Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-23 / 8. szám

Adjuk közre tapasztalatainkat! Nálunk a nyulászok több­sége a közepesen nagy testű fajtákat részesíti előnyben, mert ezek általában szapo­rák és jó utódnevelök. Igen ám, csakhogy — mint tud­juk _ a Branko 2,50 kilós­nál könyebb nyulakat nem vesz át. Igen jó kezelés és takarmányozás esetén is el­telik legalább 15—16 hét, mire a süldőket értékesíteni lehet. Vagyis általában gon­dot okoz a tenyészérettség, mert a harmadik hónap ele­jén a növendékek már haj­szolják, ugrálják egymást, és a verekedés is elég gya­kori. Mindez komolyan be­folyásolja a hizlalási ered­ményt, hiszen a marakodó állatok hízás helyett inkább fogynak. Több esetben ta­pasztaltam, hogy az agresz­­skív egyedeket is tartalmazó állományban némely nyulak egy hét alatt 15—20 dkg-ot is fogytak. Az elmondottak sok gon­dot okoznak a kimondottan pecsenyenyúl előállítással foglalkozóknak. Néhányan úgy igyekeznek elejét venni a bajnak, hogy a középtestö nőstényeket' óriás bakokkal fedeztetik. Ezzel elérik, hogy az utódok ivarérettsége ké­sőbb jelentkezik, tehát nyu­­godtabb az állomány. A módszer hátránya, hogy a keresztezésből a szokásos­nál nagyobb fiókák származ­nak s ez gyorsan tönkre te­szi a középtestű anyákat. Arról nem is beszélve, hogy ez esetben mindig vásárolni kell a tenyészállatokat. Tavaly a lap szeptember 15-i számának szakrovatá­ban Balázs Ferenc tenyész­­tőtárs a nyulak ivartalanítá­­sáról írt Sok társamhoz ha­sonlóan, érdeklődéssel ol­vastam a számomra eleddig ismeretlen lehetőségről. Nem sokkal később egy nyulász ismerősöm újságolta, hogy 6 azonnal kipróbálta a mód­szert. s mivel jó tapasztala­tokat szerzett vele. ezentúl rendszeresen fogja alkal­mazni. A bak növendékek ivartalanítását követően egy­­csapásra megnyugodtak a nyulak. elcsendesedtek a ketrecek s érzékelhetően ja­vult a felhízási eredmény. Mennyivel eredményeseb­ben dolgozhatnánk, ha min­denki beszélne a módsze­reiről. közre adná hasznos tapasztalatait! Farkas Ottó X. Rövid metszés esetén is nagy termést adó fajták: Zöld veltellni, Olasz riz'ing, Piros-fehér velteüni, Zöld­­szilváni, Ezerjó, Oportó, Zweigeltrebe, André stb. 2. Hosszabb metszést igénylő fajták: Rizlingszilváni, Korai piros veitelini, Neuburgi, Bnuvier, Öltőnél muskotály, Kékfrankos, Auréiius, Pála­­va, Irsai Olivér stb. 3. Hosszú metszést igénylő faj­ták: Rajnai rizling. Fehér burgundi, Szürkebarát, Lnányka, Sauvignon, Piros tramini. Chasselas-félék, Kék burgundi. Szentlőrinci, AH- bernet stb. A metszés a szőlőtermesz­tés egyik legfontosabb és legtöbb szakértelmet igénylő agrotechnikai művelete. Munka közben az ember köz­vetlen kapcsolatba kerül a sző­lőtőkével, megismeri azt. Ez a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi a tőkénként! megkülön­böztetett (differenciált) met­szést, ami a rendszeres és jó minőségű termés alapja. Met­széssel alakítjuk ki és tartjuk fenn a kívánt tőkeformát, sza­bályozzuk a termés mennyisé­gét és minőségét, valamint be­folyásoljuk a tőke élettartamát. Metszésnél vegyük figyelem­be a fajta metszési igényét, a tőke fejlődését és növekedését, illetve a talaj termőerejét. Cé­lunk mindig a termőegyensúly fenntartása legyen. Igaz, ön­­szabályozás útján a túl nagy vagy kis terhelés ellen a tőke bizonyos mértékig védekezni tud, mégis a rendszeres túlter­helés a tőkék legyengölését, korai pusztulását okozhatja. A szőlő lombhullástól egé­szen rügyfakadásig metszhető. A metszést lehetőleg fagymen­tes napokOD végezzük. Leggya­koribb a tél végi, kora tavaszi metszés. Metszés előtt végez­zünk riigyvizsgálalot, hogy meggyőződjünk a rügyek ter­mékenységéről, valamint a téli fagykárról, s ezeket a szem­pontokat a metszésnél feltétle­nül vegyük figyelembe. A léi végi metszés mérsékli a knny­­nyezést és serkenti a rügyek fakadását. A tavaszi metszést főleg a téli fagy által károsí­tott ültetvényekben és a fagy­zugos területeken alkalmazzuk, hogy késleltessük a fakadást. Kései metszés esetén a tőke erősen könnyezik. A könnyezés ugyan nem jelent nagy táp­anyagveszteséget a tőke szá­mára, de a könnyézési folya­dék károsíthatja a rügyeket. Metszéskor a legfelső rügy felett 15—20 mni-es csonkot kell hagyni. Ügyeljünk arra, hogy a sebfelület minél kisebb legyen. Távolítsuk el az elszá­radt, beteg részeket,, hogy meg-A szőlő metszéséről akadályozzuk a különféle fa­rontó gombák megtelepedését, melyek a tőkék idő előtti pusz­tulását okozzák. Metszéskor először eltávolítjuk a letermett szálvesszőket és termőcsapo­kat, majd a megfe'elő helyen termőcsapokat, illetve szélvész­­szőkét metszünk. Ha sziiks ges, hagyhatunk ugar-, illetve biz­tosító csapot is. A felesleges vesszőket tőből eltávolítjuk. A csapokkal igyekezzünk a tőke­­fej közeiében maradni. A met­szést a rügyek duzzadásáig igyekezzünk befejezni. Metszéssel szabályozzuk a tő­kén hagyott rügyek számát, te­hát a tőke terhelését. A külön­böző tőkeformák miatt helye­sebb a terhelést egységnyi te­rületre meghatározni. A tőkék terhelését tehát az 1 m2 szőlő­­területre jutó rügyek számával fejezzük ki. Gyengébben ter­heljük a fiatal, még alakítás alatt lévő tőkéket, erősebben a már termő, jó kondícióban lé­vőket. A terhelés nagysága függ a fajlátől, a tőke kondí­ciós állapotától. Nagyon bőter­mő, nagyfürtű fajtáknál (pl. a Zöld veitelini, Piros-fehér vel­­telini, André, Zweigeltrebe, 0- portó. Ezerjó síb.) kis terhe­lést alkalmazunk, négyzetméte­renként 4—6 rügyre metszünk. A nagyon bőlermő, közepes nagyságú fürtöt hozó fajtákat (pl. Olasz rizling, Rizlingszilvá­ni, Kékfrankos stb.) В—8 rügy­re metsszük négyzetméteren­ként, 8—18 rügy/m2-rel terhel­jük a közepes termőképességű, középnagy vagy apró fürtöket termő fajtákat (pl. Fehér bur­gundi, Auréiius, Szentlőrinci stb.). Nagy terhelést alkalma­zunk (10—12 rügy/m2) a keve­set termő, apró fürtű fajták esetében (pl. Rajnai rizling, Sauvignon, Kék burgundi, Piros tramini stb.). A kívánatosnál nagyobb ter­helés szakaszos terméshozamo­kat „ eredményez, a vesszők rosszul érnek be, a fürtök fej­letlenek lesznek, s a következő évben csökken a termés meny­­nyisége. Gyenge növekedés esetén kis terhelést alkalma­zunk, hogy elősegítsük a tőke növekedését. A terhelésnél a riigyek szá­mán kívül vegyük figyelembe a metszési módot is. Л gyakor­latban kétféle nfetszésmődot alkalmazunk, mégpedig rövid és hosszú metszést. Egyforma rügytorhelés mellett nagyobb hozamok érhetők el a hosszú metszés alkalmazásakor, mivel a felsőbb rügyek fejlettebbek, termékenységi együtthatójuk nagyobb, és a belőlük képződő fürtök tömege is nagyobb. Rö­vid metszés esetén az a’só, fej­letlenebb rügyeket hagyjuk meg. Ezek fejlődésekor, főleg a szőlőtermesztés északi hatá­rán, gyakran kedvezőtlen az időjárás, ezért bennük keve­sebb és kisebb fürtkezdemrny alakul ki.-Rövid metszés esetén a termőcsap mindig kétéves farészen (cseren) helyezked­jen el. A rövid metszés lehet rövidcsapos (egy-két rügyes) és hosszúcsapos (3—5 rügy). Hosszú metszéskor félszálvesz­­szőre (6—7 rügy) vagy szál­vesszőre (8 és több rügy) met­­szük a tőkét. Szálvesszőnek a 7—10 mm vastag vessző alkal­mas. A 6 mm-nél vékonyabb vesszőt 1—2 rügynél hosszabb­ra ne metsziík. A terhelés fi­gyelembe vételével, minden fajta termeszthető szálvesszős műveléssel. Kevesebb rüggyel terheljük a csemegeszőlő fajtákat, mivel ezeknél különösen fontos, hoey a fürtök szépen fejlettek, tet­szetősök és nagyok legyenek. A legtöbb csemegeszőlő fajta az alsó rügyekből alig hoz ter­mést,. ezért ezen fajtáknál, kis terhelés melleit, a hosszabb metszés indokolt. A hosszú metszés a csemegeszőlő-fajták­nál nagyobb, lazább és jobban színeződő fürtöket eredményez. Termesztett szőlőfajtáinkét metszési igényük szerint 3 cso­portba sorolhatjuk: Fotó: -—bor Korpás András agrármérnök Tóth Istvánnal, a Karvai (Kravany nad Dunajom) Helyi Nemzeti Bizottság elnökével tavaly nyáron, a du­­namocsi (Moča) Dunai Flotta Efsz aratóünnepélyén ismerked­tem össze. Szíves szóval Invi­tált, nézzem már meg egyszer, hogyan élnek, mit s mennyit termelnek a karvai kertészke­­dök. — Most is csak annyit mond­hatok, mint tavaly nyáron — fogadott minapi látogatásom alkalmával Tóth elvtárs.— Ná­lunk a kisállattenyésztők jó ideje mély semmittevésbe fe­ledkeztek s bármit teszünk, se­hogy sem tudjuk őket cselek­vésre bírni. Viszont a kertész­­kedők mozgalma igencsak élet­re való. A szervezet tagjai min­den tekintetben megérdemlik a nyilvánosságot. Az egyre szak­szerűbben és intenzívebben mű­velt kertekből minden évben rengeteg zöldség kerül a felvá­sárló szervezetekhez. Hogy mégis mennyi, azt pontosan csak a szervezet elnöke tudná megmondani. _A magam részé­­rő1 még annyit: a kertészkedő­­ké a falu egyik legnépesebb tömegszervezete, és bármilyen társadalmi megmozdulásról le­gyen sző, mindig számíthatunk a segítségükre. A SZŐLŐ VOLT A MINDEN Vendéglátómmal végigjártuk a falut, megtekintettük a ren­dezett portákat, az akkor még vastag hótakaróval borított, de a tavaszi újrakezdéshez minden jel szerint alaposan előkészített kerteket, és bekopogtattunk néhány kertészkedőhöz is. Be­széltem Gulyás Lászlóval, az alapszervezet elnökével, a leg­nagyobb árutermelők között nyilvántartott Eagyura Iloná­val és a Vlahy házaspárral, s végül a szőlőtermesztési ered­ményéiről híres Bugány Vil­mosnál is megálltunk egy kis beszélgetésre, no meg egy po­hár valóban finom Italra. A hallottak alapján arra a követ­keztetésre jutottam, hogy eb­ben a községben nem lehetett könnyű dolog szervezetbe ver­buválni az embereket. Csak kezdeményezni kellett Gulyás László, az alapsizerve­­zet elnöke megerősítette meg­állapításaimat. — Nálunk néni nagyon volt mire alapozni, mert Itt évtize­deken át a szőlő volt az embe­rek mindene. Komolyabb zöld­ségtermesztésről, szerződéses árutermelésről hallani sem akart senki. Ezért is indultunk későn, 1975-ben. Akkoriban a környező falvakban már javá­ban termeltek az emberek, s a szervezetek túl voltak a kez­deti nehészégeken. + Kik voltak a kezdemé­nyezők? — A közeli szervezetek sike­rein felbuzdulva, többen is pró­bálkoztak árutermeléssel, de a szervezett tevékenység megala­pozásának igazi szószólója Pol­­lák Imre, Psenák józsef és Lé­gáré János volt. Az 6 hívó szavukra alakult ki az e hu­szonöt fős csoport, amely vé­gül is életre hívta a szerveze­tet. Persze ezzel még nem vol­tunk túl a gondokon, hiszen a helybenl értékesítést csak két év múlva sikerült megoldani, amikor valamivel 300 ezer ko­rona fölötti forgalomról beszél­tünk. Tíz ÉV, SZÄZ LÉPÉS-^- Tíz év telt el az indulás óla. Mennyit fejlődött helyi vi­szonylatban a mozgalom? — Sokat. Szerevezetünknek pillanatnyilag 135 tagja van, s a tavalyi forgalom értéke túl­haladta az 1,7 millió koronát. Szilárdult a termelőkedv, bő­vült az árukínálat és szaksze­rűség, illetve minőség tekinte­tében is nagyot léptünk előre. Az első években csak karalá­bét meg konzervpaprikát mer­tünk termelni, de később a* fó­lia is belopakodott a kertekbe. A partner Zelenina elvárásai­nak megfelelően, ma tízféle zöldséget termelünk eladásra. + Ügy látom, errefelé nem döntöttek elhamarkodottan a gyümölcsfák sorsa felől. Gulyás László, az alapszervezet elnöke О Bagyura Ilona: Sok munkával jár, de kifizetődő a kertészkedés A szerző felvételei — Egyre többen foglalkoz­nak a faluban zöldséghajtatás­­sal, de aki csak teheti, megkí­méli a fákat. így aztán szilvát, kajszit, almát, körtét, cseresz­nyét meg meggyet is tudunk kínálni a felvásárlóknak. + Mi lett a régi hagyomány­­nyal, a szőlőtermesztéssel? — Szerintem fénykorát éli. Csupán a szervezett kertészke­­dők mintegy harminc hektár szőlővel rendelkeznek. Az Itte­ni adottságok elsősorban a riz­­lingnek kedveznek, de az utób­bi években sokan telepítettek csemegeszőlőt Is. Szervezetünk tagjai a múlt évben 30 tonna borszőlőt és csaknem 7 tonna csemegeszőlőt értékesítettek. SEGÍTIK A TERMELŐKET + Tehát elég sokrétű tevé­kenységet folytatnak. Milyen segítséget kapnak munkájuk­hoz a kertészkedők? — A szervezetnek elsősorban az a feladata, hogy szervezze és irányítsa a háztáji áruter­melést, s megoldja az értékesí­tést. Ezen túlmenően szolgálta­tásokkal is segítjük tagjainkat. A jelentkező igények folyama­tos felmérése alapján besze­rezzük a vetőmagot, a facse­metéket, megvásároljuk és itt­hon a fizetett felvásárlóval ki­­mfiretjük a vegyszereket és a műtrágyát. Akinek fólia vagy mondjuk melegágyi ablak kell. az számíthat a segítségünkre ha idejében szól. És ezzel még nem értünk a sor végére. Rend­szeresen tartunk szakelőadáso­kat, minden évben hnrkóstolót rendezünk, eljárunk a kiállítá­sokra. és voltunk már tanul­mányúton is. A szállítás és a talaj munkák megkönnyftése céljából vettünk egy traktort, a téli lemosó permetezést nő­dig, kedvezményes szolgáltatás formájában, a gép- és traktor­­állomással végeztetjük el. A- hogy a lap szakrovatában ol­vasom, Ilyen valóban sokolda­lúan a nagyobbak közül is csak néhány szervezet segíti tagjait. MÉG TÖBBET ÍGÉRNEK Vendéglátóim beszélgetésünk során jelezték, hogy idén is szeretnének előbbre lépni a megkezdett úton. — A helyi elképzelések fel­mérése után, még a múlt év decemberében megkötöttük a Zelenina képviselőivel az új évre szólő termelési-forgalma­zási megállapodást. Az álfalunk felkínált árumennyiségnek nyolcvan százalékát elfogad­ták, a választékkal elégedettek voltak, csupán a karalábé és a salátauborka tervezett meny­­nylségét kellett csökkentenünk. Tavaly összesen 230 tonna zöld­séget és gyümölcsöt értékesí­tettünk. idén 280 tonnára van szerződésünk. A karvai kertészkedők idei árutermelési ígérete — hozzá-' vetőleges számítások szerint — nagyjából kétmillió korona ér­téket képvisel. Lám, milyen komoly le'lekre képes egy ki­­lencszáz lakosú község, mely­ben alig egy évtizede még csaknem mindenki idegenke­dett a komoly kockázattal iárő árutermeléstől, ma pedig több mint 12 hektár kertiföldön 'ér­meinek nélkülözhetetlen java­kat egész társadalmunk hasz­nára. KÄDEK GABOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom