Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-29 / 52. szám

1984. december 29. .SZABAD FÖLDMŰVES 3 Hz eísz-ek X. országos kongresszusának vitájából ÄNATOLIJ PETROVICS CSUBAROV , A SZOVJETUNIÓ MEZŐGAZDASÁ­GI MINISZTERHELYETTESE, A SZ ÖVETSÉGI KOLHOZTANÄCS AL­ELN ÖKE A BÚCSÚZÓ ÉV KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI Békét, boldogságot - rakéták nélkül A jé gazda módjára a külpoliti­kai szerkesztő is számvetést végez arról, hogy mi jót vagy rosszat hozott a búcsúzó év. Б sum­­mázás sohasem volt könnyű, s ma úgy tűnik, hogy a bonyolult nemzetközi körülmények között ez egyre nehe­zebb. A kérdést vizsgálva mindenek­előtt abból a szempontból kell kiin­dulnunk, hogy mennyivel haladt elő­re a világbéke megóvásának ügye, a derűs égboltról eloszluttak'-e a komor felhők. Konsztantyin Usztyinovics Csernyen­kót 1984 februárjában választották az SZKP Központi Bizottságának főtitká­rává, miután elődje, Jurij Vlagyimiro­­vics Andropov súlyos betegség követ­keztében elhunyt. A szovjet emberek egyik szilárd jellemvonása, hogy a legnagyobb gyász idején is kétszeres erővel küzdöttek a köz boldogulásá­ért. Az új pártfőtitkár világosan be­szélt a néphez, nem lakkozta rózsa­színűre a valóságot. Konsztantyin Csernyenko hangsúlyozta: ami a párt­programnak a külpolitikai kérdések­kel foglalkozó részét illeti, a legcse­kélyebb kétségünk sincs az iránt, hogy a szocializmus és a kapitaliz­mus versengéséből végül is a szocia­lizmus kerül ki győztesen. Ugyanak­kor a pártfőtitkár már a készülő új­jászerkesztett pártprogramot tartotta szem előtt, melyet majd 1985-ben fo­gadnak el az SZKP XXVII. kongresz­­szusán. Reális meggyőződés cseng ki szavaiból: az SZKP újjászerkesztett programja kifejezésre juttatja a béke iránti odaadásunkat és azt a törekvé­sünket, bogy más testvérnépekkel együt elhárítjuk a nukleáris kataszt­rófát. Röviddel Csernyenko megválasztása után Stockholmban kezdetét vette az európai bizalom- és biztonságerősítő értekezlet, melyen a Helsinki-konfe­renciának mind a harmincöt résztve­vője jelen volt A stockholmi értekez­let négy fordulót ért meg, s bár mun­kája nem tekinthető lezártnak, a kö­zelmúltban olyan ajánlásokkal fejez­te be tényleges munkáját, amelynek elfogadása és betartása előbbre viheti az értekezlet céljainak megvalósítá­sát, közelebb viheti a világot a leszö­gezett elvek érvényesítéséhez. Tavasszal fontos esemény volt a szovjetország életében a választások megtartása. A választási kampány so­rán igazolást nyert, hogy a szovjet nép magáévá tette az alkalmi beszá­molókban kifejtett elveket, a párt és a szovjet állam kül- és belpolitikájá­nak sarkalatos pontjait. A választá­sok minden téren a szovjet politikai rendszer teljes győzelmét eredmé­nyezték. Az elmúlt évben kidomborodtak a világ megosztottságának súlyos jelei, melyek egész világrészekre nyomták rá bélyegüket. Az események forga­tagában előtérbe kerültek a közép­vagy latin-amerikai államok, melyek az imperializmus beavatkozása foly­tán végzetes választás elé kerültek: vagy vállalják a harcot az imperializ­mus elnyomásának minden változata ellen, vagy ellenkező esetben a pasz­­szív meghódolás kényszere vár rá­juk. A közép-amerikai országok közül különösen Nicaragua és Salvador ke­rült válságos helyzetbe. Salvadorban kiéleződött a szabadságharcos geril­lák háborúja, a Farabundo Marti szervezet osztagai sorozatos sikereket arattak abból a szempontból, hogy kü­lönösen vidéken megbénították a kormánycsapatok mozgási lehetősé­geit, befészkelték magukat a parasz­tok kűzé és felkészültek egy bizony­talan ideig tartó honvédő és honmen­tő háborúra. A Washington támogatá­sát élvező salvadori rendszer elsősor­ban a Napoleon Duarte keresztényde­mokrata pártjával fémjelzett, erősen jobboldali rendszer tavasszal próbál tett erejét bizonyító, úgymond a rendszer konszolidálódását eredmé­nyező választás lebonyolítására. A botcsinálta választások nem változ­tattak a salvadori helyzeten, ezért a békeszerető és határozott, kőnkről megoldásra törekvő erők elszántsá­gukkal elérték, hogy ősszel sor ke­rült a Duarte által képviselt kormány­erők, valamint a több részből össze­­tévedő szabadságharcosok vezetősé­gének megbeszélésére. A két fél kap­csolatainak felvételénél ott bábásko­dott Mexikó kezdeményező bizottsági is. A tárgyalások lezajlottak, a széf szavak elhangzottak, de a kémén) igazság az, hogy Duarte rendszert egy tapodtat sem hajlandó engedni i salvadori szabadságharcosoknak, lg) nem kecsegtetik nagy remények e rendszer és ellenfelei megbeszélésé és megegyezését. Nem rózsásabb a helyzet Nicara guában sem. November elején lezaj lottak a beígért parlamenti választá sok, amelyben számos, a népi demok rácia felé irányuló rendszerrel szem ben ellenzéki erő is részt vett. A vá Tisztelt Kongresszus! Kedves Elv­társak! Engedjék meg, bogy a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma, a Szö­vetségi Kolhoztanács és a szovjet mezőgazdasági üzemek valamennyi dolgozója nevében átadjam testvéri üdvözletünket, egyúttal sok sikert kí­vánva az Önök kongresszusának. Űrömmel és köszönettel fogadtuk meghívásukat, azt, hogy részt vehe­tünk e jubileumi tanácskozáson. Együtt örülünk Önökkel az eddigi sikeres eredmények miatt, melyekről Štrougal elvtárs, a szövetségi kor­mány elnöke főbeszámolójában rész­letesen szólt. Országaink nemzeteit és nemzeti­ségeit az együttműködés és a meg­bonthatatlan testvéri barátság szálai fűzik egymáshoz. Ez a barátság min­den próbát kiállt és egyre szélesebb kereteket ölt. A szovjet—csehszlovák barátság és együttműködés a mi kö­zös erőforrásunk, amely nagy mér­tékben elősegíti az igényes gazdasági és szociális tervek teljesítését, a bé­ke és a biztonság védelmezését. A beszámoló, valamint a vita so­rán elhangzottak teljes mértékben igazolják, hogy Csehszlovákia mező­­gazdasága a szocialista átépítés kez­dete óta eltelt három és fél évtized­ben milyen óriási sikereket ért el. Mindez a párt- és az állami szervek helyes eszmei-politikai nevelő mun­kájának, a jó szervezésnek, a föld­művesek áldozatos fáradozásának, va­lamint a többi ágazat dolgozói segít­ségének köszönhető. A szocialista Csehszlovákia dolgozói méltón lehet­nek büszkék a mezőgazdaságban elért sikereikre. A szovjet emberek is osz­toznak örömükben és büszkeségük­ben, mivel a sikerek a szocializmus eszméinek teljes győzelmét igazolják. A szovjet—csehszlovák együttműkö­dés jó eredményei, s ennek előnyei a, mezőgazdaságban is megmutatkoz­nak. Kölcsönösen segítjük egymást, bemutatjuk a legújabb gyártási tech­nológiákat, gépeket, műszaki eljárá­sokat, közösen fejlesztjük és gyárt­juk például az élelmiszeripari feldol­gozás és a takarmánygyártás részére a korszerű gépeket. Hasonlóan ered­ményesen fejlődik az együttműködés a nemesítésben, a magtermesztésben, a komlótermelésben és a gyümölcsé­­szetben. A mezőgazdasági üzemek küldöttségeinek cserelátogatásai már huzamosabb ideje szép hagyomány­nak számítanak, s ezek során lehető­ség nyílik az új megoldások, a szer­zett tapasztalatok megismerésére, ez­zel is növelve a mezőgazdasági ter­melés hatékonyságát. A két ország legújabb eredményei iránti fokozott érdeklődés, a közös munka és a ba­ráti kötelékek elősegítik a további sikereket. Mindebben szemléletes mó­don megmutatkozik a szocialista in­ternacionalizmus alapelveinek helyes­sége. Most pedig röviden vázolni szeret­ném Önöknek a szovjet kolhozok dol­gozóinak életét, munkáját. A Szovjet­unióban megközelítőleg 26 ezer kol­hozban gazdálkodnak. A gabonafélék, a hús és a tej termelésének felét, a gyapot több mint 70 százalékát, a cu­korrépának pedig 90 százalékát a kolhozok termelik. Ezeknek műszaki­anyagi ellátottsága megfelelő, s ezt állandóan tovább bővítjük. Amint ismeretes, hazánkban a me­zőgazdasági üzemek összetett, nem a legkedvezőbb természeti viszonyok között gazdálkodnak. Az egész szov­jet nép a párt vezetésével tett javas­latok és intézkedések megvalósításá­val az ágazat továbbfejlesztésén mun­kálkodik. Különösen nagy gondot for­dítunk a kolhozok és szovhozok mű­szaki-anyagi bázisa folyamatos növe­lésére, a minőségi fejlesztés meg­gyorsítására. Mindenütt a lehető leg­kedvezőbb feltételek, körülmények megteremtését tartjuk az egyik leg­fontosabb feladatnak, hogy tovább fejlődhessen az önálló elszámolási rendszer. A szovjet földművesek élet- és munkakörnyezetének javítása te­rén nagyon szép eredményeket érünk el, főleg szociális téren. Megújult szinte mindenütt a falvak arculata, új beruházásokkal javítjuk az ellá­tás, valamint a szolgáltatások szín­vonalát. A falvakban évente átlago­san 35 millió négyzetméteres terüle­ten épülnek új házak, több mint 2,5 millióan juthatnak korszerű lakáshoz. Ennek köszönhetően nagy mértékben csökkent a vidéki mezőgazdasági dolgozók városokba való elszívódása, és egyre több kolhoznak, illetve szov­­hoznak állandósult a munkakollektí­vája. A párt jelenlegi agrárpolitikája, a mezőgazdasági dolgozók alkotó mun- . kája, az egész komplexum eredmé­nyei lehetővé tették, hogy a kedve- ( zőtlen természeti viszonyok ellenére is növeljük az élelmiszeripari termé­kek gyártását. Az 1983—84-es évek­ben, amikor tulajdonképpen kezdetét vette az élelmiszerprogram megvaló­sítása, a bruttó mezőgazdasági ter­melés, a tervidőszak első két évéhez viszonyítva húsz milliárd rubellel nö­vekedett. A kedvező fejlődés főleg az állattenyésztés szakaszán volt tapasz­talható, ahol az évi átlagos tejterme­lés 7,4 millió tonnával, a hústerme­lés 1,4 millió tonnával, a tojásterme­lés pedig 4,6 milliárd darabbal növe­kedett. Hasonlóan jelentősen meg­gyorsult a zöldség- és gyümölcster­mesztés fejlesztésének üteme. Mindez lehetővé tette, hogy bővüljön az élel­miszeripari cikkek kínálata és növe­kedjen azok átlagos fogyasztása. Tu­datosítjuk, hogy a mezőgazdaság to­vábbfejlesztése állandó folyamat, s növelni kell annak hatékonyságát, fő­leg a gabonafélék, a takarmánynövé­nyek és az állattenyésztés szakaszán. Ezzel kapcsolatban meghatározó jelentőségű az SZKP KB közelmúltban megtartott ülése, amely elfogadta a termőföld hozamának növelését szol­gáló hosszútávú talajjavítási progra­mot. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke az ülésen a következőket mon­dotta: „Meg kell szabadítani az em­bereket attól a félelemtől, hogy mi­lyen lesz a termés és lehetővé kell tenni, hogy győzedelmeskedjünk a természet erői felett. Ez a mi köte­lezettségvállalásunk, s egyúttal leg­főbb kötelességünk.“ A falvak lakossága mindezt nagy örömmel és egyetértéssel fogadta. A meliorációs programtervezet feltéte­lezi, hogy az elkövetkező évtizedben az öntözéses gazdálkodásra alkalmas területek, valamint a lecsapolt ter­mőföldek összterülete meghaladja a 16 millió hektárt, s ez másfélszeres növekedést jelent. Elsősorban is a meliorációs rendszerek és műszaki berendezések korszerűsítését szüksé­ges elvégezni. A talaj termőképességének növe­lését célzó program a szovjet mező­­gazdaság új szakaszának kezdetét je­lenti. A szovjet emberek a párt veze­tésével egyhangúlag elfogadták és támogatják az SZKP KB ülésén ho­zott határozatokat és mindent meg­tesznek a feladatok teljesítése érde­kében. jelenleg újabb és egyre kor­szerűbb módszerek bevezetésével akarjuk hasznosítani az öntözéses gazdálkodásra alkalmas területeket. A tudósok és a szakemberek javas­latai alapján tökéletesítjük a szerve­zési és gazdasági intézkedéseket, me­lyek a gabonafélék, a takarmánynö­vények és a többi termény hozamá­nak növelését célozzák. A kolhozok és szovhozok együttműködését arra irányítjuk, hogy összehangoltabban vegyék ki részüket a mezőgazdasági­ipari komplexum feladatainak teljesí­téséből. Kedves Elvtársak! Mezőgazdaságunk dolgozói, vala­mint egész népünk azon fáradozik, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évében további sikereket érjünk el. Munkánk legfőbb célja a XXVII. párt­­kongresszus előkészítése, a Nagy Hon­védő Háború 40. évfordulójának mél­tó megünneplése. Az 1945-ös év fe­lejthetetlen tavasza hozta meg a fa­siszták feletti győzelmet. Ez nyitotta meg Csehszlovákia számára is a tár­sadalmi fejlődés útját, s tette lehe­tővé a mezőgazdaság történelmi sike­reinek elérését. Kívánunk Önöknek további számos szép eredményt, hogy további sike­rekkel gazdagodjanak. Éljen és erő­södjék a szovjet és a csehszlovák nép megbonthatatlan barátsága! Engedjék meg, hogy átadjam az Önök kongresszusának a Szövetségi Kolhoztanács üzenetét és ajándékát, népművészünk alkotását. Ä festmé­nyen a Vörös Tér, Lenin tere látható. Az ajándékot küldöttségünk tagjai közül a Szocialista Munka Hőse, Csergyincev és Kavinszikj elvtárs ad­ja át. lasztások eredményeként már beik- ír látták hivatalába a köztársasági el­nökké választott Dartel Ortegát. A rendszer vezetői már az ország első gazdaságfejlesztési tervéről tárgyal­nak, ez pedig nagy jelentőségű ese­mény, hiszen az új kormányzat egye­dül saját népe támogatását élvezve a külső közöny, sőt, ellenségeskedés kö­zepette kezdte el országépítő munká­ját. Az új nicaraguai népi demokra­tikus rendszer születésére jellemző, hogy a szomszéd az Egyesült Államok , flottája felvonultatásával, s egyéb el- . lenséges kardcsörgető akciókkal fo- | gadta a törvényesen megválasztott nicaraguai rendszer intézményesíté­sét. Nicaragua Ugye nemcsak közép­amerikai kérdés, mert az amit Wa­shington a fiatal állam kormányzatá­nak megfojtására művelt, amerikai befolyás alatt álló más világrészeken is előfordulhat. A nicaraguai helyzet sajátos vonása még, hogy az új rend­szer olyan körülmények között indult el útján, amikor a lakosság zömét képviselő katolikus papság fölöttesei­­nek utasításai szerint kormányellenes politikát hivatott kifejteni. Gondolunk itt különféle nicaraguai egyházi mél­tóságok és a Vatikán vitájára. Az elmúlt évben más amerikai or­szágokban is választások zajlottak la, melyek kimenetele azt bizonyította, hogy ha a Washingtonnal szembenállú erőknek nem sikerült teljesen érvényt szerezni elképzeléseiknek, a Washing­ton által támogatót erők kénytelenek voltak tafrarodút fújni, fgy volt ez Montevideóban, ahol nem is olyan régen a mérsékelt Jobboldali irányza­tú Colorado Párt politikusa, Sangvi­­netti nyerte meg a választásokat ott, ahol fél évvel ezelőtt még letartóz- i tatták és katonai kísérettel eszkortál- 1 ták a választásokra kiszemelt Wilson I Ferreira Aldunatét, a Nemzeti Blanco 1 Fárt elnökét és el nők jel öltjét. i Korunk fő nemzetközi problémát < közül egy sem rendeződött véglege- i sen és igazságosan. Vonatkozik ez el- < sősorban a Közel-Kelet kérdésére. Ll- 1 banontoan a vonatkozó ENSZ-határo- 1 zatok ellenére továbbra is feszült a '■ helyzet és a Nemzeti Egység-kormány 1 megalakulása után Is törékeny a bé- < ke, s minden pillanatban felborulás- 1 sál fenyeget a fegyvernyugvás. Reagan amerikai elnök a tavasz kü­szöbén egy alkalmi beszédében várat­lanul bejelentette, hogy ismét jelöl­teti magát, azaz újra folyamodik vá­lasztóihoz, hogy további négy évre ajándékozzák meg bizalmukkal az el­nöki poszton. Így nem volt melepetés, ' hogy az év jó részében a külpolitikai ' hfrek között az elnökválasztási kam- ; pánnyal kapcsolatos beszámolók do­mináltak. Az elnökválasztás november elején zajlott le, különösebb meglepe­tést nem keltett. A Demokrata Párt által megtestesített „ellenzék“ képte­len volt megfelelő partnerjelöltet ál­lítani Reagannel szemben. Maga a kampány különösen kezdeti szakaszá­ban szolgált néhány feltűnő esemény­nyel, amikor hirtelen a múltban is­meretlen politikusok tűntek fel üstö­kösként, de fényük ugyanolyan gyor­san el is aludt (Hart szenátor). Rea­gan ellenpártjának reménye az utolsó napig Mondale szenátor, demokrata­­párti elnökjelölt és az általa válasz­tott Geraldine Ferraro asszony, ugyan­csak e párt alelnökjelöltje volt, ám szereplésük a kampányban egészen elhalványult a rutinos Reagan „pro­dukciója“ mögött. Így aztán nem Is volt kétséges, hogy a fináléban Rea­gan konkurrens nélkül győzött. A nemzetközi munkásmozgalom éle­tében is jelentős események zajlottak le. Tavasszal tartotta országos konfe­renciáját a Bolgár Kommunista Párt, mely határozataival főként a gazda­sági élet fejlesztésére és az Irányítás tökéletesítésére szabott irányt. Ezt kö­vette hasonló szellemben a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos konfe­renciája, mely a válságos éveket le­zárva magasabb szint elérését Jelölte meg a pártpolitika céljául. Végül, a közelmúltban ült össze a Romén Kom­munista Párt XIII. kongresszusa, a­­mely gazdasági kérdésekben döntő fontosságú határozatokkal zárult. Az elmúlt év a KGST életében Is jelentős jubileumi időszak volt. jú­niusban a testület felső szintű érte­kezletét rendezték meg Moszkvában, melyen deklarációt fogadtak e! a so* ron következő legfontosabb gazdasági feladatokról és nyilatkozatot adtak ki a nemzetközi helyzetről. Ősszel pedig a KGST először Európán kívül tartott ülésszakán, Havannában születtek nagy elhatározások a célprogramok további egyeztetéséről. Az idén nagy gyásza volt az Indiai népnek. A múltban zavargásokat elő­idéző szikh terroristák, nevezetesen Gandhi asszony testőrségének tagjai meggyilkolták a nagy érdemeket szer­zett kormányfőt, az el nem kötelezet­tek mozgalmának vezéralakját. Örö* két az indiai Kongresszus Pártban és a kormányelnökségben fia, Radzsiv Gandhi vette át, aki anyja szellemé­ben ápolja a haladó örökséget. Az indiai nép politikai érettségre vallott, hogy hajlott Radzsiv Gandhi meg­nyugtató szavaira és a helyenként megnyilvánuló elégedetlenség nem fa* jult tömeges vérontássá. Drámai események tanúi lehettünk más kontinenseken is. így például az afrikai kontinensen tavasszal Guineá­ban zajlott le puccs, mely megfosz­totta hatalmától Sékou-Touré elnököt, aki számtalanszor vert le hatalomát­vétel! kísérletet. Hasonlóan, államfor­dulat következett be az egykor ugyan* csak francia uralom alatt élt Kame­runban is. Korántsem a teljesség Igényével, de illik megállapítanunk, hogy az elmúlt év az afrikai óriásban, Nigériában történt katonai hatalomátvétellel kez­dődött, melyben Muhammad Buhari dandártábornok játszott nagy szere­pet. A műit év egyik kimagasló esemé­nye volt egy ázsiai gyarmati terület, a Brunei Szuiténátns függetlenné vá­lása. Szokásosan teljes jogú ENSZ- tagállammá vált, a Közgyűlés szep­temberben megnyílt ülésszakán. Ha a múlt szokásaiból kiindulva feltesszük a kérdést, vajon melyik ország lesz a kővetkező a jelöltek sorában, mely elfoglalja helyét az Egyesült Nemze­tek Szervezetében, s ezzel a dekolo* nizáciős nyilatkozat további teljesülé­sének a tanúi lehetünk, figyelmünk Időszerűségéből kifolyólag is Üj-Kale­­dóniára Irányul, ahol az őslakő kana­­kák most függetlenségük elnyerésé* ért viaskodnak a párizsi kormánnyal. Pisani, Párizs fómegbízottja nem nagy jövót jósol a felkelők alakította affé­le ellenkormánynak, mert Párizs hal­lani sem akar a hatalom megosztásá­ról. Párizst említve fel kell Idéznünk a nyárt napokat, amikor a francia kor­mány gazdasági és politikai nehézsé* gekbe kerülve kénytelen volt lemon­dani. Mitterand elnök akkor váratla­nul Laurent Fabinst nevezte kl Pierre Mauroy utódjává a miniszterelnök­ségben. Párizs tevékenységének min­den jele arra mutatott, hogy vissza akarja szerezni gyarmati fénykorának dicsőségét, illetve jogot akar nyerni, hogy beleszólhasson a világpolitikába. Legutóbb Roland Dnmas került a kül­­ügyek élére, amikor Mitterand elnök átalakításokat hajtott végre. Az év végéhez közeledve megálla­píthattuk, amit már régebben is le­szögeztünk, hogy a béke ügye jé ke­zekben van. Ezt bizonyította a közel­múltban lezajlott két tanácskozás: á Verséi Szerződés Külügyminiszteri Bi­zottságának berlini és Honvédelmi Bizottságának budapesti tanácskozása. December második felében a brit parlament meghívására Mihail Gor­­bacsovnak, az SZKP KB Politikai Bi­­. zottsága tagjának, a KB titkárának, a ; Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa . külügyi bizottsága elnökének vezeté­sével szovjet parlamenti küldöttség ! tett hivatalos látogatást Nagy-Britan­­( niában. Sajtónyilatkozatában Gorba­­. csov elvtárs többek között hangsú- I lyozta, hogy érdemi és konstruktív . megbeszélést folytattak Margaret . Thatcher asszonnyal, a brit kormány , elnökével. Megvitatták azokat a kér­­, déseket, amelyek országaik népeit és . az egész világ népeit érintik. Egyet­­. értettek abban, hogy a jelenlegi j igen veszélyes helyzetben minden or­szágnak maximális erőfeszítést kell t tennie a fennálló problémák megol­­. dására, mégpedig konstruktiv tárgya­­. lások útján. . LÖRINCZ LASZLÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom