Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-29 / 52. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. december 29. A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája IS. együttes üléséről Napirenden az 1985. évi állami költségvetés A Népi Kamara és a Nemzetek Ka­marájának 15. együttes ülésén a leg­fontosabb napirendi pont a jövő évi állami költségvetésről szóié törvény­­javaslat megvitatása volt. A tanács­kozást Alois Indra, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Szövetségi Gyű­lés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a legfelsőbb törvényhozó testület ülé­sén megjelent Gustáv Hnsákot, a CSKP KB főtitkárát, a CSSZSZK el­nökét. A napirend jóváhagyása után Leo­pold Lér pénzügyminiszter megindo­kolta a szövetségi kormánynak a csehszlovák föderáció 1S85. évi álla­mi költségvetésére vonatkozó törvény­­javaslatát. Beszédében többek között rámuta­tott, hogy a gazdaság- és a pénzügyi politika hatásának fő iránya a jövő évben a fejlődés intenzifikálásának meggyorsítása, az egész újratermelési folyamat hatékonyságának sokoldalú növelése, a belső és a külső gazda­sági egyensúly fenntartása ós az ma­rad, hogy megteremtsük a kellő gaz­dasági feltételeket a lakosság élet­színvonalának megtartásához és javí­tásához. Hangsúlyozta, hogy az 1985. évi állami költségvetés úgy lett össze­állítva, hogy egészében véve és a költségvetési rendszer minden részét illetően kiegyensúlyozott legyen, vagyis a csehszlovák államszövetség költségvetését, a csehországi és a szlovákiai állami költségvetést, vala­mint a nemzeti bizottságok költség­­vetését tekintve egyaránt. Az állami költségvetések összterjedelme a jövő évben eléri a 340,4 milliárd koronát, ami az idei évhez képest 4,2 százalé­kos növekedést jelent. A közületek­­től származó bevételek továbbra is az állami költségvetések bevételeinek legfontosabb részét képezik. 1985-ben az összes bevétel több mint 86 száza­lékát fogják kitenni. Ezzel szemben a gazdasági szervezetek szükségle­teinek finanszírozására a költségve­tések összes kiadásainak 15,5 száza­lékát fordítjuk, kevesebbet, mint az idén. Az országos költségvetési kiadások legnagyobb részét — csaknem 47 szá­zalékát — a közoktatás, az egészség­ügy, a szociális ellátás, a kultúra és a közszolgáltatások nem beruházási kiadásai képezik. A csehszlovák államszövetség költ­ségvetésének bevételei 190,8 milliárd koronát tesznek ki. Ebből 88,9 mil­liárd koronát a szövetségileg irányí­tott szervek és szervezetek finanszí­rozására, 123,9 milliárd koronát pe­dig a csehországi és a szlovákiai ál­lami költségvetés dotálására fordí­tunk. A nemzeti bizottságok költség­­vetéseinek terjedelme a jövő évben 112,8 milliárd korona lesz. Kiemelte, hogy a gazdasági szerve­zeteknél dől el elsősorban a pénz­ügyi és a költségvetési politika cél­jainak elérése. Eredményeiktől, attól, hogyan tudnak gazdálkodni, függ pénzügyi hozzájárulásuk a társada­lom fejlődéséhez. A pénzügyi erőforrások képzésére nézve a jövő évben meghatározó je­lentősége lesz a költségek csökken­tése és a nyereségképzés terén kitű­zött igényes feladatok teljesítésének. Azt tervezzük, hogy a gazdasági szervezetek nyeresége eléri a 142,5 milliárd koronát, azaz 8,7 százalék­kal nő. Ehhez elsősorban az önkölt­ségek csökkentésével kell hozzájá­rulni. E feladatok nagy igényességét azzal Is jellemezhetjük, hogy az ön­költségek csökkenésének hasznát 9,9 milliárd koronára tervezzük, s ebből az anyagi költségek csökkentésének 9,5 milliárd korona hasznot kell ered­ményeznie. A jövő évben csaknem 20 milliárd koronát — vagyis 7,7 százalékkal töb­bet, mint az idén — fordltnnk a tu­domány és a technika fejlesztésének finanszírozására, ba csak a nem be­ruházási kiadásokat számítjuk. Ebből az összegből 8 milliárd korona jut az állami költségvetésre. A műszaki fejlesztésre fordítandó összeg nagyjá­ból megegyezik a legtöbb fejlett or­szág által e célra fordított kiadások szintjével. A fő probléma tehát nem e kiadások terjedelme, hanem az, mennyire hatékonyan használjuk fel őket. hogyan tudjuk a kutatási és a fejlesztési alap erőforrásait és kapa­citásait a döntő feladatokra összpon­tosítani. A jövő évi pénzügyi terv jelentős feladatokat tűz ki a készletek alakí­tása terén. Az iparban és az építő­iparban a készleteket 1,4 milliárd ko­ronával kell csökkenteni, forgási ide­jüket 2,8 nappal kell rövidíteni. A pártnak a CSKP XVl. kongresz­­sznsán kitűzött fő gazdaságpolitikai célja a lakosság elért életszínvona­lának megtartása ás további emelé­se. E feladat megvalósításához ked­vező feltételeket biztosit a gazdasági fejlődésnek az. elmúlt két esztendő­ben meggyorsult dinamikája, s ugyan­erre számit a jövő évi terv is. A sze­mélyi fogyasztás az idén két száza­lékkal, jövőre pedig 2,2 százalékkal nő. A lakosság pénzbevételei a jövő évben 15,3 milliárd koronával, vagy­is 3,8 százalékkal — ebből a bérből származó bevételek 2,5 százalékkal — emelkednek. A kiadások esetében 4 százalékos növekedésre lehet szá­mítani, ezen belül kiskereskedelmi vásárlásra 4,2, a szolgáltatásokra pe­dig 3,3 százalékos növekedés jut. A közszolgáltatásokra fordított nem beruházási kiadások a jövő évben 2,4 százalékkal emelkednek. Ezenkívül a költségvetésbe belekalknláltuk azo­kat az új intézkedéseket, amelyeket egy hónappal ezelőtt a Szövetségi Gyűlés fogadott el a gyermekes csa­ládok társadalmi támogatásának nö­velésével, a nyugdíjbiztosítás és a táppénzek módosításával kapcsolat­ban. A közeljövőben a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács foglalkozik a közjegyzői és a bírósági díjak mó­dosításával, ami ez állami költségve­tés bevételeit több mint 200 millió ko­ronával csökkenti. A szociális ellátás nem beruházási kiadásai 6,3 százalék­kal növekednek, s elérik a 88,7 mil­liárd koronát. Ebből 53,7 milliárd korona a nyugdíjakra és a járadé­kokra jut. Az oktatás fejlesztésére a jövő évben 25,5 milliárd korona nem beruházási kiadást fordítunk, vagyis 3,7 százalékkal többet, mint az idén. Ez már tartalmazza a bérintézkedé­sekre fordított 390 millió koronát. Az egészségügy fejlesztése szüksé­gessé teszi az erre fordított kiadások 5,9 százalékkal való növelését, ami azt jelenti, hogy összesen 24,7 mil­liárd koronát fordítunk egészségügyi célokra, ebből 270 millió koronát bér­­intézkedésekre. A kulturális kiadá­sok összege 4,1 milliárd korona lesz. Továbbra is jelentős összegekkel fi­nanszírozza az állam a lakásépítést és -gazdálkodást. lövőre a lakásépí­tést 21,2 milliárd koronával támogat­juk, a vállalatoknak a lakásgazdál­kodási veszteségekért 5,5 milliárd ko­ronát folyósít. Az állami terv 107 ezer lakás átadását irányozza elő, s ez csaknem 18 ezerrel több, mint az idén. A hetedik ötéves tervidőszak­ban — a jövő évet is beleszámítva — összesen 492 ezer lakás épül. A CÉL: A 7. ÖTÉVES TERV EREDMÉNYES TELJESÍTÉSE A Szlovák Nemzeti Tanács kétna­pos ülésén részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Peter Co­­lotka, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZSZK kormányának elnöke. Az elfogadott napirendnek megfe­lelően František Mišeje pénzügymi­niszter terjesztető elő az SZSZK 1985 évi költségvetésének javaslatát. Beszédében többek között rámuta­tott, hogy az állami költségvetés elő­terjesztett tervezete a gazdaság min­den tartalékának hatékony kihaszná­lására törekszik. Elsősorban a saját forrásokat kell mozgósítani, amelyek több mint tíz százalékkal növeked­nek. A nyereségek 18 százalékos nö­vekedését tervezzük. A nemzeti bi­zottságok költségvetési bevételei és kiadásai a jövő évben megközelítik a 35 milliárd koronát, ami több mint egyharmada a költségvetési kiadások teljes összegének. Az állami költségvetésnek és a nemzeti bizottságok költségvetési ki­adásainak a legnagyobb részét — 55 százalékát — a társadalmi fogyasz­tásra fordított nem beruházási kiadá­sok képezik. A jövő évben több mint 13 mil­liárd koronás nyereségképzést irá­nyoztunk elő. Ehhez csaknem 90 szá­zalékban az önköltségek csökkenésé­nek kell hozzájárulnia. Ez megköve­teli, hogy a költségek viszonylag 0,8 százalékkal, az anyagi költségek pe­dig 1,1 százalékkal csökkenjenek. Hangsúlyozta, hogy 1985-ben a tu­domány és a technika fejlesztésének finanszírozására 2,9 milliárd korona nem beruházási eszközt fordítunk 8,2 százalékkal többet, mint az idén. Ja­nuár elsejével lép hatályba a tudo­mány és a technika fejlesztésével kap­csolatos nem beruházási kiadások fi­nanszírozásáról szóló új rendelet. 1985-ben a gazdasági szférában 22 milliárd koronát fordítunk beruházá­sokra, további 9 milliárd koronát pe­dig a költségvetési és a dotált szer­vezetek beruházásaira. A végrehaj­tott átmódosításokkal összhangban január elsejétől csökken a nem beru­házási dotációk terjedelme. A fenn­maradó 14,8 milliárd korona zöme a mezőgazdaságot és a közélelmezést érinti. A lakosság pénzbevételei a jövő év­ben 4,3 százalékkal, ezen belül a bér­ből származó bevételek három száza­lékkal emelkednek. 1985-ben a társadalmi fogyasztásra fordított nem beruházási kiadások 51,8 milliárd koronával növekednek. A szociális ellátás feladatai csaknem 28 milliárd koronás ráfordítást köve­telnek meg, ami az idei évhez képest 7,7 százalékos növekedést jelent. Az egészségügy fejlesztésére csaknem 8 milliárd koronát fordítunk, ami mu­tatja, mekkora figyelmet fordít az állam az egészségügyre. Továbbra is nagy mértékben finanszírozza álla­munk a lakásépítést és -gazdálkodást. Jövőre további 37 ezer új lakást ad­nak át, és csaknem 34 ezer lakás épí­tését kezdik meg. AZ EGYSÉGES SZOCIALISTA KERESKEDELEMPOLITIKA ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL A JOBB ELLÁTÁSÉRT Az ülés első napján elfogadott na­pirendnek megfelelően Jaroslav Zel­­ко kereskedelmi miniszter tájékoz­tatta a képviselőket a kereskedelem eredményeiről és helyzetéről. Beszé­dében többek között rámutatott arra, hogv több mint két és fél év telt el az SZNT új kereskedelmi törvénye életbelénése óta. Az idén tizenegy hónap alatt a kiskereskedelmi forga­lom tervét 740 millió koronával tel­jesítettük túl, ami 3.8 százalékos nö­vekedést jelent az elmúlt évhez vi­szonyítva. Sikerült behoznunk az öt­éves tervidőszak első két évének le­maradását, és erre az évre 850 mil­lió korona értékű kezdeményezőter­vet fogadtunk el. A pozitívumok el­lenére strukturális problémák és el­lentmondások merülnek fel. Rendkí­vül időszerű feladatunknak tartjuk a tervfeladatok egyenletes teljesítését. 1984-ben előreláthatóan a kereskedel­mi rendszerek a kiskereskedelmi for­galom tervét több mint egvmilliárd koronával túlteljesftik. A terv ered­ményes teljesítése természetesen tük­röződik a jobb piaci ellátásban, a fogyasztói kereslet kielégítésében. Az eredmények ellenére megkülönbözte­tett figyelmet szentelünk a hiánycik­kek száma csökkentésének. Az idén ezt sikerült elérnünk a száraz süte­mények, a tésztafélék, az iparcikkek közül a híradástechnikai termékek, a színes televíziók, a zománcozott edé­nyek és más termékek esetében. Pél­dául 1984-ben a jelenleg hiánycikk­nek számító, meghatározott 111 áru­cikk közül csak 88 esetében növeke­dett a termelés. Hangsúlyozta, hogy kereskedelem­politikánk eredményessége nagymér­tékben a rugalmas szállítói-megren­delői kapcsolatoktól függ. A kereske­delem és a termelés együttműködésé­nek a szükségletek alapos ismeretén kell alaoulnia. A kereskedelem ehhez azzal járnlt hozzá, hogy átgondolt piackutatást végez. Fokozott figyelmet szentelünk a vásárlók védelmének, mivel ezen a téren még mindig nem kielégítő a helyzet. Szigorúan felelősségre von­juk azokat a kereskedelmi dolgozó­kat, akik megkárosítják a fogyasztó­kat. Az új kereskedelmi törvény fontos meghatározásai vonatkoznak az ága­zati irányításra. A törvény szerint minden olyan központi szervnek, amelynek szervezetei kereskedelmi