Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-11 / 32. szám

{1984. augusztus lí< .SZABAD FÖLDMŰVES, Békés célokért az űrben Ä Szovjetunióban az utóbbi időben több kozmikus testet bocsátottak a világűrbe, így a három egységből álló Szojuz T-ll — Szaljut-7 — Szojuz T-12 űrállomáson megfeszített munka folyt, amelyből mind a hat űrhajós kivette a részét. Ismét űrutazáson vett részt Szvetlána Szavickaja ürha- Jósnó. 'Az első kísérlet „alanya“ az újonc Igor Volk volt: olyan gyógyszert kel­lett bevennie, amelynek célja a súly­talanság első óráiban jelentkező kel­lemetlen érzések leküzdése. Ezt kö­vetően olyan orvosi-kutatási felada­tokkal foglalkoztak az űrhajósok, a­­melyeknek célja az űrrepülés emberi szervezetére gyakorolt hatásának és az adaptáció folyamatainak felderí­tése. Egyúttal ellenőrizték az űrha­jósok "szívműködését és érrendszerét, látásuk élességét és mélységét, s több más funkciót. Ä technológiai kísérletek tervében szerepelt, hogy az űrhajósok külön­böző anyagok felhasználásával lég­mentesen záró tömörítő anyagokat állítanak elő a súlytalanság feltételei között. A Szojuz T-12 űrhajó leszállóegy­sége Vlagyimir Dzsanibekov parancs­nokkal, Szvetlána Szavickaja fedélze­ti mérnökkel és Igor Volk kutató űr­hajóssal a fedélzetén július 29-én fel­adatainak teljesítése után szerencsé­sen visszatért a Földre. A kazahsztá­ni Gyeszkazgan várostól 140 kilomé­terre délkeletre ért földet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete értelmében mind a három űrhajóst kitüntették. Szavickaja másodszor vette át mun­kájáért az Aranycsillagot, továbbá Lenin-rendben részesült. Az űrújonCj Igor Volk a Szovjetunió Hőse kitün­tetést, a Lenin-rendet, továbbá az az­zal járó Aranycsillagot érdemelte ki. Volk a hagyományoknak megfelelően fát ültetett az űrhajósok bajkonuri fasorjában. Dzsanibekov, aki immár negyedszer járt a világűrben és a Szovjetunió kétszeres hőse, Lenin­­rendben részesült. ff* tt »• ■/* *• I * Erosodo egyuttmukodes Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bizottságának titkára cikkben ele­mezte a KGST-tagországok júniusi moszkvai felső színtű gazdasági érte­kezletének eredményeit. Megállapítja: a tanácskozás történelmi jelentőségű határozatai a szocialista közösség által megtett út kollektív értelmezé­sének és összefoglalásának eredmé­nyeként születtek meg. E határozatok új szakaszt jeleznek a testvérpártok és államok kapcsolatainak fejlődésé­ben, végrehajtásuk magasabb szintre emeli a szocialista országok együtt­működését, lehetővé teszi gazdasági potenciáljuk fejlesztésének felgyorsí­tását s a szocializmus világpozíciójá­nak erősítését. A szerző rámutat, hogy Nyugaton is kénytelenek elismerni a moszkvai találkozó eredményeit, melyeket a szocialista közösség egységének és növekvő politikai és gazdasági együtt­működésének jeleként értékelnek. A moszkvai felső szintű gazdasági ér­tekezlet általánosította a gazdasági együttműködés gazdag tapasztalatait és alátámasztotta a szocialista inter­nacionalizmuson, az állami szuvere­nitás, a függetlenség és nemzeti ér­dekek tiszteletben tartásán, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás és teljes egyenjogúság el­vén, a kölcsönös előnyökön és az elvtársi segítségnyújtáson nyugvó együttműködés életképes voltát. Eze­ket az elveket a KGST továbbra is tiszteletben tartja. Napjainkban a világsajtóban mind nagyobb teret foglal el az űrfegyverkezés megállítá­sára és további ilyen jellegű kozmikus fegyverfajták kifejlesztésének beszün­tetésére vonatkozó szovjet kezdemé­nyezés. A Szovjetunió július elején tárgya­lási javaslatokat tett az Egyesült Ál­lamoknak, olyan értelemben, hogy szeptemberben Becsben kezdődjenek szovjet—amerikai tárgyalások minden támadó jellegű kozmikus fegyverfajta korlátozásáról és felszámoláséról. Ez­zel kapcsolatban a moszkvai Pravda behatóan foglalkozott a szovjet tár­gyalási javaslattal. Az Egyesült Álla­mok továbbra is negatív álláspontra helyezkedik az említett szovjet ja­vaslattal szemben, írja a Pravda. Washingtonban mindazonáltal úgy tesznek, mintha máris készek lenné­nek Bécsbe utazni. A javasolt tárgya­lások támogatóiként kívánják feltün­tetni magukat, holott valójában nincs egyetértés a tárgyalások témájában, s abban, hogy miről kellene a felek­nek megállapodást kötniük. Minde­nekelőtt tehát a tárgyalások témakö­réről kell kölcsönös egyetértésre jut­ni. Washingtonban ezt jól tudják, de ezzel ellentétes módon cselekszenek. Ez világosan kiderül az amerikai kormányzatnak a szovjet kezdemé­nyezéssel kapcsolatos manőverezésé­ből. Ä Szovjetunió a világűrről javasol tárgyalásokat. Válaszul az Egyesült Államok kormányzata azt mondja, hogy elküldi delegációját az atom­fegyverzetről folytatandó tárgyalások­ra. Az űrfegyverekkel kapcsolatban az Egyesült Államok kénytelen-kellet­len kifejezi készségét: általános for­mában kizárólag az ilyen fegyverek egyik fajtájának, a műholdelhárító eszközöknek „egyes vonatkozásait“ hajlandó megvitatni. Más szóval ez azt jelenti, mintha az Egyesült Álla­Kertelés nélkül mok arra készülne, hogy önmagával tárgyaljon. íme nem sokat érnek azok a kijelentések, hogy amerikai részről készek elmenni Bécsbe, és „minden­fajta előfeltétel“ nélkül tárgyalni — jegyzi meg a Pravda. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője ezt bizonygat­ta ugyan, de a kormányzat képviselői megkerülik az egyenes választ arra a kérdésre, miről is készek tárgyalni Bécsben. Az Egyesült Államok kor­mányzata a szovjet javaslat egyetlen egy vonatkozására sem ad határozott választ. Eközben azt fejtegetik, hogy a tárgyalások részleteit állítólag dip­lomáciai csatornákon vitatják meg. A Fehér Ház képviselői megpróbál­ják áthárítani a felelősséget a Szov­jetunióra a genfi tárgyalások megsza­kadásáért, összekapcsolva ezt a kér­dést a világűr fegyvermentesítéséről folytatandó tárgyalások lehetőségei­vel. Az ilyen megközelítés minden alapot nélkülöz, mivel a Szovjetunió semmi másra nem tett javaslatot a bécsi tárgyalásokkal kapcsalatban, kizárólag arra, hogy megvitassák, miként lehetrle elejét venni a világűr militarizálásának. A stratégiai fegy­verzet és a közép hatótávolságú nuk­leáris eszközök problémája külön kérdés. Ennek megtárgyalását az Egyesült Államok juttatta zsákutcába azzal, hogy elsőcsapás-mérő amerikai atomrakétákat telepített Európában. Most arról is nyilatkoznak a Fehér Házban, hogy tovább fogják növelni Európában az amerikai rakétapoten­ciált. A TASZSZ washingtoni jelentésében leszögezte, hogy a Fehér Háznak konkrét választ kell adnia, s nem ki­búvókhoz folyamodni. A megfigyelők úgy értelmezik Speakes kijelentését, hogy az Egyesült Alamok változatla­nul ragaszkodik a saját hibájából megszakadt genfi tárgyalások és s bécsi párbeszéd összekapcsolásához. Weinberger, amerikai hadügymb» niszter egy sajtóértekezleten azzal vádolta a Washington Post című la­pot, hogy „eltorzítva“ közölte néze­teit. A lap szerint Weinberger egy interjúban kijelentette, nem látja ér­telmét, hogy az Egyesült Államok szeptemberben küldöttséget menesz­­szén Bécsbe a Szovjetunióval folyta* tandó tárgyalásokra, - ha azokon csu­pán a műholdelhárító fegyverek, il­letve az űrfegyverkezés kérdéseit újítják meg. A lap ebben annak iga­zolását látta, hogy a hadügyminiszter" és más Reaganhez közelálló befolyá­sos körök ellenzik a tárgyalást az űrfegyverkezésről. Az APN sajtóiroda a washingtoni reagálást kommentálva kifejtette, hogy a szovjet állásfoglalás a rendkí­vül fontos problémában pontos és ra­dikális, a Szovjetunió őszintén óhajt egy olyan igazságos megállapodást, amely meggátolná a világűr militari­­zálását és azt szeretné, I13, a világ közvéleménye világos képet kapna a felek álláspontjáról. Moszkva java­solta Washingtonnak: állapodjanak meg abban, bogy betiltják a világűr­ből a Föld ellen, valamint a Földről kozmikus célpontokra irányított fegy­­vereket. Lényegében arról van szó, hogy tiltsák be és számolják fel tel­jes mértékben a kozmikus csapás­­mérő eszközöket. A szovjet álláspont legfontosabb eleme az, hogy a tár­gyalások megkezdésének napjától hirdessenek kölcsönös moratóriumot a csapásmérő kozmikus eszközök ki­fejlesztésére. Ez azonban washingto­ni értelmezés szerint előzetes felté­tel, pedig a moratórium a világűr de­­militarizásának részét alkotja. ÁTFOGÓ RENDEZÉST Marxista párt alakult Mengisztu Haile Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Szervező Bizottságá­nak (COPWE) elnöke, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács (DERG) elnöke beszédet mondott Etiópia marxista—leninista pártjának alapító konferenciáján. Hangoztatta, hogy a szocializmus szilárd anyagi-műszaki bázisának megteremtése lesz az etió­­piai munkásosztály vezető pártjának legfontosabb feladata. Mengisztu hangoztatta, hogy a párt vezetésével harc indul a gazdaság szocialista alapokon való átszervezé­séért, a lakosság életszínvonalának mneléséért, a párt magára vállalja a tömegek politikát vezetőjének szere-Olvad a jég? Reagan elnök döntése alapján az Egyesült Államok részlegesen felol­dotta azokat a tilalmakat, amelyeket még 1979-ben az afganisztáni esemé­nyek nyomán a Carte r-kormány rendelt el a szovjet halászok ellen. A tilalom bevezetése előtt a szov­jet halászbajók az Egyesült Államok 200 mérföldes tengeri gazdasági öve­zetében évente 200 ezer tonna meg­határozott fajtájú halat foghattak. A Reagan-kormány mostani rendelkezé­se értelmében a szovjet halászok évi 50 ezer tonna hal kifogására kaptak engedélyt, de ennek fejében hasonló mennyiségű halat kell vásárolniuk az amerikai halászoktól. A Szovjet­unió jelenleg is vásárol Így halat, pét, összehangolja az állami és tár­sadalmi szervezetek tevékenységét. Mengisztu megemlítette, hogy a párt közelgő alapító kongresszusa összegezi az etiópiai munkásságnak és parasztságnak a forradalmi vív­mányok megszilárdításéért folytatott mintegy tízéves harcát, és á fejlődés új távlatait nyitja meg az ország előtt. A konferencia határozatai leszögez­ték: Etiópia erősíteni akarja kapcso­latait a szocialista közösség országai­val és szembeszáll azokkal az erők­kel, amelyek szeretnék megakadá­lyozni az ország haladó gazdasági­társadalmi átalakítását. mintegy 18 ezer tonnát, vagyis az új rendelkezés jelentősen megnöveli az amerikai halászati ipar eladásainak lehetőségét. Tökéletesített „forró drót“ Ä szovjet és amerikai külügyminisz­térium illetékesei megállapodtak ab­ban, hogy a Moszkva és Washington közötti „forró drót“ mellett telefax­kapcsolat (grafikus ábrák továbbítását lehetővé tevő kapcsolat) kialakítását kezdik meg. A megállapodást a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kö­zötti közvetlen kapcsolat korszerűsí­téséről Moszkvában és Washington­ban folytatott tárgyalások eredménye­ként kötötték meg. 'A' TASZSZ ismertette azokat a ja­vaslatokat, melyeket a Szovjetunió a béke megteremtésének szándékától vezérelve a közel-keleti rendezés el­veire és megvalósításának módoza­taira tett. 'A pontokba foglalt javaslat leszö­gezi, a Szovjetunió szilárd meggyő­ződése, hogy az átfogó, valóban igaz­ságos és tartós rendezést csak min­den érdekelt fél együttes erőfeszíté­sei révén lehet kidolgozni és megva­lósítani. Szigorúan meg kell tartani azt az elvet, hogy idegen területek agresszió útján való elfoglalása megengedhe­tetlen. Ennek megfelelően vissza kell adni az araboknak az Izrael által 1967 óta megszállt összes területet; a Golan-fennsíkot, a Jordán folyó nyu­gati partját, a Gáza-övezetet és a libanoni területeket, fel kell számol­ni azokat a településeket, amelyeket Izrael 1967 éta arab területen hozott létre. Az Izrael és arab szomszédai közti határokat sérthetetlennek kell nyilvánítani. Biztosítani kell a palesztin népnek, amelynek egyetlen törvényes képvi­selője a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet, elvitathatatlan jogét az ön­rendezésre, saját független állam lét­rehozását azokon a palesztin terüle­teken, amelyek felszabadulnak az Izraeli megszállás alól: a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben. E területeket Izraelnek rövid átme­neti Időszak után az ENSZ ellenőrzé­se alá kell helyeznie, mint ahogyan erről a fezt arab csúcsértekezleten határoztak és amivel a palesztinok is egyetértenek. A független palesz­tin állam természetesen maga hatá­rozhatja majd meg, milyen jellegű kapcsolatot létesít szomszédaival, be­leértve a konföderáció létesítésének lehetőségét is. Vissza kell adni az araboknak és a palesztin állam elidegeníthetetlen ré­szévé kell tenni Jeruzsálem keleti ré­szét, amelyet Izrael 1967-ben szállt meg, és ahol a muzulmánok egyik legfontosabb szent helye található. Jeruzsálem egész területét szabaddá kell tenni, hogy a hívők eljuthassa­nak a három vallás szent helyeire. A térség valamennyi állama számá­ra biztosftani kell a biztonságos és független létezéshez és fejlődéshez való jogot. Itfeg kell szüntetni a hadiállapotot és békét kell teremteni az arab álla­mok és Izrael között, ami azt jelenti, hogy a konfliktusban érdekelt vala­mennyi félnek, köztük Izraelnek és a palesztin államnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy kölcsönösen tiszteletben tartja a másik szuvereni­tását, függetlenségét és területi sért­hetetlenségét, a felmerülő vitákat pe­dig békés eszközökkel, tárgyalások útján rendezik. A TASZSZ rámutat, hogy a közel­­keleti helyzet általános megoldásához vezető egyetlen helyes és hatékony út a minden érdekelt fél részvételé­vel tett közös erőfeszítések útja. Más ^zóval az, há a közel-keleti helyzet megoldására összehívandó nemzetközi konferencia keretében folytatnak tár­gyalásokat. E konferencián részvételi jogot kell biztosítani minden arab államnak, amely Izraellel közös ha­tárokkal rendelkezik, azaz Szíriának, Jordániának, Egyiptomnak, Libanon­nak, továbbá magának Izraelnek. A’ konferencián a PFSZ-nek feltétlenül egyenjogú részvevőként kell jelen lennie, mint a Palesztina! nép egyet­len törvényes képviselőjének. Részt kell vennie még a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak is, mint olyan államoknak, amelyek a körül­mények folytán fontos szerepet ját­szanak a közel-keleti ügyekben. A részvevők között általános egyetértés esetén helyet kaphat néhány közel-keleti és a vele szomszédos tér­ségekben levő állam is. ■wWs Űj céltáblák a NATO lőterein .V. Fomlcsev rajza Nagy csalódások választása i Izrael népe július 23-án a válasz­tási urnák elé járult. Már a megelőző választási küzdelemből kiderült, hogy a harc a voksokért valójában vihar egy pohár vízben. Először is nem volt kik között és mit választani. Ugyanis már a választások előtt bebizonyoso­dott, hogy mind az ellenzéki szociál­demokrata színezetű Munkapárt, mind a kormányon levő Liknd tömb képtelen az állampolitika olyan gyö­keres megváltoztatására, hogy kive­zethesse az ország népét a háborús, területi hódító politika következtében jelentkezett tartós válságból. Okulva a tapasztalatokon, eleve hangoztatták a választói körökben, hogy bármelyik párt is győz, a kormányban és a 120 mandátumú knesszetben a feltehető stílusváltás ellenére továbbra is a katonák fognak „súgni“. Peresz, a Munkapárt vezetője eleve kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem lép be a kabinetbe. Milyen körülmények között zajlot­tak le ez izraeli választások? 25 mil­liárd dolláros külföldi adósság terhe nehezedik az országra, a külkeres­kedelmi deficit meghaladja az St­­milliárd dollárt, s az idén nem egé­szen fél év alatt máris félmilliárd dollárnyi fizetési mérleghiány mutat­kozott. A két párt nem kecsegtette rózsás reményekkel választóit. Nem is tehette, mert egy jövőbeni kormány fő feladata a gazdaság gyors szaná­lása, ez pedig 30 százalékos évi Infláció körülményei között nem me­het másként, mint gazdasági szigor­ral. , A’ szakszervezetek tudatára ébred­tek fontos szerepüknek a dolgozók érdekeinek védelmében. Ezért a vá­lasztások előtti hónapokban egyre­­másra szervezték a tiltakozó sztráj­kokat. Az életszínvonal további szin­te katasztrofális hanyatlása megállít­hatatlannak tűnik. Izrael életét a­­zonban döntően befolyásolja külpoli­tikája, ezért a választók egy része úgy vélte, hogy Peresz Munkapártja jobban be tudná váltani a hozzá fű­ciójukat a nagy pártokra, fgy aztán az izraeli országos parlamenti vá­lasztások végeredménye szerint a Munkapárt csak 45 mandátumot szer­zett a parlamentben, holott 1981-ben a választások után 47-teI rendelke­zett, a Likud pedig az előző 48-hoz képest csak 42 mandátum birtokába jutott. Az esélyes kabinetalakítók még ta­nakodnak, míg Herzog államelnök kimondja a végső szót, és eldönti, me­lyiküket bízza meg kormányalakítás­sal. A jövőbeni kabinet életképessé­gét nagy mértékben befolyásolja majd az említett kis vallási pártok hozzá­mereven ragaszkodik a kemény poli­tikai vonalhoz, amit egyes szélsősé­ges vallási pártok még keveselnek ki. A közhangulat, az említett szélső­séges vallási pártok hangadó szerepe azonban megfontolásra és óvatosság­ra késztette Pereszéket. Szinte el nem hangzottaknak tarthatjuk Simon Peresz ígéretit, hogy Jordániába láto­gat tárgyalni és találkozik Jasszer Arafattal is, nyilván egy komolyabb libanoni rendezés végett. A helyzet ugyanis az, hogy egymagában egyik párt sem döntőképes, a parlamentben pedig magukhoz láncolják őket a kis pártok, elsősorban az említett vallási pártok, melyek ráerőszakolják koalí­lemi vezetésével bontogatja szárnyait a „Gus Enumin — Hűségesek szövet­sége“ nevű szélsőséges izraeli szer­ezet, melynek tagjai között sok tar­talékos tiszt, hányatott és viharos múltú egyén található. A választási eredmények ugyanak­kor a kommunisták sikeres szereplé­sét bizonyították. Az Izraeli KP öt mandátumával a parlament harmadik legerősebb frakciójává tornázta fel magát. Az izraeli választások kapcsán erő­södik az a meggyőződés, hogy az or­szág és a térség égető problémái megoldásának egyedüli célravezető útját a napokban nyilvánosságra ho­zott szovjet javaslatok mutatják. LQRINCZ LÄSZLÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom