Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-04 / 31. szám
1984. augusztus 4. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Termelésfejlesztés az együttműködés jegyében A tudományos-műszaki haladás vívmányainak Jelentősége a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése szempontjából mindenki által elfogadott tény. Azonban nem mindegy, hogy a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztés információáradatából mennyit, de főleg mit képesek a gyakorlatban befogadni. Pontosabban fogalmazva: a gyakorlat nem lehet korlátlan, passzív fogyasztója a szellemi „termékeknek“, hanem a számtalan új ismeret, módszer, technológiai eljárás, biológiai anyag, műszaki eszköz stb. közül ki kell választania azokat, amelyek az adott gazdaság termőhelyi és gazdasági feltételeinek a legjobban megfelelnek, s a leghatékonyabb, a leggazdaságosabb és a legjövedelmezőbb termelést szavatolják az össztársadalmi igények figyelembe vételével. Nem könnyű feladat ez. A vezetőktől hozzáértést, körültekintést és rugalmasságot követel E szüntelen — gyakran a változó és bonyolult gazdasági helyzet által diktált — útkeresésben, az optimális termelést módszerek kiválasztásában felbecsülhetetlen segítséget nyújthat a baráti országok közötti — akár szűkebb körű — tapasztalatcsere, illetve az új sérleteket állítottak be. Az idén első ízben próbálták ki 130 hektárnyi bú zatáblán a magyar gyártmányú növekedésszabályozó szert, hogy csak a legfontosabbat említsem a gazdaságban alkalmazott számos új módszer, s próbakísérlet közül. Nem véletlen, hogy éppen ebben a gazdaságban rendezték meg a közelmúltban a gabona és kukorica vegy-A sikeres rendezvényt szakbemutaté zárta. Képünkön Gaál Dezső, a Győr—Sopron megyei NV és AKK laborvezetője a növekedésszabályozó szer alkalmazási technológiáját magyarázza a résztvevőknek, akik megtekintették a szövetkezeti kísérleti gabonatábláját Is módszerek, eljárások fejlesztésében ás népszerűsítésében kibontakoztatott együttműködés. Hazánkban erre sok jó példa található. Több élenjáró mezőgazdasági üzem az ilyen gyümölcsöző együttműködésnek köszönheti eredményes előrehaladását. Az ekecsi (Okoő) szövetkezet is az együttműködésben és az újszerű módszerek alkalmazásában az úttörő szerepre vállalkozó gazdaságok egyike. 0) ISMERETEK SEREGSZEMLEjE A gazdaság 3700 hektár mezőgazdasági, ebből 3321 hektár szántóterületen gazdálkodik. A növénytermesztés szakaszán a szemesek termesztése dominál, s a szántóterületnek mintegy 61 százalékára terjed ki. Ilyen nagyfokú összpontosítás mellett nehéz volna a legkorszerűbb termesztési technológia alkalmazása nélkül kimagasló hozamokat elérni. Az ekecsiek ezért a szemes kukoricát — az Idén az egész vetésterületen, azaz 1100 hektáron — BKR rendszerben termesztik, amelynek rendszergazdái hazánkban. A 130 hektárnyi napraforgó termesztése is a BKR rendszerben történik. A szóját — amelyből az idén ötven hektáron vetettek — a keszegfalusi IKameniCné) szójatermelési rendszer taggazdaságaként termesztik. A gazdaságban immár rerdszeresített hibrid- és fajtalosérleteK mellett a magyarországi növényvédelmi szakemberek közreműködésével kukorica-gyomírtási kíszerezésével kapcsolatos és bemutatóval egybekötött szaktanácskozást. A tanácskozáson hazai részről többek között az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok és az agrokémiai vállalatok, a magyarországi partnerek részéről — a rendező szerv minősítésében — a Bajai BKR Közös Vállalat, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, a Győr—Sopron Megyei Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi osztálya, valamint a Győr—Sopron Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás képviselői vettek részt. A TERMELÉSI RENDSZEREK A FEJLŐDÉS MÉRFÖLDKÖVE! Dr. Matos Lőrinc kandidátus, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Közös Vállalatának igazgatója, tömör bevezetőjében az utóbbi évtizedben végbemenő termelésfejlesztést, az ebben az időszakban létrejött termelési rendszerek jelentőségét és eredményes működésük lényegét ecsetelte. — Hazánkban a termelési rendszerek másfél évtizede kezdtek kialakulni, s akkor jött létre a Rajai Kukoricatermelési Rendszer is. A termelési rendszerek létrehozására egyegy ágazat, illetve egy-egy növénykultúra fejlesztésének, szakosításának. iparszerűvé tételének, s végső soron a hozamnövelésnek célja vezérelt bennünket. A komplexitásra való törekvés — amely a termelési rendszerek eredményességének alfája és ómegája -r- megkövetelte az egész termelési vertikum és a háttéripar fejlesztését és a mezőgazdasági termeléssel való összehangolását, valamint a gazdasági gondolkodásmód begyökereződését — mondotta az igazgató, majd így folytatta: — Ahhoz, hogy a termelési rendszerek beváltsák küldetésüket, több alapvető tényezőre kell összpontosítani a figyelmet. Mindenekelőtt az adott gazdaság ökológiai és gazdasági helyzetéből kell kiindulni, s ennek nyomán kidolgozni az alaptermesztési technológiát s erre ráépíteni az adaptált technológiát. Alapvetően fontos követelmény a talaj tápanyagtartalmának elemzése, a gyomflóra, a kártevők és a gombabetegségek előfordulási gyakoriságának felmérése, a szükséges növényvédő szerek, a biológiai anyag és a kiváló minőségű vetőmag biztosítása, a talajmüvelési, tápanyaggazdálkodósi, növényvédelmi rendszerek kidolgozása, a betakarítás, a tárolás, az értékesítés, a feldolgozás és a felhasználás módjának meghatározása, valamint az egész termelési rendszer folyamatosságát biztosító géprendszer kialakítása, beleértve az ehhez szükséges műszaki szolgáltatásokat is. A termelési rendszer szerves része az oktatás, a továbbképzés, a bemutatók és kiállítások rendezése, a különböző publikációk, kiadványok közzététele, hogy csak a legfontosabbakat említsem a számtalan szervezési kérdés közül. Hogy e valóban igényes és összetett követelményeknek a bajaiak teljes mértékben eleget tettek, azt mi sem tanúsítja jobban, mint a rendszerbe tömörülő több mint 150 tag- és partnergazdaság, valamint a 210 ezer hektár terület integrálása. Ezen belül 80 ezer hektáron a kukorica, 90 ezren a kalászos gabona, 17 ezren a napraforgó, s ezen túlmenően kisebb területeken több növénykultúra termelési rendszerét Irányítják, több mint háromszáz függetlenített szakember segítségével, több intézettel, vállalattal valö együttműködésben. A szellemi export többek között a Szovjetunióba, Bulgáriába, az NDK-ba, de a fejlődő országokba is, például Mexikóba irányul. Hazánkban összesen 17 ezer 500 hektár területen valósítják meg a BKR rendszert a kukorica és a napraforgó termesztésében, — A kezdeti erőfeszítés nem volt hiábavaló, eredményesnek bizonyult, mert mindkét fél érdekét, a továbbfejlődés lehetőségét szolgálta, s szolgálja ma is. ami végső soron közös célunk — nyugtázta végezetül az igazgató az együttműködés eddigi eredményeit méltányolva. LÉPÉST TARTANI A FEJLŐDÉSSEL Magyarország növényvédelmének helyzetéről, szervezést kérdéséiről, a legújabb irányzatokról, az ezen a téren elért nagyobb horderejű eredményekről — elsősorban a kukorica és a kalászos gabona vegyszerezésében dr. Kovács Gábor, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának főigazgató-helyettese nyújtott átfogó képet. Az utóbbi években Magyarországon az Integrált növényvédelem fejlesztésére és széles körű meghonosításra összpontosul a szakemberek figyelme. Ez. a korszerű növényvédelem felfogásában kialakult újszerű szemléletmód egyenletesen összekapcsolja és összehangolja a talajerőgazdálkodás, a mechanikai talajSzalay Sándor, a Győr—Sopron megyei NV és AKK gyomspecialistája be mutatja a gyomirtószer-kombinációkkal beállított kukoricakísérleteket művelés, a fajtanemesítés és a vegyszerezés növényvédelmi vonatkozású kérdéseit és módszereit. Egyre határozottabban figyelembe veszi a környezetvédelmi és a gazdasági jellegű problémákat. Persze mindez megköveteli, bogy a vegyszerek fejlesztése terén tapasztalt rohamos fejlődéssel lépést tartsanak. Ezért a jelen időszak fö feladata kipróbálni és a nagyon igényes kritériumok alapján mérlegelni az összes forgalomba kerülő növényvédő szereket és egyéb vegyszereket. Hogy mennyire szigorúak ezek a követelmények, az abból Is érzékelhető, hogy ma Magyarországon évente hozzávetőlegesen háromszáz különböző növényvédő szert próbálnak ki, s ebből mindössze 30—40 kerül forgalomba. SZAKKÉPZETTSÉG NÉLKÜL LEHETETLEN ... A Integrált növényvédelem széles körű gyakorlati alkalmazásához kedvező feltételeket igyekeznek teremteni. E tekintetben fokozott gondot fordítanak a szakképzettség növelésére. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek főleg az őstermelőknek, akik a magyar mezőgazdaságban fontos szerepet töltenek be. Kovács Gábor szavai szerint Magyarországon minden mezőgazdasági üzemben növényvédelmi szakember van, akiknek könnyebb átadni az új ismereteket, mint a több ezer kistermelőnek, össztársadalmi, környezetvédelmi, de főleg egészségügyi szempontból nem lehet közömbös, hogyan bánnak a kistermelők a ma már valóban nagy hozzáértést igénylő vegyszerekkel, örvendetes lenne, ha hazánkban is az illetékesek elgondolkoznának ezen a nálunk is tagadhatatlanul felmerülő problémán. s mielőbb követnék a magyarországi példát. A fajtaspecifikus, valamint a táblák szerint irányított növényvédelem és tápanyagpótíás elterjedését a növényvédelmi állomások, a speciális laboratóriumok és az utóbbi években elterjedő számitógépes központok hálózata — a szaktanácsadás, az előrejelzés, a talaj- és növényelemzések, a toxikológiai vizsgálatok, az immunológiai kísérletek, az adatfeldolgozás stb. révén — segítik elő. Amíg a múltban a növényvédelem programszerűen történt, ma a gazdaságok az előrejelzések és az elemzések alapján mérlegelik a helyzetet, és a növényvédő szereket csakis a szükséges Időben és kellő mennyiségben alkalmazzák. A növényvédelem területén Magyarországon is csak úgy, mint hazánkban, talán a legnagyobb gondot a kukorica gyomirtása okozza, az egyes gyomnövények magas fokú szelektivitása következtében. Ezért az új gyomirtó szerek, illetve a leghatékonyabb szerkombinácfók felkutatása a szüntelenül fennálló feladatok egyike. HOZAMNÖVELÉS VEGYSZEREK SEGÍTSÉGÉVEL Az utóbbi években a szakemberek egyre nagyobb figyelmet szentelnek a tápanyaggazdálkodás és a növényvédelem kölcsönhatásának, ahol az az elv érvényesül, hogy a jól „.táplált“ növény kevésbé fogékony a betegségekkel szemben Ebből a felismerésből kiindulva egy egészen újszerű eljárást dolgoztak ki a nagyobb mennyiségű tápanyag-, főleg nitrogén felvételének a serkentésére és a növény alkalmazkodóképességének a növelésére, mégpedig a növény hormonális rendszerébe való vegyszeres beavatkozásnál. A fő cél a nagyobb hozam elérése. A módszer lényege — nagyon leegyszerűsítve a bonyolult eljárást — a hagyományosnál jóval nagyobb nitrogéntrágyázásban és egy — Magyarországon kifejlesztett és három évi tapasztalatok alapján beváltnak mondható — növekedésszabályzó szer alkalmazásában rejlik. A szer alkalmazása > lehetővé teszi a többszöri adagolásban kijuttatott nagyobb mennyiségű nitrogén Jö hasznosulását a növényzet károsodása nélkül. Hatására a növény jobban alkalmazkodik az ökológiai feltételekhez, jobban bokrosodlk, több kalászt képez stb. s így érthetően nagyobb hozamokra is képes. A kísérleti eredmények és az eddigi tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a búzatermesztésben a hét tonnát meghaladó átlagtermés elérése esetén a növekedésszabályozó szer alkalmazása elkerülhetetlen. A szer alkalmazásával kapcsolatban feltétlenül szükséges megjegyezni, hogy kijuttatása nagy körültekintést és szakértelmet igényel, mert a technológia be nem tartása komoly károkat okozhat. Hatással van az egész termesztési technológia fejlesztésébe. Magyarországon olyan mértékben alkalmazzák a növekedésszabályozó szert, amilyen mértékben erre a gazdaságok felkészültek. A vegyszerek kijuttatására energiatakarékos technológiát dolgoztak kt a szakemberek. Ebben a cseppfolyós. Illetve szuszpenzlós műtrágyázást részesítik előnyben, amelyekkel egyidejűleg a gyomirtó szerek és a növekedésszabályozó szerek Is egy menetben alkalmazhatók. KLAMARCSlK MARIÄ A rendezvény résztvevői megismerkedhettek • Bajai Kukoricatermelési Rendszer gépsorával Kallta Gábor felvételei Juhtenyésztök kézikönyve Az utóbbi években hazánkban Ismét fellendülőben van a juhtenyésztés, növekszik a juhállomány és az állatok termelőképessége, aminek eredményeként fokozódik a gyapjú, a hús és a sajt termelése. Mindezt az is elösegftette, hogy az utóbbi években már három ízben módosultak a felvásárlási árak és a többi gazdasági ösztönzők. A PRlRODA Könyv- és Lapkiadó n. v. a közelmúltban adta ki szlovák nyelven a Juhtenyésztök kézikönyve című szakkönyvet, amely a tenyésztő számára gyors tájékozódást nyújt. Kérdés-felelet formájában taglalja a juhtenyésztés legfontosabb tudnivalóit. A könyv 18 fejezetből áll. A juhtenyésztés jelentősége, jelene és jövője című fejezet átfogó képet ad az 1945 őta bekövetkezett fejlődésről. A pontos tájékozódást táblázatok segítik elő. A juhtenyésztés szervezésével kapcsolatos tudnivalók 14 oldalon olvashatók. A könyv nagy teret szentel a hazai és külföldi fajtáknak, az öröklődésnek, a fajtanemesitől munkának és a termelékenység-vizsgálatnak. A kézikönyv tartalmazza a takarmányozással, valamint a legeltetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, részletesen taglalja a szaporodásbiológiái és az állategészségügyi kérdéseket. Külön fejezetben foglalkozik a juh termékeivel, főleg a gyapjúval, a tejjel, a juhbörrel és a hústermeléssel. A további fejezetek a tartástechnológiával, a juhtartás épületeivel és eszközeivel, az állatok magatartáskutatásainak eredményeivel, a tenyésztés gazdaságosságának növelésével, a juhtenyésztés szolgáltatásaival és a tenyésztői érdekeltség elmélyítésével foglalkoznak. Külön fejezetben találhatók a Juhászkutyákkal kapcsolatos tudnivalók. A szakkönyv utolsó fejezete 33 oldal terjedelemben a kisállattenyésztők legfontosabb teendőit részletezi. A szakkőnyv (Martin Mikuš és munkaközössége: PrfruCka chovateľa oviec) megvásárolható a Slovenska kniha n. v. üzlethelyiségeiben vagy megrendelhető az alábbi címen: PRlRODA, vydavateľstvo kníh a Časopisov n. p., Križkova 9. Bratislava 815 34 (bim)
