Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-02 / 9. szám
1985. március 2. SZABAD FÖLDMŰVES Kamatozó szakszerűség és szorgalom Csallóköz egyik legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági (izemében, a somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz-ben február derekán tartották meg a múlt évi szorgoskodás eredményességét értékelő — és egyben az elnökség ötéves megbízatási Időszakát is lezáró — zárszámadó közgyűlést. A tanácskozás az évek óta megszokott, kellemes légkörben zajlott, hiszen a városi művelődési ház nagytermében egybegyölt, ünneplőbe öltözött szövetkezeti tagok ezúttal is a Jól végzett munka tudatában, Jókedvűen és Jogos büszkeséggél hallgatták a nagy család munkasikereit összegező, elnökségi beszámolót. ISMÉT AZ EMBER GYŐZÖTT Pisch László agrármérnök, akit később a választó bizottság Javaslatára a taggyűlés megerősített elnöki tisztében, már a bevezetőben hangsúlyozta, hogy az évtizedes helyi hagyományokhoz híven, a gyakrabban mostoha mint kegyes természettel vívott csatából ismételten a többre és Jobbra vágyó ember került ki győztesen. Hogyan lehet az, hogy sok helyütt Jobb években is panaszra áll az emberek szája, másutt viszont az általánosságban szeszélyesnek mondott éveket követően is örömteli esemény a számadás? A helyi sikerek titka — mint azt a későbbi vitafelszólalások is megerősítették — a hozzáértő és színvonalas szakmai irányításban, az egyre tökéletesebb munkaszervezésben, az egyéni anyagi érdekeltséget mindinkább elmélyítő jutalmazási alapelvek következetes érvényesítésében, no és nem utolsósorban a merész elképzeléseket is megvalósító, emberi szorgalomban rejlik. Ha már értékelünk és sikerekről beszélünk, lilik tényekkel tgazolni az állítást. Azzal kezdeném, hogy az egyesült szövetkezet rendre színvonalasan gazdálkodott, de fennállásának tizenkét éve alatt még egyszer sem jegyezhetett be a krónikába olyan eredményeket, mint tavaly, szocialista mezőgazdaságunk építésének 35. esztendejében. Erről tanúskodik egyebek között az a több mint egy millió korona Is, amit a szövetkezet a nyerstermelés hatékony növelése címén célprémium gyanánt kapott. Az összteljesítmények tervezett értékét a közös növénytermesztési ágazata 4 millió koronával, az állatte» Az elnökségi beszámolót Pisch László agrármérnök, a közös elnöke terjesztette elő Az ünnepi tanácskozás résztvevőinek egy csoportja A szerző felvételei nyésztési ágazat 3 millió koronával, a szolgáltatási ágazat pedig 3,7 millió koronával teljesítette túl. A szövetkezet összességében 32,6 millió korona összteljesítményt tudott felmutatni. Ez a tervezett színvonalat 12 százalékkal, az előző ötéves tervidőszak átlagát pedig több mint 13 millió koronával haladta túl. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke meghaladta a 69 millió koronát, ebből a növénytermesztésben 15 800, az állattenyésztésben pedig 17 566 korona jutott egy hektár mezőgazdasági földterületre. Az említett ágazatok hektáronkénti árutermelési értéke 12 652, illetve 16 617 korona volt. BESZÉDES SZAMOK Aki létezése óta figyelemmel kíséri a Kék Duna Efsz gazdálkodását, könynyen megállapíthatja, hogy az egyesült szövetkezet — sajátos adottságainak mind tökéletesebb kihasználásával — egyre komolyabb feladatot vállal az élelmiszer önellátottsági célkitűzések megvalósításában. Tavaly egy hektár átlagában 7,42 tonna búzát, 7,82 tonna árpát, 6,42 tonna kukoricát és több mint 46 tonna cukorrépát termeltek. A napraforgó átlaghozama közel három tonna volt, lucernából 11,65 tonna, tömegtakarmányokból 42, szőlőből pedig kis híján 10 tonna termett egy hektáron ebben a gazdaságban. Az állattenyésztési ágazat a múlt évben 3,5 millió liter tejet és 1239,5 tonna húst értékesített, mindkét esetben lényegesen túlteljesítve tervben rögzített kötelezettségeit. Hogy az intenzitásról, a tehervállalásról képet alkothassunk, elmondjuk még, hogy az alig kétezer hektáros gazdaság száz hektár mezőgazdasági földterület átlagában 98,8 szarvasmarhát, illetve 44,1 tehenet, száz hektár szántóterületen pedig 427,5 sertést tart. A múlt évi gazdálkodás elemzése arról is árulkodik, hogy a szövetkezet már 1830 liter tejet és 726 kilogramm húst termel egy hektárra számítva. A JÖVEDELMEZŐSÉGRE IS ÜGYELVE A somorjai szövetkezet tagjainak munkáját az egészséges kezdeményező szellem, a többre és jobbra törekvés jellemzi, beletérve a gazdaságosság fokozásának szorgalmazását is. A rendhagyó év velejárója, hogy — elsősorban az anyagköltségek Jóvoltából — a termelés említet intenzitásának biztosítása a tervezettnél öt millió koronával több ráfordítást igényelt. Viszont — mint azt már korábban említettük — a nagyobb anyagi áldozat és a váratlan nehézségekkel dacoló szorgalom nyomán, végül is több mint 10 millió koronával nőtt az összteljesítmények értéke, és így — a talaj termőképességének növelésével kapcsolatos kiadások megtérített öszszegét is figyelembe véve — a nyereség több mint öt millió koronával túlhaladta a tervezett összeget. Ez említést érdemlő siker, hiszen eddig még nem volt rá példa, hogy az egyesült szövetkezet majd 17 milliő korona felosztható nyereséggel zárja az évet s ilyen kedvező feltételek közepette gondoljon a továbblépést segítő, bővített újratermelés anyagiműszaki feltételeinek megteremtésére. Tavaly száz korona teljesítményre 83,37 korona összköltség, Illetve 56 korona anyagköltség Jutott. A dolgozók munkatermelékenysége meghaladta a 172 ezer koronát, az egy hektárra számított nyereség pedig 7413 korona volt. A gazdálkodás Jövedelmezősége a tervezett 15,90 százalékkal, illetve az 1983-ban elért 19,82 százalékkal szemben 21,79 százalékos volt. AlljAk a szavukat Egy szó mint száz, a Kék Duna Efsz tavaly is rangjához méltóan gazdálkodott s tovább izmosodva, szilárd léptekkel haladt a felfelé ívelő úton. Sikerei már csak azért is dicséretet érdemlők, mert ígéretét, melylyel a huszonkét mezőgazdasági üzem felhívására válaszolt, megtartotta és az ötéves tervidőszak első négy évének fő feladatait hiánytalanul teljesítette. Lengyel István, az üzemi pártszervezet elnöke felszólalásában egyebek között arra is kitért, hogy a gazdaság négy év alatt 970 tonna szemest és 364 tonna cukorrépát termelt, illetve 173 ezer liter tejet meg 17 tonna húst értékesített terven felül és az elkövetkező hónapokban is mindent megtesz annak érdekében, hogy az ötéves tervidőszakot pozitív mérleggel zárja és minden vonatkozásban eleget tegyen kötelezettségeinek. Természetesen ebben a gazdaságban is akadnak még megoldásra váró gondok és problémák, figyelmet érdemlő tartalékok. Közülük néhányra az elnökségi beszámoló, no meg a vita ts rámutatott. Például nagyobb gondot kell fordítani a talaj termőképességének megőrzésére és fokozására. Ebben mindenekelőtt a rendszeres és kiadós istállótrágyázás Jelenthet segítséget, de ahhoz trágya kell, és nem is akármilyen. Tehát át kell alakítani az Istállókat, újabb szilárd trágyatelepeket kell létesíteni, és a kifutókban Is gondolni kell a trágyatermelésre. Ha mindezt megoldják, feltehetően a műtrágyákat is jobb hatásfokkal hasznosíthatják majd. A helyi adottságok tökéletesebb kihasználása és a jövedelmezőség növelése érdekében módosítani kell a növénytermesztés szerkezeti összetételét, nagyobb hozzáértéssel kell alkalmazni az iparszerü termelési módszereket és a szőlészetben is nagyobb teret kell adni a perspektív fajtáknak és a haladó módszereknek. A takarmánytermesztés az utóbbi években sokat javult, de a választékkal és főleg a minőséggel még baj van. A technológiai fegyelem megszegésének tudható be, hogy a szllázsnak több mint harminc százalékát ezúttal Is a harmadik minőségi osztályba kellett sorolni. Csökkenteni kell a betakarítási és tárolási veszteségeket, az öntözógazdálkodás növelése céljából újabb Fregatt berendezéseket kell üzembe állítani stb. Az állattenyésztésben javítani kell az évi át- Iagtejelékenységet és a tej minőségét (tavaly csak 72 százalékot értékesítettek I. osztályban), csökkenteni kell a még' mindig komoly veszteséget okozó elhullást, és bátrabban kell alkalmazni az új ismereteket és a másutt bevált módszereket. A körültekintő munkára és szorgalomra idén is nagy szükség lesz ebben a szövetkezetben, hiszen a terv szerint 5215 tonna szemest, 8600 tonna cukorrépát, 25 ezer tonna tömegtakarmányt, 3,8 millió liter tejet és 1317 tonna húst kell megtermelnie a mindössze 1875 hektáros szántóterülettel rendelkező gazdaságnak. A tizennyolc szocialista brigád és a nagy család valamennyi tagjának szorgalma remélhetőleg ezúttal is elegendőnek bizonyul a siker megalapozásához. KÄDEK GÄB0R A tavalyi küzdelmes, időjárási szempontból viszontagságos év közben aligha remélte volna valaki a sókszelőcei (Selice) szövetkezet tagjai közül, hogy verítékes, becsülettel végzett munkájukat végül is teljes siker koronázza. Ez csendült ki TAMASKOVICS Károlynak a szövetkezet elnökének szavaiból, amikor a zárszámadó közgyűlésen a művelődési házban összegyűlt tagság előtt a múlt évi termelési és gazdasági eredményeket értékelte. A felsorakoztatott adatok és számok mellett a tagság között kiosztott vastag borítékok is híven tanúskodtak az eredményesen zárt évről. Hiszen a 13 millió 626 ezer korona tiszta nyereségből — ami 6,30 százalékkal több volt a tervezettnél — kis híján hárommillió jutott ez év végi osztalékra, s persze több millió korona a közös gazdaság bővített újratermelésére. A növénytermesztési szakágazat eredményeit értékelve elsősorban a gabonaprogram megvalósításáért kifejtett igyekezet hívta fel magára a figyelmet. A 3550 hektár szántón gazdálkodó szövetkezeiben a szemeseket úgyszólván a terület kétharmadán termelik, méghozzá kiváló eredménnyel. Tavaly gabonafélékből a 5,81 tonnás tervvel szemben hét tonnás termést takarítottak be hektáronként. A tavaszi árpa termesztésében elért 7.50 tonna átlaghozammal az elsők között helyezkedtek el, nemcsak járási, hanem országos viszonylatban is. Persze a búzatermesztésben felmutatott 6,88 tonnás hozam ugyancsak igazolta, hogy a gabonatermelésben az élenjárnak. Említést érdemel, hogy az utóbbi négy év átlagúban termelési tervüket 13 százalékkal túlteljesítették. A súkszelőciek az elsők között voltak, akik a vágsellyei (Šaľa) kooperációs körzet keretében a Bábolnai Kukoricatermelési Rendszert alkalmazták. Ma azt lehet mondani, hogy itt a kukoricatermelésnek megalapozott, tapasztalatokban gazdag hagyománya van. Mi sem tanúskodik erről jobban, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok között elért bat tonnás átlaghozam. A fokozott igényességre törekvő, s a helyzetet tárgyilagosan mérlegelő szövetkezet vezetősége mégsem volt teljesen elégedett az elértekkel, mert az igen magasra tésben termelési tervüket egymillió koronával tetézték, mégsem voltak képesek behozni — a szövetkezet termelési és pénzügyi szerkezetében jelentős részarányt betöltő — zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésben elkönyvelt nagyarányú kiesést. Így az aszály által akozott károk következtében a növénytermesztés termelési és értékesítési terve nem valósnit meg teljes egészében. Ha viszont te-Szilárd alapokon emelt lécet, vagyis a tervezett 6,95 tonnás termésátlagot nem sikerült elérniük. Elszántságukat jói tükrözték az elnök szavai, amikor hangoztatta: „A jövőben a legnagyobb hangsúlyt a szemes kukorica termesztésére kell helyeznünk, hogy hektáronkénti átlagban legalább hét tonnát takarítsunk be, persze ránk férne a nyolc tonnás hektárhozam is.“ A szüntelenül új utakat, gazdaságos megoldásokat kereső szövetkezetben tavaly első ízben alkalmazták a cukorrépa-termelésben a kézi műnkétől mentes technológiát. A próbálkozás a megfelelő felkészülés jóvoltából igazolta a kezdeményezés helyességét. Az összes munkaművelet teljes gépesítése mellett ugyanis a tervet jóval túlteljesítve 43,61 tonnát takarítottak be hektáronként, 14,6 százalékos cukortartalom elérésével. A múlt évi eredmény, valamint az a tény, hogy négy év átlagában maradéktalanul teljesítették a cukorrépa-termelésben vállalt feladataikat, kétségtelenül igazolja a galántai járás élenjáró gazdaságai között elfoglalt helyüket. A még jobb eredményekre törekedve az idei évtől kezdve bekapcsolódnak a Vágsellyei Cukorrépatermelési Rendszerbe. Bár a szántóföldi növénytermeszkintetbe vesszük, hogy egy hektár mezőgazdasági területre számítva a növénytermesztés bruttó termelési értéke 13 ezer 876 korona, akkor a végeredmény mindenképpen figyelemre méltó. A szövetkezet állattenyésztése is jelentős méreteket ölt, mivel egy hektár mezőgazdasági terület átlagában 15 ezer 500 korona értékű terméket állítanak elő. Különlegessége az, hogy a járásban ez az egyetlen brojlercsirke- és tojástermelésre szakosodott mezőgazdasági üzem. Az eredményeket illetően az utóbbi években kiugró pozitív változás állt be a sertéstenyésztésben. Ebben az ágazatban sikerült nagy lépéssel előbbre vinni a belterjesítést. Ami anynyit jelent, hogy az állománycsökkentés mellett növelték a termelés színvonalát, elsősorban a szaporodásbiológia és a termelékenység javításával. Tavaly például egy kocától 18 malacot választottak el. A sertéshizlalásban a napi súlygyarapodás pedig elérte a 0,63 kilót. A baromfitenyésztés szakaszán is a tervezettnél több tojást és húst termeltek. Mindez kedvezően befolyásolta az állattenyésztés termelési és pénzügyi tervének alakulását. A szarvasmarha-tenyésztés viszont egy fájó pontja a szövetkezetnek. A tehenészetben az egyedenkénti évi 3348 literes tejtermeléssel, a marhahizlalásban pedig a 0,75 kilogrammos napi súlygyarapodással nem érték el a tervezett szintet. Nem is méltó teljesítmény ez egy élenjáró üzemhez, amellyel szemben támasztott társadalmi elvárások lényegesen igényesebbek. Ennek tudatában vannak a szövetkezet vezetői és dolgozói is. S erre az évre legalább a 3500 literes fejési átlag elérését tűzték ki célul. A tárgyilagosság kedvéért azonban hozzá kell tenni, hogy a tejértékesítési feladatot ezidáig maradéktalanul teljesítették. KUPECSEK Endre és TÓTH László agrármérnök ágazatvezetőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a gyengébb tejtermelésért az 500 férőhelyes kötetlen tartású boxos istálló is sokban felelős, mivel a hideg, nyirkos betonfalú létesítményben a tejelékenység 2—3 literrel kisebb a hagyományos istállókhoz viszonyítva. A másik komoly gond a takarmányozás. Ugyanis mig a CCM módszerrel előállított szemcsutka-keverék takarmányként a sertéshizlalásban bevált, a hízómarhák takarmányozásában viszont a szükséges adalékanyagok hiánya miatt nem hozta meg a várt eredményt. Ha az utóbbi négy év átlagát veszszük figyelembe, akkor a gazdaság a tervmntatók többségében teljesíti feladatát. Esetenként mindössze néhány tizedszázalék hiányzik a terv száz százalékos teljesítésétől. Mindez kedvező előfeltétele a 7. ötéves terv céljainak megvalósításához. Ez pedig erkölcsi elkötelezettség kérdése is a szövetkezetnek, mivel azon 22 élenjáró mezőgazdasági üzem között szerepel, amelyek az ötéves terv maradéktalan teljesítését szorgalmazzák. Az idei terv még igényesebb feladatok elé állítja a szövetkezet dolgozóit. Hiszen 120 millióra kell növelniük a mezőgazdasági bruttó termelést és 15 millióra a tiszta nyereséget. A célok elérése érdekében hozott intézkedések között első helyen áll a minőség javítása. Vonatkozik ez valamennyi termékre, de legfőképpen a tejre és a tömegtakarmányokra. Az utóbbiakból bár sikerült kellő menynyiséget előteremteni, a minőség tekintetében jelentős tartalékok tapasztalhatók. Ezért az idén számottevő összeget szeretnének fordítani a korszerű, nagy telejsitményű takarmánybetakarító gépek beszerzésére. Jelentős beruházások folynak az állattenyésztés szakaszán is. Oj istállók átadásával az idén már megoldódik az üszők tartása, s valamivel javul a tehenészet helyzete is. A talajtáperő fokozása is az alapvető termelést serkentő intézkedések között szerepel. E tekintetten elsősorban a fokozott mértékű szerves trágyázás, az altalaj lazítása, valamint az öntözőberendezések maximális kihasználása jön számításba. Nem hagyható figyelmen kivül az energia és üzemanyag megtakarítására kifejtett igyekezet sem. Tavaly helyezték üzembe például az első napkollektort a sertéshizlaldában a vízmelegítésre. Az idén egy újabb kollektor üzembehelyezésével számolnak a szociális épületben a viz melegítéséhez. Mindent összevetve: a felsorolt eredmények mögött a megfontolt és tudományosan alátámasztott gazdaságirányítás, a célravezető politikainevelő munka és az ésszerű munkaszervezés érzékelhető. A tagság kezdeményezőkészsége és igyekezete szilárd támasza a gazdaság vezetőségének feladataik megvalósításában. Hiszen a széles körű szocialista brigád-, újító- és feltalálómozgalomba aktívan bekapcsolódó tagság eddig is bizonyított. Miden feltétel adott ahhoz, hogy a jövőben is helytálljon. KLAMARCSIK MARIA
