Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-15 / 50. szám
1984. decemtier 15. ■SZABAD FÖLDMŰVES * A Szovjetunióban bárom évtizeddel ezelőtt kapcsolták be az ország villamosenergetikai rendszerébe a világ elsp atomerőművét. A tudomány é? a technika rohamos ütemű fejlődése során ez az új energetikai ágazat is hatalmas fejlődésen megy át. Az első S MW teljesítményű erőművet követően a szovjet szakemberek ma már az 100Ö—1600 MW-os gyorsreaktorokat tervezik. A többi szocialista országgal közösen hazánk is élt a szovjet szakemberek által felkínált együttműködési lehetőségekkel. Elméleti és gyakorlati téren egyaránt óriási segítséget jelentett a múltban és jelent ma is az említett kooperáció. A csehszlovák atomenergetikai programot a szovjet gyártmányú WER 440 és WER 1000-es reaktorokra alapozták. jaslovské Bohitnicében a múlt hónapban sikeresen vizsgázott a V2- es atomerőmű első blokkja, Így a V 1-es erőmű két blokkjához egy újabb csatlakozott. Ez különbözik az előzőektől, mivel építése során az eddig szerzett tapasztalatokra és a közben állandóan megújuló ismeretekre is alapoztak. Ezenkívül további atomerőművek építését végzik Dukovanyban. Temelínben és Mohiban (Mochovce). A lévai (Levice) járásban készülő Mohi Atomerőmű bat főbb szakaszra tagolt építkezése az első akadályon sikeresen túljutott. A Zsolnai (Žilina) Váhostav Liptovský Hrádok-i üzemének dolgozói közös szocialista vállalásukat teljesítették, s szeptember 19-én határidő előtt, kiváló minőségben elkészültek az atomerőmű első szakaszának építési munkáival. Az ünnepi alkalomból megtartott munkaaz igazi ideje azonban csak ezután következik, amikor a földmunkák és az alap után kezdetét veszi a tulajdonképpeni erőműépítés. A múlt hónapban tartott rövid terepszemle során újra meggyőződhettem arról, milyen óriási méretű építkezésről van szó. Nem adnánk hű képet a beruházás menetéről, ha nem szólnánk a felmerült nehézségekről. Az első szakasz idő- és munkaigényes feladatait talán így tömörithetnénk: a hegyet le kellett tarolni és áthelyezni, s biztosítani az alapot a további munkák folyamatos végzéséhez. Az építkezés vezetőinek tájékoztatása szerint többször nehézséget 1988-ban pedig már 10 ezer dolgozóra számítanak, amikorra a munkacsúcs várható. Ennyi ember számára biztosítani a megfelelő munkafeltételeket nem jelent könnyű feladatot. A közlekedést külön autóbuszuk igénybevételével oldották meg. Az üzemi étkezdében jelenleg csak szűkös körülmények között férnek el a dolgozók, már kész azonban az új épület, ahol korszerű, az előírásoknak megfelelő központban étkezhetnek majd a dolgozók. A szociális létesítmények, mint minden építőipari beruházás al-A FOLYTATÁS kaiméval, nem a legmegfelelőbbek, ezért nagy gondot fordítanak arra, hogy mielőbb javítsanak az eddigi helyzeten. A járási székhelyen új laértekezleten Dušan Choma mérnök, a Zsolnai Váhostav igazgatója és Vojtech Belčák, a Liptovský Hrádok-i 03-as számú üzem igazgatója értékelte a Váhostav dolgozóinak és a partnervállalatok képviselőinek sikeres tevékenységét. A legjobb dolgozókat erkölcsi és anyagi elismerésben részesítették. A Váhostav dolgozói a hatalmas energetikai építkezés első szakaszában közel 10 millió köbméter anyagot mozgattak meg. A bernházás első fázisában végzett igényes földmunkák mellett a hatalmas kő- és sziklatáblák eltávolítása is nagy pontosságot illetve szakértelmet követelt Az eredeti elképzelés alapján ugyanis sziklás alapra helyezték volna a reaktor gépházát, ám a szeizmográfjai mérések következtében a biztonságos üzemeltetés végett a vasbetonalap mellett döntöttek a szakemberek Így terven felül a sziklás talajréteg eltávolítása nagyobb módosításokat és gépátszervezéseket igényelt.. Olyan látszólag ellentétes helyzet alakult ki, hogy a dolgozók egyik csoportja épített — betonozott, a másik pedig rombolt — robbantotta a sziklás, köves felszíni réteget. Ez a két merőben más jellegű munkafolyamat egyeztetése alaposan próbára tette a Váhostav dolgozóinak