Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-23 / 8. szám

1985. február 23. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Ha még a répával is boldogulnának... Kerek tíz év telt el azóta, hogy Csallóköz szívében — az önmagában szerényebb erők előrelátó összevonásá­val — kialakult egy korszerű nagygazdaság, a duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla E í s z. A reménykedő összefogás komoly távlatokat nyitott s megteremtette a bőn óhajtott gazdasági felemelkedés nélkülözhetetlen alapfeltételeit. Aki figyelemmel kísérte a közös lépteit, bizonyára egyetért velem abban, hogy a szövetkezet az eltelt évtizedben nagy utat tett meg a fejlődésben. Igaz, akadtak erőt s kitartást próbáló buk­tatók, és arra is volt példa, hogy a közel négyezer hek­táros mezőgazdasági földterület gazdái, egy-egy sikeren felbuzdulva, kicsit túlbecsülték az erejüket és a lehe­tőségeiket, de ami a legfontosabb — a szövetkezet min­denkor eleget tett a vele szemben támasztott, jogos tár­sadalmi elvárásoknak. AZ ŐRÖMBŐL VOLT TÖBB Ä fentiek ismeretében, minapi látogatásunk alkalmá­val mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogy ebben az erősebb járási középmezőnyt képviselő szövetkezet­ben miként értékelik a sokak által felemásnak vagy éppen szerénynek mondott 1984-es esztendőt. — Én úgy tartom, nehéz és mégis jú évünk volt — mondta a többi között Horváth Sándor elnök.— Azt hiszem, hogy ebben szövetkezetünk gazdásza és va­lamennyi tagja egyetért velem. Ugyanis az összteljesít­ményeink értéke elérte a 139 millió koronát, ami az adottságok ismeretében komoly eredménynek számít. Ha a múlt évi gazdálkodásunk mérlegét nézzük, 18,8 millió korona tiszta nyereséget tudtunk felmutatni, vagyis 1,2 millióval többet, mint amennyit év elején ter­vezni mertünk. Hát lehet ilyen évet rossznak mondani? ф Ezt úgy értsem, hogy tavaly minden vonatkozásban megtalálták a számításaikat? — No nem, ennyire nem vagyunk se jók, se szeren­csések. Sok fáradozásba került, de azért csak elértük, hogy több legyen az örömből, mint a bosszúságból. So­kan elmondták már, én csak megismételhetnm: kiug­róan jó nyarunk volt. Igen, a gabonákra gondolok. Meglehet, húsz kilóval elmaradtunk a 7 tonnás járási átlagtól, mégsem bánkódunk, hiszen a tervezett felada­tot magasan túlszárnyaltuk. Búzából 7,1 tonnát, árpából pedig 6,27 tonnát csépeltünk hektáronkénti átlagban. A kukoricánk szerényebb, mindössze 5,33 tonnás hozam­mal fizetett. Mindössze? A hasonló adottságok köze­pette termelő gazdaságok versenyében kerületi ötödik helyezést értünk el. Túlsúlyban a bőtermő kései hibri­dekre alapoztunk s ez tavaly nem vált be. Hiába volt a sok szép kalász, ha nem bfrt beérni és szárításkor beapadt a szem. Azzal vigasztalódtunk, ml megtettük a tőlünk telhetőt, s azért összességében még így is egy százalékkal több szemest termeltünk a tervezettnél. Jól sikerült a repcénk, a szójával is elégedettek lehetünk, t lényegében a szükséges takarmánykészletet is meg­teremtettük. Az állattenyésztési ágazat termelési és ér­tékesítési kötelezettségeit egyaránt teljesítette. Tíz ton­na sertéshúst, kétszer ennyi marhahúst, no meg 200 ezer liter tejet adtunk el terven felül. Mindezt fölöttébb nagyra értékeljük, hiszen évekig elég sok gondunk volt ezzel az ágazattal. Nálunk mindig is a növénytermesz­tési ágazat volt az erősebb, a bevételek, illetve a nye­reség képzésében ez játszik döntő szerepet. Az állatte­nyésztési ágazat sokáig ráfizetéssel gazdálkodott; tavaly végre itt is 2 millió korona nyereségre tettünk szert, ami elsősorban a takarmánytermelési sikereknek kö­szönhető. KIHASZNÁLNI MINDEN LEHETŐSÉGET Az új év új, az előzőnél komolyabb feladatokat rő minden gazdaságra, tgy van ez a Dukla Efsz esetében is. Milyen elképzelésekkel kezdi az ötéves tervidőszak utolsó évét ez a gazdaság? — Mint már az elmondottakból is kitűnik, gondjaink és problémáink nekünk is vannak. Egyebek között csökkenteni szeretnénk a szója betakarítási veszteségeit, de ehhez új, korszerűbb gépeket keli vásárolnunk. To­vábbi lépéseket kell tennünk a takarmánytermelés fel­lendítése érdekében. Száz hektár átlagában már több mint kilencven szarvasmarhát tartunk s ez bizony ko­moly tehernek bizonyul. Csupán szilázshól mintegy 30 ezer tonnára, szálasokból pedig legalább kétezer ton­nára van szükségünk a téli készlet megteremtéséhez. A jelenlegi termelési szerkezet ezt nem biztosítja és nem is biztosíthatja. A megoldást az intenzív füféléktől várjuk. E tekintetben már vannak tapasztalataink s tud­juk, hogy némely füvek akár 10 tonna zöldet is meg­adnak hektáronként, ha öntözött területre kerülnek. A telepítést részben a lucerna rovására tervezzük meg­valósítani, és nem csupán azért, mert nagyobb hozamot * • A Dukla Efsz-ben élelmiszeripart hulladékokból • készítik a takarmánypépet a hízósertések számára Fotó: Archív remélünk. A döntésben azt is figyelembe vettük, hogy az erőltetett lucernatermesztés fehérjepazarláshoz vezet. Az édes füvek révén több nélkülözhetetlen ásványi anyagot kínálhatunk az- állatoknak, ráadásul elnyújt­hatjuk a zöldtakarmányozási időszakot. Ugyanis az édes füvek szára nem vénül meg, az állatok az öregebb nö­vényzetet is szívesen fogyasztják. Persze ezekből a fü­vekből is lehet szénát készíteni, amivel számolunk is. A fentiekből kiindulva úgy határoztunk, hogy az eddigi huszonöt helyett száz hektáron fogunk édes füvet ter­meszteni. Bízunk benne, hogy ez az állattenyésztést is fellendíti. Mindenekelőtt a tejtermelést szeretnénk nö­velni, mert egyelőre csupán évi 4200 liter tejet tudunk értékesíteni tehenepkénti átlagban. S hogy egészében megoldjuk a problémát, felépítünk egy tömegtakarmány­­keverőt, ahol az alapanyagok laboratóriumi vizsgálattal megállapított, tényleges beltartalmi értékének ismereté­ben fogjuk összeállítani az állatok igényét legjobban kielégítő keveréket. ___________!_________ AZ ADOTT SZŐ KÖTELEZ A három és fél ezer hektáros szántóterületen gazdál­kodó szövetkezet tavaly elsők között válaszolt a huszon­két szlovákiai mezőgazdasági üzem éves, illetve ötéves tervfeladatok teljesítésére ösztönző felhívására. Bizony megkérdeztük, a Dukla-beliek vajon urai-e még adott szavuknak? — Azon leszünk, hogy teljesítsük, amit megígértünk. A részeredményeink általában jók, ha az idei év úgy sikerül, ahogy szeretnénk, akkor a tervidőszak főbb mutatóit magasan túlszárnyaljuk. A sokat emlegetett szemesekből még 17 ezer 396 tonnát kell termelnünk, de az idei terv ennél lényegesen többel számol. Pedig csupán 6 tonnás átlagot tervezünk, amit egy jó közepes év is megadhat. Viszont van egy igen fájó pontunk, eddig szándékosan nem beszéltem róla. A cukorrépáról van szó. Rendszerint háromszáz hektáron vetjük, de 28—35 tonnánál jobb hozamot nem tudtunk elérni. Ezt nem kizárólag azért tartjuk kevésnek, mert a környé­ken jobb példák is akadnak, hanem ezért is, mert nem is olyan régen még mi is tudtunk 4(1 tonnánál több cu­korrépát termelni egy hektáron. Tudatában vagyunk an­nak, hogy a több mint 27 ezer tonnás - tartozást már semmiképpen sem tudjuk letörleszteni, de megtesszük, amit bírunk. Az előbbrelépés érdekében ügy határoz­tunk, hogy az idén már rendszerben és iparszerű mód­szerekkel — lehetőség szerint a legújabb tudományos ismereteket is érvényesítve — fogjuk termeszteni ezt a növényt. A rendszergazda, a Csilizköz Efsz szerződési­leg biztosítja a műszaki ellátottságot, de a siker alapját lényegében Ragunknak kell megteremtenünk. A szak­mai utasítás értelmében a kiszemelt területet kiadósán megtárgyáztuk és úgy előkészítettük, hogy tavasszal a fogashenger után azonnal indulhassanak a vetőgépek, (óbban kell ügyelnünk a tőszám beállítására és a sor­­közmfivelésre, és az öntözést is úgy kell megoldani, hogy ne akkor kezdjünk locsolni, amikor a növényzet már szinte könyörög az éltető csapadékért. Ha egy mód lesz rá, ezt a feladatot az öntözőgazdálkodási kutató­intézet útmutatásai alapján fogjuk végezni. Egyszóval mindent meg'eszünk azért, hogy a jövőben a cukorrépa miatt se kelljen bosszankodnunk. Bárhogy vesszük, a fejlődés szemszögéből nézve az utóbbi tíz esztendő sikeres volt a Dukla Efsz életében. A gazdaság évi összteljesítményeinek értéke időközben 30 millió koronával gyarapodott, javult a szövetkezet tagjainak élet- és munkafeltétele, a teljesen korszerűsí­tett géppark könnyebbé, kulturáltabbá tette a munkát s a gazdaság mind komolyabb szerepet vállal a közös feladatok teljesítésében. Bízunk benne, hogy a gazda­ság továbbra is ütemesen balad majd a fejlődés útján és rövidesen bebizonyítja, a cukorrépa-termesztésben is képes rangjához méltó eredmények elérésére. KADEK GÄBOR Jobb későn, mill soba A kukoricatermesztéshez a rendszergazda egyebek között korszerű tatai­­művelő gépeket is biztosít Fotó: Kalita A fagyos januárt napsütésben csak a felröppenő varjak szárnycsapkodá­sa zavarta meg időnként a kihalt táj nyugalmát. A gazdasági udvarok Is elnéptelenedtek. Aki csak tehette, menedéket keresett a csípős hideg elől. Az eperjesi ((ahodná) szövetkezet székházába lépve langyos meleg fo­gadott. Az ajtók mögül beszélgetés hangfoszlányai és a számológépek csattogó zaja szűrődött át. Minden jel arra utalt, hogy a gazdaság, mun­kadandárja az irodahelyiségekbe he­lyeződött át. Készült a múlt évi mér­leg, az idei terv .. — Káí, hogy nem jött néhány nap­pal később — fogadott sajnálkozva Pápai Zoltán mérnök, a szövetkezet fiatal üzemgazdásza. — Egyelőre nem szolgálhatok pontos adatokkal a múlt év gazdasági eredményeiről. Csak né­hány hónapja tértünk rá a számító­gépes adatfeldolgozásra, s időbe te­lik, amíg beidegződ.ik az új módszer. Annyit azonban elmondhatok, hogy e nehéz, az időjárás szempontjából igen kedvezőtlen körülményekhez képest jé eredménnyel zártuk a múlt eszten­dőt. A hozzávetőlegesen nyolc millió koronás tiszta nyereségünk, a terve­zett 7 millió 500 ezer koronával szemben minden várakozásunkat fe­lülmúlta. Igaz, a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemei­nek viszonylatában általában ennél nagyobb nyereséghez vagyunk hozzá­szokva. Am a szövetkezet eredménye nem lebecsülendő, főleg akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy mind­össze 1188 hektár mezőgazdasági te­rületen gazdálkodik a kétszázötven aktív dolgozóból álló tagság. — A szövetkezetünkben figyelmün­ket elsősorban a gabonafélék ter­mesztésére összpontosítottuk. Ezek a szántóterületnek köze) hatvan száza­lékát foglalják el — folytatta a be­szélgetést a közgazdász. — A búzá­ból elért 7,2, árpából pedig a 7,1 ton­nás átlaghozamnak köszönhetjük, hogy a növénytermesztés szakaszán előirányzott tervíeladatainkat globá­lisan teljesítettük. A többlettermés jócskán behozta a szemes kukoricá­nak a vártnál gyengébb, mindössze 5,2 tonnás hektárhozamát, továbbá a zöldségkertészetben a dinnye és a paradicsom terméskiesését, a gyü­­möicsészetben pedig a négy millió koronával megcsappant bevételünket, a nagyon silány almatermés miatt. A beszélgetésből kiderült, hogy a szövetkezetben tavaly különös gond­dal láttak hozzá a téli takarmány­készletek bekészítéséhez. Az eseten­kénti gyengébb hozamokat a mellék­­termékek teljes mértékű hasznosítá­sával igyekeztek (iótolni. A megfelelő takarmányozás jóvoltából, az állatte­nyésztés eredményei kedvezően ala­kultak. Egyedenkénti évi átlagban 4200 literes tejtermelést, a sertéshiz­lalásban pedig 0,57 kilogrammos napi sülygyarapodási átlagot értek el. Nem csoda hát, hogy az állattenyésztés szakaszán a tervfeladataikat mara­déktalanul teljesítették. — Persze az állattenyésztésben is akad még helyrehozni való — je­gyezte meg a fiatal közgazdász. — Nem lehetünk elégedettek teljes mér­tékben a tej minőségével. Alacso­nyabb volt a tej zsírtartalma, 3,67 százalék helyett csupán 3,40 százalék, és nem mindig szállítottunk a tej­üzemnek első osztályú tejet. A gyen­gébb tejminőség 55 ezer koronával csökkentette a tehenészet bevételét. Igaz, ehhez objektív okok is hozzá­járultak. Nem utolsósorban a hagyo­mányos kannás fejés, amely nagyon megnehezíti a higiéniai követelmé­nyek betartását. A szövetkbezet múlt évt eredmé­nyeinek értékelése mellett nem lé­nyegtelen a továbbfejlődés kérdésé­nek boncolgatása sem. Érdekelt, va­jon mit tettek, illetve tesznek a jö­vőben a termelés hatékonyságának növeléséért? Miképpen használják ki a tudományos-műszaki haladás adta lehetőségeket? — Szövetkezetünkben néhány évet a tápanyagpótlást' a talajelemzések eredménye alapján végezzük. A ku­korica és a napraforgó termesztésé­ben a Bajai Iparszerű Termelési Rend­szert alkalmazzuk. Bár a kukorica hozamán tavaly ez sem sokat segí­tett, a száz hektáron termesztett napraforgóból viszont hektáronkénti átlagban 1,7 tonnás termést takarí­tottunk be. Múlt év őszén létrehoztuk gazdaságunkban a Csehszlovák Tudo­mányos-Műszaki Társaság atapszerve­­zetét. Fő feladata az új módszerek és eljárások mielőbbi gyakorlati alkal­mazásának elősegítése. Szoros együtt­működést tartunk fenn a Sósszigeti fSoiary) Növénynemesítő Állomással is. A jövőt Illetően nagyobb arányú beruházásokkal Is hozzá akarnak já­rulni a termelés belterjesítéséhez. Ez­­tdáig az öntözési lehetőségek korlá­tozottak voltak, főleg a Kis-Duna je­lentős szennyeződése miatt. Ezen a téren változik a helyzet. Az idén rá­kapcsolódnak a feketevízi öntözési rendszer hálózatára, s ez lehetővé teszi majd jóformán az egész terület öntözését. Az idén kezdik el a nagy, ötezer köbméter befogadóképességű trágyatelep építését. Jelentősége ab­ban nyilvánul meg, hogy egyrészt gá­tolja az altalajvíz szennyeződését, másrészt pedig lehetővé teszi az istál­­lőtrágya minimális veszteséggel járő szakszerű kezelését és hasznosítását a talajerő növelése érdekében. A 106 hektárnyi gyümölcsös részére a du­­naszerdahelyl Agrofrlgorral együtt­működve egy korszerű tároló építését tervezik. De bizony az állattenyésztés Is rá­szorult egy kis modernizálásra. Erről sem feledkeztek meg fejlesztési ter­veikben. Az idén hozzá is fognak egy új kétszáz férőhelyes tehénistálló épí­téséhez, ahol már korszerű tartás- és fejéstechnológiát alkalmazhatnak. Egy állattartó telepnek a korszerűsí­tése Is folyamatban van, ott a mun­kákat önerőből végzik. —■ Fejlesztési programunkban fon­tos helyen szerepel a dolgozók mun­ka- és életkörülményeinek a javítása. Igyekszünk főleg az áľattenyésztés­­ben minél több fiatal szakmunkást szerezni és megtartani. Már a múlt­ban lakásokat építettünk az állatte­nyésztési dolgozók számára. Az Idén egy szociális létesítmény építését kezdtük el. Lesz benne öltöző, zuha­nyozó. Nagyon időszerűvé vált az üzemi étkezdének a leiépítése is, mert a dolgozóink évek óta igénylik. Különben egy óvoda építéséhez is anyagilag hozzájárultunk, hogy csak a legfontosabb szociális jellegű ter­veinket említsem — mondotta vége­zetül Pápai mérnök. Csak remélhetjük, hogy a szövetke­zet fejlesztési elképzelései határidőn belül meg is valósulnak. Bár több esetben megkérdőjelezhető, miért nem építették meg ezeket — például az üzemi konyhát, a központi trágyate­lepet, a szociális épületet stb. — már korábban. Akkor, amikor az építke­zések több kedvezménnyel jártak, mint ma. De hadd éljek a közmon-' dásáal: jobb későn, mint soha; még ha muszájból is. Hiszen ma a terme­lés belterjesítésére fordított befekte­tések alapozzák meg az előbbrelépés" lehetőségét. KLAMARCSIK MÄRIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom