Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-11 / 32. szám

1984. augusztus 11. ■SZABAD FÖLDMŰVES' 13 Szlovákia mezőgazdasági dol­gozói az idén kedvező feltéte­leket teremtettek a tervezett gabonatermelés eléréséhez. Ez a gabonaprogram megvalósítá­sa keretében további előrelé­pést jelent a szemesekből va­ló önellátáshoz vezető úton. Szlovákia mezőgazdásági üzemeiben az idén a gabona­féléket 715 ezer hektár terü­leten termesztették. ' Igaz, a végeredményről még nem ad­hatunk számot, ám az idei ta­pasztalatok is jelzik, hogy a jelentős sikerek mellett akad­nak még árnyoldalak. A sok közül tekintsük meg közelebb­ről az egyik komoly gondot okozó problémát, a gabonameg­dőlést, amely minden évben nehezíti a gabonabetakarítást. Önkéntelenül felmerül a kér­dés, vajon az agronómus való­ban tehetetlen a kezdetben ígé­retesnek mutatkozó gabonanö­vény megdőlésével szem­ben? AZ ÖNELLÁTÁS felé vezető út ÄGROTECHNOLÖGIAI FEGYELEM Spaldon akadémikus a mezőgazdá­szok egyik szlovákiai konferenciáján az agrotechnikai fegyelemmel kap­csolatban kijelentette, hogy „a nagy hozamokért vívott küzdelem béke­frontján katonai fegyelmet kell ér­vényesíteni“. Bár világviszonylatban a gabonafélék nagy hektárhozamai­­nak elérésében hazánk az első tíz ország közé sorakozik, mégis akad­nak bőven tartalékok. Ezek között kétségtelenül kiemelkedő helyet fog­lal el a komplex módon érvényesített agrotechnikai fegyelem. De nézzük meg, hogyan vélekedik erről Anton Piršel agrármérnök, a Pieštanyi Növénytermesztési Kutató­intézet Igazgatója: — A gabonamegdőlés mérséklésé­nek alapvető előfeltétele, a megfele­lően kidolgozott vetésforgóban és a növényváltás tervének betartásában rejlik. Ezáltal ugyanis megakadályoz­ható a gyökérbetegségek fellépése, amelyek nagy. mértékben okozói a gabona megdőlésének. E tekintetben az előveteménynek, a tápanyagpót­lásnak — főleg a nitrogénes műtrá­gyázásnak — és a fajtaválasztéknak igen fontos szerepe van. A műtrágyák kijuttatási módja Is figyelmet érde­mel. igaz, a műtrágyák egyenlőtlen szétszórásáért nem minden esetben az agronómus a felelős. Az okot el­sősorban a műtrágyaszóró gépek elégtelen műszaki színvonalában kell keresni, mivel ezek nem teszik lehe­tővé a műtrágyák pontos és egyenle­tes kijuttatását. Természetesen az ob­jektív tényezőkkel Is számolni kell. Az agronómusnak az agrotechnikai intézkedések egész sorát az időjárást viszonyok több éves átlagához viszo­nyítva kell irányítani. Ha az időjárá­si viszonyok eltérnek a sokéves át­lagtól, kedvezőtlenül befolyásolhat­ják a növényzet állapotát. Viszont a növénytermesztőknek olyan vegysze­rek — növekedésszabályozó szerek — állnak a rendelkezésére, amelyekkel mérsékelhetik a kedvezőtlen időjárás hatását. AZ EMBEREK MUNKÄJÄN MÜLIK A tények és az érvek amellett szól­nak, hogy a gabonamegdőlés kérdé­sét nem lehet csupán az Időjárási vi­szonyok függvényében vitatni. Ezt a tényt Jozef Mudroch agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériuma főagronómusának véleménye is alátámasztja: — Napjainkban az agronómusok számtalan olyan eszközzel rendelkez­nek, melyek segítségével megakadá­lyozhatják a gabona növényzetének megdőlését. Az alapvető feltételek között elsősorban a megfelelő előve­­mény kiválasztása szerepel. Az ide­jében elvégzett talajelőkészítés és a talaj három-négy hetes természetes ülepedése éppen olyan fontos köve­telmény. Ugyancsak az emberen mú­lik a megfelelő fajta kiválasztása, a talaj tápanyagtartalmának figyelem­­bevételével, valamint a megkövetelt vetési norma betartása. Ha az agro­technikai intézkedések betartása ese­tén Is a megdőlés veszélye fenyegeti a növényzetet a különösen csapadé­kos időjárási viszonyok következté­ben, akkor az erőteljes növekedés a Retacel növekedésszabályozó szer alkalmazásának a segítségével mérsé­kelhető. Ezáltal megakadályozható a növényzet megdőlése, következéskép­pen a hozamok csökkenése. MEGEGYEZŐ VÉLEMÉNYEK, ELTÉRŐ EREDMÉNYEK Abban, hogy melyek a legmegfele­lőbb agrotechnikai eljárások, s mi­lyen Intézkedések szükségesek a ga­bonafélék megdőlésének a megaka­dályozására, a szakemberek vélemé­nye megegyezik. Ha viszont a gabo­natáblákat hasonlítjuk össze, akár ugyanabban a határban vagy két szomszédos szövetkezet között, ak­kor a tények másról tanúskodnak. Az egyik tábla olyan, mintha gőzhenger haladt volna át rajta, a szomszédos táblán pedig a növényzet az időjárási viszonyoktól függetlenül egyenes és egyenletes. Palkech elvtárs, a trnavai járásbeli trebaticei Csehszlovák—Lengyel Ba-. rátság Efsz növénytermesztési főága­­zatvezetője — aki egyben kiváló szakember — úgy vélekedik, hogy ha a gabona vetésterületének mindössze öt-tíz százalékán megdőlt a növény­zet, akkor ez nem jelent nagyobb bajt. Akkor a nagy hozamok érdeké­ben határidőben elvégezték az összes agrotechnikai intézkedést. Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet, ha a meg­dőlt növényzet területe meghaladja a tíz százalékot. Ekkor már magunk­ban kell keresni a hibát — feltéve, ha a megdőlést nem okozta vihar, jégverés, felhőszakadás. Sajnos az idén ismételten meggyőződhettünk arról, hogy a megdőlt gabonák a kelleténél jóval nagyobb területen nehezítették a betakarítás menetét. LEGFONTOSABB MÉRCE A MINŐSÉG Ida kívánkozik még egy fontos tény — az utóbbi években egyre gyakrabban utalnak erre a mezőgaz­dasági szakemberek —, mégpedig a tápanyagokkal, főleg a nitrogéntrá­gyával való pazarlás. Sokáig tartott, míg végre tudatosítottuk, hogy a korszerű nagyüzemi növénytermesz­tésnek s ezen belül a gabonatermesz­tésnek alapvető mutatójaként nem tekinthetjük csupán a termés mennyi­ségét, hanem a minőséget is figyelem­be kell vennünk. Ma e mutatók figyelembevételével értékeljük például a cukorrépa ter­mését. Népgazdasági szempontból nem minősíthetjük optimálisnak még a 40—50 tbnnás hektárhozam elérését sem, ha a cukortartalom alig halad­ja meg a 12 százalékot. Ma a legfon­tosabb mutató az 1 hektárra jutó cu­kortermelés, nem pedig a megtermelt gyökértömeg. • A gabonaprogram megvalósításá­ban is hasonló hozzáállásra volna szükség. Hiszen a nitrogéntartalmú anyagok többlete a kimagasló hoza­mok ellenére nagy mértékben rontja a sörárpa és a kenyérgabona minősé­gét. TÖBB KÄR, MINT HASZON Az évente megrendezett 1NCHEBÄ nemzetközi vegyipari szakvásár ki­váló alkalmat nyújt a világviszony-Könnyebben megy és kisebb veszteséggel jár a szilárd szárú egyenletes búzanövényzet betakarítása Fotó: Kádek Gábor Ä termőhelyi a­­dottságoknak leg­jobban megfelelő fajták kiválasztá­sában felbecsülhe­tetlen segítséget jelentenek a kis­­parcellás fajtakí­sérletek Fotó: Kalita Gábor * latban elért eredmények megismeré­sére, konfrontálására, tapasztalat­­gyűjtésre. Úgy látszik viszont, ez nem elegendő. A hazai gyakorlatban to­vábbra is a vegyszerek túladagolásá­val találkozhatunk, amelyek szünte­lenül károsítják a talajt, az életkör­nyezetet és bekerülnek a zöldségbe, gyümölcsbe; gabonába, az állati ere­detű termékekbe. Igaz, a korszerű mezőgazdasági termelés vegyszerek alkalmazása nélkül elképzelhetetlen, de ezekkel érzékenyen kell bánni, mert ellenkező esetben használatuk több kárral jár, mint haszonnal. A műtrágyák túladagolása a gabona­félék termesztésében is szedi a vá­mot a növényzet megdőlése révén. A megdőlt gabona növényzetében u­­gyanis a szemek gyengébben fejlet­tek, kedvezőtlenebb a beltartalmi értékük, nagyobbak a betakarítási veszteségek, az üzemanyagfogyasztás. S ez már nemcsak a mezőgazdasági dolgozók ügye, hanem az egész nép­gazdaságé. NEHEZEBB MUNKA, NAGYOBB VESZTESÉG E problémakör felgöngyölítésére folytatott utunk a Nitrai Mezőgazda­­sági Főiskola gépesítési karára, Ďuriš professzorhoz ,vezérelt bennünket. — A megdőlt gabona betakarítása több komoly gonddal jár. Elsősorban a kombájn nehezebben irányítható, nagyobb a szalma tömege. A kalászok alacsonyan fekszenek, ezért a kom­­bájnosnak a legalacsonyabb tarlóra kell beállítani a vágószerkezetet. To­vábbá meg kell állapítani a megfe­lelő haladási irányt. A tapasztalt kombájnosok tudják, hogy a mérsé­kelten megdőlt növényzetben a kom­bájnnak 45 fokos szögben kell halad­nia a megdőlés irányában. Á gondos gépjavítók és kombájnosok még az aratás előtt elkészítik a kalászemelő berendezéseket. A megdőlés követ­keztében nagyobbak a szemvesztesé­gek, valamint a szem és a szalma nedvességtartalma. Felméréseink sze­rint a megdőlés fokától függően a veszteségek 3—8 százalék között in­gadoznak, de nagyfokú megdőlés esetén elérhetik a harminc százaid kot is. ÉVENTE TIZENKÉTMILLIÓ TONNA A mezőgazdászok számára az ei» hangzottak jól ismert, magától érte* tődő, viszont gyakran elfelejtett vagy kellőképpen fel nem becsült tények. A népgazdasági terv értelmében eb­ben az ötéves tervidőszakban évi át­lagban 11 millió tonna gabonát kell termelnünk. Gabonatermesztésünk történetében négy évjáratban — 1978, 1980, 1982, 1983 — sikerült túllép­nünk a négy tonnás hektárhozamot. Viszont az ötéves terv által előirány­zott 11 millió tonna átlagtermelési szintet csupán tavaly sikerült vala­mivel túllépnünk. A teljes önellátott­ság első szakaszában évi átlagban 12 millió tonna gabonát kell majd termelnünk. A szakemberek úgy vé­lekednek, hogy a növénytermesztés jelenlegi szerkezete és a termelés növekedési üteme lehetővé teszi, hogy az elkövetkezendő hét-kilenc év folyamán ezt a termelési szintet el­érjük. Hogy a szemesek termelésében nem sikerült teljes mértékben eleget ten­nünk a társadalmi elvárásoknak, an­nak oka nem a gyenge hektár­­hozamokban rejlik. Ez a problé­máknak egész sorából áll, amelyek között a felsorolt hiányosságok is fontos helyet foglalnak el. Az önel­látás mielőbbi elérése érdekében sür­gősen ki kell küszöbölni az észlelt fogyatékosságokat. Hiszen ha a meg­lévő termés jelentős hányada megdő­lés következtében kárba vész, s rom­lik a termés minősége, ez már össz­társadalmi kérdést jelent, s nem csu­pán a mezőgazdasági dolgozókat érin­ti. Igaz, a gabona megdőlését nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni, s a jövőben is számolnunk kell az effajta veszteségekkel. Viszont a­­mennyire csak módunkban áll, a mi­nimálisra csökkenthetjük a megdőlés előfordulási arányát. Ehhez pedig már a jelen időszakban — a következő évi termés megalapozása során —< hozzá kell látnunk. VLADO MARKOVIC agrármérnök Ilii Társadalmi érdekek szolgálatában Vállalkozókedv, kezdeményezés, társadalmi elkötelezettség, távlatok­ban való gondolkodásmód, előrelátó tervezés ... Ezek a — gazdasági pro­gramot és szocialista magatartásfor­mát tömörítő — fogalmak napjaink gyakori témái. Közös nevezőjük a kockázatvállalás. Tehát az a gazda­sági szakember, aki a párthatároza­tok szellemében tudását, elképzelé­seit a közösség szolgálatába állítja — a haladás Szolgálatába lép. Csak ilyen önfeláldozó egyéniségekkel az élen lehet új utakat nyitni a gazda­sági élet területén és a termelésben. A fejlődés nem spontán önmegvaló­sulás, hanem a már megszokott, de időközben elavult termelési formák­nak, módszereknek tudatos megvál­toztatása, az új elfogadtatása. Hogy nem érdektelenül vetettem papírra e gondolatokat, az hamaro­san kiderül. Néhány évvel ezelőtt a görgői (Hrhov) szövetkezetei a rozsnyói (Rožňava) járás élenjáró gazdasága­ként emlegették. Aztán egyesítették a gyengébb eredményeket felmutató szomszédos almási (Jablonov nad Turňou) szövetkezettel. Az egyesített szövetkezetnek, hogy ne kelljen le­térnie az intenzív gazdálkodás útjá­ról, ki kellett építenie az Almáshoz tartozó gazdasági udvarokat. Az új­bóli felzárkózás alapfeltételeinek a megteremtéséhez rengeteg pénzre volt szükség. A nagy beruházások fé­kező erőként hatottak a jövedelme­zőségre. Az efsz tagsága és vezetősé­ge a korszerűsítés mellett döntött, vállalva ezzel az átmeneti gazdasági visszaesés terheit és népszerűtlensé­gét. Ilyen előzmények Után nem min­dennapi bátorság és kockázatvállalás kellett ahhoz, hogy belemenjenek egy újabb, 50 millió koronás vállal­kozásba, amelyre hetven százalékos állami támogatást kaptak ugyan, de még így is 32 éves lejáratú, tizenöt­milliós'hitelt kellett felvenniük, a szövetkezet határán áthaladó gázve­zeték mellett az öt hektárra kiterje­dő üvegházak felépítéséhez. A részletekről hallgassuk meg leső János agrármérnököt, a szövetkezet elnökét: — Egyrészt a járás zöldségellátá­sa, másrészt a gázvezeték kompresz­­szorállomásán kárbavesző hulladék­hő felhasználhatósága adta az ötletet az üvegházrendszer megépítéséhez. Ez ad számunkra távlatot jelentő le­hetőséget. Az egész évben termelésre fogott „paradicsomkert“ téli üzemel­tetése — kiegészítő hőtároló hiányá­ban — a hőszolgáltatás kiesésének esetén óriási felelősségvállalást je­lent ... De kockázatvállalás nélkül nincs siker, nincs eredmény... 0 Mit termelnek a piacra? — Zöldségpalántákat, paradicso­mot, uborkát, zöldpaprikát, retket és szegfűt. A zöldségfélékre a Zelenina rozsnyói üzeme a felvásárlónk, a szegfű átvételére a virágüzlettel kö­töttünk szerződést. Az üvegház-kertészetben negyven­nyolc tagú brigád dolgozik. Az évek­kel ezelőtt született ötletet valósággá érlelték a csökönyös görgői mező­­gazdasági dolgozók. A sok-sok prob­léma, nehézség és huzavonák után megvalósult üvegházi termelés jóvol­tából érezhetően javult a környék közellátása is. A riportot ezzel be is fejezhetném, ha az elnök nem hozakodott volna elő legújabb ötletével. Egy zacskó szárított burgonyát tett elém az asz­talra, kóstoljam meg ... — ízlik? — kérdezi rejtélyes mo­sollyal. — Finom — válaszolom —-, de mi köze ennek a „nagy üzlethez“? —• A boltokban sajnos nem kapni, az egész kerületben hiánycikk... Nos, még most sem pedzi?... — Ä, megvan! ... de csak nem ilyet akarnak maguk is gyártani? — bököm ki telitalálatként a képtelen­ségnek vélt gondolatot. — De bizony, ha megkapjuk a fel­sőbb szervek beleegyezését — mond­ja komolyan, és tüstént be is avat a terv részleteibe. —- Az elmúlt hónapokban véletle nül tudomásomra jutott, hogy Tábor mellett a hústníki szövetkezet komoly haszon fejében szárított csemegebur­gonya előállításával foglalkozik. A közelmúltban arrafelé járva, ellátogat­tam a szóban forgó gazdaságba, s a következőket tapasztaltam. A huszon­két millióba kerülő holland gyártmá­nyú gépsort — amelyet az efsz üze­meltet a Zelenina fedezte beruhá­zási alapjából. Az alapanyagot Is ők biztosítják — óránként egy tonna burgonyát dolgoznak fel — az el­adott értékből származó tizenkét szá­zalékos tiszta nyereséget pedig meg­felezik. . Csekély módosítással, saját feltéte­leikre méretezve tervük a következő: A vállalkozás jóváhagyása esetén, s ha a rozsnyói, illetve a kassai (Ko­šice) Zelenina is hajlandó társulásra a hústniki vállalkozásnak megfele­lően — évente háromezer tonna nyersanyag feldolgozását tervezzük. A szárításhoz földgázt és részben hulladékhőt használnánk. Évente öt­száz tonna áru értékesítésével 5 mil­lió korona tiszta jövedelemhez jut­nánk. A két nagy vállalkozás szoro­san összefügg, ugyanis ezzel felszá­molhatnánk az évtizedekre szóló el­adósodásunkat, — mindemellett fon­tos élelmezési, kereskedelmi igénye­ket elégítenénk ki. 0. A szövetkezet részéről ehhez milyen beruházásra volna szükség?! — Csupán a gépsorok beszerelésé­nek bérköltségeit kellene fedeznünk, hiszen erre a célra már épületcsar­nokkal is rendelkezünk. Különben a gépsorok értéke három éven belül megtérülne... 0 Milyenek a kilátások? — A járási pártbizottság támogatá­sát már megszereztük. Más fórumok­ról is hamarosan válašzt kapunk. Re­méljük nem ütközik áthidalhatatlan akadályokba e közhasznú, mellékter­melési üzemág megvalósítási terve. Mi is reméljük. És üdvözöljük a’ példás vállalkozókedvet, a kezdemé­nyezést, a távlatokban való gondol­kodásmódot és az előrelátó tervezést. KORCSMAROS LÄSZLÖ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom