelenlevők figyelmét a tudományos­műszaki haladás legújabb vívmányai gyors gyakorlati alkalmazásának szükségszerűségére, a KGST-tagorszá­gokkal, főleg a Szovjetunióval foly­tatott szocialista gazdasági integráeió további elmélyítésére. Végül rámuta­tott á januári és februári fagyok okoz­ta lemaradások fokozatos behozásá­nak népgazdasági jelentőségére. A nyugat-szlováklaí kerületi párt­bizottság ülése a határozati javaslat elfogadása után Ignác Janák elvtárs zárszavával fejeződött be. XXX Az ülés szünetében öt kooperációs körzet és a MILEX nemzeti vállalat képviselője átadta Jozef Lenártnak és Ignác Jenáknak azokat a társított szocialista kötelezettségvállalásokat, amelyeket hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordu­lója tiszteletére tettek. A nemesócsai (Zemianska 016a), a senica-šáštlni, a kis-kárpátoki, a Zlaté Moravce-i és a topoíčanyl kooperációs körzet, va­lamint az említett nemzeti vállalat dolgozói vállalták, hogy idő előtt tel­jesítik nemcsak az Idei, hanem az egész hetedik ötéves terv feladatait, hatékonyan érvényesítik a tudomá­nyos-műszaki haladás legújabb vív­­nányait és segítséget nyújtanak a körzet lemaradozó gazdaságainak. BARA LÄSZLÖ Tűzre, vízre vigyázzatok, le ne égjen a házatok! Járta körül valamikor a bakter minden áldott este a fa­lut. Senki sem unta el a min­denki által ismert, de órát he­lyettesítő pontossággal újra meg újra elhangzó intelmeit. Nagyon is közeli és rettegett veszedelem volt a tűz. Ma in­kább átvitt értelemben mondo­gatjuk, hogy ne játssz a tűzzel, pedig nem ártana a konkrét jelentését is tudatosítani mind munkahelyünkön, mind ottho­nunkban, szabadidőnkben gyer­mekeinkkel foglalkozva vagy akár séta közben, az erdőt jár­va, amikor játékos kedvteléssel gyújtunk tábortüzet, hogy sza­lonnát süssünk, ha könnyedén elhajítjuk a cigarettacsikkel, ha égetjük az avart, kertben ösz­­szegyűlt szemetet. Erre figyelmeztetnek azok az adatok, amelyeket sajtótájékoz­tatóján az SZSZK Belügyminisz­tériuma közölt, hogy fokozza felelősségtudatunkat a tűzbiz­tonsági előírások és rendeletek betartásában, hiszen senkit sem hagyhat közömbösen az a tény, hogy emberéletek és mil­liókat érő társadalmi és ma­gántulajdon válik minden év­ben a tűz martalékává. Az 1984-es évben az SZSZK- ban 1906 tűz keletkezett, amely 62 emberéletet oltott ki és 54 millió 453 ezer korona értékű épületet, anyagot, társadalmi és egyéni tulajdont pusztított el. Sok ez, vagy kevés? — kér­dezheti a számok között nehe­zebben eligazodó. Kevés-e, ha naponta 5,2 szer lobbannak fel a pusztító lángok, hogy min­den 4,6 órában elpusztítsanak 149 ezer 187 korona értéket? Persze/ szemléletesebbé téve az adatokat, tovább viszonyít­hatunk. Harminckét tűzesettel kevesebb a tavalyi, mint az 1983-as, de a tűzkár 1984-ben 4 millió 498 ezer koronával több volt, mint az 1983-as év­ben. Hazánk egész területén ta­valy 8454 esetben pusztított a tűz. összesen 286 millió 905 ezer korona értékű kárt elő­idézve. Az SZSZK ban a legtöbb tűz­eset — 370' — a mezőgazdaság­ban keletkezett, 26 millió 792 ezer korona kárt okozva, az iparban keletkezett tűzesetek — 204 — után az erdőgazda­sági és vízgazdálkodási ágazat­ban fordult elő a legtöbb tűz — 122 —/2 millió 452 ezer ko­rona kárt okozva. A szülők ás pedagógusok számára hadd legyen intő, kö­rültekintőbb nevetésre serkentő a tény, hogy 49 tűz kelet­gunk egyetlen szakaszán, egyet­len üzemben, egyetlen munka helyen sem. Sajnos, még mindig nem tud­juk eléggé becsülni a kezünk munkája által előállított érté­keket, nem őrizzük, kíméljük és védjük elég körültekintően közös- és magántulajdonunkat. A fűtőtestek, kályhák helytelen vagy gondatlan használata és fölszerelése 74 esetben okozott lakástüzet 827 ezer 400 korona kárt előidézve, 90 kéménytűz kö-Március - a tűzbiztonság hónapja kezett hat éven aluli, 148 pedig tizenöt éven aluli gyermekek által, Q87 ezer, illetve 1 millió 842 ezer korona kárt okozva. Az sem lehet számunkra kö­zömbös. hogy 95 esetben 1 mil­lió 533 ezer korona kárt szán­dékos gyújtogatás okozott. Üzemeinkben, raktárainkban, gabonatárolóinkban, a mező­­gazdasági üzemek állattenyész­tési telepein agyre korszerűbb technológiával dolgoznak, vil­lamos. szerkezetek működtetik a szellőztetést, a fűtést, gomb­nyomással szabályozhatók e­­gyes munkálatok, helyettesíthe­tő az emberi erő. Csakhogy a gépek és modern szerkezetek használata tökéletes felszere­lés, rendszeres és állandó, hoz­záértő ellenőrzés nélkül veszé­lyessé válhat. Erre figyelmez­tet az elmúlt évben a szövet­kezetekben. mezőgazdasági üze­mek gabona- és takarmány­­tárolóiban keletkezett több tűz­eset. A tűzbiztonsági előírások kö­vetkezetes betartásának elmu­lasztásáért az üzemeket pénz­bírsággal sújtják, mégis ndgyok még a hiányosságok ezen a te­rületen. Hanyagság, nemtörő­dömség, hozzá nem értés olyan magatartás és jelenség, amely­nek nincs helye népgazdasá­vetkeztében 1 millió 582 ezer koronával károsodtak az állam­polgárok. Mi ez, ha nem fele­lőtlenség? A nemzeti bizottságok tűzvé­delmi bizottságai, a tűzoltószö­­vétség, a SZISZ, a szakszerve­zet, a pionírszervezet évről év­re több fiatalt mozgósít, nevel, készít fel a tűzbiztonságra, egyre többen kapcsolódnak be az önkéntes tűzoltótestületek munkájába. Azonban ezen kívül elsősorban arra van szükség, hogy a termelő Szemek és tár­sadalmi intézmények szigorúan betartsanak minden tűzbizton­sági követelményt, s hogy ezt a gazdasági fegyelem részeként minden dolgozójuktól, alkalma­­zottuktól megköveteljék. Az SZSZK Belügyminisztériu­ma a Szlovák Tűzoltószövetség Központi Bizottságával és a Tűzrendészet Központi Tanácsá­val karöltve az ismertetett helyzet és körülmények által indíttatva ezért a márciust a tűzbiztonság hőnapjává nyilvá­nította. Miért éppen márciust, az el­ső tavaszi hónapot? Ilyenkor Indul a legtöbb kiránduló erdei barangolásra, sétára, ilyenkor égetik a hétvégi házak mellett, a kertekben Is a száraz gazt, szemetet. Az elmúlt évben 1906 tűzeset közül 119 éppen az er­dőben, a száraz avarba dobott cigarettától, 113. pedig a szak­szerűtlen vagy rossz helyen ra­kott tűztől keletkezett mérhe­tetlenül nagy kárt okozva er­­deinkben. Erdőgazdaságainkban tehát haladéktalanul meg kell szer­vezni a tűzőrséget, hogy a sze­les, rendszerint száraz, s a ki­rándulók által leginkább veszé­lyeztetett hónapban védjük a nehezen pótolható értéket, er­­deinket. A nemzeti bizottságok­nak pedig szigorúan meg kell róniuk és büntetniük azokat a gondatlan vagy felelőtlen sze­mélyeket, akik az erdeink biz­tonságára vonatkozó rendelete­­ket és előírásokat nem tartják be vagy megszegik. Ezzel kap­csolatosan elvárják még a he­gyi parkok, kirándulóhelyek, autocampingek, turista-körzetek felügyeletével és gondozásával megbízott szervektől és szerve­zetekről, hogy időben jelöljék ki és tegyék rendbe a tábortü­zek rakására alkalmas helye­ket, helyezzenek el mindenütt a tűzbiztonság céljaira táblákat, jelzéseket és állandó ellenőr­zéssel csökkentsék a lehetsé­ges tűzesetek számát. Forrasztópáka, cigaretta, sze­métkosárba dobott olajos rongy, rövidzárlat, garázsban hagyott benzineskanna, asztalon hagyott gyufa, felügyelet nélkül a paj­tában, a garázsban, a lakásban játszó gyerek, nyitva felejtett gázcsap a tűzhelyen — minek tovább sorolni. Mindenki tud eseteket, ismer tragédiákat, e­­melyek néhány óvatlan