Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-23 / 8. szám
1985. február 23. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Ha még a répával is boldogulnának... Kerek tíz év telt el azóta, hogy Csallóköz szívében — az önmagában szerényebb erők előrelátó összevonásával — kialakult egy korszerű nagygazdaság, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla E í s z. A reménykedő összefogás komoly távlatokat nyitott s megteremtette a bőn óhajtott gazdasági felemelkedés nélkülözhetetlen alapfeltételeit. Aki figyelemmel kísérte a közös lépteit, bizonyára egyetért velem abban, hogy a szövetkezet az eltelt évtizedben nagy utat tett meg a fejlődésben. Igaz, akadtak erőt s kitartást próbáló buktatók, és arra is volt példa, hogy a közel négyezer hektáros mezőgazdasági földterület gazdái, egy-egy sikeren felbuzdulva, kicsit túlbecsülték az erejüket és a lehetőségeiket, de ami a legfontosabb — a szövetkezet mindenkor eleget tett a vele szemben támasztott, jogos társadalmi elvárásoknak. AZ ŐRÖMBŐL VOLT TÖBB Ä fentiek ismeretében, minapi látogatásunk alkalmával mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogy ebben az erősebb járási középmezőnyt képviselő szövetkezetben miként értékelik a sokak által felemásnak vagy éppen szerénynek mondott 1984-es esztendőt. — Én úgy tartom, nehéz és mégis jú évünk volt — mondta a többi között Horváth Sándor elnök.— Azt hiszem, hogy ebben szövetkezetünk gazdásza és valamennyi tagja egyetért velem. Ugyanis az összteljesítményeink értéke elérte a 139 millió koronát, ami az adottságok ismeretében komoly eredménynek számít. Ha a múlt évi gazdálkodásunk mérlegét nézzük, 18,8 millió korona tiszta nyereséget tudtunk felmutatni, vagyis 1,2 millióval többet, mint amennyit év elején tervezni mertünk. Hát lehet ilyen évet rossznak mondani? ф Ezt úgy értsem, hogy tavaly minden vonatkozásban megtalálták a számításaikat? — No nem, ennyire nem vagyunk se jók, se szerencsések. Sok fáradozásba került, de azért csak elértük, hogy több legyen az örömből, mint a bosszúságból. Sokan elmondták már, én csak megismételhetnm: kiugróan jó nyarunk volt. Igen, a gabonákra gondolok. Meglehet, húsz kilóval elmaradtunk a 7 tonnás járási átlagtól, mégsem bánkódunk, hiszen a tervezett feladatot magasan túlszárnyaltuk. Búzából 7,1 tonnát, árpából pedig 6,27 tonnát csépeltünk hektáronkénti átlagban. A kukoricánk szerényebb, mindössze 5,33 tonnás hozammal fizetett. Mindössze? A hasonló adottságok közepette termelő gazdaságok versenyében kerületi ötödik helyezést értünk el. Túlsúlyban a bőtermő kései hibridekre alapoztunk s ez tavaly nem vált be. Hiába volt a sok szép kalász, ha nem bfrt beérni és szárításkor beapadt a szem. Azzal vigasztalódtunk, ml megtettük a tőlünk telhetőt, s azért összességében még így is egy százalékkal több szemest termeltünk a tervezettnél. Jól sikerült a repcénk, a szójával is elégedettek lehetünk, t lényegében a szükséges takarmánykészletet is megteremtettük. Az állattenyésztési ágazat termelési és értékesítési kötelezettségeit egyaránt teljesítette. Tíz tonna sertéshúst, kétszer ennyi marhahúst, no meg 200 ezer liter tejet adtunk el terven felül. Mindezt fölöttébb nagyra értékeljük, hiszen évekig elég sok gondunk volt ezzel az ágazattal. Nálunk mindig is a növénytermesztési ágazat volt az erősebb, a bevételek, illetve a nyereség képzésében ez játszik döntő szerepet. Az állattenyésztési ágazat sokáig ráfizetéssel gazdálkodott; tavaly végre itt is 2 millió korona nyereségre tettünk szert, ami elsősorban a takarmánytermelési sikereknek köszönhető. KIHASZNÁLNI MINDEN LEHETŐSÉGET Az új év új, az előzőnél komolyabb feladatokat rő minden gazdaságra, tgy van ez a Dukla Efsz esetében is. Milyen elképzelésekkel kezdi az ötéves tervidőszak utolsó évét ez a gazdaság? — Mint már az elmondottakból is kitűnik, gondjaink és problémáink nekünk is vannak. Egyebek között csökkenteni szeretnénk a szója betakarítási veszteségeit, de ehhez új, korszerűbb gépeket keli vásárolnunk. További lépéseket kell tennünk a takarmánytermelés fellendítése érdekében. Száz hektár átlagában már több mint kilencven szarvasmarhát tartunk s ez bizony komoly tehernek bizonyul. Csupán szilázshól mintegy 30 ezer tonnára, szálasokból pedig legalább kétezer tonnára van szükségünk a téli készlet megteremtéséhez. A jelenlegi termelési szerkezet ezt nem biztosítja és nem is biztosíthatja. A megoldást az intenzív füféléktől várjuk. E tekintetben már vannak tapasztalataink s tudjuk, hogy némely füvek akár 10 tonna zöldet is megadnak hektáronként, ha öntözött területre kerülnek. A telepítést részben a lucerna rovására tervezzük megvalósítani, és nem csupán azért, mert nagyobb hozamot * • A Dukla Efsz-ben élelmiszeripart hulladékokból • készítik a takarmánypépet a hízósertések számára Fotó: Archív remélünk. A döntésben azt is figyelembe vettük, hogy az erőltetett lucernatermesztés fehérjepazarláshoz vezet. Az édes füvek révén több nélkülözhetetlen ásványi anyagot kínálhatunk az- állatoknak, ráadásul elnyújthatjuk a zöldtakarmányozási időszakot. Ugyanis az édes füvek szára nem vénül meg, az állatok az öregebb növényzetet is szívesen fogyasztják. Persze ezekből a füvekből is lehet szénát készíteni, amivel számolunk is. A fentiekből kiindulva úgy határoztunk, hogy az eddigi huszonöt helyett száz hektáron fogunk édes füvet termeszteni. Bízunk benne, hogy ez az állattenyésztést is fellendíti. Mindenekelőtt a tejtermelést szeretnénk növelni, mert egyelőre csupán évi 4200 liter tejet tudunk értékesíteni tehenepkénti átlagban. S hogy egészében megoldjuk a problémát, felépítünk egy tömegtakarmánykeverőt, ahol az alapanyagok laboratóriumi vizsgálattal megállapított, tényleges beltartalmi értékének ismeretében fogjuk összeállítani az állatok igényét legjobban kielégítő keveréket. ___________!_________ AZ ADOTT SZŐ KÖTELEZ A három és fél ezer hektáros szántóterületen gazdálkodó szövetkezet tavaly elsők között válaszolt a huszonkét szlovákiai mezőgazdasági üzem éves, illetve ötéves tervfeladatok teljesítésére ösztönző felhívására. Bizony megkérdeztük, a Dukla-beliek vajon urai-e még adott szavuknak? — Azon leszünk, hogy teljesítsük, amit megígértünk. A részeredményeink általában jók, ha az idei év úgy sikerül, ahogy szeretnénk, akkor a tervidőszak főbb mutatóit magasan túlszárnyaljuk. A sokat emlegetett szemesekből még 17 ezer 396 tonnát kell termelnünk, de az idei terv ennél lényegesen többel számol. Pedig csupán 6 tonnás átlagot tervezünk, amit egy jó közepes év is megadhat. Viszont van egy igen fájó pontunk, eddig szándékosan nem beszéltem róla. A cukorrépáról van szó. Rendszerint háromszáz hektáron vetjük, de 28—35 tonnánál jobb hozamot nem tudtunk elérni. Ezt nem kizárólag azért tartjuk kevésnek, mert a környéken jobb példák is akadnak, hanem ezért is, mert nem is olyan régen még mi is tudtunk 4(1 tonnánál több cukorrépát termelni egy hektáron. Tudatában vagyunk annak, hogy a több mint 27 ezer tonnás - tartozást már semmiképpen sem tudjuk letörleszteni, de megtesszük, amit bírunk. Az előbbrelépés érdekében ügy határoztunk, hogy az idén már rendszerben és iparszerű módszerekkel — lehetőség szerint a legújabb tudományos ismereteket is érvényesítve — fogjuk termeszteni ezt a növényt. A rendszergazda, a Csilizköz Efsz szerződésileg biztosítja a műszaki ellátottságot, de a siker alapját lényegében Ragunknak kell megteremtenünk. A szakmai utasítás értelmében a kiszemelt területet kiadósán megtárgyáztuk és úgy előkészítettük, hogy tavasszal a fogashenger után azonnal indulhassanak a vetőgépek, (óbban kell ügyelnünk a tőszám beállítására és a sorközmfivelésre, és az öntözést is úgy kell megoldani, hogy ne akkor kezdjünk locsolni, amikor a növényzet már szinte könyörög az éltető csapadékért. Ha egy mód lesz rá, ezt a feladatot az öntözőgazdálkodási kutatóintézet útmutatásai alapján fogjuk végezni. Egyszóval mindent meg'eszünk azért, hogy a jövőben a cukorrépa miatt se kelljen bosszankodnunk. Bárhogy vesszük, a fejlődés szemszögéből nézve az utóbbi tíz esztendő sikeres volt a Dukla Efsz életében. A gazdaság évi összteljesítményeinek értéke időközben 30 millió koronával gyarapodott, javult a szövetkezet tagjainak élet- és munkafeltétele, a teljesen korszerűsített géppark könnyebbé, kulturáltabbá tette a munkát s a gazdaság mind komolyabb szerepet vállal a közös feladatok teljesítésében. Bízunk benne, hogy a gazdaság továbbra is ütemesen balad majd a fejlődés útján és rövidesen bebizonyítja, a cukorrépa-termesztésben is képes rangjához méltó eredmények elérésére. KADEK GÄBOR Jobb későn, mill soba A kukoricatermesztéshez a rendszergazda egyebek között korszerű tataiművelő gépeket is biztosít Fotó: Kalita A fagyos januárt napsütésben csak a felröppenő varjak szárnycsapkodása zavarta meg időnként a kihalt táj nyugalmát. A gazdasági udvarok Is elnéptelenedtek. Aki csak tehette, menedéket keresett a csípős hideg elől. Az eperjesi ((ahodná) szövetkezet székházába lépve langyos meleg fogadott. Az ajtók mögül beszélgetés hangfoszlányai és a számológépek csattogó zaja szűrődött át. Minden jel arra utalt, hogy a gazdaság, munkadandárja az irodahelyiségekbe helyeződött át. Készült a múlt évi mérleg, az idei terv .. — Káí, hogy nem jött néhány nappal később — fogadott sajnálkozva Pápai Zoltán mérnök, a szövetkezet fiatal üzemgazdásza. — Egyelőre nem szolgálhatok pontos adatokkal a múlt év gazdasági eredményeiről. Csak néhány hónapja tértünk rá a számítógépes adatfeldolgozásra, s időbe telik, amíg beidegződ.ik az új módszer. Annyit azonban elmondhatok, hogy e nehéz, az időjárás szempontjából igen kedvezőtlen körülményekhez képest jé eredménnyel zártuk a múlt esztendőt. A hozzávetőlegesen nyolc millió koronás tiszta nyereségünk, a tervezett 7 millió 500 ezer koronával szemben minden várakozásunkat felülmúlta. Igaz, a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeinek viszonylatában általában ennél nagyobb nyereséghez vagyunk hozzászokva. Am a szövetkezet eredménye nem lebecsülendő, főleg akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 1188 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik a kétszázötven aktív dolgozóból álló tagság. — A szövetkezetünkben figyelmünket elsősorban a gabonafélék termesztésére összpontosítottuk. Ezek a szántóterületnek köze) hatvan százalékát foglalják el — folytatta a beszélgetést a közgazdász. — A búzából elért 7,2, árpából pedig a 7,1 tonnás átlaghozamnak köszönhetjük, hogy a növénytermesztés szakaszán előirányzott tervíeladatainkat globálisan teljesítettük. A többlettermés jócskán behozta a szemes kukoricának a vártnál gyengébb, mindössze 5,2 tonnás hektárhozamát, továbbá a zöldségkertészetben a dinnye és a paradicsom terméskiesését, a gyümöicsészetben pedig a négy millió koronával megcsappant bevételünket, a nagyon silány almatermés miatt. A beszélgetésből kiderült, hogy a szövetkezetben tavaly különös gonddal láttak hozzá a téli takarmánykészletek bekészítéséhez. Az esetenkénti gyengébb hozamokat a melléktermékek teljes mértékű hasznosításával igyekeztek (iótolni. A megfelelő takarmányozás jóvoltából, az állattenyésztés eredményei kedvezően alakultak. Egyedenkénti évi átlagban 4200 literes tejtermelést, a sertéshizlalásban pedig 0,57 kilogrammos napi sülygyarapodási átlagot értek el. Nem csoda hát, hogy az állattenyésztés szakaszán a tervfeladataikat maradéktalanul