Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-16 / 7. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. február 18. A tömegsport legnagyobb esemenye Spartacus, trák rabszolga a Vezuv hegyén bebizonyította, hogy a nincstelenek serege félelmetes ellenfél, ha összetart, közös akarat vezérli őket. Ebből a kis győzelmes csoportból feflödött ki a nagy sereg, amely egy ideig sikerrel vette fel a harcot a zsarnoki hatalommal. Spartacus elbukott, de emléke tovább élt, s az utókor tisztelettel adózik. 1921-ben, amikor a Csehszlovák Köztársaságban első ízben rendezték meg a nagy testnevelést ünnepséget, a Proletár Testedző Egyesületek Szövetsége á rabszolgavezérröl nevezte el Spartakiádnak a nagyszerű tömeges munkásmegmozdulást. A manini síkon népes munkáscsoportok riasztották a hatalom birtokosait. A szövetség felhívása nagy visszhangot váltott ki, a nyilvános tornaversengek rendezése miatt. A burzsoázia megrettent a sikeres rendezvények láttán, és már 1928-ban nem engedte meg az országos spartakiád rendezését. így a spartakiádot már Csak a felszabadulás után kelthették Ismét életre. 1955 nyara lett az első Csehszlovák Országos Spartakiád észtén'deje. A felszabadulás 10. évfordulófára rendezték meg a nagy testnevelési ünnepségeket, a körzeti, Járási, városi spartakiádot. Minden várakozást felülmúló sikert Jelentett Prágában a több mint 100 ezer sportoló színpompás felvonulása és a strahovi stadionban a tornászok legfobbfainak a bemutatója, a szépség tengere hullámzott a hatalmas arénában. Azóta ötévenként kerül sor az országos spartakiád megrendezésére, amely a tömegsport legjelentősebb eseménye. Az idei országos spartakiádát hazánk felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére rendezik, vagyis szerves része lesz a történelmi évforduló ünnepségsorozatainak. A spartakiád tömeges fellépéseivel párhuzamosan kerülnek sorra különböző sport-, turisztikai és honvédelmi rendezvények. Az idei spartakiáára 13 bemutató tornát gyakorolnak. A szülőkgyerekek közös száma mellett külön gyakorlatot mutatnak be az 5—7, a 8—10 és 11—14 éves gyermekek, külön bemutatókkal lépnek fel a közép- és a főiskolások, a katonák, továbbá a nők és férfiak. A legnépesebb a serdülő lányok és fiúk gyakorlata lesz, amelyet mintegy 120 ezer tornász tanul be. A spartakiáára való felkészülés, a gyakorlatok betanulása még az elmúlt év őszén megkezdődött. Ez érthető, hiszen már áprilisban sor kerül a helyi spartakiádokra. Ezt követően a járási székhelyeken, nagyközségekben, kisebb városokban rendezik meg a járási és körzeti bemutatókat. A Szlovák Szociálisig Köztársaságban 750 helyt, 112 körzeti és 36 járási spartakiádbemutatót rendeznek. A helyi spartakiádou legalább 3—4 előírt számmal kell fellépniük á gyakorlatozóknak. Érthetően at műsor részét képezik « különböző sportversenyek, testnevelési játékok. A körzeti spartakládokon már 7—10 szám szerepel a sokszínű műsorban. A körzeti bemutatókat a járást spartakiád előtt bonyolítják le. A harminchat járási spartakiádou néhány helyen már a katonák, főiskolások bemutatóira is sor kerül. Júniusban Prágában, a strahovi Évien Rošicktj Stadionban rendezik meg az öröm, szépség, rátermettség ünnepét, ahová a jók közül a legjobbak jutnak el, és gyönyörködtetik majd a hatalmas nézősereget és a televíziónézők millióit. Országszerte folyik a felkészülés a spartakiáára. Nemcsak az iskolákban, gyárakban, intézményekben tanulják a gyakorlatokat, hanem a nagyobb községekben, a mezőgazdasági üzemekben is lelkesen készülnek a szakoktatók irányításával. Télidőben sem okoz különösebb gondot a gyakorlatok betanulása, mert a nagyobb községekben is vannak megfelelő tornatermek. Még jó három hónap áll a szervezők rendelkezésére, és a jól felkészült tornászok tengere hullámzik majd a zöldellő gyepszőnyegeken, köszöntik a hagy jelentőségű évfordulót a sport e nagy ünnepével, amelyhez hasonló kevés van a világon. —tt—i Fotó: Kádek Ж':-/ £2 СежоесуашА AKirályhelmeci (Král. Chlmec) Mezőgazdasági Szaktanintézet szlovák és magyar részlegének 18 osztályában 358 tanulót képeznek a mezőgazdaság számára. A szakmunkásképzés ügyes-bajos dolgairól beszélgettek dr. Štefan Mikíta igazgatóval. — Országos a panasz, hogy egyre gyengébb képességű tizenévesek választják hivatásul a mezőgazdaságot. Maguknál ezen a téren mi a helyzet? — Az országos gond bennünket 'ts érint — mondja az igazgató. — Az utóbbi időkben sajnos igen sok gyenge alapokkal rendelkező gyermek jelentkezett hozzánk Is. Mi pedig nem vagyunk hajlandók engedni az oktatás színvonalából. A lemorzsolódás ennek ellenére nem nagy, szóra sem érdemes. A tanulók többsége jó-közepes eredménnyel fejezi be a két, három, illetve négy éves tanulmányait. Négy szakágazatban képzünk, tanulóinknak szerződésük van és az Iskola befejezésével biztosítva van számukra a munkahely. Mezőgazdasági gépész .. . Ízlelgetem a két szót, erről kapnak majd bizonyítványt három év után. De mit is takar ez a kifejezés? — Az egyszerű traktorosnál többet tudó szakembert — magyarázza az igazgató. — És valóban többet tud? — Megpróbáljuk megismertetni velük a növénytermesztés technológiájának alapjait is, hogy ne csak a géHr. Stefan Mikíta igazgató Gyakorlati oktatás a tanműhelyben pész, hanem a növénytermesztő szemével is lássanak. Hány ilyen szakemberre lenne szükség! Alig van ma Kelet Szlovákiában olyan mezőgazdasági nagyüzem, ahol ne hiányozna a jól felkészült gépész. S azok még örülhetnek is, ahol csak öt-hat-emberre lenne szükség ... • • • Az állattenyészlési szakmunkásképzés szakaszán még rosszabb a helyzet. — Szarvasmarha- és juhtenyésztőket képzünk — magyarázza Štefan Mikíta. — Nem a legnépszerűbb a szaktanintézet állattenyésztő ága. A fiatalok tudják, hogy a három év elteltével megerőltető fizikai munkát kell végezniük. Minden nap hajnalban kelni, szombat, vasárnap, ünnepnap is dolgozni. . . — Kik jelentkeznek az állattenyésztési szakra? — Általában az alapiskolában gyengén végzett gyerekek. Szüleik kilencvenöt százalékban fizikai munkások. Egy szó mint száz: nem népszerű szakma ez, pedig egy állattenyésztőnek, vagy az állattartó telep gépé(Bogoly János felvétellel) szének sokkal többet kell tudnia, mint egy .fodrásznak, vagy pincérnek. A frissen végzett mezőgazdasági szakmunkások ma úgy kétezer-kétezerötszáz koronát keresnek havonta. Ez nem kevesebb — sőt inkább több — mint az ipart szakmunkásképzőt végzetteké. Miért nagyobb hát az érdeklődés az ipari iskolák után? A válasz egyszerű, mondták: traktoron dolgozni sokkal kényelmetlenebb, mint például egy modern szerelőcsarnokban, vagy egy elegáns áruházban. A felmérés szerint a végzett tanulóknak évente átlag' hetven százaléka marad a mezőgazdaságban. A „harminc százalék“ többsége nem a kevés pénz miatt hagyta el a pályát, hanem a rossz munkahelyi feltételekkel, s a munkahelyi légkörrel volt elégedetlen. S minden bizonnyal Itt van a kutya elásva. Sajnos — sajnos? — tudomásul kell venni, hogy a mai ttzenhéhtlzennyolc éveseket nem elsősorban a pénz vonzza, amikor el akarnak helyezkedni.' És az is^ igaz, vhogy a fiatal, aki hajlandó a nehezebb, bonyolultabb, de egyúttal jobban fizető munkát is vállalni, többnyire hoppon marad. Mert melyik az a gazdasági vezető, aki nyugodt szívvel rá mer bízni egy frissen végzett gépészre fél millió koronát érő gépet, vagy olyan munkát —• például a vetést — melyen milliókat lehet nyerni, de veszfteľii Is? — Azért nem szabad túlozni — mondja Loksa Miklós, a, leleszi (Leles) Május 1. Efsz kiváló traktorosa. — Harmincöt éve vagyok traktoros és elmondhatom, hogy az utóbbi években elég ‘sok fiatal tehetséges traktoros került ki az iskolából.. Az én fiam is mezőgazdasági szaktanintézetbe jár. Traktorosnak készül. A’ K-700-sal már elég jól dolgozik. Nagyon szereti a gépeket. — Maga szerint miért kevés a jelentkező erre a pályára? — kérdezem az olajos ruhájú férfit. — Csodálkozik, hogy nem szívesen jönnek a fiatalok? Az olaj még hagyján, ezt le lehet mosni. De Itt, ha szorít a kapca, éjjel is dolgozni kell, a traktor veszettül ráz, sokszor hiába várja az ember a határban a meleg ételt, s ha elkezdődik a szezon, nincs ünnep, nincs vasárnap. Adjuk vissza a szót ismét Štefan Mikítának. — Iskolánk 1959-ben létesült —■’ mondja — A szlovák osztályokban összesen 202, a magyar osztályokban pedig 156 gyerek tanul. A színvonal las oktatásról 17 képzett pedagógus, 8 nevelő és 15 szakoktató gondoskodik. Az elméleti oktatás a szaktantermeinkben folyik, míg a gyakorlati oktatás bizonyos részben nagyon jól felszerelt iskolai műhelyekben és a partnergazdaságokban: a Királyhelmeci Állami Gazdaságban, a nagygéresi (Veľký Horeš) és a leleszi szövetkezetben. A gyakorlati oktatás csoportonként történik, egy-egy csoportba 8—10 tanuló van beosztva. — A szakma elsajátítása mellett nagyon fontos, hogy a gyerekek az alapműveltségüket is bővítsék. Milyen „pluszt“ nyújt ehhez az iskola? — A tanulók az Iskola diákotthonában laknak. Szabadidejükben különböző szakkörökben dolgoznak, melyekből 12 működik az iskolában. Kiemelném a világnézeti, az ateista, a honvédelmi és a sportkört. Itt meg kell jegyeznem, hogy van fiú és lány lövész csapatunk. Jól működik a tándcsoport. Tagjai részt vesznek a különböző versenyeken és az országos fesztiválokon. Tanulóink bekapcsolódnak a Zenit és a Fényszóró versenyekbe. Tavaly például ml rendeztük meg a' kerületi fejőversenyt, ahol a tanulóink szép sikereket értek el. Emellett van még az Iskolán fotós és autó-motoros kör, valamint zenei kör. — Mi mindent elkövetünk, hogy a hozzánk jelentkező gyengébb képességű tizenévesekből valóban jó szakembereket képezzünk. Eddig sikerült is az iskolának a kor követelményeivel lépést tartania; bízom benne, hogy a -jövőben Is tartani fogjuk a már eléírt színvonalat. ILLÉS BERTALAN • • • ■ Még egy CSEMADOK-évzáró, szintén a lévai (Levice) járásból: a közel 200 tagot számláló nagyölvedi (Veiké Ludínce) alapszervezet is számot adott tavalyi munkájáról, és körvonaíazta az idei feladatokat. A szervezet elnöke, Tóth István egyebek ■ Megtartotta évzáró taggyűlését a CSEMADOK hronovcei helyi szer- között elmondotta, hogy a Piri Józsefvezete. A gyűlést Janyík Valéria titkárnő nyitotta meg, majd Urbán Zol- né vezette menvecskekórus tavaly tán, a szervezet elnöke számolt be az elmúlt évi tevékenységről, és Is- ünnepelte fennállásának ‘ ló. évfordumertette az 1985-ös munkatervet. Ezután Gubík Sándor pénztári beszá- lóját, és gyökeret eresztett a népmolója következett, majd Ábel Gábor, a szövetség járási bizottságának tánccsoport is. Mindkét együttes részt titkára értékelte a szervezet tevékenységét. A beszámolók után élénk * vett a Daloló lpolyvölgye elnevezésű vita alakult ki, amelynek során a tagok sok értékes észrevételt, javasla- népművészeti fesztiválon, és ott voltot tettek. A gyűlést az óvodások, illetve a felnőttek kultúrműsora zár- tak a járás egyéb kulturális rendezte- PÁRÁK ENDRE vényein is. Eredményes volt a népművelő tevékenység, a politikai neve-Щ 0 • lő munka, sikeres együttműködést építettek ki a helyi könyvtárral. Az ■ Január 25-én nyílt meg és már- tér munkásságát 1940-től 1975-ig. El- elnöki beszámolót Gaál István és clus 10-íg tekinthető meg a koméro- kötelezett, forradalmi alkotásai mel- Ábel Gábor felszólalása követte, akik mi {Komárno) Dunamenti Múzeum- lett szép számmal láthat a látogató a szövetség kerületi, illetve járási ban Lőrincz Gyula nemzeti művész lírai hangulatú festményeket is, ame- bizottságát képviselték, majd Antlroemlékkiállítása, amelyet a művész lyek új, kevéssé ismert oldaláról mu- vies Piroska Ismertette az idei munszületésének 75. évfordulója jegyé- tátják be a művészt. katervet, amely a tavalyihoz hasonló ben rendeztek. A mintegy 90 kiálllsokrétű és változatos tevékenységet tott mű arányosan képviseli a mesp. ]. PLAVEC Ígér. . CSÁSZÁR ERNŐ H Ismét szép példájáról számolhatunk be annak, »hogy a televízió és a szórakozás egyéb fajtái nem csökkentik falvainkon a műkedvelő színjátszás vonzerejét. A CSEMADOK jókai (Jelka) helyi szervezetének színjátszó csoportja nemrég mutatta be Siposs Jenő Bumeráng című háromfelvoná« sós vígjátékát, Száraz Lajos rendezésében. A darab a bemutatón olyan nagy sikert aratott, hogy rövidesen meg kellett ismételni. A siker első- ' sorban a lelkes szereplőgárda érdeme, amelytől a jövőben is aktív munkát várunk. SZÁRAZ PÁL
