Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-16 / 7. szám
Az elletőistáliók megoldására Csehországban és Szlovákiában különböző lehetőségek vannak. A Cseh Szocialista Köztársaságban engedélyezik a tehén közóphosszá, almozott álláson, vagy rövid, almozás nélküli álláson való rögzítését, míg a Szlovák Szocialista Köztársaságban a sorbzattervek szerint épített elletőístállőkban a teheneket almozott, középhosszü álláson a vályúhoz kötve tartják. Csehszlovákiában és külföldön a tehenek istállózását az új tehénistállók építésekor azonos elvek szerint oldják meg. Kötetlen tartásá technológiáról van szó. A pihenőboxos tartásmódot részesítik előnyben az etetőáUásokkal ellátott pihenőboxos tartásmóddal szemben. Például Hollandiában az utolsó tíz évben körülbelül 20 ezer tehénistállót építettek ;40—100 férőhellyel), tehát körülbelül 2000 Istállót évente, ebből 80 százalék pihenőboxos, 20 százalék pedig etetőállással van ellátva. A plhenőboxos-takarmányos istállókat Nyugat-Európában leggyakrabban a már létező kötött rendszerű tehénistállők korszerűsítésekor alkalmazzák. Külföldön a tehénístállők megoldásakor nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a teheneknek elegendő helye maradjon a pihenésre. A kötetlen tartásű Istállók esetén erre a célra a box felel meg a legjobban. A legtöbb esetben almoznak még akkor Is, ha a tehénistállót hígtrágyatermelésre tervezték. Ebben az esetben az állatok mozgására szolgáló folyosók (pl. a takarmány-, vagy a boxok közötti folyosó) padozata rácsozott. A rácsok szélessége legújabban 60 сщ és kerek vagy hosszúkás nyílásokkal vannak ellátva, ezeken keresztül távozik az ürülék. • A tömeg- és az erőtakarmánnyal való etetés Is különböző. Hazánkban a tömegtakarmányt takarmánykeverék formájában több komponenssel együtt kellene etetni. Külföldön nagyon ügyelnek a takarmányozott tömegtakarmány minőségére, és az Is megtörténik, hogy a szilázst blokk formájában a silógödörböl (ahol speciális berendezéssel kocka formájában levágják) közvetlenül a takarmányoző asztalra szállítják és keverés nélkül a teheneknek adják. Ezért építenek átjáró takarmányozó asztalokat, amelyek lényegesen szélesebbek, mint a hazánkban gyártottak. A szilázst azonban adalékanyagokkal keverve Is adagolják. Erre a célra keverő takarmányos kocsikat használnak. A tehenek tömegtakarmányokkal való etetésére rendszerint mobil takarmányozó gépsorokat használnak, miközben a kiváló minőségű tömegtakarmányt az állatok tetszés szerinti mennyiségben fogyaszthatják. A nagy termelőképességű tehenek keveréktakarmányokkal való etetése külföldön egyedi jellegű, vagyis az abraktakarmányt termelőképesség szerint adagolják. Felhagytak az erőtakarmány fejőházakban való etetésével. A nagy termelőképességű tehénállomány számára az abrakot speciális boxokba adagolják, (egy boxban legfeljebb 30 tehenet helyeznek el), ahol az előirányzott takarmányadagot napi 4—6 adagolásban etetik fel. Számítógépet alkalmaznak a tőgy egészségi állapotának jelzésére és a termelőképesség nyilvátartására, valamint a tehenek újratermelési ciklusának ellenőrzésére is. Az új tehénistállókban a trágyakihordást a tartástechnológiának megfelelő módon végzik. Az almozással egybekötött tartásmód esetén az Istállótrágyát mobil gépsorokkal (a traktorral frontálisan rögzített trágyakitolóval) végzik. Az almozáson alapuló istállőtrágya-termelés visszavonulóban van. Az új tehénistállőkban többnyire a hígtrágya készítésére szorítkoznak. A tehénistállókat úgy oldják meg, hogy az egész épülettömb alatt trágyalétároló van, hogy ne legyen szükség föld feletti tartályok építésére, szivattyúk szerelésére stb. A hígtrágya szilárd részeinek ülepedését kőrforgásos rendszerrel akadályozzák meg, amely lehetővé teszi, hogy trágyakihordó kocsikba homogén hígtrágya kerüljön. Az űj tehénistállók építészeti-szerkezeti megoldása különböző. A KGST-államokban, ahol a típusterveket és. a sorozattervek rendszerét érvényesítik, nagyobb mértékben érvényesülnek a vasbeton szerkezetek. Ezek eleget tesznek a mikroklímával szemben támasztott követelményeknek, ennek következtében a tehénistállók külső burkolata hőszigetelt és a levegőcsere is biztosított. Az utóbbi időben a tehénistállók tervezésében eltérést tapasztalunk a mechanikus szellőztetés rendszerével kapcsolatban, különösen a Magyar Népköztársaságban. A természetes szellőztetésre térnek át és ennek megfelelően oldják meg az istálló külső burkolatát Is. (Ferdébb á tető és a hőszigeteléstől vagy eltekintenek vagy gazdaságosabban oldják meg.) Az Európai (Gazdasági Közösséghez tartozó államokban a tehénistállókat kulcsrakészen építik, miközben az egyes építő vállalatok különböző megoldást kínálnak. Mindegyikükre jellemző a könnyű megoldású épület, amelyben nagy a szerelési munkák részaránya. A külső fal és a tető hőszigetelésének színvonala a megrendelők kívánságától és anyagi lehetőségeitől függ. A természetes szellőztetésű istállók vannak túlsúlyban. AZ ÜZEMELÉS TECHNOLÓGIÁJA Ж szarvasmarhák, főként a tehenek tartására szolgáló istállók megoldásakor különböző termelési-éghajlati viszonyokkal kell számolnunk. A termelési istállókon kívül az állattenyész' tésl telephez tartozik az elletőistálló és a proflla'ktőrlum, a takarmányok zónája, az előtér, a lényeges kiegészítő építmények és az úthálózat. A fejés a központi halszálka rendszerű fejőháfban történik, esetleg a DZD 2X5 Jelű halszálka rendezésű fejőállásban, minden termelő Istállóban. Ez a megoldás főként ott előnyös, ahol a naponkénti legeltetéssel számolnak. Az elletőlstállóban az állásokon DZ 100 R jelű berendezéssel a tejet a tejvezetékbe továbbítják. Az állattenyésztési telepek megoldásakor azzal számolunk, hogy a kifejt tejet földalatti vezetéken át a központi tejházba vezetjük. Ez a megoldás kizárja a tejet szállító tejtartásos kocsik behajtását és az esetleges fertőzések behurcolását, valamint a betegségek terjedését. Trágyakihordás. A trágyaszállítást végző gépsorok többékevésbé összefüggnek az egész állattenyésztési telep trágyatermelésével. Almozással számolunk és az Istállótrágyát a körkörös réteges berendezéssel ellátott trágyatelepen tároljuk. Az egyes Istállókból a trágyát traktorra, frontálisan rögzített lapáttal, vagy körben futó kaparólánccal távolítjuk el. Ott, ahol almot nem használnak, a hígtrágyát föld feletti tartályokban tárolják. Takarmányozás. Többnyire a takarmányozás mobil rendszerét érvényesítik — a több összetevőből álló takarmánykeverékkel való komplett manipuláció esetén, amikor a takarmányozó-nyílások és a férőhelyek közötti arány 1:1. Ezeknek a követelményeknek a Kv-10 jelű keverő és takarmányadagoló kocsi felel meg, amel a tömegtakarmányt az áthajtás takarmányozó asztalról adagolja (amely az épület belsejében helyezkedik el), vagy a fedetlen, az istálló külső falai melletti etetővályúhoz vezető átjáróból. Az ilyen takarmányadagolás a melegebb éghajlatú körzetekben alkalmazható. Az istálló belső melegének védelme érdekében az etetővályúkat kintről billentyűs megoldású deszka borítja. A keveréktakarmányok hatékonyságának növelése és ésszerű kihasználása szempontjából hasznos az a megoldás, amelyet a Magyar Népköztársaságban és másutt is a termelőképesség szerinti egyedi adagolásra használnak. Ezt a berendezést mikroprocesszor Irányítja. Ennek segítségével minden tehén termelőképessége és a beállított takarmányadag szerint naponta 4—6-szor speciális takarmányozó boxokban fogyaszthatja a maga napi adagját. Kötött rendszerű tehénistállókban az abraktakarmányt egyedi adagolók Juttatják a vályúba. A szarvasmarha kötetlen tartása esetén az állatok a takarmányozóban elhelyezett őnitatókból vagy az itatóvályúkból isznak. Kötött rendszerű istállókban az állatok csak az önitatókat használhatják. A trágya és a hígtrágya kezelésére néhány rendszert dolgoztak ki. Ezekből a rendszerekből, azok pozitív vagy negatív tulajdonságai szerint választhatjuk ki a konkrét viszonyoknak legjobban megfelelő megoldást. A TEHÉNISTÄI.LÔK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEINEK ÉRTÉKELÉSE A Bratislava! Mezőgazdasági Építészeti Tervező Intézet 1981- ben kiértékelte a tehénistállók egyes műszaki megoldásának pénzügyi mérlegét. Az értékelésnél figyelembe vette mindazokat a műszaki-szervezési és üzemelési megoldásokat, amelyek a gyakorlatban számításba jöhetnek. Az értékelés alapján megállapították, hogy az almozással, valamint az istállótrágya körkörös trágyatelepen való tárolásával kapcsolatos rendszerek 7—17 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló megoldású, da almozás nélkül üzemelő tehénistállók, amelyek a hígtrágyát földfeletti tartályokban tárolják. Gyakorlatilag azonos költségekkel üzemelnek azok az istállózási rendszerek is, amelyeknél a hígtrágyatároló az istálló alatt helyezkedik el és a trágyát cirkulációs rendszerrel homogenizálják. Kivételt képez a 200 férőhelyes fedetlen takarmányfolyosóval ellátott tehénistálló, ahol az almozásos tartásmód körülbelül В százalékkal olcsóbb. A beruházási költségek összehasonlításából kitűnik, hogy előnyösebb, ha a hígtrágyát az istálló alatt tároljuk. A cirkulációs rendszer érvényesítésével és a hígtrágya istálló alatti tárolásával a költségek a következőképpen csökkennek: a hígtrágya föld feletti tartályokban való tárolásával szemben 7—8 százalékkal. Az összehasonlításokból az Istállón kívüli takarmányfolyosóval ellátott épületek mutatkoznak előnyösebbeknek, de ezek csak a kedvező éghajlatú sík területeken jöhetnek számításba. Ami az egy férőhelyre eső beruházási költségek nagyságát illeti, az eddigi tapasztalatok szerint ezeket az állattenyésztési telep felszereltsége befolyásolja. .♦ * + A Csehszlovák Televízió a tananyaggal kapcsolatos adást 1985. február 25-én 18.50 órai kezdettel sugározza, amelyet 1985. március 4-én 15.25 és 1985. március 7-én 9.20 órai kezdettel megismétel. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XIV. évfolyam 5. tananyag A szarvasmarha istállók befolyásolják az ágazat hatékonyságát A mezőgazdaságban a beruházásos építkezés a népgazdaság más ágazataihoz hasonlóan teret nyit az állóeszközök termelése és a termelés anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére. Ezért joggal tekinthetjük a mezőgazdasági termelés gerincének. A beruházásos építkezés fontossága abban rejlik, hogy jelentős mértékben és hosszú távra meghatározza a mezőgazdasági termelés ágazatainak fejlődését és gazdaságosságát, azok műszaki színvonalát, a mezőgazdasági dolgozók munkájának és életének anyagi feltételeit, beleértve az élelkörnyczet kialakítását és védelmét is. A népgazdaság többi ágazatainak beruházásos építkezésével szemben különleges jellemzője, hogy az egész ország területén és az ökológiai viszonyoknak megfelelően kisebb beruházási egységekben valósul meg. Ezért keli egyetemesen és az érvényes csehszlovák szabványok szellemében megvalósítani. A mezőgazdasági beruházásos építkezés összetettsége továbbá abból is ered, hogy a mezőgazdasági termelés szükségleteinek biztosítása érdekében az állattenyésztési és növénytermesztési ágazat, valamint a szolgáltatások számára az egymásra kapcsolódó létesítmények egész skáláját kell kiépíteni ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatos legyen és megfelelően fedezni tudja valamennyi termelési ágazat anyagi szükségleteit. Ezért bővítik állandóan az állattenyésztési telepeket, gazdasági udvarokat és építik az egyetemes megoldású új mezőgazdasági üzemeket.- A tudományos-műszaki fejlődés legújabb felismeréseivel összhangban' elsőként a termények (gyümölcs, zöldség, burgonya és takarmányok) betakarítás utáni kezelésére, a takarmányok előkészítősére és tárolására (takarmányelőkészítő, szénapajták, silótérségek) szolgáló berendezéseket építjük, továbbá az ívóvízforrások és az életkörnyezet védelme érdekében a hulladékanyagoktól mentes technológia megoldásán fáradozunk. Fokozódó érdeklődés mutatkozik az olyan technológiai berendezések és eljárások lránt, amelyek csökkentik vagy kiküszöbölik a fáradságos munkafolyamatokat, lehetővé teszik a munkatermelékenység lényeges növelését, csökkentik a tüzelőanyagok, energia és hajtóanyagok Iránti igényeket. Ezeket a követelményeket és kritériumokat azon berendezéseknek az átépítésével párhuzamosan igyekszünk megvalósítani, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átépítésének a kezdetén építettünk, és többnyire még jelenleg is használunk. A BERUHÁZÁS- ÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉS CÉLJA A csehszlovák mezőgazdaságban a beruházás- és műszaki fejlesztés céljai jelenleg és a jövőben is a CSKP XVI. kongresszusának határozataiból, valamint az állattenyésztés és növénytermesztés anyagi-műszaki alapjának színvonalúból indulnak ki. Társadalmunk népgazdasági Irányelveinek biztosítása igényes feladatot jelent, mivel a beruházásos építkezések tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagforrásai korlátozottak, és ez ötéves tervidőszak folyamán csökkent a munkaerőgyarapodás is. Az újratermelési folyamatot teljes egészében a már létező állóalapok ésszerű kihasználásának szolgálatába kell állítani. Azok átépítésére és korszerűsítésére is fokozott gondot kell fordítanunk, hogy ezzel is növeljük az új beruházásos ráfordítások hatékonyságát. A műszaki és a termelési alapok hosszú lejáratú hatékonysága megköveteli, hogy minden időszakra és szakágazatra kidolgozzuk a műszaki fejlesztés programját, a beruházásos építkezések során típus- és sorozatterveket alkalmazzunk, és csak indokolt esetekben használjunk egyedi terveket. Következetesen ügyelnünk kell a beruházásos ráfordítások megtérülésé^ és csökkentenünk kell az építkezések anyagi igényességét. Ezek az általános érvényű elvek a mezőgazdasági építkezéseken is indokoltak. 1A mezőgazdaságban az állöalapok előre meghatározzák a technológiát, valamint a termelés és a munkaszervezés módját, befolyásolják a hatékonyságot, a munka termelékaoységét és a költségek alakulását, de ugyanakkor a munkaerők muih ka- és életkörnyezetét is. Az anyagi-műszaki alap szerkezete mindig az adott időszak tudományos-műszaki fejlődésének tükre. Jelenleg és a következő időszakban is az állattenyésztési termelés a nagyüzemi istállóknak az építésében és kiegészítésében tükröződik, és a munkatermelékenység növekedését ..vonja maga után. A tehenek istállőzása eléri az 500 állatnak megfelelő összpontosítást, a sertések esetében tízezer darabot, sőt ennél is többet összpontosítsunk. A baromfi összpontosításának mértéke eléri a 100 ezer <}arabot stb. A jelenlegi időszakban a beruházási ráfordítások közel 70 százalékát állattenyésztésünkben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, s elsősorban a tehenek, a borjak és az üszők nevelésére fordítjuk. A felsorolt állattenyésztési ágazatok beruházással szembeni igényessége igen nagy, mivel az egy állat istállózására fordított költségek állandóan növekednek. A létesítmények és a berendezések építését is egyetemesebben oldjuk meg, mint valamikor (1950—1960 előtt). Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy bevezessük az építkezés azon gazdaságos formáit, amelyek lehetővé tennék a beruházási költségek csökkentését. Ez. nem könnyű feladat, mivel a beruházási költségek az építőanyagok, épületszerkezetek és -elemek beszerzési lehetőségeinek és áralakulásának, valamint az épületek és belső térségek térbeni és technológiai megoldásának függvényei. . ' Elsőrendű feladatunk a már létező szarvasmarha-tenyésztési épületek korszerűsítése és átalakítása. A meglévő állóeszközöket igyekeznünk ljell nemcsak megőrizni, hanem egyúttal elősegíteni az egyes gazdasági udvarok szakosításának fokozását is. Mivel a régi épületek korszerűsítése nem mindig lehetséges, a teljesen elavult és korszerűsítésre alkalmatlan létesítményeket fel kell számolni és újakkal helyettesíteni. A mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetén az állattenyésztés alacsony fokú összpontosítása és az állattartás vegyes jellege miatt a gazdasági udvarok jobbára elszórtan létesültek a gazdaság területén, ami a mai napig is fennmaradt. Ez a szórtság nem felel meg a jelenlegi állattenyésztési követelményeknek, ami főként a tehenészetekben okoz gondot, mivel nem teszi lehetővé a tehenek és a borjak megfelelő gondozását és takarmányozását. Ezért a tehenészetek számára új istállókat kell építem és a felszabadult épületeket marhahizlalás és növendékmarha nevelés céljaira kell átalakítani. Komoly problémát jelent, hogy a szarvasmarha nevelésére', tartására és hizlalására szolgáló épületek többsége alkalmatlan és csak kevés állatot tudtunk elszállásolni az egészségvédelem, a munkabiztonság és az állategészségügy szempontjából megfelelő típusépületekben. Az építkezés, az épületek korszerűsítése és átépítése gyakran a teljes üzemelés feltételei között valósul meg. Figyelembe kell vennünk az állattenyésztési termelés egyes ágazatainak optimális elhelyezését is, tekintettel a szállítási feltételekre, értékesítési lehetőségekre, a takarmányalapra stb. Itt nemcsak a gépi technológiai berendezések kicseréléséről és kisebb átépítési munkálatokról lesz szó, mint ahogyan az más ágazatokban történik, hanem teljes átépítéséről, amely lehetővé teszi az új berendezések szerelését és új üzemelési térségek kialakítását. Az új építkezések jelentős része azokban a mezőgazdasági üzemekben valósul meg, ahol a szocialista átépítés csak nemrégiben fejeződött be és nagyméretű talajjavítási munkálatokkal jár. Ezekben az üzemekben számolunk a növénytermesztés lényeges növelésével és ennek következtében a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésével is. Az új építkezések további jelentős hányadát a szakosított állattenyésztési telepek további kiépítésének formájában valósítjuk meg, ahol az istállók korszerűsítésével és átépítésével számolunk. Ezen az úton akarjuk bizonyos mértékben csökkenteni a beruházási költségeket.