teljesítették. — Persze az állattenyésztésben is akad még helyrehozni való — jegyezte meg a fiatal közgazdász. — Nem lehetünk elégedettek teljes mértékben a tej minőségével. Alacsonyabb volt a tej zsírtartalma, 3,67 százalék helyett csupán 3,40 százalék, és nem mindig szállítottunk a tejüzemnek első osztályú tejet. A gyengébb tejminőség 55 ezer koronával csökkentette a tehenészet bevételét. Igaz, ehhez objektív okok is hozzájárultak. Nem utolsósorban a hagyományos kannás fejés, amely nagyon megnehezíti a higiéniai követelmények betartását. A szövetkbezet múlt évt eredményeinek értékelése mellett nem lényegtelen a továbbfejlődés kérdésének boncolgatása sem. Érdekelt, vajon mit tettek, illetve tesznek a jövőben a termelés hatékonyságának növeléséért? Miképpen használják ki a tudományos-műszaki haladás adta lehetőségeket? — Szövetkezetünkben néhány évet a tápanyagpótlást' a talajelemzések eredménye alapján végezzük. A kukorica és a napraforgó termesztésében a Bajai Iparszerű Termelési Rendszert alkalmazzuk. Bár a kukorica hozamán tavaly ez sem sokat segített, a száz hektáron termesztett napraforgóból viszont hektáronkénti átlagban 1,7 tonnás termést takarítottunk be. Múlt év őszén létrehoztuk gazdaságunkban a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság atapszervezetét. Fő feladata az új módszerek és eljárások mielőbbi gyakorlati alkalmazásának elősegítése. Szoros együttműködést tartunk fenn a Sósszigeti fSoiary) Növénynemesítő Állomással is. A jövőt Illetően nagyobb arányú beruházásokkal Is hozzá akarnak járulni a termelés belterjesítéséhez. Eztdáig az öntözési lehetőségek korlátozottak voltak, főleg a Kis-Duna jelentős szennyeződése miatt. Ezen a téren változik a helyzet. Az idén rákapcsolódnak a feketevízi öntözési rendszer hálózatára, s ez lehetővé teszi majd jóformán az egész terület öntözését. Az idén kezdik el a nagy, ötezer köbméter befogadóképességű trágyatelep építését. Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy egyrészt gátolja az altalajvíz szennyeződését, másrészt pedig lehetővé teszi az istállőtrágya minimális veszteséggel járő szakszerű kezelését és hasznosítását a talajerő növelése érdekében. A 106 hektárnyi gyümölcsös részére a dunaszerdahelyl Agrofrlgorral együttműködve egy korszerű tároló építését tervezik. De bizony az állattenyésztés Is rászorult egy kis modernizálásra. Erről sem feledkeztek meg fejlesztési terveikben. Az idén hozzá is fognak egy új kétszáz férőhelyes tehénistálló építéséhez, ahol már korszerű tartás- és fejéstechnológiát alkalmazhatnak. Egy állattartó telepnek a korszerűsítése Is folyamatban van, ott a munkákat önerőből végzik. —■ Fejlesztési programunkban fontos helyen szerepel a dolgozók munka- és életkörülményeinek a javítása. Igyekszünk főleg az áľattenyésztésben minél több fiatal szakmunkást szerezni és megtartani. Már a múltban lakásokat építettünk az állattenyésztési dolgozók számára. Az Idén egy szociális létesítmény építését kezdtük el. Lesz benne öltöző, zuhanyozó. Nagyon időszerűvé vált az üzemi étkezdének a leiépítése is, mert a dolgozóink évek óta igénylik. Különben egy óvoda építéséhez is anyagilag hozzájárultunk, hogy csak a legfontosabb szociális jellegű terveinket említsem — mondotta végezetül Pápai mérnök. Csak remélhetjük, hogy a szövetkezet fejlesztési elképzelései határidőn belül meg is valósulnak. Bár több esetben megkérdőjelezhető, miért nem építették meg ezeket — például az üzemi konyhát, a központi trágyatelepet, a szociális épületet stb. — már korábban. Akkor, amikor az építkezések több kedvezménnyel jártak, mint ma. De hadd éljek a közmon-' dásáal: jobb későn, mint soha; még ha muszájból is. Hiszen ma a termelés belterjesítésére fordított befektetések alapozzák meg az előbbrelépés" lehetőségét. KLAMARCSIK MÄRIA
