Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-23 / 8. szám
1985. feSruär 23. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A béke védőpajzsa Nehéz, hosszé és győzelmes utat tettek meg a szovjet fegyveres erők attól az időtől fogva, hogy 1918. februnár 23-án az akkor még teljesen fiatal munkás-paraszt Vörös Hadsere” ezredei Pszkovnál és Narvánál az első megsemmisítő csapást mérték a támadó német-cári hadseregre, megállították előrenyomulását Pétervár felé, megvédték a Nagy Október bölcsőjét és megmentették a szocialista hpzát. Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt mindent megtett a forradalmi vívmányok megvédéséért és a szovjet hatalom, a világ első munkás-paraszt állama megszilárdításáért. Az imperialista államok mindjárt a forradalom győzelmét követő napokban a cári tábornokok által vezetett fehérgárdista bandák támogatásával véres intervenciós háborút indítottak Szovjet-Oroszország ellen. A szovjet nép akkor nehéz helyzetben volt. Az Októberi Forradalom győzelme az egész világ dolgozói között az öröm és a lelkesedés óriási hullámát keltette, mivel ebben a győzelemben a saját jobb jövőjüket is látták. Ezért sok külföldi, akit az az időszak Oroszországban ért, önként a Vörös Hadseregbe lépett, és soraiban védelmezte a forradalmat. .Több mint negyedmillió volt ezeknek az öntudatos hazafiaknak-internacionalistáknak a száma, köztük mintegy húszezer cseh és szlovák harcolt. Már akkor hiábavalók voltak a nemzetközi reakciónak a szovjethatalom megsemmisítésére irányuló szándékúi. Törekvései végül a polgárháborúban teljes csőddel végződtek, s ez nem volt a véletlen műve. A szocializmus legyőzhetetlenségét és óriási életerejét magasan kiemelte a forradalom vezére, V. I. Lenin a következő szavakkal: „Sohasem fogják legyőzni azt a népet, amelynekAnunkásai és parasztjai nagy többségükben felismerték, megérezték és tisztába lettek vele, hogy saját hatalmukat, a szovjethatalmat — a dolgozók hatalmát védelmezik, hogy azt az ügyet védelmezik, amelynek győzelme nekik és gyermekeiknek biztosítja a kultúra minden áldását, mindannak élvezetét, amit az emberi munka létrehozott.“ A Szovjetunió nemzetei számára a legnagyobb próbatétel a hitlerista Németország elleni 1941—1945-ös Nagy Honvédő Háború volt. A második világháború legnagyobb terheit viselő Szovjetunió érdeme, hogy eltörte a fasiszta szörnyeteg gerincét ps így megakadályozta a fasiszták "barbár szádékának, a haladó emberiség kiirtásának megvalósítását, megmentftte az emberiséget a fasiszta járomtól. Szocialista hazájuk védelmében a szovjet katonák a hősiesség soha nem látott példáit mutatták. A szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja az egész világnak megmutatta a szocialista gazdaság alapjainak hatalmasságát, s az internacionalista szocialista eszmék legyőzhetetlen erejét. Ezek az eszmék vezették a szovjet népet a szabadságért vívott harcában. A szovjet fegyveres erők a fasiszta rabságból tizenegy európai ország több mint 113 millió állampolgárát szabadították fel, a japán szamurájok elnyomásától pedig az ázsiai földrészen több mint hetvenmillió embert mentették meg. A fasiszta hordák elleni súlyos .harcokban a szovjet hadsereg oldalán derekasan küzdöttek a csehszlovák katonák — a Szovjetunióban megalakult csehszlovák egységek tagjai is. Ezekben a harcokban a szovjet és a csehszlovák katonák vérük közös huilatásával pecsételték meg a két nép harci testvériségét. A Kárpátokban, a lengyel Krosno városától kezdve a szovjet hadsereg teljes nyolc hónapon keresztül szüntelen harcokban szabadította fel hazánk helységeit. Hazánk felszabadítását 1945 dicső májusi napjaiban Prága felszabadításával tetőzte be. E történelmi eseményre emlékezve a negyvenedik évforduló alkalmából újfent tudatosítjuk, hogy a szovjet hadseregnek a hitlerista Németország fölött aratott győzelme nélkül nem lennénk szabadok. Szabadságunk kivívásáért katonák milliói áldozták életüket. Az imperializmus a második világháború után sem változtatta meg igazi arcát. Szüntelenül a szocializmus megsemmisítéséről ábrándozik. Agresszivitásáról több mint ötszáz helyi háború és konfliktus tanúskodik, amelyeket az imperialisták robbantottak ki. Emellett a legváltozatosabb formákban hadakoznak a szocializmus és a világ forradalmi mozgalma ellen. Szüntelenül növelik a fegyverkezési kiadásokat, tökéletesítik agresszív stratégiájukat, erősítik katonai tömbjeiket, főképpen az USA vezette észak-atlanti tömböt. Minden módon fékezik a nemzetközi enyhülés folyamatát, fokozzák az ideológiai aknamunkát a szocialista országok ellen. Szándékaikat és céljaikat mutatja, hogy ignorálják a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa fontos békejavaslatait. Az imperialista erőszakpolitikát csakis a szocializmus sokoldalú és összehangolt védelmi képességével fékezhetjük meg. Ehhez járult hozzá' a Varsói Szerződés tagországai hadseregeinek tavaly hazánk területén megtartott Pajzs ’84 elnevezésű sikeres hadgyakorlata. Megmutatkozott a Varsói Szerződés egyesített haderőinek magas színvonalú katonai felkészültsége, szilárd internacionalista egysége, erkölcsipolitikai ereje és megbonthatatlan harci tevékenysége. Megmutatkozott, hogy a Varsói Szerződés tagországainak baráti hadseregei szilárd pajzsot képezve védik a szocialista országok békés építőmunkáját és népének életét. A nemzetek és hadseregeik barátsága megbízható alap a szocialista államok katonai ereje továbberősítésének, amelyen mindenkor hajótörést szenvedtek és a jövőben is megtörnek a háborús uszítók agreszszív törekvései és cselszövései. A szovjet néphez és hadseregéhez szilárd testvéri barátság szálai, közös célok és feladatok fűznek bennünket. A Szovjetunió segítséget nyújt nekünk hazánk építésében, hadseregünk politikai és harci felkészültsége növelésében. A szovjet fegyveres erők és velük együtt a Varsó Szerződés többi országának hadserege kommunista pártjuk kongresszusának határozatait teljesítve szüntelenül növeli országaik védelmi képességét, éberen őrzik mindazt, amit nemzeteink megteremtettek. A szovjet hadsereg és haditengerészet megszületésének 67. évfordulója alkalmat ad arra, hogy ismét megemlékezzünk a szovjet fegyveres erők dicső harci útjáról, amelyet kommunista pártjuk vezetésével tettek meg. Mélységes az a meggyőződésünk, hogy a szovjet hadsereg — a béke védőpajzsaként — a Varsói Szerződés többi országának hadseregével együtt a jövőben is teljesíti internacionalista kötelességét — mindenkor szilárdan áll a szocializmus és a béke őrhelyén. —SZ— A Csendes-óceán „behalasítása“ Ö. Arzsekajev rajza Ä Francia Kommunista Párt XXV. kongresszusa Párizs északi külvárosában Satnt-Ouenban ülésezett. A külföldi vendégek, a testvéri kommunista és munkáspártok, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői körében helyet foglalt a CSKP küldöttsége is Josef Hamannal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagjával, -a KB titkárával az élen. Az SZKP küldöttségét Mihail Szolomencev, váz SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság elnöke vezette. A kongresszus elnökségének megválasztása után Georges Marchais, az FKP Központi Bizottsága főtitkára emelkedett szólásra. Georges Marchais a Központi Bizottság beszámolójában, rámutatott, hogy а ХХУ. kongresszus igen bonyolult időszakban tartja tanácskozását. Ezt az időszakot a kommunisták és a szocialisták közös kormányprograménak megvalósítására irányuló kísérletek jellemzik. Három év elegendő volt ahhoz, hogy a nép reményeit aggodalom, elégedetlenség és néha tapogatózás váltsa fel. A kormány 1981. évi új orientációját felváltotta a takarékossági intézkedések, a munkanélküliség és a válság elmélyülése felé történő rohamos visszatérés. A politikai pártokat, amelyek ezért a helyzetért • felelősek, súlyos veszteségek érték: 1984 júniusában a Szocialista Párt választóinak csaknem a felét vesztette el, akik az 1981. évi elnökválasztások első fordulójában Francois Mitterrandra szavaztak. Pártunk hasonlóképpen, mint 1981-ben, újabb választási sikertelenséget szenvedett el. Egyes sikertelenségek ellenére a francia kommunisták büszkénmondhatják, hogy pártjuk mindig az igazságosság, a szabadság, a nemzeti érdekek és a nemzetközi szolidaritás oldalán állt. Georges Marchais szólt a FKP és a Szocialista Párt „közös programja“ politikájának tapasztalatairól. Rámutatott, hogy e politikának köszönhetően az FKP éveken át alárendelte a társadalmi átalakulásokért vívott harcot a Szocialista Párttal való meg-Kik a terroristák? — A New York Times riportere az iránt érdeklődött, vajon miért nem kapott beutazási vízumot az Egyesült Államokba Elvia Cosme Hernández és három társa. A négy salvadori asszony 18 hozzátartozóját hurcolták el és „tüntették el“ az elmúlt négy év során. S ebbe nem tudtak és nem is akartak belenyugodni. Ezért csatlakoztak ahhoz a szervezethez — a politikai foglyok, az eltűntek és a meggyilkoltak szüleinek és rokonainak országos bizottságához —, amely követeli, hogy derítsék fel szeretteik halálának körül-Tanácskozott a Francia Kommunista Párt egyezés elérésére irányuló erőfeszítésnek. Mihelyt aláírták a közös programot, az az Illúzió támadt, hogy a baloldal választási győzelme automatikusan mélyreható változásokhoz vezet. Az események fejlődése megmutatta, hogy ez távolról sem volt így-Az elmúlt évtizedek bíráló elemzése során Georges Marchais a továbbiakban figyelmeztetett az 5. Francia Köztársaság alkotmánya és intézményei antidemokratikus jellegére, ami a társadalomnak baloldalra és jobboldalra való polarizálódásához vezet. Az FKP és a Szociallista Párt egységének stratégiája ezt a logikát követte és „a népi erők nem demokratikus rendszerbe való integrációjához“ vezetett. A kommunisták, akik 1981-ben jelentős mértékben hozzájárultak a Francois Mitterrand megválasztásához és becsülettel ellátták kötelességeiket a kormányban, semmilyen felelősséget sem viselnek a kormánypolitika megváltozásáért és annak mai formájáért. Mégis a közvéleményben az a benyomás keletkezett, hogy az FKP részt vett a vállalt kötelezettségekkel ellenkező politikában, mondotta Georges Marchais. " Georges Marchais ezután Franciaország belpolitikai helyzetét elemezte, amely szavai szerint mély válságot él át, s ez a válság a párt legutóbbi, három évvel ezelőtt megtartott kongresszusa óta szüntelenül rosszabbodott. A kommunisták segítségével keresztülvitt lépések többségét hatálytalanították. A dolgozók vásárlóképessége szüntelenül csökken, az államosított vállalatok tönkremennek, és elbocsátják a munkásokat éppúgy, mint a magánvállalatok. A dolgozók számára kivívott előnyöket a munkáltatók rendszeresen ményeit és büntessék meg a gyilkosokat. A bizottság az emberi jogok érvényesítéséért nehéz körülmények között folytatott harcának elismeréseként most nyerte el a Robert F. Kennedy Alapítvány 30 ezer dolláros díját. Ennek átvételére óhajtotta a bizottság az Egyesült Államokba küldeni Elvia Cosme Hernándezt és három társát. De nem mehetnek. Mert a Reagankormányzat megítélése szerint — a salvadori politikai gyilkosságok, a halálbrigádok terrorja ellen fellépő asszonyok — terroristák. Vajon minek minősül e sajátos logika alapján például Robert ď Aubuisson, a SálvadoFí halálbrtgádok egyik vezéregyénisége? Ö ugyanis nemrégiben kapott — immár másodszor — beutazási vízumot az Egyesült Államokba. f « M. kongresszusa megnyirbálják és a kormány ezt tét» lenül nézi — mondo'tta Georges Marchais. 1981 óta csupán az iparban 500 ezer munkahelyet szüntettek meg. Azóta Franciaországban 700 ezerrel szaporodott a munkanélküliek száma. Romlott a helyzet a mezőgazdaságban is. Franciaország egyetlen év alatt 50 ezer tejtermelőt vesztett el. Csökkentek a reálbérek és növekedett a szegénység: 800 ezer munkanélküli, akinek 1982 októbere előtt igénye volt segélyre, ma semmit sem kap — mondotta Marchais. A franciaországi fejlődés.valamenynyi negatív vonása közül a legsúlyosabb probléma a munkanélküliség, amelyet Georges Marchais „a társadalmi destabillizáció nagy tényezőjének“ nevezett A válság nem sorsszerű, ezt a válságot á kapitalizmus okozza. Mindennapos harcot kell folytatni ellene minden fronton és meg kell találni a kivezető utat. Franciaország jövőjéről van szó — mondotta Georges Marchais. A válság nem „világméretű*. Ä tények elferdítése volna, ha' egyenlőségjelet tennénk a különböző országok nehézségei közé. Mindenekelőtt a világkapitalizmus válságáról van szó, amely befolyásolja az összes nemzetközi kapcsolatokat. Ezzel öszszefüggésben Georges Marchais elítélte a Közös Piacnak a nyugateurópai dolgozókat sújtó politikáját és állást foglalt a Közös Piac kibővítése ellen. Pierre Mauroy, majd később Laurent Fabius kormánya a válság nagytőke érdekében való szabályozásának szociáldemokrata politikáját választotta. Ez a politika meggyengíti gazdaságukat, sebezhetőbbé, függőbbé teszi az USA-ban levő válság kilengéseitől. Minden szakértő jóslata megegyezik abban, hogy az Egyesült Államok gazdasága újabb súlyos nehézségek elé néz. „El kell utasítani a válság szabályait, meg kell érteni, hogy lehet más utat is találni, mint a szociális hanyatlás“ — mondotta Georges Marchais és rámutatott, hogy az FKP az egyedüli párt, amely Franciaországban ilyen kivezető utat kínál. Az FKP XXV. kongresszusa több napon át folytatta a vitát, majd fontos határozatok jóváhagyása után megválasztották a párt új irányító szerveit. A beszámoló mellett a küldöttek jóváhagyták a központi ellenőrző bizottság, valamint a mandátum ellenőrző bizottság jelentését is. A vita utáni szavazás eredményeként 1652 küldött szavazta meg a határozati javaslatot, 62-en pedig tartózkodtak a szavazástól. A párt új főtitkárává ismét Georges Marchaist választották. лж omoly vihar előszele fodrozza a Csendes-óceán délnyugati * * vizeit. Az onnan több ezer kilométerre fekvő Egyesült Államokat, valamint Ausztráliát és Oj-Zélandot tömörítő katonai szövetség, az ANZUS lassan három és fél évtizedes történetében ugyanis még nem volt példa arra, hogy egy előre eltervezett, „menetrendszerű“ hadgyakorlatot le kellett volna fújni. .Most mégis ez történt. s ennek oka Oj-Zélandon keresendő. A wellingtoni kormány ugyanis — mindennemű amerikai nyomás ellenére — nem hajjandó engedélyezni, hogy az ország kikötőit nukleáris meghajtású vagy atomfegyverekkel felszerelt hadihajók használják. Ez az álláspont nem valamiféle hirtelen keletű makacskodás eredménye, hanem annak következménye, hogy a Munkáspárt egyebek között éppen az ilyen jellegű hajók kitiltásának jelszavát zászlajára tűzve indult a tavaly júliusi új-zélandi választásokon — és győzött. \ Az ANZUS-paktum (Csendes-óceáni Védelmi Szerződés) értelmében az Egyesült Államok hadihajóinak szabad a bejárása a másik két ország kikötőibe. Washington most erre hivatkozva követelte, hogy egyik hajója. a Buchanan romboló kiköthessen Oj-Zálandon. A hajó ugyan hagyományos meghajtású, de hogy fedélzetén van-e atomfegyver, arról a Pentagon nem volt hajlandó nyilatkozni. Wellington ezek után nem járul! hozzá a kikötéshez, mire az Egyesült Államok kezdeményezésére törölték a márciusra tervezett „Tengeri Sas“ fedőnevű közös hadgyakorlatot. Washington ezúttal csak arra a kijelentésre szorítkozott, hogy az amerikai hajó kitiltására vonatkozó döntés „Oj-Zéland szövetséges) kötelezettségeinek lényegét érinti, és súlyos aggodalomra ad okot“. Arra azonban egyelőre nincs válasz, hogy az ügy a szorosan vett katonai együttműködésen túlmenően hogyan befolyásolhatja az Egyesült Államok és Oj-Zéland kapcsolatait. Félhivatangyanúgy korábban a Robert Hawke vezette ausztrál Munkáspárt is antinukleáris jelszavakkal szerezte meg a szavazatok jelentékeny részét. Azt követően azonban Hawke és csapata kezdett visszatáncolni ígéretétől, hogy az atomfegyvereket, valamint az azo» kát hordozó repülőket és hajókat kl» tiltják az ötödik kontinensről. A* ausztrál lakosság érzékenyen reagált: a december elején megtartott újabb választásokon, amelyek pedig a Hawke-kormány erősítésére voltak hivatottak, a Munkáspárt szavazatokat vesztett, ám azok tekintélyes részét nem a jelenleg ellenzéki Liberális és ANZUS-konfliktus los amerikai körökből azonban már fölröppentek olyan javaslatok, hogy például mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tömeges piacra dobásával „leckéztessék meg“ a 3,2 millió lakosú renitens szövetségest. Üj-Zélandon mélyen gyökeret vertek az antinnkleáris törekvések. A világon sehol sem örülnek az atomfegyvereknek, földünknek ezen a táján azonban, ha lehetséges, még fokozottabbak az ellenérzések. Bikini közelsége (az amerikaiak ottani kísérletei miatt a sziget még ma is alkalmatlan egykori lakói visszatelepítésére), az ausztráliai brit atomrobbantások utóhatásai (a rákos megbetegedések ügye pont tavaly dagadt országos botránnyá), a franciák most is folytatódó légköri kísérletei Polinéziában éppen eléggé felpaprikázták az új-zélandiakat, no meg az ausztrálokat is. £s ahogy tavaly David Lange új-zélandi Munkáspártja, a Nemzeti Párt szerezte meg, hanem egy vadonatúj csoportosulás, a Nukleáris Leszerelés Pártja. Robert Hawke, aki a közelmúltban bizonyára nem könnyű tárgyalásokat folytatott Washingtonban, nem hagyhatta figyelmen kívül az otthoni politikai szeizmográf jelzését. így viszszavonva a korábbi engedélyt, megtagadta az amerikaiaknak, hogy ausztrál területről figyeljék a Tasmán-tengerre kilőtt kísérleti MX rakéták repülését. Sajtójelentásek szerint a Japán közvélemény teljes odaadással támogatja a két ország antinukleáris intézkedéseit. A Pentagon pedig, amely a csendes-óceáni katonai paktum Japánig történő kiterjesztéséről — fantázianévvel: „JANZUS“-ról — szövögette eddig a terveket, most attól tart, hogy az Oj-Zélandon meglökött dominósor nemcsak ezt a teret, de még az ANZUS-t is felboríthatja.
