Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-23 / 8. szám

1985.február 23. SZABAD FÖLDMŰVES in Céltudatos korszerűsítés Ä Galántai (Galante) Jednota Fogyasztási Szövetkezet idei kettős Jubileuma nagyszerű al­­kalmul szolgál arra, hogy visz­­szatekintstlnk az elmúlt Időszak alatt megtett útra, felmérjük az elért eredményeket és be­pillantást nyerjünk az elkövet­kező évek terveibe. A járás je­lenlegi területén éppen 85 év­vel ezelőtt alakult meg az első Fogyasztási Szövetkezet. A szo­cialista szövetkezeti mozgalom alapjait pedig három és fél év­tizeddel ezelőtt rakták le. Mindezt Silvester Adatnia mérnöknek, a Galántai Jednota Fogyasztási Szövetkezet elnöké­nek a tájékoztatása alapján tudtam meg. A já­rás nemcsak a múltban jeleske­dett e téren, ha­nem az utóbbi évek eredményeit tekintve is mindig az élenjárók közé tartozott. A galán­tai szövetkezetisek sokrétű munkájá­nak sikerét mi sem bizonyltja job­ban, mint az, hogy a Járás kereske­delmi tevékenysé­gének legnagyobb része, pontosabban ötvenhat százaléka az ó nevükhöz fű­ződik. Annak elle­nére, hogy az áru­forgalom egy ne­gyedét a legna­gyobb városban, Vágsellyén (Sala) bonyolítják le, a Jednota elsődleges feladata mindenek­előtt a kisebb községek és fal­vak lakosságának folyamatos áruellátása. Ha visszapillantunk a múlt­ba, s az akkori adatokat, fel­jegyzéseket nézzük, nem nehéz megállapítani, hogy a járás so­káig eléggé elmaradott agrár­terület volt. A felszabadulást követő esztendőkben, pontosab­ban az ötvenes évek elején a járás területén két jelentős ipari üzem épült, Vágsellyén a Duslo, Szeredben (Sered) pedig a Nikkelkohó. Ettől számítva a járás ipari-mezőgazdasági jel­leget öltött, s hatalmas fejlődé­sen ment át. Ehhez nem kis mértékben a Fogyasztási Szö­vetkezet is hozzájárult, amely a Nemzeti Front keretében a legnagyobb szervezetek közé tartozik. A Galántai Jednota eredményeit tekintve Szlovákia, legjobb fogyasztási szövetkeze­tei közé tartozik. A jelenleg több mint 2300 dolgozója főleg a kereskedelmi hálózat legfontosabb ágazatai­ban szolgálja a lárás lakossá­gát. Természetesen az első helyre kívánkozik az alapvető élelmiszerek kínálatának állan­dó blztpsítása, 8 friss zöldség­gel, illetve gyümölccsel való folyamatos ellátás, továbbá meg kell említenünk a különböző közszükségleti és iparcikkek kínálatát, melvekből jelentős bevétel származik, s nem utol­sósorban á vendéglátóipari te­vékenységet. А/hetvenes évek kezdetétől számíthatjuk a Galántai Jednota gyors ütemű fejlődését. Első­sorban a műszaki-anyagi bázis korszerűsítésével, az üzletháló­zat és a raktárhelyiségek fel­újításával magyarázható a tevé­kenység fokozódása, a bevéte­lek ugrásszerű növekedése. Né­­hánv adattal illusztrálva az előbbieket- az 1970-es év bevé­teleinek összege például 614 millió koronát tett ki, tavaly pedig már ez az összeg egy­­milliárd 87 millió korona volt. A műszaki színvonal emelése és a továbbfejlesztés meggyor­sítása kedvező hatással volt az egész kereskedelmi tevékeny­ség fokozására. A Fogyasztási Szövetkezeti vezetői nagyon jól tudták, hogy a korszerűsítési folyamat, a szocialista verseny kereteinek kiszélesítése és nép­szerűsítése rövid időn belül kamatostól megtérülő anyagi és szellemi befektetés. A beruházásokra fordított összegekből egyértelműen kitű­nik, hogy a takarékossági in­tézkedéseket helyesen értel­mezték. Az építkezések során nem estek végletekbe, vagyis nem emeltek hatalmas, kihasz­nálatlan .üzletközpontokat, sem pedig szűkösnek tűnő boltokat, raktárokat. Ésszerűen felmér­ték a *helyzetet, s a nemzeti bizottságok hathatós segítségé­vel a helyi viszonyoknak és el­várásoknak leginkább megfele­lő üzletközpontok építésével szinte teljes mértékben sikerült korszerűsíteniük a járás keres­kedelmi üzlethálózatát. A köz­ségek és falvak lakói ma már mindenütt új bevásárlóközpon­tokban. egy helyen megvásá­rolhatják az élelmiszert, a köz­szükségleti cikkeket és az olyan árut. amelyért azelőtt a járási székhelyre kellett utazni. Az elárusítók is ezáltal egészségesebb környezetben, megfelelő munkakörülmények között, jól fűtött, szociális he-, lyiségekkel ellátott üzletköz­pontokban dolgozhatnak, s az áruszállítás is egyszerűsödött. A járás nyugati részének, a va­lamikori szenei (Senec) járás­hoz tartozó nyolc községnek az áruellátását úgy oldották meg, hogy a Zdroj raktáraiból kap­ják az árut a Jednota üzletei, így jelentős mennyiségű üzem­anyagot takarítanak meg töb­bek között. Másfél évtizeddel ezelőtt a járás területén még egyetlen üzletközpont sem volt, tavaly pedig már tizenhat korszerű bevásárlóközpontban vásárol­hattak a lakosojt. Az idén ad­ják át a 37 millió koronás be­ruházási költséggel épült vág­­sellyei áruházát, amely minden bizonnyal jelentős mértékben javítani fogja az egyre népe­sebb vegyipari centruma lakos­ságának ellátását. A közeljövő­ben Is több új üzlet építésével számolnak. Örvendetes, hogy a helyi nemzeti bizottságok na­gyon kedvezően viszonyulnak az említett tervekhez, s támo­gatásukról biztosították a Jed­nota illetékeseit. Főleg az élel­miszerüzletek és az alapvető közszükségleti árukat forgalma­zó kereskedelmi hálózatot sze­retnék a közeljövőben bővíteni. Elsődleges feladatuknak tekin­tik, hogy a vidéki lakosság is Mindkét fél érdeke helyben be tudja szerezni a legfontosabb árufélét, s ne kelljen e célból kilométereket utazni. A Jednota üzletei egyrészt sa­ját raktárainak készletéből, más­részt pedig a ZdToj nagyraktá­raiból kapják az árut. Nagyon eredményesnek bizonyult az öt­let, amely a gyakorlatban is bevált, hogy a Jednota a lakos­ság körében is alakítsa ki a felvásarlóhálózatot. így elsősor­ban jelentős mennyiségű friss zöldséget és gyümölcsöt vásá­rolnak fel az egyes községek­ben. Ennek egy részét az üz­letek kapják, a többi pedig a cseh országrészek árukínálatát bővíti. Az említetteken kívül számottevő a méz és a tojás felvásárlása, illetve árusítása. A gyorsan romlandó áruk ese­tében jól bevált az a módszer, amelyet a járás tizenhat közsé­gi üzletében alkalmaznak. En­nek a lényege, hogy a Jednota erre a célra kijelölt üzleteiben az érvényes felvásárlási érték­nek megfelelően átveszik az árut (többnyire zöldséget, gyü­mölcsöt), s azt az érvényes kis­kereskedelmi áron azonnal ér­tékesítik. A módszer alkalmazá­sa tehermentesíti a raktárakat, s az árut sem kell fölöslege­sen utaztatni, így jelentősen lerövidíthető a vásárlókhoz ve­zető sokszor túl kacskaringós út. A szocialista versenymozga­lomnak nagyon gazdag hagyo­mánya van a Jednotánál. A dol­gozók aktivitásának növelése, a munkakezdeményezés foko­zása, a felajánlási kötelezettsé­gek következetes .teljesítése mindenekelőtt a tervfeladatok állandó túlteljesítésére irányul. A hetvenegy szocialista brigád­nak közel ezer tagja yan, s eb­ből hatszázan a gyengébb nem képviselőinek a táborába tar­toznak. A hét arany-, a tizen­hét ezüst- és huszonkét bronz­jelvényes munkakollektíva tag­jai Járnak elöl a tervteijesítés­­ben, s a Nemzeti Front válasz­tási programjának a megvaló­sításából is részt vállalnak. Tár­sadalmi munkájukkal, felajánlá­saikkal hozzájárulnak a közsé­gek és falvak környezetének szépítéséhez, a közterületek fenntartásához. A Galántai Jednota Fogyasz­tási Szövetkezetnek több mint 42 ezer, tagja van, ez pedig annyit jelent, hogy a járás la­kosságának csaknem a fele tagja a szövetkezetnek. Szól­nunk kell az önkéntes ellenőr­ző testület tagjainak munkájá­ról is, akik a helyi viszonyok között orvosolják a problémá­kat, s észrevételeikkel, taná­csaikkal nagyban hozzájárul­nak az ellátás színvonalának emeléséhez, az árusítás kultú­­ráltságának • növeléséhez. A szövetkezetisek számos ki­tüntetése és elismerése is bizo­nyítja, hogy az elvárásoknak megfelelőin teljesíti küldetését a kereskedelmi szervezet. Ta­valy például a nyolc legfonto­sabb mutatót tekintve, vala­mennyi területen jelentősen túlteljesítették az előirányzott tervfeladatokat. Az elért sike­rek minden bizonnyal arra ösz­tönzik a továbbiakban is a Ga­lántai Jednota Fogyasztási Szö­vetkezet tagjait és dolgozóit, hogy mókájukat állandóan ja­vítva biztosítsák a jövőben is a járás lakosságának folyama­tos áruellátását. BÁRDOS GYULA Az állattenyésztés továbbfej­lesztésének feltételei elsősor­ban a saját takarmányforrások ésszerű felhasználásából indul­nak ki. Tehát a fejlesztés stra­tégiájának egyedüli meghatá­rozója, hogy miként fogunk az adott takarmányokkal gazdál­kodni. Az állattenyésztési termelés nagysága és üteme szoros függ­vénye az erőtakarmányok fo­gyasztásának. Különösen vonat­kozik ez az állati eredetű fe­hérjék termelésére. Tekintettel arra, hogy az utóbbi években az erőtakarmányo’k mennyisége nagvon korlátolt, ezért felhasz­nálásukat főleg az intenzív sertés- és baromfihús, valamint a tojás termelésére irányítjuk. A már említett korlátozott lehetőségeink megkövetelték, hogy átértékelt, új és szak­­maiiag igényesebb hozzáállás­sal próbáljuk megoldani a ter­melési ágazatok ebből adódé problémáit. Ennek alapján dol­gozták ki a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazga­tóság szakemberei az intenzív sertéstenyésztési modellt, a Me­zőgazdasági Terményíelvásárló és Ellátó Vállalat vezérigazga­tóságának szakemberei pedig a garanciális sertéshizlalási prog­ramot. A közös program meghatáro­zott céllal született. Az alapkö­vetelmény az egyik oldalon a keveréktakarmányok összetéte­lének és minőségének állandó­sításából, valamint az ellátás folyamatosságának biztosításá­ból, a másik oldalon a mező­­gazdasági üzemekben a tápok utasítás szerinti felhasználásá­ból, a tenyésztés megszabott feltételeiből indult ki. A megegyezett feltételek alap­ján mi garantáljuk az átlagos napi súlygyarapodást és az eh­hez szükséges tápmennyiséget a megkövetelt minőségben. Kö­zös cél, hogy minél kevesebb erőtakarmány felhasználásával biztosítsuk a nagyobb húster­melést. A nyugat-szlovákiai kerület­ben a hatodik ötéves tervidő­szakban a sertéstenyésztésben — az előhizlaldákban és a hiz­laldákban — elért átlagos napi súlygyarapodás 510 grammos volt, ami 1983-ban 490 gramm­ra csökkent. A takarmányfo­gyasztás átlaga egy kilő súly­­gyarapodás előállítására szá­mítva a hatodik ötéves tervidő­szakban 4 kiló felett volt, 1983-ban azonban már 3.74 ki­lóra csökkent. A mült évben 112 mezőgaz­dasági nagyüzemmel kötöttünk garanciális szerződést, melynek értelmében 35R ezer sertésnél, a nyugat-szlovákiai kerület ser­tésállományának 51,2 százalé­kánál szavatoljuk a termelés eredményességét. Mint tápgyár­­(6 vállalat szavatoljuk a keve­réktakarmányok béltartalmát és biológiai értékét, valamint szükséges mennyiségét. Abban az esetben, ha a súlygyarapo­dás kisebb a garantáltnál, és a mezőgazdasági üzemek betar­tották a feltételeket, megtérít­jük a termelési különbség érté­két. A tavaly megkötött szerződé­sek alapján az 527 grammos átlagos napi súlygyarapodás elérését garantáltuk, a való­ságban 533 grammos volt. Az egy kiló sólygyarapodás előál­lítására felhasznált erőfakar­­mány mennyisége 3,66 kilo­grammra csökkent. ' Ha a kitűzött célok valóra váltását értékeljük, tehát azt, hogy a tápok ésszerű felhasz­nálásával növeljük a termelés intenzitását és hatékonyságát, akkor a társadalmi, valamint a vállalati és az üzemi érdekek mellett főleg a morális érték lényegesen több. Mezőgazdasá­gi nagyüzemeink a takarmá­nyok gazdaságos felhasználása mellett több mint 60 ezerrel csökkentették a sertések szá* mát, mindemellett tízezer ton­nával több sertéshúst termel­tek, mint 1983-ban. Üzemeinkben ugyanakkor job­ban betartották a technológiai fegyelmet és állandósult a tá­pok minősége. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy míg a hatodik ötéves tervidőszak végén a tá­­nok 61 százaléka nyert első minőségi osztályú besorolást, addig a múlt évben — a Brati­slava! Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló , és Ellenőrző Intézet értékelései alapján — már 91.4 százaléka. Vállalatunk 36 tápkeverő üzemben biztosít­ja a megkövetelt termelést, eb­ből a múlt évben kerek har­mincban volt 90 százalékon fe­lüli a kiváló minőségű tápok részaránya. F jé eredmények eléréséhez a dolgozók anyagi ösztönzése is hnzzájárnlt, vala­mint az, hogy dolgozóinkat rendszeresen tájékoztattuk part­nereink termelési eredményei­ről. A múlt évi előzetes értékelés eredményei bizonyítják, hqgy az elképzelések jók voltak, hogy merni kell vállalni a fele­lősséget a termelésért, a mun­káért. A jövőben ezért ezt a formát folyamatosan kibővft­­iük az összes sertés- és barom­fitenyésztő üzem felé. Valamikor a tápgyártő rész­legek dolgozóit fekete molná­rokként emlegették, főleg a po­ros szakmájuk miatt. Azóta lé­nyegesen változtak a körülmé­nyek. Dolgozóink hozzáállása, akaratereje és eredményessége megfehérítette e szakmát, s napról napra bizonyítják, hogy közös résztvevői szocialista me­zőgazdaságunk fejlesztésének. Ez is garancia. VÄG0 FERENC agrármérnök, a Mezőgazdasági Termény­felvásárló és Ellátó Vállalat kerületi igazgatója * A számítógépek hasznosítása Érdekes előadás­ra került sor a kö­zelmúltban a Du­­naszerdahelyi (Du­najská Streda) Ag­­rostav Közös Mező­gazdasági Építő­ipari Vállalatnál. A helyi üzemben eredményesen mű­ködő Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság szervezésében a résztvevők elő­adást hallhattak a számítógépeknek a mezőgazdaság te­rületén történő al­kalmazásáról, Illet­ve az újabb lehe­tőségekről. Az elő­adást két magyar­­országi szakelőadó, Péter Gábor docens, a Videoton prágai kirendeltségének képvi­selője és Almás Károly mér­nök, a Budapesti Mezőgazdasá­gi Ügyvitelszervezési és Számí­tástechnikai Közös Vállalat fő­osztályvezetője tartotta, örven­detes, hogy a szervezők a já­rás szövetkezeteinek és állami gazdaságainak elnökeit, Illetve igazgatóit is meghívták. A résztvevőket Reicher János mérnök üdvözölte, majd Barta­­los Jenő mérnök bevezető után, amelyben a számítástechnika fejlődését körvonalazta, Péter Gábor docens vette át a szót. Részletesen ismertette a Video­ton cég egyes gyártmányait, így például a VT 20 A-típusú számítógépet, amely iránt ha­zánkban is nagy érdeklődést tanúsítónak többek között a mezőgazdasági üzemek. A meg­jelentekkel ismertette a számí­tógép alapvető egységeinek fel­építését, illetve működését, va­lamint szólt a programozás kérdéseiről. Az előadás második részében Almás Károly beszámolója hang­zott el, amelyben főleg a me­zőgazdaság területén alkalmaz­ható számítástechnikai beren­dezéseket mutatta be. Nagyon érdekes volt a videoprogram vetítésével egybekötött előadás, amely által a résztvevők meg­ismerhették a Budapesti Mező­­gazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Válla­lat dolgozóinak tevékenységét. A jól sikerült rendezvény vé­gén Nagy József a vállalat igazgatója mondott zárszót. El­ismeréssel szólt az elhangzott előadásokról és a megjelentek nevében köszönetét mondott a magyarországi vendégeknek. Lukovics Georgina mérnök »

Next

/
Oldalképek
Tartalom