szervezőkészségét, mivel össze kellett hangolni a két művelet időpontját, mégpedig úgy, hogy mindkettőt határidőre és kiváló minőségben elvégezhessék. Az egyeztetésnél természetesen a munkabiztonsági szabályok következetes betartásáról sem feledkeztek meg, ennek köszönhetően az építkezésen nem történt nagyobb sérülés vagy munkabaleset. Felmerülhet az a kérdés, hogy miként tudják az itteni építők alkalmazni a jaslovské Bohunice-i Atomerőmű készítése során szerzett tapasztalataikat. Ennek kapcsán el kell mondanunk, hogy két atomerő tulajdonképpen teljesen más geológiai viszonyok és körülmények között, más terepü és összetételű alapra épül. Így a tapasztalatok felhasználásának KÖVETKEZIK okozott egy-egy földgyalu vagy más speciális munkafolyamatot végző gép meghibásodása, mivel a pótalkatrészellátás sokszor jelentett fejtörést. A hatalmas teljesítményű gépek huzamosabb ideig tartó kiesése nemcsak károkat és késést okozott, hanem a munkák átszervezésével is járt. A Váhostav és a Hydrostav dolgozóinak a többi partnervállalat segítségével mégis sikerült teljesíteniük feladataikat. Ez főleg az üzemképes gépek fokozottabb igénybevételének és természetesen az építők szakszerű munkájának köszönhető. Az atomerőmű építésének eddigi menetéről, s a további öt szakasz során elvégzett és elvégzendő feladatokról Rudolf Kvetan mérnök, a főkivitelező képviselője és Dušan Mlynárik mérnök, a Hydrostav egyik vezetője informált. A második szakasz legfontosabb feladata az erőmű első két blokkjának és a gépház alapjának az elkészítése. A következő fázisban a másik két blokk, a negyedikben a külső bekötőutak és a vasútvonal kiépítése, az ötödik szakaszban a szociális beruházások kivitelezése. a hatodikban pedig a belső bekötőutak építése, a külsőkkel való összekapcsolása szerepel. Ezenkívül az elosztóállomás és a melléktermékek tárolására alkalmas központi lerakat kiépítése is jelentős fontosságú feladat. Októbertől a második szakasz építése az eddiginél jóval gyorsabb ütemben halad. A nagy teljesítményű betonkeverő központoknak csak a második szakaszban több mint SS00 köbméter vasbetont kell szétteríteniük az első blokkok alapjainak lerakásakor. November közepén hozzávetőlegesen 1700—1800-ra volt tehető az itt dolgozók száma. Jövőre három és fél, kótelepet építenek az erőmű dolgozóinak, ahol a járulékos szolgáltatások sem fognak hiányozni. A következőkben röviden vázoljuk, vajon mit is jelent majd energetikai iparunk számára a Mohi Atomerőmű üzembe helyezése. A mostani tervek szerint 1990-ben hazánk atomerőműinek összteljesítménye 10 ezer MW lesz, s ehhez remélhetőleg már az itteni erőmű első blokkja is hozzájárul. A későbbiek során összesen négy blokk látja majd el a vidéket energetikai szempontból. Azért esett a választás Mohira, mert ez a terület üzembiztonsági és környezetvédelmi szempontból a legmegfelelőbb. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának szakemberei a közeljövőben kidolgozzák az erőmű mellékhő-energiájának mezőgazdasági célokra történő felhasználási tervezetét. Elsősorban az üvegházi termesztési módszerek széles körűbb alkalmazásával számolnak. Gondolatban elég messzire elkalandoztunk, pedig még csak az első akadályon jutottak túl az atomerőmű építői. Ahhoz, hogy a többi szakasz feladatait is a mostani eredményekhez hasonlóan határidőre és kiváló minőségben elvégezhessék sok mindenre szükség van. Főleg azonban a kivitelező vállalatokon és a pártnerüzemeken múlik, hogy sikerül-e a terveknek megfelelően teljes mértékben megvalósítani az elképzeléseket. A Váhostav és a többi vállalatok dolgozóinak eddigi sikerein felbuzdulván azonban reméljük, hogy a továbbiakban egyre kevesebb buktatón át vezet majd az út a sikeres befejezésig — az ellentéteknél maradva — az üzembe helyezés kezdetéig. BÄRDOS GYULÄ---------------------n Korszerű eljárások és a környezetvédelem Az emberiség léte alapvetően függ az energia termelésétől és felhasználásától. Ez a tény szoros összefüggésben áll a környezetvédelem kérdéseivel, hisz az ember fokozódó aktivitása e téren egyre fokozottabban és negatívabban kihat az életkörnyezetre. Legnagyobb gondot az ún. foszilis energiahordozók felhasználása jelenti, mint például a szén és a kőolaj. A földgáz környezetkárosító hatása az előbbieknél jóval csekélyebb. Különösen kedvezőtlen a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a hetvenes évekig az energiatermelésben 95 százalékig rosszabb minőségű barnaszenet használtak fel, elsősorban az elektromos energia termeléséhez, és persze fűtést célokra is. Az ökológusok és az egészségügyi szakemberek egyre riasztóbb híreket és adatokat közölnek arról, hogy mindez milyen káros hatással van a természeti környezetre és jgy közvetlenül, de közvetve is magára az emberre, mint biológiai lényre. A konvencionális energiahordozók áremelkedései és az előbb említett károsító tényezők fokozott jelentkezése arra késztette az energetika szakembereit, hogy alternatív energiaforrások megoldásán dolgozzanak, amelyekkel a hagyományos módszerek felcserélhetők lennének és csökkenne a környezet további károsodása. Több ilyen megoldást már ki is dolgoztak, de ügv tűnik, hogy széles körű elterjedésük egyelőre nem várható, tekintettel arra, hogy általában elég költségesek, így a beruházás ára nagyon magas. A sajtóban és az ismeretterjesztő írásokban sokszor esik szó ezekről az energiaforrásokról, és mindenütt kihangsúlyozzák, hogy feltétlen környezetkímélő hatásuk van. Nézzük az egyes eljárások előnyeit és hátrányait környezetvédelmi szempontból. Az egyik gyakran emlegetett forrás az ún. geotermális energia. Tudjuk, hogy a föld belsejében jelentős hőenergia tárolódik, ami a rádioaktív elemek bomlásának melléktermékeként keletkezik. Nem kell e tény valóságáról meggyőződni, mondjuk a legközelebbi tűzhányók meglátogatásával, elég gondolnunk például a nálunk is bőven létező termálforrásokra. A geotermális energiának egyetlen számításba Jöhető forrása a feltörő meleg víz. Ez felhasználható üvegházak, fóliasátrak és épületek fűtésére és más hasonló célokra. Egyes országokban már működnek geotermálls erőművek, ahol a forró gőzt használják az erőmüvek turbináinak a meghajtására. Előnye, hogy elméletileg ingyenes energiaforrásról van szó. Hátránya, hogy csak ott valósítható meg, ahol ilýen források vannak, ez pedig nem mindig egyezik a szükségletekkel. Környezetvédelmi szempontból legnagyobb gond a felhasznált melegvíz elvezetése. A gondot elsősorban a maradékhő jelenti, valamint a termálvizek magas ásványtartalma, amely nem engedi meg, hogy közvetlenül vissza engedjük azokat a felszíni vizeinkbe. Galántán, ahol a lakásokat és a kórházat termálvízzel fűtik, a hulladékvizet homokszűrőkön szűrik át, lágyabb forrásvízzel hígítják, hogy az kiereszthető legyen a felszíni vizekbe. A környezetvédelmi gondok mellett akadnak műszaki problémák is. A magas sótartalom ugyancsak megrövidíti a felhasznált vezetékek élettartamát, ezek gyorsan korrodálódnak és eltömődnek a lerakott sóktól. A második, gyakran emlegetett energiaforrás a szél energiája. Ez nem új találmány, hisz már jóval Don Quijote előtt ismerték az emberek, s a szélmalmok találmányát fel is használták. Nem véletlenül nevezik például Hollandiát a szélmalmok országának. Elméletileg óriási energiaforrásnak számít, de műszakilag igen sok a hátránya. Először is igen kevés olyan hely van, ahol közel lennének egymáshoz az ipari központok, a nagyvárosok és a szeles vidékek, valamint nem utolsósorban a szél, mint meteorológiai tényező, nem állandó és ezért kiszámíthatatlan. Ennek ellenére egyes helyeken, főleg szeles fennsíkokon, jól felhasználható a vízszivattyúk meghajtására, mint kiegészítő áramforrás. Környezetvédelmi szempontból több gond jelentkezik, ha a nagyobb felhasználást tervbe vennék, a szükséges földterület viszonylagos nagysága és a tájkép esztétikájának a megbontása, ami nem mellékes, többek között Idegenforgalmi szempontból, és az esetleges árnyékolás kedvezőtlenül» hathat a mezőgazdasági növénytermesztésre és a lakókörnyezetre is. Hiszen egy 2000 KW teljesítményű szélerőmű tornyának a magassága kb. 45 méter és lapátkerekeinek átmérője szintén 45 méter. További kedvezőtlen környezeti hatásuk a zajosság. A zajt, egyrészt a lapátkerekek forgása, másrészt maga az energiaátvitel okozza a torony belsejében. Harmadikként számításba Jöhet az atomenergia. A hasadásos reaktorok elve már több mint negyven éve megoldott, mégis elterjedtségük elég csekély — jelenleg a világ energiatermelésének mindössze 2 százalékát fedezik. Az ötvenes években még úgy tűnt, hogy nincs különösebb akadálya az atomerőművek elterjedésének, de azóta kiderült, hogy a biztonsági berendezések figyelembevétele igencsak megdrágítja építésüket. Többen azt gondolnák, hogy az esetleges rádióaktív hulladék a legveszélyesebb tényező, de ez nincs így. Paradox tény, de például a kőszenet égető „kiaszszikus“ hőerőművek több rádioaktív Izotópot juttatnak a levegőbe, mint a működő atomerőművek, ahol ez csekély, normán aluli mérték. Ha ószszevetjük a légszennyezést, az összehasonlítás az atomerőmüveknek kedvez. Legnagyobb környezetkárosító tényező az ún. hőszennyezés, ami egyrészt forró levegő, gőz és forró víz formájában távozik az erőműből, másrészt a kimerült fűtőelemek igen veszélyes hulladékának a tárolása. Sajnos, ma még csak tartalmuk egy része hasznosítható, vagy rövid lebomlási idejű, a többséget olyan helyen kell tárolni, ahol nem veszélyeztetik sem az embert, sem a természetet. Ezt eddig csak a nagyobb államok tudták megoldani — sivatagos, lakatlan vidékeken stb. Nem látszik jó megoldásnak a hulladék elsülylyesztése a tengerben, még jól záródó, acéltartályokban sem. Megbízhatóbb a régi sóbányákban történő tá.rolás. Szinte kimeríthetetlen energiaforrás számunkra a Nap. Először említettük a geotermális energiát, de ennek aránya roppant csekély összehasonlítva azzal az energiával, ami a legközelebbi csillagokból érkezik földünkre. Ha mondjuk a föld belsejének hőtermelése egy csapásra megszűnne, ezt észre Sem vennénk, mert a föld felszínén csupán 0,2 C-fok hőcsökkenést tapasztalnánk. A többi hőt a naptői kapjuk. Az utóbbi években több kivitelezhető megoldást sikerült találni a napenergia hasznosítására, de igazi áttörés még nem következett be. Nagy akadályt jelent a jelenleg ismert napcellák viszonylagosan magas ára és a napsütés meteorológiai korlátoltsága a földfelszín különböző pontjain. Környezetvédelmi szempontból nagy gondot jelent a beépítendő területek nagysága. Svédországbeli kísérletek nyomán kiderült, hogy 52 önálló lakóház fűtéséhez szükséges naperőmű telepeinek a felszerelése 1300 négyzetméter területet igényel. Ügy tűnik, hogy van egy járhatóbb út Is, az ún. nem energiatárolós rendszerek, ahol a kollektorok csak a felszín kis részét foglalják el, s a hőtárolás a föld alatti tárolókban történik. Ezt a hőt fel lehet használni háztartási vízmelegítésre és más hasonló célokra. Ml az elmondottakból a tanulság? Ogy tűnik, hogy az energetikusok komolyan vették legtöbb országban a környezetvédők figyelmeztetéseit, és igyekeznek új eljárásokat kifejleszteni, bár ezek sem teljesen mentesek a károsító hatásoktól. A megoldás nem várható egy módszer kiváltságos alkalmazásától — alkalmazásuk csak dialektikus egységben látszik megoldhatónak. Eddig csak olyan megoldásokat vettünk figyelembe, amelyek nagy ipari centrumok ellátását biztosítanák. Ismerjük a nagyvárosok környékének csődzsungelét, pedig mutatkozik egy más út is. Ebben Franciaország az „úttörő“. Nagyon elterjedtek például a törpe-vízerőművek; érdekes, és bizonyos körülmények közt kiváló megoldás az ún. „önellátó ház“, amelyeknek pincéjében akkumulátortelepek vannak, a háztető pedig napelemekből készült. Az Ilyen ház nem igényel semmilyen külső energiaforrást, még vízvezetéket és csatornázást sem. Bár nem várható az ilyen létesítményektől az energiaprobléma megoldása, létük és elterjedésük enyhítheti a közhálőzatok magas terheltségét. BOGOLT JÁNOS \
