Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-07 / 27. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. július 7. A közelmúltban a somorjai (Sainorin) Béke park adott otthont a Somorjai Városi Nemzeti Bi­zottság és a helyi Kék Duna Efsz ál­tal rendezett hon­védelmi verseny­nek. A haza védelme minden csehszlo­vák állampolgár kötelessége —­­mondja ki az al­kotmány, s ennek alapján az egysé­ges honvédelmi törvény, amely ma­gába foglalja a polgári védelem kötelességeit Is. E kötelességek ellá-, tásához azonban összetett -elméleti és gyakorlati isme­reteket kell.elsajá­títani. Szinte kivé­tel nélkül vala­mennyi országban — így a baráti ál­lamokban is — van valamilyen szervezett oktatás, mely keretében megismertetik az állampolgárokkal, hogy miként kell viselkedni rendkí­vüli helyzetben, nemcsak háborús kö­rülmények között, hanem bármilyen természeti csapás esetén, amikor lét­­fontosságú a gyors, szervezett, fegyel­mezett önvédelemre, mások megsegí­tésére, az anyagi javak megmentésé­re való szervezett törekvés. — Az imperialista országok, főleg az Egyesült Államok militarista kö­rei által szított hidegháborús légkör szükségessé teszi a lakosság civilvé­delmi felkészültségét. A lakosság fel­világosítása és felkészítése érdeké­ben ezért szerveznek a mezőgazda­­sági és az ipari üzemek honvédelmi Dr. Szamos László (baloldalt), a vnb elnöke ás Pisch László agrármérnök, a szövetkezet elnöke köszönti a győzteseket ÖNKÉNT VÁLLAIT HELYTÁLLÁS Východná harmincadszor, Detva huszonkilencedszer tannyelvű alapiskola versenyzője nyerte, az idősebb korosztály verse­nye után pedig Székely Ilona — a magyar tannyelvű alapiskola verseny­zője — állhatott fel a dobogó leg­magasabb fokára. A férfiak csapatversenyét — 19— i34 évesek kategóriája — bacsfat (Báč) önkéntes tűzoltőtestület csapata nyer­te Litresits László, Csölle Tibor és Domonkos Imre összeállításban. Ugyanezen versenyszám — 35—45 évesek kategóriája — egyéni verse­nyét Gavlíder Tibor a vnb helyi gaz­dálkodási üzemének versenyzője nyer­te. számú raja nyerte. A civilvédelmi ra­jok versenyében pedig a Kék Duna Efsz szolgáltatási részlegének tűzol­tói győzedelmeskedtek. — Az aratást megelőzően ez volt az utolsó próbatétel — nyilatkozta Ürge Károly, az efsz munka- és tűz­biztonsági felelőse. — Tűzoltótestüle­tünkben és a szövetkezetben szerves része ez a biztonságteóhnikai okta­tásnak, s ez minden elméletnél töb­bet ér. Tisztában vagyunk azzal, hogy „éles helyzetben“ nem megy minden olyan gyorsan, pontosan, mint a gya­korlaton. De volt már néhány olyan veszélyhelyzetünk, amely a gyakorlat-' ban is próbára tette tűzoltóinkat. Májustól augusztusig szinte nincs hétvége Szlovákiában rangos kultu­rális esemény nélkül. Erre az idő­szakra esnek a CSEMADOK központi rendezvényei, a hazánkban élő ukrán nemzetiség hasonló kulturális ünnep­ségei, no és természetesen a szlovák műkedvelő kultúrcsoportok országos seregszemléi is. Az egyik ilyen ren­dezvény — a východnái népművészeti fesztivál — éppen a napokban zajlik, ezért talán még nem is késő a tipp a hétvégére. Aki elmegy, semmi eset­re sem fog csalódni, hiszen a východ­nái fesztivál kezdettől fogva az egyik legrangosabb és legszínpompásabb hazai kulturális rendezvény. Jelentő­ségét az idén csak fokozza, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés jubileumi 40. évfordulójának esztendejében lé­pett a harmadik évtizedébe. A leg­jobb szlovákiai hagyományőrző és hagyományápoló együttesek, folklór­­csoportok mellett, immár hagyomá­nyosan most is sor kerül majd a gyermek-folklórcsoportpk versenyere, és több neves hazai és külföldi nép­­művészeti együttest Is láthatnak az érdeklődők. A rendezvényt az idén is több állandó kiállítás egészíti ki, pél­dául a szlovák pásztorművészet és népi kerámia legszebb darabjaiból. A' következő hétvégén kerül meg­rendezésre a szlovák népi kultúra egy másik rangos eseménye, a detvai folklőrfesztivál. „Keretrendezvényei“ tulajdonképpen már rég megkezdőd­tek, így például már most megtekint­hető a detvai Andrej Sládkovič műve­lődési házban A Vágmente a népi képzőművészek alkotásaiban című ki­állítás, s július 10—12-én rendezik meg a népi hangszerkészítők orszá­gos versenyét a detvai gépgyár ková­­őovái üdülőközpontjában. Maga a fesztivál július 13-án délután fél négykor kezdődik, az Üdvözlet a Po­ľana alól című színes összeállítással, amelyet a Csehszlovák Rádió is köz­vetít. A folklórcsoportok és a szólis­ták ünnepélyes fogadása után Vág­­menti esküvő címmel tarka váloga­tást láthatnak a Felső- és Középső- Vág mentén helyenként még ma is -élő lakodalmi szokásokról. A szom­bati nap első programjaként a rjépí hangszerkészítők mutatják be saját készítésű hangszereiket, majd a ter­­chovái völgy gazdag néphagyomá­nyaiból összeállított műsorblokk ke­rül bemutatásra. Délután három jubi­láló csoportot köszönthet a közönség éspedig a poprádi Vagonárt, a rima­­szombati (Rimavská Sobota) Rima­­vant és a Liptovský Hrádok-i Tatrínt. Ezt követően a gyermekek veszik bir­tokukba a színpadot, pontosabban a gyermek-folklórénekesek, hangszeres szólisták és zenei együttesek. A haj­nalig tervezett mulatságba és tánc­házba pedig valószínűleg nem kell invitálni senkit; az ilyen rendezvé­nyeknek egyedülálló atmoszférájuk van. Vasárnap elsőként a fesztiválon első ízben részt vevő folklórcsopor­tok bemutatkozására kerül sor, majd Honfitársaink címmel a külföldön működő szlovák és cseh folklórcsó­­portokat láthat a közönség. -A feszti­vál utolsó mfísorcsokra A források átlényegülése címet viseli, s ez egy­ben a tartalmát is kifejezi, összeállí­tói és bemutatói — a legjobb közép­szlovákiai folklórcsoportok — képet kívánnak benne nyújtani elődeik ha­gyományteremtő, illetve napjaink nép­művészeinek hagyományőrző és ha­gyományápoló igyekezetéről. A feszti­vál, mint minden évben, az Idén is a résztvevők ún. szabad tribünjével ér majd véget. VASS GYULA' A somorjai tűzoitőtestület női raja a „rajvônalon“ szakegységeket, hogy bármely körül­mények között segíteni tudjanak. Bármikor! Vagyis akár háborús kö­rülmények között is. Különben ön­magunkat csapnánk be, ha nem ven­nénk észre a fenyegető veszélyt, s szükség szerint nem készülnénk en­nek elhárítására. A civilvédelem a honvédelmi nevelés szerves része, az elméleti ismeretek, s a gyakorlati fel­­készültség viszont csak akkor válik jártassággá, gyakorlati értékké, ha a gyakorlatban is próbára tesszük azo­kat — hangsúlyozta megnyitó beszé­dében dr. Szamos László, a városi nemzeti bizottság elnöke. A városi nemzeti bizottságot, a szövetkezetei, a vnb helyi gazdálko­dási üzemét, a helyi művelődési há­zat, a társult szövetkezethez tartozó falvak önkéntes tűzoltó testületéit, s a helyi alapiskolákat képviselő csa patok kategóriák szerint — csapat­­versenyben és egyénileg — honvédéi mi többtusában — távfutás, lövészet gránátdobás, elsősegélynyújtás, vegyi fegyverek elleni védekezés, tűztáma­­dás — versenyeztek. A nők csapatversenyét — a 19—25 évesek kategóriájában — a városi nemzeti bizottság csapata nyerte Po­gány Erzsébet, Lady Beáta, Kirchner Éva összeáltftásban. Második helyen a városi művelődési ház, harmadik helyen pedig a Kék Duna Efsz csa­pata végzett. Ugyanezen versenyszém — 26—37 évesek kategóriája — egyéni verse­nyét Zuzana Augustinová a szlovák Az önkéntes tűzoltók versenyében a szövetkezet társközségeiből — So­­morja, Keszölcés (Kyselica), Vajka (Vojka nad Dunajom), Doborgaz (Dob­­rohnsf), Bacsfa, Csölösztö (Üilistov) — 13 raj képviseltette magát. A ver­senyen részt vettek a bősárkányi (MNK) önkéntes tűzoltó testület ver­senyzői is. Az aratás előtti utolsó versenyt a somorjai önkéntes tűzoltótestület I. Bár nincs olyan különleges műszer, amely mutatójának rezdülésével je­lezni tudná a honvédelmi és sport­napok jelentőségét. Ez a rendezvény viszont a gyakorlatban is bizonyítot­ta, hogy a helyi szövetkezetnek és a városi nemzeti bizottságnak kö­szönve Somorján a honvédelmi fel­­készültség tömegméreteket öltött. Ezt mindenekelőtt az bizonyítja, hogy a versenyzők — győztesek és helye­zettek — nemcsak egymás ellen, ha­nem részben önmagukkal is küzdöt­tek. Próbára tették magukat, s a gya­korlatban bizonyították, hogy a hon­védelmi felkészültséget nemcsak egy­szerű időtöltésnek, hanem hazafias kötelességnek is tartják. A rendez­vény újra bizonyította, hogy meny­nyire hasznosak a helyi kezdeménye­zések, melyek nagymértékben hozzá­járulnak a honvédelmi felkészültség népszerűsítéséhez. Örömteli, hogy So­morján ez a kezdeményezés rangos hagyománnyá vált, mely lehetővé te­szi, hogy a testedzés, a honvédelmi felkészülés nem csupán verseny a versenyért, a számokért, hanem tar­talmában is kifejezi azt, amiért szer­vezve lett. Az első és a legfontosabb „díj“ a próbát teljesítőknek az volt, hogy egészségük, edzettségük, a ha­za védelmére való felkészülésük nö­vekedett. Ehhez képest az értékes versenydíjak csak jutalomráadások voltak. — CSIBA -/ A poprádi Vagonár folklóresoport tavaly Gombaszögön is bemutatkozott (A szerző felvétele) A honvédelmi torna egyik legigényesebb száma a céllövészet Fotó: Tóth József Értékelték a legjobb krónikákat Á Lévai (Levice) Járási Nemzeti Bizottság kulturális szakosztálya és a lévai Barsi Múzeum 1983-ban versenyfelhívással fordult a járás krónika­íróihoz, hogy kapcsolódjanak be a SZNF 40. évfordulójának tiszteletére meghirdetett kerületi versenybe. A felhívás nagyban hozzájárult a járás­ban vezetett krónikák színvonalának emeléséhez; a krónikalrók egy év leforgása alatt rendbetették azokat, és legtöbb esetben mellékletként fo­tóalbumokat is készítettek. Munkájukban segítettek a helyi nemzeti bi­zottságok és a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői, híszema községi­krónikák hűen tükrözik szocialista hazánk fejlődését, a községek megvál­tozott életkörülményeit, jn gazdasági élet fellendülését, a kulturális és sportéletet. Ez az első járási és kerületi krónika-verseny még jobb mun­kára sarkallta valamennyi község krónikaíróját, és ott is vezetni kezdtek krónikát, ahol valamilyen oknál fogva eddig nem volt. A járási nemzeti bizottság felelős dolgozói olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek értelmében minden településen kell vezetni krónikát, és a határozat be­tartását év közben ellenőrizték is a járási szervek. A krónikát öt tagú munkabizottság bírálta el, Pavol Behulának, a Barsi Múzeum megbízott igazgatójának vezetésével. A bizottságnak nem volt könnyű dolga, mért több község 4—5' krónikát is előterjesztett, és sok szép fényképalbumot is beküldtek. Összesen 19 krónikát kellett elbírálni négy kategóriában. Dr. Sándor Károly, a jnb kulturális szakosztályának helyettes vezetője, Behula Pavol múzeumigazgató és Katarína Gelenová, a múzeum munkatársa elismerésüket fejezték ki a versenybe benevezett krónikaíróknak, ,és köszönetét mondtak a többi község kórnikaírójának is, amikor az ünnepélyes eredményhirdetés alkalmából összegyűltek a lévai Barátság művelődési otthonban. A települések nagysága szerinti I. kate­góriában a Tipari László vezette tompái (Tupá) községi krónikát találta a legjobbnak a bíráló bizottság; a 2. helyen Garamkeszi (Hronské Kosihy) František Maéuga vezette krónikája, a harmadikon pedig Egeg (Hokovce — Varga Annál község krónikája végzett. A II. kategória eredményei: 1. Garamkálna IKalná nad Hronom — Mária Nemöeková), 2. Garamsáró (Sárovce — Magdaléna Pajanková), 3. Bátovce (Sámuel Inkier). A nagy­községek kategóriájában a díjnyertes a Gáspár Svolík vezette nagyková­csi (Kozárovce) krónika lett, a városok között pedig a zselizi (Želiezovce — vezetője Koloman Weiss) bizonyult a legszfnvonalasabbnak, a tolmács! (Tímáré — Ofga Staníková) előtt. A legjobb öt krónikát Bratislavába vi­szik, a nyugat-szlovákiai kerület első krónikakiállítására. Kétségtelen, hogy az eltelt Időszakban valamennyi községben színvona­las munkát végeznek a krónikaírók. Feljegyzéseiket a községi tanácsülé­seken évente egyszer értékelik és hagyják jóvá beírásra a krónikákba. Ezen a téren nagyon lelkiismeretes munkát végeznek a Barsi Múzeum dolgozói, akik rendszeresen munkaértekezletekre hívják össze a krónika­írókat és ott szakmai tanácsokkal látják el őket. __ Beiányi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom