Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-01 / 48. szám

1984. december 1. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Kenyeruntaz a mindennapi ÍII.) A világ gabonatermesztésének évi növekedése jelenleg 3,5 szá­zalékos. Ha figyelembe vesszük a föld népesedésének növekedését, az ezredfordulón legalább évi 5,5 százalékos növekedést kell elérni, hogy a világ lakossága elegendő élelmiszerhez jusson. De elihej: elsősorban a politikai és gazdasá­gi feltételeket kell megteremteni, olyan módszert kialakítani a nem­zetközi kereskedelemben, amely nem lesz hátrányos egyetlen or­szág számára sem. A gabonafélék világpiaci forgal­mának növekedését az is elősegí­tette, hogy az utóbbi időben azok az országok, amelyek tíz-húsz éve még alig ismerték a búzakenyeret, élelmezésük a hazai alapanyago­kon — kukorica, köles, szója, rizs — alapult, egyre több búza beho­zatalára törekednek. japánban például az utóbbi tíz évben csak­nem teljesen áttértek a rizske­nyérről a búzakenyér fogyasztá­sára. Afrikában is számos malom- és sütőipari ágazat fejlődött ki ez idő alatt. ^Ma a világ ezzel a kérdéssel foglalkozó tudósai, kutatói, szak­emberei megegyeznek abban, hogy a föld lakosságának kenyérellátása — élelmezése — csak úgy oldható meg, ha olyan gabonafajtákat, táp­anyagokat, vegyszereket, gépeket állítanak elő. amellyel növelni le­het a kenyéralapanyag mennyisé­gét. Az ötvenes évek elejétől a ke­nyér alapanyagának termelésével egyre több ország foglalkozik be­hatóan. jelenleg a világ szántóte­rületének 55 százalékát — több mint 760 millió hektárt — gabona­félékkel vetik be. Intenzív terme­lésről viszont csak a fejlett álla­mokban beszélhetünk. Míg pél­dául Hollandiában a búza átlagos hektárhozama meghaladja a 6, addig az afrikai országokban alig ért el a 0,5—0.10 tonnát. Figyelemre méltó tény az is, hogy az élen­járó gabonaexportáló országok­ban — Kanada és Ausztrália — nem érnek el túl nagy hektárhuzamo­­kat. Kanadában például a búza hektárhozama 2—2,2 tonna között ingadozik. Azt, hogy évente mégis annyi gabona eladására képesek, elsősorban az teszi lehetővé, hogy óriási területen termelhetnek, s e területhez mérten alacsony a la­kosság száma. Kanadában két és félszer több szántóterület jut egy lakosra, mint példái a Szovjet­unióban-A világon a legnagyobb terüle­ten — összesen 130 millió hektá­ron — a Szovjetunió termel gabo­naféléket. E hatalmas ország né­hány részén a gabonafélék terme­lése még problémákkal jár. Az említett terület kétharmadán u­­gyanis nagyon kevés a csapadék, gyakori az aszály. Ezzel magya­rázható. hogy amíg Kazahsztánban jó termésnek tartják a 1.2 tonnás hektárhozamokat, ugyannakor Ku­­bányban а В tonnával sem elége­dettek. A KGST-tagországok — elsősor­ban a Szovjetunió jóvoltából — a világ gabonatermésének 20 száza­lékát produkálják. Ez figyelemre méltó eredmény, főleg ha azt is, tudomásul vesszük, hogy a világ lakosságának mindössze 10 száza­léka él ezekben az országokban. A vetésterület felén-— 70 millió hektáron — búza terem. Ezt az árpa, a rozs és a zab követi. A KGST-tagországok éghajlati viszo­nyai csak 10 millió hektár kuko­rica termelését teszik lehetővé. A szocialista országok között a gabonafélék termelésében nagyon jó eredményeket érnek el Magyar­­országon, de Csehszlovákia, Bul­gária és az NDK mezőgazdasága is méltóképpen hozzájárul a KGST kenyérgabona-hehozatalántk csök­kentéséhez. Mindezek ellenére a­­zonban még mindig jelentős meny­­nyiségű gabonafélét importálnak a szocialista országok. A szakem­berek véleménye megegyezik ab­ban, hogy a KGST tagországaiban önellátásról csak akkor lehet be­szélni, ha mindén országban kiter­melik az 1 lakosra juió^LOOO kg-ot. jelenleg a KGST-tagországokban egy lakosra 730 kg gabona jut. Összehasonlításként és az önellá­tás meghatározásaként megjegy­zem, hogy az egy lakosra jutó gabonatermelés és a Szovjetunió­ban 832, az USA-ban 1164, Kana­dában pedig 1654 kilogramm, az Eurójrai Gazdasági Közösség or­szágaiban 346. a fejlődő országok­ban összesen 189, ebből Argentí­nában 1035 kilogramm. A világ összgabona-termeléséből 1 lakosra 333 kg jut. Mindebből láthatjuk, hogy a KGST-tagországok a világátlag kétszeresénél is többet termelnek egy lakosra számítva, a fejlett ga­bonatermelő országokban előállí­tott mennyiség pedig jóval meg­haladja az ország önellátásához szükséges átlagmennyiséget. Mind­ebből viszont az is világosan ki­tűnik, hogy a világ gabonafélék­ből való ellátásáért — ha egy la­kosra meghagyjuk az 1000 kg-ot, még nagyon sokat kell tenni! A kenyerünk, az a mindennapi, saját termelésű. vagy importált búzából, de megvan. Fontos, hogy nem hiányzik, sőt válogathatunk is benne. Hiszen csupán Szlová­kiában jelenleg 20 fajta kenyeret sütnek, ennek a fele fehér kenyér. Növekszik az -egy főre jutó, pék­­sUtemény-fogyasztás is: amig 1970- ben 10,2 kg volt, ma már több mint 23 kg évente. Hazánk mező­­gazdasági dolgozói célul tűzték ki a gabonafélékből való önellá­tást. s amint azt az eredmények mutatják, ez a cél elérhető. A kenyér azonban ennek ellené­re az eddiginél nagyobb megbe­csülést érdeme). Minden kidobott kenyérdarabka mögött látnunk kell az éhezők százezeréit, azo­kat. akiknek nincs módjukban még a legkisebb adaghoz sem hoz­zájutni. Mert az éhséget a vilá­gon csak úgy lehet megszüntetni, ha minden ország minden család­jának asztalán ott lesz a minden­napi kenyér. H. ZSEBIK SAROLTA ЧШГ+ШГЛ»ТЖЛШЛ Lehet, az ürügyről majd később gondoskodunk?! D. Agajev rajza A kongresszuson mondott előadói beszédében Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára beveze­tőül emlékeztetett rá, hogy az ország nemrég ünnepelte a fasiszta uralom alóli felszabadulásának 40. évfordu­lóját. Mint' mondotta, az elmúlt négy évtized mélyreható gazdasági, társa­dalmi és kulturális fejlődés időszaka volt, melynek eredményeként Romá­nia gyengén fejlett mezőgazdasági országból ipari agrárállammá válto­zott. A jelenlegi ötéves terv eredmé­nyei értékelve Ceausescu hangsú­lyozta, hogy főbb vonalakban sikerült elérni az 1982-es pártkonferencia ál­tal módosított célokat . Az 1982— 1985-ös időszakban az ipari termelés évi átlagban 6 százalékkal fog nőni. jelentős sikereket ért el a mezőgaz­daság is, az egy főre jutó gabonater­més az idén meghaladta az egy ton­nát. Javultak az ipar minőségi muta­tói. Lényegesen emelkedett a terme­lékenység. A külkereskedelem ered­ményéről szólva a beszámoló hang­súlyozta, hogy Románia gazdasági fejlődésében kiemelkedő szerepet ját­szanak a KGST-országokboz fűződő kapcsolatok. Románia részt vesz a KGST kooperációs programjainak vég­rehajtásában, valamint a szervezet munkájának tökéletesítését célzó ter­vek megvalósításában. Ceausescu meg­állapította, hogy az ötéves tervidő­szakban Románia nemzeti jövedelme 25, a belső áruforgalom pedig 7 szá­zalékkal emelkedik. A következő, 1985-től 1990-ig tartó tervidőszak cél­jait jellemezve kijelentette, hogy e periódus fő feladata a teljes szocia­lista társadalom továbbépítése, a kommunista társadalom felé való to­vábblépés anyagi-műszaki bázisának erősítése. A hangsúly az elkövetkező években az intenzív fejlődésen, a mi­nőségi mutatók javításán, a népgaz­daság még meglevő ellentmondásai­nak felszámolásán lesz. A beszámoló szerint 1985-től 1990-ig az áruterme­lés 34—35 százalékkal emelkedik. Azt tervezik, hogy 1990-re a román ter­mékek 95 százaléka minőségileg meg­felel a nemzetközi normáknak. A tervidőszakban a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemből 30 százalékos lesz. Az ország külgazdasági kapcso­latainak jövőjéről szólva a beszámoló leszögezi, hogy Románia a továbbiak­ban bővíteni kívánja az együttműkö­dést, árucseréjét és termelési koope­rációját a szocialista országokkal. A kölcsönös együttműködés elvéből kiindulva szélesíteni akarja kapcso­latait a fejlődő világgal és a fejlett tőkés országokkal Is. Románia, mint a főtitkár mondotta, aktívan kiveszi részét a nemzetközi munkamegosztás­ból. A beszámoló a továbbiakban az ezredfordulóig szóló távlati fejlesz­tési terv főbb irányelveit ismertette! Románia 2000-ig sokoldalúan fejlett ipari agrárország lesz. Ennek jegyé­ben tizenöt év alatt az ipari terme­lés csaknem 2,5-szeresére nő. a mező­­gazdasági termelés pedig megkétsze­reződik. A főtitkár kijelentette, a vezetésben és a tervezésben szükség­szerűnek tartják az állami szervek szerepének erősítését. A közeljövőben még határozottabban fog érvényesülni A Román KP XIII. kongresszusáról a demokratikus centralizmus talaján állva az egységes Irányítás. A pártszervezetek munkájával kap­csolatban kiemelte a munkastílus és a módszerek tökéletesítésének, a pár­ton belüli demokrácia erősítésének jelentőségét. A beszámoló felhívta a figyelmet arra, milyen veszélyt jelent a nacio­nalizmus ás a sovinizmus a szocialista társadalom építésében és a nemzet­közi kapcsolatokban. Aláhúzta, hogy az RKP továbbra is harcolni fog az ilyen jelenségek ellen. Ceausescu ki­jelentette: Románia valamennyi ál­lampolgárának nemzetiségétől és nyelvétől függetlenül egyenlő jogai vannak a kommunista nevelésben, a szocialista hazafiság szorosan össze­forrott az internacionalista szolidari­tás elvével, a szociális haladásért ví­vott nemzetközi harccal. A beszámoló külpolitikai része le­szögezte, Románia a béke és a biz­tonság megóvására, a nemzetközi együttműködés megerősítésére törek­szik. Megállapította, hogy az utóbbi években az imperialista erők politi­kájának következtében különösen ki­éleződött a nemzetközi légkör. Foly­tatódik a fegyverkezési hajsza, egyre nagyobb mennyiségű tömegpusztító fegyvert halmoznak fel, növekszik a háborús veszély. Ebben a helyzetben kiemelkedően fontos feladat a haladó és antiimperialista erők összefogása egy esetleges atomkatasztrófa meg­akadályozásában. A békének és az együttműködési politikának nincs al­ternatívája. Az Európában kialakult feszült helyzet kiéleződésének oka az amerikai közép-hatótávolságú ra­kéták tavaly ősszel megkezdett nyu­gat-európai telepítése, amelyre a Szovjetunió és a Varsói Szerződés egyes országai kénytelenek voltak megfelelő válaszlépéseket tenni. Ceausescu külön szólt a balkáni or­szágok együttműködésének erősítésé­re tett kezdeményezésről és arról a törekvésről, hogy nyilvánítsák atom­fegyvermentes övezetté ezt a térséget. A főtitkár méltatta a Varsói Szerző­dés országainak, köztük elsősorban a Szovjetuniónak a feszültségek enyhí­tésére tett, a leszerelést célzó javas­latait. Külön kiemelte Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának kezdeményezé­seit a párbeszéd folytatására. Alá­húzta, hogy különös veszélyt jelente­nek a békére az amerikai kormány­nak a világűr militarizálását célzó törekvései. A beszámoló kitért arra, hogy jövőre lejár a Varsói Szerződés érvénye. Minthogy azonban a két ka­tonai tömb a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatása a jelen­legi nemzetközi légkörben nem lát­szik reálisnak, Románia a béke vé­delmében támogatni fogja a Varsói Szerződés újabb periódusra történő meghosszabbítását. A nemzetközi gazdasági helyzetet elemezve a beszámoló síkraszáll egy új, igazságosabb gazdasági világrend megteremtéséért, a fejlődő országok érdekeinek jobb érvényesítéséért. El­ítélte a fejlett tőkés országok expan­­zionista gazdasági törekvéseit, azok negatív hatását. Románia külkapcso­­latainak kortkrét vonatkozásaira át« térve a beszámoló leszögezte: Romá­nia tovább kívánja erősíteni kapcsola­tait a szocialista országokkal, köztök is a szomszédos országokkal. Külön­leges jelentőséget tulajdonít a Szov­jetunióhoz fűződő viszonynak. A párt­közi kapcsolatokról szólva Ceausescu hangsúlyozta a kommunista és mun­káspártok közötti egység és szolida­ritás erősítésének Szükségességét. Létfontosságúnak nevezte a haladó mozgalmak összefogását a béke és a biztonság megvédéséért, a nemzetközi haladásért folytatott harcban. Pártunkat a román testvérpárt kong­resszusán a Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságá­nak első titkára vezette küldöttség képviselte, aki átnyújtotta pártunk Központi Bizottságának az RKP XIII. kongresszusához intézett üdvözletét, mely megállapítja, hogy a román nép a kommunista párt vezetésével a szo­cialista állam fennállásának negyven éve alatt jelentős sikereket ért el. Románia a munkások, parasztok és értelmiségiek szorgalmas munkájának eredményeképpen a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt­működve iparilag és mezőgazdasági­lag fejlett szoicalista országgá válto­zott. A csehszlovákiai kommunisták és dolgozó nép nevében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek az RKP ХШ. kongresszusa küldötteinek és önök révén Románia kommunistáinak és népének, kongresszusuk eredmé­nyes tanácskozását kívánjuk, állapít­ja meg a levél. Örömmel közöljük önökkel, hogy Csehszlovákia dolgo­zói következetesen teljesítik a CSKP XVI. kongressszusán kitűzött igényes feladatokat. Újabb munkasikerekkel méltóképpen ünnepli a nemzeti fel­szabadító harc kiteljedésének, a bős szovjet hadsereg általi felszabadítá­sának negyvenedik évfordulóját. Ez alkalommal újra megemlékezünk a szovjet népnek a második világhábo­rúban játszott döntő szerepéről, me­lyet teljesítve mérhetetlen áldozato­kat hozott a német fasizmuson és a japán militarizmuson aratott győze­lem kivívásáért és a leigázott európai népek felszabadulásáért. Nicolae Ceausescu fogadta Jozef Lenárt elvtársat, a CSKP Központi Bi­zottsága küldöttségének vezetőjét és szívélyesen elbeszélgetett vele a két pártot érintő kérdésekről. A kongresszus utolsó napján meg­választották a párt vezető és ellen­őrző szerveit. A háromezer küldött ismét Nicoale Ceausescut választotta a párt főtitkárává. Az esti órákban megtartották a kongresszus záróülé­­sét, amelyen az újra megválasztott főtitkár összegezte a kongresszusi ta­nácskozás eredményeit, s a küldöttek jóváhagyták a kongresszus határoza­tát. Biztató Az SZKP KB Politikai Bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette a Szov­jetunió jövő évi népgazdasági tervé­nek fő irányait, amelyekről Konsztan­tyin Csernyenko, a KB főtitkára mon­dott beszédet a testület ülésén. A fő­titkár felhívta a figyelmei, hogy a jövő évi terv és költségvefés összeállí­tásánál nemcsak az eddigi gazdasági fejlődés eredményeit, hanem annak hiányosságait is számításba kellett venni. Ma már megállapítható, hogy a Szovjetunió gazdasága dinamiku­sabb fejlődésnek indult. Az utóbbi két évben kedvező változások történ­tek a népgazdaság valamennyi ágaza­tának tevékenységében. 1983—1984-ben a termelés növeke­­sének éves átlaga másfélszerese lesz az ötéves terv első két évében elért átlagnak. Reménytkeltő változások mennek végbe a mezőgazdaságban is, s javultak a vasúti szállítások. Cser­távlatok nyenko rámutatott: A legfontosabb eredmény az, hogy az említett válto­zások kedvezően hatottak a szovjet emberek életszínvonalának alakulásá­ra. meggyorsították a reáljövedelmek növekedésének ütemét. A terv szociá­lis előirányzatairól szólva Csernyen­ko hangsúlyozta, hogy a mutatók többségét tekintve 1985 végére sikerül elérni az ötéves tervre előirányzott eredményeket. 1985-ben a szovjet em­berek reáljövedelme 3,3 százalékkal nő, s ez lényegesen nagyobb ütem, mint az előző négy év átlagos évi nö­vekedést üteme. Több foglalkozási kategóriában hajtanak végre fizetés­­emelést, növelik a Nagy Honvédő Há­ború részvevői számára biztosított jut­tatások értékét és megkezdik a mun­kások, alkalmazottak ég szövetkezeti parasztok nyugdíjának uövelését. A jövő évi terv a Szovjetunió külgaz­dasági kapcsolatainak továbbfejlesz­lesztésével is számol minden terüle­ten. Különösen intenziven fejlődnek majd a KGST-országokkal fenntartott kapcsolatok. Ezek tervezése során szovjet részről maradéktalanul figye­lembe vették a KGST-országok idei júniusi moszkvai felső szintű gazda­sági értekezletén hozott döntéseket, amelyek végrehajtását nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdésnek is tekintik. A terv kellő mértékben számol á­­zokkal a szükségletekkel is. amelyek a Szovjetunió védelmi képessége erő­sítésének igényéből fakadnak. Cser­nyenko végül általános gazdaság-fej­lesztési kérdésekről szólva hangoz­tatta, hogy országszerte ésszerűbb gazdálkodásra, az erőforrásokkal va­ló fokozottabb takarékoskodásra kell törekedni. Csernyenko beszámolója és az azt követő vita alapján a KB Politikai Bizottsága elfogadta a Szovjetunió jö­vő évi népgazdaságfejlesztési tervé­nek javaslatát és költségvetésének tervezetét. Márciusban pártkongresszus Magyarországon A Magyar Szocialista 'Munkáspárt Központi Bizottsá­ga november 15-én tartott ülésén úgy határozott, hogy 1985. március 25-re összehívja a párt XIII. kongresz­­szusát. A Központi Bizottság az alábbi napirendi javas­latot terjeszti a kongresszus elé: 1. Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtáséról, a párt feladatairól. 2. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelen­tése. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjainak megválasztása. A KB megtárgyalta és elfogadta a kongresszusi Irány­elvek tervezetét és ügy határozott, hogy a vita alap­ján véglegesített dokumentumot december elején nyil­vánosságra hozza. Az irányelveket a kommunisták tag­gyűléseken, küldöttértekezleteken és pártértekezleteken vitassák meg, a párton kívüliek véleményét is kérjék ki és tegyék meg észrevételeiket. A Központi Bizottság megvizsgálta a párt szervezeti szabályzatát és a pártszervektől beérkezett idevonat­kozó javaslatokat. Eddig a szervezeti szabályzat alapve­tő módosításának és általános megvitatásának igénye nem vetődött fel. A párt tagjai az irányelvek vitája során a szervezeti szabályzatot érintő észrevételeiket, ja­vaslataikat is megtehetik. A KB e javaslatokat áttekinti és az indokolt módosításokat a kongresszus elé ter­jeszti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom