Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-03 / 44. szám
1984. november 3, SZABAD FÖLDMŰVES 3 A szovjet-amerikai kapcsolatokról Ä The Washington Post moszkvai tudósítói irodájának vezetője kéréssel fordult Konsztantyin Csernyenkóhoz, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárához, válaszoljon a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő olyan kérdésekre, amelyek nemcsak lapjának olvasóit, hanem világszerte emberek millióit foglalkoztatják. • Reagan elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok kész a Szovjetunióval felújítani a párbeszédet számos tárgykörben, így a fegyverzetellenőrzésről is. Hogyan ítéli meg a Szovjetunió a Reagan elnök által kinyilvánított tárgyalási készséget — hangzott az első kérdés. — Már korábban is elhangzottak kijelentések az amerikai kormányzat tárgyalási készségéről — kezdte válaszát Csernyenko. — Azokat azonban egyetlen alkalommal sem kísérték olyan tények, amelyek azt mutatták volna, hogy tényleges igény volna Igazságos és kölcsönösen elfogadható alapon való megállapodásra kapcsolataink akárcsak egyetlen kérdésében, mindenekelőtt a fegyverzetkorlátozás területén és a háborús veszély csökkentésében. Az általunk előterjesztett konkrét javaslatok minden alkalommal válasz nélkül maradtak. Így volt ez például márciusban, amikor a másik félnek több javaslatot tettünk. Megállapodás elérése akárcsak néhányukban is reális előrehaladást jelentett volna mind a szovjet—amerikai kapcsolatokban* mind a nemzetközi helyzet egészében. A javaslatainkra adandó válaszok elől azonban a másik fél egyszerűen kitért. így volt ez júniusban Is, amikor indítványoztuk, hogy kössünk megállapodást a világűr militarizálásának megelőzésére. Akkor válaszoltak ugyan, de hogyan. Megkísérelték megváltoztatni a tárgyalások tárgykörét; azt javasolták, hogy a nukleáris fegyverekre vonatkozó kérdéseket vitassunk meg, tehát olyanokat, amelyekről korábban Genfben folytattunk tárgyalásokat, ám e tárgyalásokat az Egyesült Államok szétrobbantotta. Washington nemcsak kitért az elől. hogy elhárítsa az új amerikai rakéták nyugat-európai elhelyezésével emelt akadályokat, hanem még folytatja is rakétáinak telepítését. Mi a helyzet a világűrrel? Ä fegyverkezési versenynek a világűrből való kirekesztése helyett azt javasolták nekünk, hogy egy ilyen verseny szabályait dolgozzuk ki. Ez azonban lényegében magának az űrfegyverkezést versenynek törvényesítését jelentené. Érthető módon mi ebbe nem egyezhetünk bele. A mi célunk a világűr tényleges békéjének biztosítása. Állhatatosan törekedni fogunk e cél elérésére. Nos, ezek a tények. Most pedig Reagan elnök önök által emlegetett nyilatkozatáról szólnék. Ha az elnök által kinyilvánított készség a tárgyalásokra nem egyszerűen taktikai lépés, akkor kijelentem, hogy a Szovjetunión egyáltalán nem múlik a dolog. A komoly és érdemi tárgyalásokra mindig is készen voltunk, s ezt nemegyszer ki is nyilvánítottuk. Készek vagyunk tárgyalásokat kezdeni azzal a céllal, hogy szerződést dolgozzunk ki és kössünk a világűr milítarlzálásának megakadályozására. Ez magába foglalná a műholdelhárító rendszerről való teljes lemondást és azt, hogy a tárgyalások napjától kezdve kölcsönös moratórium lépjen életbe az űrfegyverkísérletekre és az űrfegyverek rendszerbe állítására. Így fogalmazzuk meg javaslatainkat már elejétől kezdve. A válasz Washingtonra vár. Továbbra is érvényes az a szovjet javaslat, hogy az atomhatalmak fagyasszák be valamennyi- atomfegyverüket mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. A megállapodás ebben az értelemben azt jelentené, hogy kölcsönösen megszüntetnénk a nukleáris fegyvertár valamennyi összetevőjének felhalmozását, beleértve a hordozóeszközöket és az atomtölteteket. Ezzel megállítanánk a nukleáris fegyverkezési versenyt. Mindez pedig döntő módon megkönnyítené a további megállapodásokat ezen fegyverek csökkentéséről egészen majdani teljes megsemmisítésükig. Változatlanul a Fehér Ház asztalán fekszik még egy további hivatalos javaslatunk arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjék meg elsőként atomfegyverzetük befagyasztásáról, ezzel mutatva példát más atomhatalmaknak. Reális lehetőség van az atomfegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának befejezésére. Ha nem lesznek ilyen kísérletek, ez azt jelenti, hogy nem fogják tökéletesíteni ezeket a fegyvereket, és akkor a nukleáris fegyverkezési verseny fékeződik. Az Egyesült Államok itt is tettekkel bizonyíthatja, hogy őszinték a nukleáris fegyverkezés megfékezéséről tett kijelentései. Bizonyíthatja akár azzal is, hogy ratifikálja a föld alatti atomrobbantásokról szóló szovjet—amerikai megállapodásokat. Ezeket már 1974-ben és 1976-ban aláírták. Az Egyesült Államok éppen a ratifikálással bizonyíthat, nem pedig azzal, hogy — mint az amerikai fél javasolja — pártatlan megfigyelőket hívjanak meg a robbantások ellenőrzésére. Vannak más lényeges kérdések is, amelyeket — feltételezem az elnök' jól ismer. Mindezek megoldást és érdemi erőfeszítéseket követelnek. Csupán szólamok maradnak a gyakorlati tettekkel alá nem támasztott kijelentések a tárgyalási készségről. Feltételezem, hogy az általam mondottak választ adnak az ön kérdésére. # Széles körben elterjedt vélemény szerint nemrégiben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulására való előrelépés jelei mutatkoztak. Mi a véleménye arról és milyen távlatokat lát ön e kapcsolatok számára az elkövetkező időszakban? Sajnos, egyelőre nincs alapja an« nak, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban pozitív előrelépésről, mint tényről beszéljünk. Lehetséges-e az előrelépés? Erre egyértelműen azt válaszolom, hogy igen, lehetséges. Az általam említett problémák megoldása elősegítené ezt. Meggyőződésem, hogy a szovjetamerikai kapcsolatok építő szellemű fejlesztésének nincs ésszerű alternatívája. Mi természetesen nem hunyunk szemet afelett, hogy társadalmi rendszerünk, világnézetünk különböző. De ha állandóan e két ország által viselt felelősségre gondolunk, ha a békét és nem a háborút célzó politikát akarunk folytatni, akkor ezek a különbségek nemcsak, hogy nem akadályozzák, hanem ellenkezőleg, szükségessé teszik a kölcsönös megértés kialakítását. Már szóltam róla, és szeretném ismételten hangsúlyozni: mi jő viszonyt akarunk az Egyesült Államokkal, és a tapasztalat azt bizonyítja hogy ezek a kapcsolatok lehetnek jók. Ehhez feltétlenül szükséges mindkét fél kölcsönös akarata, hogy a kapcsolatok egyenjogú, kölcsönösen előnyös és a béke ügyét szolgáló alapokra épüljenek — válaszolta Konsztantyin Csernyenko. 1 ,i ———---— ГТТП .............—hím ГГГПГГЩЩ' A múlt héten Moszkvában ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Konsztantyin Csernyenko főtitkár beszéde után áttekintették az országos élelmiszeralap folyamatos növelését célzó öntözéses gazdálkodás és az öntözött földekhasznosításának hosszú távú programját, melyről klyikolaj T y i h on o v, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke tartott beszámolót. Nagyszabású program a szovjet mezőgazdaság fejlesztésére Konsztantyin Csernyenko beszédéből A Központi Bizottság ülésén mondott beszédében Konsztantyin Csernyenko bejelentette, hogy a Szovjetunióban újabb széles körű intézkedéseket kívánnak foganatosítani a mezőgazdasági termelés fokozottabb belterjessé tételére és egy átfogó talajjavítási program megvalósítására. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy a központi bizottság két évvel ezelőtt hagyta jóvá a Szovjetunió élelmiszerprogramját, és ma már kimutatható, hogy az azóta eltelt időszak számottevő eredményeket hozott. 1983-ban a Szovjetunió történelmének eddigi legnagyobb mezőgazdasági termelését érte el. A mezőgazdasági dolgozók a mostani kedvezőtlen időjárási körülmények között is arra törekszenek, hogy az idei eredmény ne legyen rosszabb a tavalyinál. Az már ma is bizonyos, hogy 1983 és 1984 összesített mezőgazdasági termelése nagyobb lesz, mint a jelenlegi ötéves terv első két évében volt. A mezőgazdaság számára azonban továbbra is kulcsfontosságú probléma a gabonatermelés állandó növelése. Ugyancsak kiemelkedően fontos, hogy az állattenyésztésben tapasztalható kedvező irányokat sikerüljön tovább folytatni s meginduljon az ágazat tartós, gyors ütemű fejlődése. A feladatot a mezőgazdasági termelés belterjessé tételével és a nagyüzemi módszerekre való átálláséval leltet teljesíteni. A továb« biakban Konsztantyin Csernyenko szólt arról, hogy a szovjet mezőgazdaság dolgozóinak a kétségtelen eeredmények ellenére sincs okuk az önelégültségre, mivel a mezőgazdasági termelés még mindig elmarad a szükségletektől. Ez nyugtalanítja az SZKP Központi Bizottságát is. Üj, az eddiginél hatékonyabb módszerekre van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdaság a népgazdaság magasan fejlett ágává váljon. Az SZKP Központi Bizottsága ezért tartja szükségesnek egy széles körű talajjavítási program megvalósítását. Ogy tekinti ezt, mint a mezőgazdasági termelés további növelésének egyik döntő tényezőjét. A Szovjetunióban viszonylag rövid idő alatt a másfélszeresére kell növelni az öntözött és lecsapolt mezőgazdasági területek nagyságát. Ezzel lehetővé válik az ilyen területekről származó termés megduplázása. Mindez végeredményben azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés csaknem fele mentesül az időjárás hatásaitól. Létre kell hozni több, nagyüzemi termelést folytató és garantált terméseredményt nyújtó mezőgazdasági területet is. Ehhez fel kell használni a legkorszerűbb automata gépeket. Korábban a Szovjetunió még csak nem is gondolhatott ilyen jellegű feladatok megoldására. Ma viszont megvannak rá a lehetőségei, biszen a szovjet gépgyártás áttér a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek és berendezések gyártására — mutatott rá Konsztantyin Csernyenko. A továbbiakban arról szólt, hogy a beszédében is felvázolt nagyarányú talajjavítási programot elsősorban az ország déli területein valósítják meg, ahol megfelelő termőföldek állnak rendelkezésre, kedvező az éghajlat és az időjárás, adott a szükséges munkaerő s mindez lehetővé teszi, hogy rövid időn belül a maximális eredményt érjék el. Ezzel párhuzamosan természetesen folytatják a talajjavítást munkálatokat a Szovjetunió európai részének északi és észak-nyugati vizenyős területein is. Beszédében a pártfőtitkár más kér« désekre is kitért. Emlékeztetett rá, hogy az SZKP soron következő XXVII. kongresszusa a gyakorlati előkészítés időszakába lépett. A Politikai Bizottság különösen nagy figyelmet szentel jelenleg az újjászerkesztett pártprogram előkészítésének. Most dolgozzák ki az SZKP szervezeti szabályzatában végrehajtandó esetleges változtatásokra vonatkozó javaslatokat Is. A’ szervezeti szabályzatnak és az újjá' szerkesztett pártprogramnak egyaránt tükröznie kell a párt belső szerve« zeti életével, munkastílusával, mődsze* reivel szemben támasztott, az SZKP politikai irányvonalából fakadó ma« gas követelményeket. A kongresszusra való felkészülés időszakéban ki« dolgozzák az 1988—1990-es időszakra vonatkozó, valamint a távlati társadalmi-gazdasági tervoket is. Végezetül Csernyenko elvtárs megállapította, hogy a szovjet gazdaság Idei ered« ményei nem lesznek rosszak, javul« nak a minőségi mutatók, emelkedik a szovjet emberek életszínvonala. U- gyanakkor még több üzem, gazdaság, a népgazdaság sok ágazata lehetőségeinél kevesebbet teljesít. Mindent meg kell tenni azért, hogy 1985, az ötéves terv zárőévének végéig, ezek a gazdaságok behozzák- lemaradásuk kát. Nyikolaj Tyihonov beszámolójából Tyihonov elvtárs beszámolót tartott az öntözéses gazdálkodás hoszsú távú programjáról. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió agrárpolitikája a párt gazdaságpolitikájának legfontosabb alkotóeleme. A jelenlegi agrárpolitika alapjait az SZKP 1965 tavaszán rakta le, s- azóta a koilektivizált mezőgazdaságban a termelési alapok négy és félszeresére nőttek. A mezőgazdaság energiaellátottsága 3,6-szeresére emelkedett, maga a mezőgazdaság közel négyszer annyi műtrágyát kap, mint 1965-ben. Jelentős javulás következett be a mezőgazdasági dolgozók életkörülményeiben. Azok az intézkedések, amelyeket a mezőgazdasági munkaerő növelése érdekében tett, lehetővé tették a mezőgazdaság éves átlagtermelésének jelentős fokozását. Ugyanakkor azonban a növekedés üteme ma még nem felel meg a szükségletek növekedésének — mondotta Tyihonov, és utalt arra: a termelés jó része aszályos, illetve túlságosan csapadékos övezetekben folyik. A párt és a kormány vezetése a helyzet elemzését követően nélkülözhetetlennek minősítette a talajjavítás további fejlesztésében a kiegészítő, nagyarányú intézkedések végrehajtását. Az elmúlt években hatalmas, a talajjavítás céljait szolgáló beruházásokat hajtottak végre. Egyebek között 118 víztározó épült, s rekonstruáltak, felépítettek illetve átadtak számos csatornát. Az őntözöcsatornák teljes hosszúsága ma 700 ezer kilométerre terjed ki, az öntözött, illetve lecsaptolt földek területe az elmúlt közel húsz esztendőben 17 millióról 33 millió hektárra növekedett. Éppen ezeken a földeken takarítják be a mezőgazdasági termelés 33 százalékát. Tyihonov részletesen szólt a hosszú távú talajjavítási program megvalósításához megoldandó problémákról. Ez a program, mint ismeretes, előírja, hogy 2000-ig 30—32 millió hektárra kell növelni az öntözött földek mennyiségét. A lecsapolt területeknek pedig az ezredfordulóra 19—21 millió hektárt kell kitenniük. Ezen belül első szakaszként be kell fejezni aí északi folyók és tavak vizének a Volga vízgyűjtő medencéjébe való, s né« hány szibériai folyó vizének az Ural, Nyugat-Szibéria, Közép-Azsia és Ka« zahsztán területeire történő átirányí« tását. Ez lehetővé teszi majd az érin« tett térségekre jellemző vízhiány problémájának megoldását. Tyihonov hangsúlyozta, hogy a program milliók erőfeszítését követeli meg. A talajjavítás hatékonysága növelésének, a munkatermelékenység javításának, a víz és a talaj mind racionálisabb hasznosításának a legfontosabb tényezője a tudományos-műszaki fej« lesztés meggyorsítása, a kedvezd tapasztalatok minél gyorsabb elterjesztése. A miniszterelnök emlékeztetett rá, bogy az SZKP hatalmas tapasztalatokat halmozott fel a gazdasági programok megvalósításában, s e tapasztalatok alapján Indul az ország egy újabb nagy program, a legnagyobb értéket jelentő föld termőképességének növelése felé — hangoz« tatta Tyihonov. Az SZKP KB határozatából Ä hadiipari komplexum csapata (D. Agajev rajzaj 'A' napirendi kérdésről határozatot fogadtak el, mely emlékeztet rá, hogy ez SZKP agrárpolitikájában megkülönböztetett figyelmet szentel az egyenletes, magas szintű mezőgazdasági termelés biztosításának s e cél elérése szempontjából igen fontos eszköznek tekinti a talajjavítást. 1966 óta a talajjavitásnak alávetett területek ndgysága a Szovjetunióban 17 millió hektárról 33 millió hektárra nőtt. Erről a területről származik jelenleg a növénytermesztés termékeinek egyharmada. A határozat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtott intézkedések még mindig nem biztosítják a földművelés és az állattenyésztés egyenletesen magas fejlődési ütemét. A mezőgazdaságnak még mindig számottevő károdat okoznak az utóbbi időben különösen gyakorivá vált szárazságok. Ennek következtében jelentősen ingadozik a mezőgazdasági termelés mennyisége és ez feszültségeket okoz a lakosság ellátásában. Kihat az egész gazdaság helyzetére. A talajjavítási munkák — jelenlegi fejlettségi szintjük mellett — nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni az ország számos területén tapasztalható kedvezőtlen időjárás következményeit. Haladéktalan intézkedéseket kell tenni a vízgazdálkodási építkezések további tökéletesítésére és az ezzel kapcsolatos munkálatok minőségének javítására. A vízgazdálkodási és talajjavitási minisztérium, a mezőgazdasági minisztérium, a zöldség- és gyümölcstermesztés! minisztérium, továbbá számos agráripari egyesülés lassan, kellő egyeztetés és megfelelő határozottság nélkül oldja meg az öntözéses gazdálkodás további fejlesztésének sok alapvető kérdését, s megelégszik csupán a mennyiségi mutatókkal. Ezért olyan új nagyszabású intézkedésekre van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy egyenletesebbé váljon a mezőgazdasági termelés, szakadatlanul növekedjék a gabonafélék, a takarmány- és más növények, valamint az állati termékek hozama. Ennek érdekében a Központi Bizottság jóváhagyta a talajjavításra és a feljavított talajú területek jobb kihasználására vonatkozó hosszú távú, 2000-ig szóló, az ülésen Nyikolaj Tyihonov által ismertetett programot. Ez többek között előirányozza az öntözéses földművelés gyors ütemű fejlesztését az Észak-Kaukázusban, a Volga alsó folyása mentén, Ukrajná« ban és Moldáviában azzal a céllal, hogy kialakuljon egy hatalmas, ga« rantált terméshozamot biztosító terű« let. A program értelmében tovább folytatják az öntözőrendszerek építését Kazahsztánban, a közép-ázsiai és a Kaukázusnn-túli köztársaságokban. Átfogó talajjavitási munkálatokat végeznek az Oroszországi Föderáció nem feketeföldű területein, Szibériá« ban, a Távol-Keleten, Ukrajna, Belo« russzia és a balti köztársaságok erdő« vidékein. A határozat a mezőgazda« sági termelés növelése érdekében elő« irányoz több széles körű kemizálási intézkedést is. Felhívja a figyelmet a mezőgazdasági célú beruházások ha« tékonyabb megvalósítására, a kivitelelezési határidők számottevő csökkentésére. Nagy hangsúlyt helyez az élelmiszertermelés növelését szolgáló tudományos kutatások hatékonyabbá tételére, a mezőgazdaság gépellátott* ságúnak javítására.