pillana­ton múltak. Ma már nem elég csak tapasztalatainkra, ösztö­nös óvatosságunkra támaszkod­ni. Meg kell tannlni bánni a tűzzel, amely a bennünket kö­rülvevő gépekben, eszközökben, szerkezetekben, anyagokban ve­szélyesebb, mint véljük, s en­nek tudatos ismeretében véde­nünk kell társadalmi és szemé­lyes tulajdonságunkat, a mun­kánk által előállított és a ter­mészet adta értékeinket. És a legdrágábbat: az emberéleteit. A belterjesífő tényezőkre alapozva A múlt héten Bratislavában ülésezett az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak mezőgazdasági és élelme­zésügyi bizottsága. A résztve­vők megvitatták, hogy a íem­­berovcei V. I. Lenin Efsz kom­munistái hogyan járultak hoz­zá a lemaradást előidéző okok felszámolásához. A problémák főleg a növénytermesztés sza­kaszán fordulnak elő, ahol az 1981—1984-es években nem si­került teljesíteni a gabonafélék, s ia borsó és a szóló kivételé­vel a többi növénykultúra ter­vezett termelését. Mindez a ter­mőföldről való helytelen gon­doskodásnak a következménye. A továbbfejlesztéssel kapcso­latban mind a lévai (Levice) járási pártbizottság, mind a szövetkezet üzemi pártszerve­zete intézkedéseket fogadott el. A bizottság tagjai a továb­biakban megvitatták az öntöző­­berendezések és -rendszerek idényre való előkészítéséről, valamint az anyagi-műszaki el­látásról szóló jelentést. Megál­lapítást nyert, hogy az öntözés adta lehetőségeket az Idén fő­leg a gabonafélék, a takar­mánynövények és a szemes ku­korica termesztése során, va­lamint ősszel a tartalékok kép­zésére kell kihasználni, ami ál­tal meghosszabbítható az öntö­zési idény. A nyugat-szlovákiai kerületben január elsejével az öntözőberendezések kapacitása több mint 189 ezer 800 hektár­ra terjedt ki, amely a mezőgaz­dasági terület 19,2, illetve a szántóterület 22,9 százalékának felel meg. A múlt évben a ke­rületben az öntözőberendezé­sek és -rendszerek kihasználá­sa 83,3 százalékos volt. Az alapöntözés több mint 148 ezer, az ismételt öntözés pedig több mint 415 ezer hektár területet érintett. A napirend további pontját a trnavai Kerületi Vetőmagter­­meltotö Vállalat előkészületeiről szóló jelentés megvitatása je­lentette, különösen ami a vető­magvak szállításával és a me­zőgazdasági üzemek igényeinek kielégítésével volt kapcsolatos. Megállapítást nyert, hogy a vál­lalat dolgozói minden tőlük telhetőt elkövettek és elkövet­nek nemcsak a vetőmagvak szállításával, hanem a minőség növelésével és a választék bő­vítésével kapcsolatban Is. Pél­dául a tavaszi árpa esetében a legnagyobb arányban a Korai (24,5%), a Rnbin (21,8%) és az Opál (20,8%), a zab eseté­ben a Flemingsnova (81 %) fajta vetőmagja áll a mezőgaz­dasági nagyüzemek rendelke­zésére. A szemes kukorica ese­tében a magyarországi terme­lési módszerek által 40 ezer hektár területre biztosítják a vetőmagvakat. Jónak mondható a hüvelyesekből, az olajnövé­nyekből. a rostnövényekből, a takarmánynövényekből és a cu­korrépából való vetőmagellá­tás, valamint az ültetőburgo­nyából való ellátás is. A résztvevők ezen kívül nagy figyelmet szenteltek a Semex szakágazati vállalat 1990-ig szőlő komplex fejlesztési kon­cepciója, a hiirbanovói Zöldség­félék és Ipari Növények Kutató és Nemesítő Intézete tevékeny­ségéről szólő jelentés, a nyu­­gat-szlovákiai kerület szocia­lista szektora állattenyésztési szerkezete módosítása és az Ál­lami Minőségellenőrző Intézet kerületi felügyelősége jelentése megvitatásának. (blm)’ —hme— hektárral volt kisebb. A kerület ál­lattenyésztése is sikeresen fejlődött. Például a hústermelés az utóbbi négy évben még a szerkezeti változások ellenére is 6,62 százalékkal nőtt. A kerületben rendkívüli figyelmet szentelnek a termőföldről való gon­doskodásnak. Míg a hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági te­rület évente 1749 hektárral csökkent, addig az utóbbi négy évben már csak az említettnek háromötödével. Ugyan­akkor a szántóterület 1600 hektárral bővült, s talajjavítással több mint 1900 hektár területet tettek termővé. A kerületben évente a szántóterület egynegyedét, azaz 210—220 ezer hek­tár területet részesítenek szerves trá­gyázásban. Az öntözőberendezések kapacitása további 25 ezer hektárral bővült, főleg a Pozsony-vidéke (Bra­­tislava-vidiek) a galántal és a ko­máromi (Komárno) járásban. A kerü­letben hathatós intézkedések érvé­nyesítésével kívánják csökkenteni a szélerózió okozta károk nagyságát. Az elnökség beszámolója érintette a szemes kukorica termelését is. A kerületben e feladatnak a múlt év­ben csak 89 százalékban tettek ele­get, a lemaradás 80 ezer, az átlagos hektáronkénti terméshozam pedig csupán 5,0 tonna volt. A takarmány­termelésben továbbra is gondot okoz a szántóföldi évelő takarmánynövé­nyek részaránya, amely a múlt évben csak 14,6 százalékos volt, ugyanakkor nőtt a másodnövények területe. A cukorrépa-termelésben az utóbbi négy évben a hektáronkénti terméshozam 34,3 tonna, a répa átlagos cukortar­talma pedig 14.0 százalékos volt, de továbbra is nagyok a betakarítási veszteségek. Összegezve az elmondottakat meg­állapítható, hogy a kerület mezőgaz­dasági üzemeiben ugyan teljesítették a növénytermelés tervezett feladatait, de az egyes mezöeazdasági üzemek és járások viszonylatában nagyok az eltérések, amelyek további termelés­fejlesztési lehetőségekre utalnak. A kerület mezőgazdasági üzemeire az idén és a nyolcadik tervidőszakban a legigényesebb feladatok a szemesek, főleg a szemes kukorica,1 a hüvelye­sek, az olajnövények, a cukorrépa és az évelő takarmánynövények, vala­mint a zöldség- és gyümölcsfélék ter­melése szakaszán várnak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban pozitívan kell értékelni, hogy az utób­bi négy évben a szarvasmarha-állo­mány több mint 43 ezer 700 darab­bal nőtt, s jelenleg száz hektár me­zőgazdasági területre számítva 72,8 darab szarvasmarha, ebből pedig 25,9 darab tehén jut. örvendetes, hogy növekedett a termelékenység Is. A te­henek átlagos évi tejeiékenysége a múlt évben elérte a 3744 litert, száz tehénre számítva 100,9 borjút válasz­tottak el. Sajnos továbbra sem sike­rült lényeges előrehaladást elérni a hizómavhák termelékenységében, a­­mit a múlt évben elért 0,76 kilogram­mos átlagos napi súlygyarapodás is bizonyít. A kerületben tavaly még 22 mezőgazdasági üzemben értek el 0,60 kilótól kisebb napi felhízási át­lagot. Az utóbbi négy évben a ser­tésállomány 200 ezer darabbal csök­kent, s a kerületben 31, gyenge ered­ményeket felmutató tenyészetet szá­moltak fel. Az összteljesítmények az 1981— 1984-es években a hatodik ötéves tervidőszak azonos időszakához vi­szonyítva 30,5, a nyereségképzés pe­dig 10 százalékkal növekedett. A bruttó mezőgazdasági termelés érté­ke a múlt évben 20 milliárd 400 mil­lió koronát tett ki. Az efsz-ek jöve­delmezősége 15,5, az állami gazda­ságoké pedig 11,98 százalékos volt A kerületben rendkívüli figyelmei szentelnek a lemaradozó gazdaságok továbbfejlesztésének. Míg 1981-ben e lemaradozó gazdaságok jövedelmező sége mínusz 22-től plusz 7,3 százalé­kig terjedt, addig a múlt évben a ke­rületben már csak három mezőgaz­dasági üzem volt, ahol a jövedelme­zőség 5 százalékon aluli volt. A jó termelési eredmények eléré­sét kedvezően befolyásolta az, hogj az utóbbi négy évben a kerületben az anyagi-műszaki ellátásra 9 mii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom