Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-23 / 8. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES1 1985. február 23. MÉHÉSZET MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET MÉHÉSZET MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET MÉHÉSZET MÉHÉSZET A méhek fajtái és nemesítésük Az eredményes felkészüléshez a szakboltok kínálata is hozzájárul ■ Fotó: St. Krajőoviő (2) Tervezés a méhészetben és Morvaország magasabban fekvő területein volt a legelterjedtebb. Az utóbbi évtizedben a krajnai méh tervszerű nemesítésével az északi mehet Küzép-Európából, de főleg a cseh országrészekből teljesen kiszorítják. A krajnai mehet (carnica) Krajnából, Karintiából ismerte meg a méhkereskedelení, majd a Keleti-Alpokon és a Kárpátokon át hozzánk és a Balkán egy részére is eljutott. Nálunk főleg Szlovákia déli és keleti részén terjedt el, s számos tájfajtája Ismeretes. Magyarországon is a krajnai méh változata terjedt el, szép szürke törzse alapján, szürke magyar méhnek Is nevezik. A szelíd fajták közé tartozik, jól és korán fiasít, ám nyár végén hamar abbahagyja a petézést. Ezért serkentő etetéssel szükséges segíteni. Kisebb családokban telel, a lépen nyugodt, nem vonul le arról a kezeléskor sem. Tavasszal viszonylag gyorsan fejlődik, ennek előnye, hogy a gyümölcsfák, illetve repce virágzását 161 hasznosítja. Hátránya, hogy a ko-A különböző méztermékekből még mindig alacsony az átlagos fogyasztás tásra ma már nem megfelelő. Agreszszív tulajdonsága miatt csak a lakóházaktól távolabbi területeken tartható. A tavaszi lassú fejlődés következtében ritkán rajzik. Mindkét említett fajta nem kívánatos tulajdonságait tervszerű válogatással, nemesítéssel és megfelelő környezeti hatásokkal csökkenteni lehet. A méhek nemesítése, áj fajták behozatala csak a 19. század második telében kezdődött Európában. Szlovákiába az olasz méhet 1847-ben hozta be Jozef Cochius. Csehországban sredetiíeg az ősrégi fajta az északi méh volt. Az idegen fajták iránti lelkesedés következtében került hozzánk az olasz, a krajnai és a cipruszi méh. Az idegen fajták ellenőrzés nélküli keresztezése a helyi fajtákkal elfajzáshoz vezetett. Rájöttek arra, hogy a hazai méher'kel! elsősorban kiválogatással nemesíteni, nagyobb termelésre alkalmassá tenni. Ezért csak másodsorban szükséges idegen fajtával kísérletezni. Ha már idegen méhfajta kiválasztásával foglalkozunk, fontos, hogy mindenekelőtt a természeti viszonyoknak leginkább megfelelőt válasszuk. A nyár végi legelők számának csökkenése a méhészeket i\i helyzet elé állította, vándorlásra kényszerítette, Az évszázadokon át alkalmazkodott méh már kevésbé felel meg, ezért próbálkozunk idegen fajták, vagy a hazaiak idegennel való keresztezésével, esetleg fajtán belüli vérfrissítéssel. A méhek nemesítése, idegen fajtákkal való keresztezése csak a mesterséges megtermékenyítés bevezetésével vált lehetségessé. Ezzel először a svájci Huberék kísérleteztek a 18. században, ám sikertelenül. A feladatot csak 1926-ban sikerült az amerikai Valstonnak megoldania. Módszerét azóta több országban használták, illetve tovább módosították. A mesterséges megtermékenyítést főleg az úgynevezett hüvelybütyök lenyomásos módszerének, valamint a széndioxidos kábításnak a fölfedezése lendítette előre. Azóta a mesterséges megtermékenyítés a méhek nemesítése során valamennyi földrészen elterjedt. Hazánkban — tudományos alapokon — méhek nemesítését és az importált fajták tenyésztését a Liptovský Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézet dolgozói a hetvenes évek elején kezdték. Az utóbbi évekSen már nekünk is vannak ezen a téren tapasztalataink, melyekkel fokozzuk a hazai méhállo, mány termelőképességét. ANTAL ZOLTÁN HIRDETÉS A Lučany nad Noson-i Chovatel Egységes Földművesszövetkezet mezőgazdasági célokra kiválóan alkalmas AZT 095 típusú hőmérő-berendezést megvételre kínál. A műszer főleg a mezőgazdasági üzemek raktárkészleteinek a tömegtakarmánytárolók, a különböző öngyulladás veszélyét rejtő anyagok, lerakatok (szén) megbízható és pontos hőmérséklet-ellenőrzésére szolgál. A gyakorlatban eddig használatos hasonló műszerekhez viszonyítva áz AZT 095-ös típus előnye, hogy: ■ könnyű, hordozható, ezért az áthelyezése nem okoz különösebb nehézséget; ■ a kívánt hőmérsékletszint előre beállítható; ■ a hőmérséklet-ingadozás kiegyenlítődését rövid idő alatt elvégzi; , ■ a huzamosabb idejű használatkor a kívánt időközökben pontosan jelzi a hőmérsékletet. MŰSZAKI PARAMÉTEREK 0—100 Celsius-fok ± 1 Celsius-fok A mérhető hőmérséklet A mérés pontossága A hőmérséklet-ingadozás kiegyenlítődésének ideje maximum 50 másodperc Energiaforrás 1,5 V A mérhető legnagyobb mélység 3 méter A hőmérő-berendezés nagykereskedelmi ára 2860 korona. Megrendelés, vagy részletes felvilágosítás a következő címen: JZD Chovatel, Luüany nad Nisou, PSG 468 71, obchodné oddelenie. Telefon 22 524, telex: 186 552 1 Földünkön a sokféle mézelő méhet jellegzetes tulajdonságaik, külsejük és viselkedésük szerint három nagy csoportra, alfajokra osztjuk; európai, ázsiai és afrikai méhekre. Ausztráliában és Amerikában eredetileg nem voltak méhek, azokat Európából a fehér telepesek vitték be. A keletázsiai vagy indiai méh az európai méhvel nem keresztezhető, mivel külön fajhoz tartozik Az európai méh fajtái az északi, krajnai, olasz, ciprusi és kaukáznsi méh.' Az említett fajták a messzire szálló rajok egymás területére való behatolásával, vagy az ember segítségével eredményesen kereszteződtek. így alakultak ki új fajták. másnéven tájfajták. Az alfajok nagyságuk, színük és tulajdonságaik szerint egymástól könnyen megkülönböztethetőek. Az európai fajták közötti eltérés már nem olyan egyértelmű, mégis a szőrövek színe, szélessége, valamint a méhek tulajdonságai szerint Itt is könnyen eligazodhatunk. A kialakult tájfajták már kevésbé különböznek attól a fajtától, a-é melyhez tartoznak, vagy amelyek keresztezéséből származnak. Az Alpokban, a Kárpátokban vagfy a nálunk is élő krajnai méh szinte alig különbözik egymástól, hacsak nem keveredett erősebben az északi vagy pedig az olasz méhvel. A legerősebb keveredés nálunk az északi és a krajnai méh között van, mivel az éghajlati viszonyok mindkét fajtának megfelelőek. A sík terület és az enyhe dombvidék a krajnainak, míg a magasabb hegyek zordabb éghajlata inkább az északinak kedvezett. Am a krajnai a jő alkalmazkodóképességével a magasabb hegyekben is meghonosodott, tiszta vagy pedig keresztezett formában. Az északi méh Szlovákia délebbi részein sem ismeretlen. Az északi méhnek a krajnaival keveredve csökkent a léphagyó tulajdonsága, valamint az agresszivitása. Napjainkban az északi méh Közép-Európában, így nálunk is, visszaszorul, elveszíti jelentőségét. ..............................nkább Csehországban ’ rán kifejlődött családok hordástalan időben rajzásra hajlamosak. Gyengítéssel, építtetéssel azonban meg lehet a rajzáshajlamot akadályozni. A krajnaival szembon az északinak ellentétes tulajdonságai vannak. Nyugtalan. kaptárbontáskor nem marad a lépen, sokszor a lép sarkára vonift és csomókba verődve leesik, Tavaszi fejlődése lassú ütemű, a család későre népesedik be, ezért vándorolta-V A méhészet olyan gazdaság, amelyet szakszerűen és pontosan szükséges vezetni. Csak így számíthatunk tartós sikerre, hasonlóan, mint az emberi tevékenység minden más területén. A méhészkedást nemcsak hobbiként, hanem gyakorlatilag mellékfoglalkozásként is űzik, időszakonként egész embert igénylő kemény munkával, a megérdemelt kiegészítő mellékes jövedelem reményében. Az elért eredmény azonban sokszor nincs arányban a kiadásokkal és a szabadidőben végzet! tevékenység értékével. Vannak időszakok (május, június), amikor a munka szinte rászakad a méhészre: vándoroltatás, per^etés, szaporítás, virágpor- és pempőtermelés formájában. Ilyenkor a méhész erejét megfeszítve dolgozik a méhesbon ás bizony nem ritka a kapkodás, az elhamarkodott cselekedet sem. Kiderül, mennyivel egyszerűbb lett volna a főidényt kellőképpen felkészülve várni. Amennyiben a méhész munkája némi gazdasági sikerrel végződött, fogadkozik, hogy jövőre jóval eredményesebb évet fog zárni. Ha ellenben gyenge, vagy rossz évet zárt, még bonyolultabb a helyzet. Hogyha pedig év végén, a leli nyugodtabb hónapokban nem végzett elemző értékelést, számvetést a kiadásokról, a ráfordított munkáról, bevételekről és átgondolt, józan terv nélkül vágott neki az áj esztendőnek, akkor minden kezdődik elölről. Számtalanszor tapasztaltam már, nemcsak kezdő méhészek között, hogy a gazdaságos, nyugodt és megbízható sikerű termelés, valamint a méhész szakmai továbbfejlődésének kerékkötője a tervszerűtlenség. Az elmondottak illusztrációjaként megemlítek két fontos teendőt: az anyanevelést és az építtetést. Országos statisztikák és családonkénti viasztermelési átlagok bizonyítják, hogy ezekkei az alapvetően fontos tennivalókkal milyen keveset törődnek a méhészek. Pedig többek között például az anyanevelésről előadásokat hallgatnak, szakkönyvekben és folyóiratokban olvashatnak. Évről évre megfogadják, hogy e szerint cselekszenek. Aztán jön az anyanevelés ideje. Viaszból bölcsőkezdeteket mártogatnak, vagy műanyagból beszerzik azokat. Osszeütik a tenyészkeretet, de még iskolázókeretre és kalitkákra is szükség van. Sokszor pározlató kaptárak is hiányoznak, s ha rendelkeznek is ilyenekkel, azokba még műlépcsíkokat kellene ragasztani, illetve 1 cukorlepényt gyúrni. Mindezt többnyire olyankor, amikor úgyis elég gond van a rajgátlással, vándoroltatással és még egyebekkel. Ennek következtében a méhész vagy hozzá sem fog, vagy pedig megreked az anyaneveiéssel és az anyacserével. Megelégszik néhány bölcsős családocska készítésével és azzal vigasztalja magát, hogy a rajzott családokban úgyis új anya van, a többi még megfelel, jövőre pedig majd lecseréli azokat. Ezzel aztán minden kezdődik elölről. Hasonló a helyzet az építtetéssel is. A munkál arányosan el kell osztani az egész évre. Van teendő bőven, hiszen a keretléceket is biztosítani kell, a viaszt vagy a sonkolyt pedig műlépre szükséges cserélni. Esetleg a mülépek beolvasztása maradhat közvetlenül az építtetés előtti időszakra. Építtetéskor, ha a hordás megszűnik, gyakran etetni kell. tehát a cukrot is időben szükséges beszerezni. Mindezt az utolsó hónapban vagy különösen hetekben, a munka dandárja közepette kifogástalanul elvégezni már nem lehetséges. Sajnos ' sokan alig építtetnek. Pedig a méhállományt több éven át egészségesen fenntartani és sikeresen termelni rendszeres lépújítás nélkül lehetetlen. A viasztermelés ezenkívül a méztermést is növeli. Az építtetésre általánosan elfogadott szabály: a fészek lépjei egyharmadának évenkénti cseréje kevés. Nagyon sokan még enynyit sem építtetnek. Mindkét esetben az ok nem annyira a szaktudás hiányában, hanem a tervszerütlenségben rejlik. Milyen tanácsot adhatunk tehát? , Ha eddig még nem tettük volna, mindenképpen készítsünk az elmúlt évről értékelést. Az egyes méhtermékekböl mennyit termeltünk, milyen volt a családonkénti átlag. Hány lépet építtetünk ki, hány anyát cseréltünk, mennyit szaporítottunk, mennyi cukrot etettünk összesen és családonkénti átlagban, méhészeti leltárunkat miféle eszközökkel gyarapítottuk, hová vándoroltattunk stb. A kiadásokat, valamint a bevételeket számoljuk <iszsze, értékelésünket vessük papírra és azt tegyük el. Mindez jó kiindulási alapot jelent az elkövetkező időszakokra. Tervünk mindig megfontolt és józan legyen. Ne haladja meg túlságosan lehetőségeinket, ám ne is legyen nagyon szerény. Ajánlatos egy rövid, általánosabb terv elkészítése. Ebben feltüntetjük, hogy melyik termékből mennyit szeretnénk termelni, mennyit szaporítani, hova vándnroltathatunk, milyen eszközöket készítünk el, hány anyát cserélünk. összeszámoljuk mennyi lépet kell építtetnünk. Feltüntetjük, hogy a tervezett eredmények eléréséhez mit szükséges beszereznünk, milyen kiadásokra kell számítanunk. Mindezt összevetjük a várható eredményekkel és azután döntünk. A tennivalókat később, szabadidőnk és lehetőségeink szerint, szétírjuk az egyes időszakokra. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden méhész körülményei mások. A munkacsúcsok idejét mentesítsük minden olyan munkától, amely más hónapokban is elvégezhető. Márciusban például meggyürhatjnk a cukorlepényt egész évre, előkészíthetjük a pempő- és virágportermelés eszközeit. viaszolhatjuk az etetőket. Ősszel, például novemberben osztályozhatjuk lépkészletüirket. kiolvaszthatjuk a selejtlépeket, beszerezhetjük a szükséges műlépmennyiséget. Az év végén, decemberben értékelhetünk, s megkezdhetjük a tervezést. A méhek körüli mindennapi teendőkre alaposan fel kell készülni. Ehhez szinte elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyes családokról feljegyzéseket készítsünk. így a jegyzeteink alapján akár kaptárbontás nélkül is jól tudunk tájékozódni. Nem árt, ha esténként, szabadidőben, átgondoljuk, megtervezzük a következő napok tennivalóit. Jól bevált módszer az élelemkészletről, a népességről, a fiasításról a részletes és pontos táblázat elkészítése. Ezekután a kaptárak között nem kell már ‘időveszteséggel dolgoznunk. Tevékenységünk ésszerűbb, gyorsabb lesz, kevesebb erőkifejtéssel végezhetjük a legfontosabb teendőket. A tapasztalatok szerint ajánlatos a méhcsaládokat legalább a főhordás előtt és a termelés befejeztekor az új méhészeti évre való felkészülés kezdetén egységesíteni, kiegyenlíteni. így a kezelési fogások is egységesek lesznek és a munka hatékonysága is jelentősen növekszik. Termelésünk fokozódik és eredményesebb lesz, munkánkban nagyobb örömet lelünk. KOVÁCS PÉTER
