Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-01 / 48. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. december 1. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az efsz-ek X. országos kongresz­­szusára nemzeteink nemzeti felszaba­dító harca dicső eseményei és ha­zánk felszabadulása évfordulójának időszakában kerül sor. A fejlődés szocialista útja a szocialista mező­­gazdaság fejlesztése terén is mély­reható haladó változásokat és nagy sikereket hozott. Az efsz-ek megala­kításának kezdete óta eltelt 35 év alatt a CSKP vezetésével a munkás­ság támogatásával és a szocialista ál­lam hathatós segítségével sikerült fejlett nagyüzemi szocialista mező­­gazdaságot kiépíteni. A szövetkezeti földművesek újonnan kialakult szo­cialista osztálya szövetségben van a munkásosztállyal, államunk vezető erejével. Lényegesen emelkedett a mezőgazdasági dolgozók életszínvona­la és szilárdult szocialista biztonsá­guk, sikerült megszüntetni a város és a falu közötti lényegesebb kü­lönbségek túlnyomó részét. A mezőgazdaság termelőalapja, amely a műszakilag és gazdaságilag erős földművesszövetkezetekre és ál­lami gazdaságokra, a mezőgazdasági szolgáltatások szerteágazó rendszeré­re, a dolgozók magas képzettségére, valamint a modern technika és a ke­­mizálás széles körű alkalmazására támaszkodik, lehetővé tette a terme­lés és a munkatermelékenység lénye­ges növelését. Számos mezőgazdasági üzem ér el kiváló eredményeket a gabonafélék és más termények ter­melése. az állattenyésztés intenzitása, a munkaszervezés és irányítás kor­szerű formáinak alkalmazása terén. A mezőgazdasági termelés állandó nö­veléséhez jelentős mértékben hozzá­járul a mezőgazdasági dolgozók mun­­kakezdeményezésének kibontakozása, a szocialista állam segítsége és az egyes iparágak folyamatos szállítá­sa, Ugyancsak fontos szerepe van a mezőgazdaság tervszerű irányítása tö­kéletesített rendszerének és a köz­­gazdasági ösztönzőknek. Sikeresebben kell megbirkózni a még mindig jelentős termelési, beta­karítási, tárolási, feldolgozási és fel­használási veszteségekkel. Ügyelni kell arra, hogy minél hatékonyabban és gazdaságosabban használják fel a befektetést — a gépeket, berendezé­seket, hogy minden kilogramm takar­mány, trágya,. minden egységnyi energia termelési hatásfoka minél na­gyobb legyen. Ez megköveteli a ter­melés szervezésének és irányításá­nak javítását, és technológiai fegye­lem, a gazdaságosság, az állóeszkö­zökről, főleg a gépekről való gon­doskodás fokozását, a társadalmi tu­lajdon védelmét, a személyi felelős­ség és a munkafegyelem erősítését. Ehhez jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a bérezési módszereknek és formáknak. Rendet kell teremteni a normák között, nagyobb különbsé­get kell tenni a jó és a rossz mun­ka között. Az érdemek elvének követ­kezetesebb érvényesítésével jobban összefüggésbe keli hozni a béreket az üzemek és a munkaközösségek gazdálkodási eredményeivel. (Idézet a CSKP KB Elnökségé­nek, a CSSZSZK kormányának és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának az efsz­­ek X. országos kongresszusa ösz­­szehívása alkalmából tett közle­ményéből.) A szocialista termelési viszonyok győzelmével alapvetően megváltozott a földműveseknek a társadalomban betöltött szerepe és a falusi élet. A szövetkezeti földművesek osztálya, amely a szocialista nagyüzemi mező­­gazdaság építésének folyamatában formálódott, a társadalom vezető ere­jével — a munkásosztállyal — való szoros szövetségben szocialista rend­szerünk szilárd politikai alapját al­kotja. A szövetkezeti földművesek, és a mezőgazdaság töhbi dolgozójának életszínvonala magas és szociális biz­tonságuk tartós. A mezőgazdaság szo­ciális-gazdasági feltételei lényegében ugyanolyanok, mint az iparé. Nincse­nek lényeges különbségek a mun­káért való javadalmazásban, a társa­dalmi fogyasztás színvonalában, a szociális biztosításban, a műveltség­ben és a további anyagi és kulturá­lis szükségletek kielégítésében. A me­zőgazdaság azon ágazatok közé tar­tozik, melyekben a fő- és középisko­lai végzettségűek legnagyobb rész­aránya dolgozik. Meghatározó mérték­ben leküzdöttük a város és a falu közötti különbségeket. Falvaink há­rom és fél évtized alatt valóban tel­jesen megváltoztak. Lényegében az egész lakásállományt felújították és korszerűsítették, nagymértékben e­­melkedett a lakáskultúra színvonala. A vidéki háztartások felszereltsége semmiben sem marad el a városia­kétól. Főleg az utóbbi tizenöt évben a kulturális, szociális, egészségügyi, iskolaügyi létesítmények, továbbá az óvodák és bölcsődék építése, s a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások fej­lesztése soha nem tapasztalt ütemet ért el. Társadalmunk jelentős eszkö­zöket fordít a falusi életkörülmé­nyek javítására. E tekintetben nagy­ra értékeljük lakosaink kezdeménye­zését, és a mezőgazdasági vállalatok­nak a Nemzeti Front választási prog­ramja toldatainak teljesítésében ki­fejtett igyekezetét, illetve hozzájáru­lását. Elmélyül a szövetkezeti földműve­sek és a többi mezőgazdasági dolgo­zók szocialista öntudata. Ezek a dol­gozók és földművesek saját tapasz­talataik alapján győződtek meg a kollektív gazdálkodás előnyeiről. Szocialista mezőgazdaságunk dolgozó­jára ma a képességeik meghatvá­­nyozására, a természet erőivel való megbirkózásra és a tudományos-mű­szaki haladás érvényesítésére irányu­ló igyekezet a jellemző. A szocialis­ta mezőgazdaság építésének 35 esz­tendeje alatt elért kétségtelen sike­reink fényes győzelmét jelentik pár­tunk politikájának. A lenini szövet­kezeti terv alkotó érvényesítésével fel­tételeink között is teljes mértékben igazolódott a kisüzemi mezőgazdasá­gi termelésről a szocialista nagyüze­mi termelésre való áttérés szüksé­gessége marxis*a-leninis*a elméleté­nek általános érvényessége. (Idézet František Pitrának, a CSKP KB titkárának, a párt Köz­ponti Bizottsága 11. ülésén el­hangzott beszédéből.) FELHÍVÁST FOGADTAK EL A tervfMtek ielesitessyel A Roľnícke noviny, a Nové slovo és a Práca szerkesztősége a műit héten az idei jelentős évfordulók alkalmá­ból a Sklabiüei Etsz-ben (martini já­rás) találkozót rendezett a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplexumban tevékenykedő, a Szocialista Munka Hőse cím és a Klement Gottwald Ál­lami Díj kitüntetettjeivel. A találko­zón többek között jelen volt Ián Ja­nik, az SZLKP KI} Elnökségének tag­ja, a KB titkára, Ián Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi minisztere, Ján Blcháé, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége Szlo­vákiai Bizottságának elnöke és Pavol Valuška, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke. Bevezető beszédében Janovic elvtárs méltatta a szocialista mezőgazdaság fejlődésének 35 éves útját. Többek között megállapította, bogy az önel­látás fokozása és a közélelmezés ja­vítása az elkövetkezendő időszakban is megköveteli a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés állandó növelését. Nagy gondot kell fordíta­ni a mezőgazdaság tartalékainak fel­tárására és kiaknázására, elsősorban a mezőgazdasági termékek minőségé­nek javítására és előállításuk haté­konyságának növelésére. A minőség­gel kapcsolatos elvárások teljes mér­tékben vonatkoznak az élelmiszer­ipari termékekre ts. A miniszter rész­letesen szólt a burgonyatermelés sza­kaszán levő tartalékok mozgósításá­nak lehetőségeiről. Janovic elvtárs beszédét vita kö­vette, amelyben a találkozó 19 részt­vevője szólalt fel. Többségük a me­zőgazdasági és az élelmiszeripari termelés különböző területein felme­rülő kérdéseket elemezte, de egy­úttal számos javaslatot tettek a mun­ka minőségének javításával, a me­zőgazdasági földterület jobb kihasz­nálásával, a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságának nö­velésével kapcsolatban. Ezt követően Janik elvtárs mondott beszédet. Jelképps — mondotta — hogy napjaink hősei azon a helyen alálkoztak. ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés hősei küzdöttek. Részleteser elemezte a hetedik ötéves tervidő szak első háröm évében elért ered ményeket. Megállapította, hogy síké rült meggyorsítani a növénytermesz iés fejlesztésének dinamikáját, jelen tős mértékben nőtt a tömegtakarmá nyok, az olajnövények és a hüvelye sek, valamint a zöldség- és gyümölcs félék termelése. Túlszárnyaljuk a: állattenyésztési termelés tervejőirány zatait, s növekszik a termelés haté konysága. Kiemelte, hogy ezen ered mények elérésében nagy szerepet ját szottak a tudományos-kutató bázis valamint a mezőgazdaságnak szolgál tatásokat nyújtó szervezetek dolgo zői Is. Rámutatott arra, hogy mennyi re fontos és tdőszeyű a mezőgazda Ságban Is a tudományos-műszaki fej lesztás eredményeinek gyors gyakor lati felhasználása. Beszédének befe iező részében meggyőződését fejezti ki, hogy a Szocialista Munka Hősi cím és a Klement Gottwaid Állam Díj kitüntetettjei a többi mezőgazda Itta ura ф Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök Prágában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetét, és megvitatta vele a csehszlovák-szov­jet együttműködés néhány kérdését. • ján janiknak, az SZLKP KB El­nöksége tagjának, a KB titkárának 60. születésnapja alkalmából a CSKP és a szocialista társadalom javára ki­fejlett sokéves áldozatkész tevékeny­ségéért a köztársasági elnök a Köz­­társasági Érdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést és Gus­táv Husáknak, a CSKP KB főtitkárá­nak, köztársaságunk elnökének üd­vözlő levelét Bratislavában Jozef Le­nárt, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára adta át a jubilánsnak. A levél nagyra ér­tékeli Ján Janik .elvtárs aktív részvé­teléi a nemzeti felszabadító harcban, valamint felelős párt- és állami tiszt­ségekben végzett sokéves hatékony munkáját. Jozef Lenárt elvtárs az SZLKP KB Elnökségének üdvözlő levelét is át­nyújtotta. ® Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök Prágában fogadta Tran Kient, a Vietnami Kom­munista Párt KB titkárát, a KB Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnö­két. A szívélyes és elvtársi légkör­ben áttekintették azt a tevékenysé­get, amelyet a két kommunista párt a szocialista társadalom építése fel­adatainak teljesítése terén fejt ki. Egyúttal megvitatták a két párt együttműködésének kérdéseit, és ki­fejezték, hogy mindkét fél érdeke a kapcsolatok sokoldalú továbbfejlesz­tés0. % Ünnepi gyűlést tartottak Prágá­ban a Klement Gottwold Múzeum megalapításának 30. évfordulója al­kalmából. A bevezetőben Jaroslav Pospíšil, a Klement Gottwald Múzeum igazgatója jellemezte a tevékenységét ennek a jelentős intézménynek, amely elválaszthatatlanul összefügg Gottwald elvtárs szellemi örökségé­nek ápolásával. A múzeum létrejötte egybekapcsolédik a CSKP IX. kong­resszusán kitűzött ígénves feladatok megvalósytásával. az új szocialista ember pártos szellemben történő ha­zafias és internacionalista nevelésé­vel. Az ünnepi gyűlésen Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára mondott beszédet. © Prágában a múlt hét végén tar­tották meg a Rokkant-szövetség IX. országos kongresszusát, amelyen a szövetség 200 ezer tagját 250 küldött képviselte. A tanácskozáson a beszá­molót Matej KrumI, a szövetségi bi­zottság központi titkára terjesztette elő. A Rokkantszövetség szövetségi bizottságának elnökévé ismét Martin Bokori választották meg. vitása az elkövetkezendő időszakban is megköveteli a mezőgazdasági és ez élelmiszeripari termelés állandó növelését. Nagy gondot kell fordíta­ni a mezőgazdaság tartalékainak fel­tárására és kiaknázására, elsősorban s mezőgazdasági termékek minőségé­nek javítására és előállításuk haté­konyságának növelésére. A minőség­gel kapcsolatos elvárások teljes mér­tékben vonatkoznak az élelmiszer- ------ ..T i,', .. , ipari termékekre is. A miniszter rész- «* "Л*iStfatL letesen szólt a burgonyatermelés sza- ^zat fe1^ztéstoek hosszé áv atfi kaszán levő tartalékok mozgósításé- Prämie “.‘ГЛ Гн ŕ пак lehetőségeiről CSKP К0*"0"1' Bizottságának 11. es nak lehetosegeiiöl. , „ az SZÍ,KP Központi Bizottságának ezt janovic elvtárs beszédét vita kö- ülésén tárgyaltak meg. vette, amelyben a találkozó 19 részt- No minden tőlünk telhetőt elkö­vevője szólalt fel. Többségük а те- ve(bnk annak érdekében, hogy valő­zőgazdasági és az élelmiszeripari ra a kitűzött célokat. Mun­termelés különböző területein felme- j5a}c{jZQSS0g0jnkben olyan intézkedé­­í'ülő kérdéseket elemezte, de egy- sekej érvényesítünk és olyan haté­­úttal számos javaslatot tettek a mun- kony versenymozgalmakat szerve­­ka minőségének javításával, а те- amelyek segítségével teljesíte­zőgazdasági földterület jobb kihaSz- ni tudjuk a jövfj évi feladatokat. A Hálásával, a növénytermesztés és az 22 d]enjdrd m°zőcazdasági üzem fel­­állattenyésztés hatékonyságának nö- hívásának szellemében igyekezetiin­­velésével kapcsolatban. két elsősorban a tervfeladalok telje-Ezt követően Janik elvtárs mondott sítésére, a tudományos-műszaki fej­beszédet. Jelképps — mondotta lesztés meggyorsítására, a termelés hogy napjaink hősei azon a helyen hatékonyságának növelésére, a mun­­alálkoztak. ahol a Szlovák Nemzeti ka minőségének javítására, a veszte- Felkelés hősei küzdöttek. Részletesen ségek csökkentésére, az energia- és elemezte a hetedik ötéves tervidö- anvagtakarékosság fokozására, vala­­szak első három évében elért ered- mint az élet- és munkakörnyezet, vé­glényeket. Megállapította, hogy sike- delmére irányítjuk, rült meggyorsítani a növénvtermesz- Felhívással fordulunk a Szocialista tés fejlesztésének dinamikáját, jelen- Munka Hőse cjm és a K,ement Gott­los mértékben nőtt a tömegtakarmá- wald Ällami Díj további kitUntetett­­nyok, az olajnövények és a hüvelye- jelhez, valamint a közélelmezést biz­­sek. valamint a zöldség- és gyümölcs- tosító munkaközösségekhez, hogy félék termelése. Túlszárnyaljuk az rajnden erejüket és igyekezetüket a állattenyésztési termelés terveloirány- hetedik ötéves terv feladatainak ma­­zatait, s növekszik a termelés haté- radéktaían teljesítésére fordítsák. ági dolgozóval együtt teljesítik izokat az igényes feladatokat, ame­­yek a CSKP KB 11. és az SZLKP KB ízt követő ülésének határozataiból tövetkeznek. Hangsúlyozta, hogy nindez megköveteli az összes trőforrás mozgósítását, a belső tar­­alékok maximális kihasználását. Végezetül a találkozó résztvevőt elhívást fogadtak el, amely többek íözött ezt tartalmazza: „E dicső helyen kegyelettel emlé­kezünk meg népeinknek a szabadsá­gért, az igazságosságért és a szebb, jékés jövőért vívott tetteiről és ál dó­saiéiról. Ebbő! az alkalomból is tisz­telettel adózunk a szovjet partizánok­nak és a dicső szovjet hadseregnek, akik negyven évvel ezelőtt meghoz­ták számunkra a szabadságot, a bé­két és segítséget nyújtottak a háború által letiport hazánk felújításához. Az utóbbi évtizedek becsületes és áldozatkész mnnká’a, az élenjáró dol­gozók alkotó és elkötelezett hozzáál­lása lehetővé tette az anyagi-műszaki bázis újjáépítését és az új társadal­mi tudat formálását. A megkezdett út helyességét legszembetűnőbben a szocialista nagviizemi mezőgazdaság és 7 fejlett feldolgozó ipar,tükrözi. Csehszlovákia Kommunista Pártja mint a társadalom vezető ereje meg­határozta és megjelölte előrehaladá­sunk irányait. Ezt a mezőgazdaság és a közélelmezési biztosító többi ágazat fejlésztésének hosszú távlatú programja is bizonyítja, amelyet a CSKP Központi Bizottságának 11. és az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő ülésén tárgyaltak meg. Mi minden tőlünk telhetőt elkö­vetünk annak érdekében, hogy való­ra váltsuk a kitűzött célokat. Mun­kaközösségeinkben olyan intézkedé­seket érvényesítünk és olyan haté­kony versenymozgalmakat szerve­zünk. amelyek segítségével teljesíte­ni tudjuk a jövő évi feladatokat. A 22 élenjáró mezőgazdasági üzem fel­hívásának szellemében igyekezetün­ket elsősorban a tervfeladalok telje­sítésére, a tudományos-műszaki fej­lesztés meggyorsítására, a termelés hatékonyságának növelésére, a mun­ka minőségének javítására, a veszte­ségek csökkentésére, az energia- és anvagtakarékosság fokozására, vala­mint az élet- és munkakörnyezet, vé­delmére irányítjuk. Felhívással fordulunk a Szocialista Munka Hőse cím és a Klement Golt­­wald Állami Díj további kitüntetett­jeihez, valamint a közélelmezési biz­tosító munkaközösségekhez, hogy minden erejüket és igyekezetüket a hetedik ötéves terv feladatainak ma­radéktalan teljesítésére fordítsák. Célunk az, hogy közös összefogás­sal meggyorsítsuk az önellátás eléré­sét, és folytassuk a népélelmezés mi­nőségének javítását. Mindennapos munkánkban határozottan síkraszál­­lunk a belső tartalékok feltárásáért és kihasználásáért, a tudományos-mű­szaki haladás legújabb vívmányai­nak gyakorlati érvényesítéséért, az élelmiszertermelés új formáinak be­vezetéséért. Ezt párt- és honpolgári kötelességünknek tartjuk.“ (db) »I IFIM* AZ EFSZ-EK IX. KONGRESSZUSÁRA „A szocialista_________________ mezőgazdaság to­vábbfejlesztése“ jelszó jegyében 1979. április 9—­ll-в között Prágá­ban került sor, melyen 1210 kül­dött, ebből 420 nő vett részt, akik az efsz-ek több mint 9П0 ezer tagját képviselték. A kongresszusra közvetlenül a CSKP Központi Bizott­ságának 1979. évi 13. ülése után ke­rült sor. Jelentőségét, a megvitatott és jóváhagyott dokumentumok fon­tosságát az a tény még fokozta, hogy Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnök­nek vezetésévé! a CSKP Központi Bi­zottságának. a szövetségi kormány­nak. a Szövetségi Gyűlésnek és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának a küldöttsége is részt vett a kongresszuson. A kongresszus a CSKP KB 1979. évi 13. ülésének határozataival összhang­ban felhívta a mezőgazdasági nagy­üzemek, a szövetkezeti tagok és a többi mezőgazdaságban dolgozók fi­gyelmét a hatodik ötéves tervidőszak utolsó két esztendeje tervfeladatai­nak teliesitésére, elsősorban a belső tartalékok hatásosabb feltárásával. A kongresszus arra kötelezte a mező­­gazdasági üzemeket, hogy teljesítsék a CSKP XV. kongresszusán kitűzött alapvető feladatot — fokozatosan ön­ellátóbbá váljanak a szemesek ter­melésében és növeljék az önellátott­­ság mértékét az élelmiszerek terme­lésében. Kiemelte a termőföldről va­ló sokoldalú gondoskodást, a föld vé­delmét és termőképességének fokozá­sát. A kongresszus rámutatott arra, hogy a növénytermesztésben fokozott figyelmet kell szentelni a gyümölcs­ös zöldségfélék termelésének növelé­talaj termővé tételére, az öntözőbe­rendezések építésére, a gyümölcs- és zöldségfélék termelésének növelésére és betakarítás utáni kezelésére, az állattenyésztésben pedig a szarvas­­marha-, főleg a tehénistállók korsze­rűsítésére és építésére kell fordíta­ni. A kongresszus megállapította, hogy tökéletesíteni kell a mezőgaz­daságnak szolgáltatásokat nyújtó szer­vezetek tevékenységét. Ugyanakkor A kongresszus teljes mértékben tá­mogatta a CSKP KB 1979. évi 13. ülé­sének a tervszerű irányítási rendszer, az irányítás módszerei és formái min­den szinten való tökéletesítését cél­zó határozatait. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden szövetkezetben fo­kozott figyelmet szenteljenek a ter­melés gazdaságosságának és haté­konyságának, az anyagi költségek in­dokolatlan növelése okai eltávolltásá-Történelmi mérföldkövek (IV.) sének és a minőség szüntelen javítá­sának. A gabonaprogram komplex megvalósítása mellett nagy súlyt kell helyezni a tömegtakarmányok terme­lésére úgy, hogy mennyiségük, ösz­­szelételük és minőségük minden me­zőgazdasági üzemben teljes mérték­ben biztosítsa az állattenyésztés szükségleteit. Az állattenyésztési termeléssel kap­csolatban a kongresszus különösen a szarvasmarha-tenyésztés intenzitásá­nak növelésére, a sertéstenyésztésben a hibridizációs program következetes megvalósításéra és az abraktakarmá­nyok ésszerű felhasználására, vala­mint az állattenyésztés tudományos irányításának elmélyítésére hívta fel a figyelmet. A kongresszus felhívta az összes efsz, társult mezőgazdasági üzem és állami gazdaság figyelmét arra, hogy hatékonyabban használják ki a ter­melő- és beruházási eszközöket. Az utóbbiakat a növénytermesztésben a felhívással fordult a tudományos-ku­tatási alap dolgozóihoz, hogy a CSKP KB 1979. évi 13. ülésének határoza­taival összhangban még aktívabban vegyenek részt a mezőgazdasági ter­melés további hatékony fejlesztése döntő fontosságú feladatainak komp­lex megoldásában. A kongresszus értékelte az élelmi­szeripari dolgozók munkáját is. Fel­hívta a feldolgozó ipar szakágait és vállalatait, valamint a kereskedelmi szervezeteket, hogy aktívabban alkal­mazzák az együttműködés és integ­ráció megfelelő formáit, az igényelt minőségű nyersanyagok teljes mérvű felvásárlását és feldolgozását, s ve­gyenek részt a közös berendezések építésében. Nagyra becsülte a gép- és vegyipar, valamint a többi nép­­gazdasági ágazat részvételét a mező­­gazdaság fejlesztésében, de egyúttal felszólította őket a mezőgazdaság szükségletei kielégítésének színvona­lasabb szavatolására. nak, a minőség javításának és a bel­­üzemi önelszámolás alapelvei elmé­lyítésének. A kongresszus arra kérte az illeté­kes minisztériumokat, hogy a fő-, kö­zép- és szakmunkásképző iskolákban a tanulókat jobban készítsék fel a tudományos ismeretek alkalmazására, a termelés szervezésének és a kor­szerű irányítási módszereknek elsa­játítására, valamint az emberekkel való foglalkozásra. A kongresszus megállapította, hogy az efsz-ek tagjai és dolgozói túlnyo­mó többségének mély és tartós a szö­vetkezetük és a társadalmi feladatok teljesítése iránti viszonya, amely fő­leg az öntudatos munkavégzésben, a tervfeladatok teljesítésében és a tár­sadalmi szükségletek kielégítésében nyilvánul meg. A kongresszus felhív­ta a figyelmet arra is, hogy a mező­­gazdasági szövetkezeti mozgalomról szőlő törvénnyel összhangban követ­kezetesen érvényesítsék a szövetke­zeti demokrácia alapetveit. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés három év­tized alatt elért színvonalának és a szocialista társadalom gondoskodásá­nak köszönhetően, gyakorlatilag nincs különbség a városi és a falusi életszínvonal között. Felhívta a szö­vetkezetek vezető dolgozóinak figyel­mét, hogy nagyobb gondot fordítsa­nak a munka- és életfeltételek to­vábbi javítását célzó komplex gon­doskodásra, valamint a fiatal dolgo­zók állandósítására. A kongresszus értékelte a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének az efsz-ek VUI. kongresszusa óta kifej­tett tevékenységét, jóváhagyta továb­bi munkájának irányát, az alapsza­bályzat módosítását, és megválasztot­ta az SZFSZ központi .szerveit. A szövetségnek feladatul adta, hogy a CSKP KB 1979. évi 13. ülésének hatá­rozataival összhangban, tevékenysé­gével járuljun hozzá a szövetkezeti földművesek kezdeményezésének fej­lesztéséhez, a haladó tapasztalatok .terjesztéséhez, a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak érvé­nyesítéséhez. a tervfeladatok komplex teljesítése és túlszárnyalása fettéte­leinek megteremtéséhez, a termelési értekezletek és a tömegpolitikai mun­ka hatékonyságának növeléséhez. Lé­nyegesen fokozza részvételét a szö­vetkezeti földművesek szakmai és po­litikai nevelésében, a szövetkezeti demokrácia elmélyítésében és a ta­gokról valé sokoldalú gondoskodás­ban. (blnj

Next

/
Oldalképek
Tartalom