tevékenységet fejtenek ki, törvényes kötelessége, hogy teljesítse a népgaz­dasági terv feladatait és az egységes szocialista kereskedelempolitikát. Az illetékes tárcák közös erőfeszítésével egyre kedvezőbb eredmények érhetők el a kereskedelem irányításában. A kereskedelmi dolgozók — mon­dotta bafejezésül a miniszter — szün­telenül erőfeszítéseket tesznek, hogy a kereskedelmi törvény még hatéko­nyabban érvényesüljön a mindennapi életben. A CSKP KB 12. és az SZLKP KB ezt követő ülése határozatai szel­lemében dolgozzuk ki a belkereske­delem 1985. évi végrehajtási tervét wl 0 A prágai Smetana Színházban ünnepi gyűlést tartottak Antonín Zá­­potocký születésének 100. évfordulója alkalmából. A résztvevők megemlé­keztek a jelentős politikusnak és ál­lamférfinak, a csehszlovákiai forra­dalmi szakszervezeti mozgalom élen­járó személyiségének életéről és mun­kásságáról. Az ünnepi gyűlésen töb­bek között részt vett Gusáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal, a CSKP KB El­nökségének tagja, szövetségi minisz­terelnök. A csehszlovák himnusz elhangzása után Karel Hoffmann, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi gyűlést követő kulturális műsorban élenjáró prágai művészek és együttesek lép­tek fel. • Bohuslav Chünupek külügymi­niszter meghívására hivatalos látoga­tást tett hazánkban Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere. A vendéget a prá­gai várban Gustáv Husák köztársasá­gi elnök Is fogadta. Áttekintették a csehszlovák-nyugatnémet kapcsola­tokat, és elégedetten nyilatkoztak a gazdasági, a tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok elért szintjé­ről. A felek kifejezték azt ez eltö­kéltségüket és jóakaratukat, hogy hozzájárulnak a kapcsolatok és az együttműködés további javításához és kiszélesítéséhez az 1978. évi közös nyilatkozat szellemében, valamint az egyenjogúság és a kölcsönös előnyös­ség alapján. A bonyolult nemzetközi helyzettel kapcsolatban elsősorban a lázas fegyverkezés megállításának, a leszerelési kérdések megoldásában való reális haladás elérésének, vala­mint az európai biztonság és együtt­működés fokozásának lehetőségeivel foglalkoztak. Bohuslav Chftoupek és Hans-Dtet­­rích Genscher megbeszéléseiken átte­kintették a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit, valamint a jelen­legi nemzetközi, főleg európai hely­zet problémáit. Hans-Dietrich Genschert Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök is fogadta. • Mikuláš Вейо, a CSKP KB titká­ra munkalátogatást tett a kelet-szlo­vákiai kerületben. A tőketerebesl (Trebišov) járás párt- és állami szer­veinek vezető tisztségviselőivel a CSKP KB 11. és 12., valamint az SZLKP KB azokat követő ülésein el­fogadott határozatok végrehajtásáról és a januári párttaggyűlések előké­születeiről beszélgetett. • Leleplezték ZákoJanyban (klad­­női járás) Antonín Zápotocký szülő­helyén a munkás- és kommunista ínozgalom e kiváló személyiségének szobrát. Az ünnepségen részt vett Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZKT elnöke és Jind­­dfich Poledník, a CSKP KB titkára. 0 A Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága Elnökségének legutóbbi ülésén azon feladatok tel­jesítésének kérdésével foglalkoztak, amelyek a Nemzeti Frontra a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága és a szövetségi kor­mány által Csehszlovákia népe nem­zeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 40. évfordulójára ki­adott felhívásból hárulnak. 0 Dunaszerdahelyen [Dun. Streda) ülésezett a járási pártbizottság plé­numa. Fő napirendi pontként megtár­gyalta az 1984-es végrehajtási terv teljesítését, valamint a járás 1985. évi gazdasági és szociális fejlesztésének tervét. A pályázat eredményhirilelése A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. és a mezőgazdaság szocialista át­építése kezdetének 35. évforduló­ja, valamint az efsz-ek jubileumi X. országos kongresszusának tisz­teletére — a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségének Szlovákiai Bizottságával közösen — meghir­detett pályázatunkat 1984. decem­ber 20-án a keszegfalvi (KamenlC- ná) Steiner Gábor Efsz üzemi ét­kezdéjében ünnepélyes keretek kö­zött értékeltük ki. Az eredmény­­hirdetésen többek között részt vett Varga Kálmén, a Keszegfalvt Efsz elnöke, az SZFSZ Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, az érté­kelő bizottság elnöke, valamint Vladimir Fapšo és dr. Vladimír Kapusta, az SZFSZ Szlovákiai Bi­zottságának munkatársai. A pályázatra húsz szerzőtói 29 pályamű érkezett a szerkesztőség­be. Tizenhármán egy-egy, öten két-két, ketten pedig három-három pályaművel neveztek be. A pályá­zati felhívásban közölt első téma­körre huszonegy, a harmadikra hat, a negyedikre pedig két pálya­mű érkezett be. Az értékelő bi­zottság — amelynek elnöke Varga Kálmán, titkára Csiba László, tag­jai pedig Vladimír Fapšo és Gye­pes Aranka, a Szabad Földműves lektora volt — hat pályaművet zárt ki a pályázatból. A szövetkezet gazdasági eredmé­nyeiről és távlati céljairól Varga Kálmán tájékoztatta a résztvevő­ket, majd lapunk főszerkesztője ismertette a pályázattal kapcsola­tos elképzeléseket, s körvonalazta az elért eredményeket. Ezt kőve­tően a pályázat eredményhirdeté­sét az értékelő bizottság elnöke terjesztette elő az alábbi sorrend­ben: , Az első és második helyen holt­versenyben — 26—26 ponttal — Svinger István és Marton Iván végzett az „Otthon találnak biztos megélhetést“, illetve a „Boldog napokat élnek“ című pályamüvek­kel, amelyekkel az SZFSZ Szlová­kiai Bizottsága által felajánlott 1755—1755 koronás díjat nyerték el. A harmadik helyen — 25 pont­tal — Pénzes István végzett a „Töretlen akarattal, felelősségtu­datta]“ című pályaművel, amellyel a PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó n. v. által felajánlott 950 koronás díjat nyerte el. A negyedik helyen — 24 ponttal — Szitási Ferenc végzett a „Be­érett munka gyümölcse“ cimö pá­lyaművel, amellyel a PRÍRODA kiadóvállalat által felajánlott 825 koronás díjat nyerte el. Az ötödik helyen — 22 ponttal — Tari Béla végzett a „Közepes­ből élenjáró“ című pályaművel, amellyel a PRÍRODA kiadóvállalat által felajánlott 825 koronás díjat nyerte el. A hatodik helyen — 19 ponttal — Veress Vilmos végzett a „Ke­zükben a jövő“ című pályaművel, amellyel a PRlRODA kiadóvállalat által felajánlott 850 koronás díjat nyerte el. A hetedik helyen — 18 ponttal — dr. Kolozsi Ernő végzett „A fel­lendülés útján“ című pályaművel, amellyel az SZFSZ SZB által fel­ajánlott 435 koronás dijat nyerte el. A nyolcadik helyen — 17 pont­tal — dr. Sladovnik József végzett a „.Munkás-paraszt szövetség“ cí­mű pályaművel, amellyel az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által felajánlott 435 koronás díjat nyerte el. A kilencedik helyen — 16 pont­tal — Szalai Ágnes végzett „A kol­lektivizálás történelmi jelentősé­ge“ című pályaművel, amellyel a Szlovákiai Ojságírőszövetség Köz­ponti Bizottsága és a PRlRODA ki­adóvállalat által felajánlott 435 koronás díjat nyerte el. A tizedik és a tizenegyedik he­lyen holtversenyben — 14—14 ponttal — Iván Sándor és Kras­­csenics Géza végzett a „Fél em­beröltőn át“, Illetve az „Egység­ben az erő“ cfmű pályaművekkel, amelyekkel a Szabad Földműves által felajánlott könyvcsomagokat nyerték el. A tizenkettedik helyen — 13 ponttal — Gáspár Imre agrármér­nök végzett a „Visszatekintés“ cí­mű pályaművel, amellyel a szer­kesztőség által felajánlott könyv­csomagot nyerte el. A dijakat Varga Kálmán, Bara László és Vladimír Fapšo adták át A díjátadás utáni kötetlen be­szélgetés keretében Sladovnik, Svinger, Pénzes és Kolozsi elvtár­sak mondtak köszönetét a szer­kesztőség kezdeményezéséért, a­­mely méltóképpen hozzájárult a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdete 35. évfordulójának meg­ünnepléséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom