Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-14 / 28. szám
4 3# Apróbojtorján hőmérséklet nem haladhatja meg a 35 C-fokot. Az apróbojtorján száradási aránya 4:1, kilónkénti felvásárlási ára 12 korona. A száraz drogot jól záródó papírdobozokhan, naplói és nedvességtől védett helyen kell tárolni légy évnél tovább nem érdemes raktározni). Az apróbojtorján használata azért terjedt el ennyire, mert sajnos, sok ember szenved epebántalmakban. Gyógyászati szempontból ide soroljuk a gyomorrontást, az epehólyag gyulladását, de mindenekelőtt az epekövek okozta fájdalmakat. Az apróbojtorjánnak öszszetuizó, étvágygerjesztő, vizelethajtó és gyulladást gátló hatása v*tn. Főzete külsőleg toroköblílő (mandula-, torok- és szájüreg-gyulladás), de borogatásra ts kitűnő (nehezen gyógyuló sebek, gennyes kiütések, zúzódások, égési sebek). A krónikus ekcémák kezelésében is a segítségünkre lehet. Felhasználási területe kiterjed a foghúzás utáni ínykezelésre, illetve a szájüregben előforduló fehér foltok (aftokj borogatásos gyógyítására is. i Az apróbojtorján teája 2—4 I gramm drogból készül. Mérge- í ző vagy egyéb mellékhatása | nincsen. Dr. Nagy Géza j О HorVáth Géza elsősorban kisállattenyésztő, de kertészkedni is szeret. Mini-fóliaházában idén is gazdagon terem a szegfiihálóra futtatóit kígyóuborka. Fotó: -bor Hirdetés Kínai sirályka, brűni hegyes és cseh láblollas hegyes galambjaimat elcserélném pnstagalanibokra. Balázs Ferenc, У UH 02 Jesenské A rózsafélék családjába tartozó, évelő növény az egyik legkeresetebb és leggyakrabban használt gyógynövényünk. Ogyszólván mindenütt megtalálható, mindenekelőtt a napsütötte réteket, legelőket és tisztásokat kedveli. Jelentőségét az is hangsúlyozza, hogy infmár a nagyüzemi termesztése is napirendre került. Az apróbojtorjánt közvetlenül virágzás előtt vagy virágzás idején kell gyűjteni. Gyógynövénynek a zsenge, 5 mtn-nél nem vastagabb hajtások felelnek meg, a már fás részek értéktelenek. Természetesen csak az egészséges, kártevőktől mentes növények gyűjthetők, levelekkel és virágokkal együtt. A megszedett, kellemesen illatos növényeket jól szellőző helyiségben kell szárítani, vékony rétegben elterítve vagy kis kévékben felfüggesztve,. Mesterséges szárítás esetén a Szeretne türzses petúniát? Tavaly az ulumouci virágkiállításon sokan megcsodálták a kertészkedok körében nagy érdeklődést kiváltó, törzses (fa alakú) petúniákat. Mint ismeretes, a burgonya, a paprika, a paradicsom és a petúnia rokon növények. És a dohány is a burgonyafélék ésaládjába tartozik, tehát elsősorban ezt használhatjuk fel a törzses petúnia előállításához. A petúnia ugyanúgy ráoltható a dohányra, mint mondjuk a körte a birsre, az uborka a fiigelevelű tökre stbl A dohányalanyt márciusi magvetéssel rendelkező növénykéket hetes vagy tizes tőzegcserépbe tűzdeljük, lehetőleg jó táperőben levő, agyagos homoktalajba. A növényeket a májusi fagyok után szabadföldbe telepítjük, napos helyre és gyakran locsoljuk. Gyorsan növekedésnek indulnak és őszig egy méteresre is megnőnek. A kiválasztott növényeket a fagyok előtt nagy cserepekbe ültetjük (földlabdával), a leveleket eltávolítjuk, csupán a szívrészt hagyjuk meg. A virágkezdeményeket természetesen rendre el kell távolítani. Az így nyert alanyokat világos, 12—20 C-fnk hőmérsékletű helyiségben teleltetjük, enyhe locsolással. Tavasszal petúnia-palántát nevelünk s a zsenge növénykéket ráoltjuk a dohányra. A petúniából 3—5 cm-es, a végén ék alakban elvágott oltóanyagot készítünk és azt a dohány új csúcshajtásába illesztjük (a csúcshajtást elvágjuk, középütt behasítjuk és az ékre vágott petúniát beletoljuk). Az oltást nedves raffiával átkötjük, bekenjük oltóviasszal és igelitzacskót kötünk rá, hogy a petúnia ne száradjon el. Az oltást szobában vagy fóliaházban végezzük, a dohányon előtörő vadhajtásokat rendre” távolítsuk el, a petúniát pedig többször csípjük vissza, hogy gazdagon elágazzon. Amikor már elég sűrű, engedjük virágozni, de az elnyílott virágokat azonnal vágjuk le, mert a megképzés kimeríti a növényt. Két év alatt mutatós törzses petúniát nevelhetünk. Herynek P. agrármérnök f PARADICSOM zölddugvAnyozAssal * Sokáig töprengtem rajta, hogyan nyújthatnám meg a paradicsomtermesztés idejét ismételt palántanevelés nélkül. Végül is kísérletet tettem a hónai jhajtások dugványozására. Fólia alatt van néhány tő paradicsomom, ezeket karóhoz rögzítve nevelem és az oldalhajtásokat rendre eltávolítóm. A 6—8 cm. hosszú hajtásokat kitörés után azonnal eldúgványozoin, közvetlenül a termő növények közé. Rendszeres be-VTnNULJUNH f CGYMftSTŐI. öntözéssel szinte valamennyit sikerül begyökereztetni (a kezdeti fonnyadás nincs kárára a dugványoknak). Amikor az új növények elérik a 20 cm-t, kitelepítem azokat a felszabadult zöldségágyásokra. Hogy az érést siettessem, a negyedik virágkezdemény fölött egy levelet meghagyva, a növényeket visszavágom. Erjesztett tyúktrágyával póttrágyázok. Az így nevelt növények bőségesen teremnek, gyümölcsük ugyanolyan ízletes, mint a palántáról nevelt töveké. S róluk isrtiét törhetünk dugványozásra alkalmas oldajhajtásokat, de az ezekről nevelt növényeket már a fóliaházban, az üvegházbun vagy a fűtött szobában kell elhelyezni, ha termést is akarunk szüretelni. • MILYEN IDŐ VÄRHAT0? A kertészkedő számára igen fontos információ az időjáráselőrejelzés. Egyszerű és megbízható jelzőberendezést házilag is készíthetünk. Elég, ha vágunk magunknak a jegenyefenyőről egy vékony hajtást, lehántjuk a héját és valahol szöggel felerősítjük. Olyan helyet válasszunk, ahol nem éri közvetlenül a tűző napfény. Ha a hajtás meggörbül, lekókad, eső várható, ha viszont szépen felegyenesedik, akkor szép, napsütéses időt remélhetünk. Ez az egyszerű segédeszköz tartósan, néha egész évben használható. (ar) MEZEI POCOK ELLEN KÄLISÖ Szeretem a tulipánt, ezért mindig egy egész ágyásra valót ültetek belőle. Legutóbb azonban nem sok örömöm telt benne, mert a mezei pockok tetemes kárt okoztak az ültetvényben. Gondoltam egyet és a felfedezett lyukakba kálisót szórtam. A következő héten még találtam néhány új járatot, de miután azokat is teleszórtam kálisóval, a pockok végleg elköltöztek a kertből. Pekný F. \ 1 Sok tekintetben különbözik a többi emlős háziállatétól, ideje ugyanis ez előkészületeket nem számítva, rendkívül rövid, mindössze néhány perc. A nyúlanvák nagyobb része éjszaka hozza világra magzatait, jelentős hányaduk azonban napközben is fial, ezért egyre inkább lehetőség nyílik az ellés megindulásának és lefolyásának megfigyelésére. A vemhesség utolsó óráiban az anya a korábban már elkészített fészket a hasáról bőven tépett szőrrel kibéleli, hogy meleg helyet teremtsen fiókáinak. A nyúlanyák nagyobb hányada erőteljesebben csak közvetlenül a fialás előtt tépi a szőrét, így ez a legbiztosabb jele a rövidesen bekövetkező fiaiásnak. Egyes anyák nemcsak a hasukról tépik, hanem a mellső végtagjaikról, a nyakról s a combok külső oldaláról is szedik. Ilyenkor a bőrfelület kisebb-nagyobb területen szabadon is maradhat. A bőséges szőrtépés egyik, a későbbi jó nevelőkészség jele és feltétele. A hormonhatásra meglazult szőrzet igen könnyen és fájdalommentesen eltávolítható, maga a tenyésztő is szedheti az anyáról. Előfordulhat, hogy a fialás a szőrtépés ellenére nem következik be, az anya korábbi izgatottsága megszűnik, az állat elpihen, s nyugodttá válik* Ilyenkor valamilyen rendellenességre számíthatunk. Előfordulhat a magzatnak a fejlődés korábbi stádiumában bekövetkezett elhalása, amely a fialás megindulását, késleltetheti. A nyugodtan fekvő anya iiasa ilyenkor nagyon feszes, s ha valamennyi magzata méhen belül elpusztult, a hasfalon keresztül magzatmozgás nem érzékelhető. Ha a fedeztetési időpontokról pontos feljegyzéseket készítünk, s azokat rendszeresen figyelemmel kísérjük, azonnal láthatjuk, hogy a vemhességi idő mennyire nyúlt meg a szabályhoz képest. Megkísérelhetjük a humán gyógyászatban használatos serkentő injekciók beadásával meggyorsítani az ellést, de a méhen belüli magzatelhalás veszélye ilyen esetben elkerülhetetlen. Az először vemhesített anyák 1—2 nappal később fialnak, mint idősebb társaik, de a születendő kisnyulak száma is befolyásolja a vemhességi időt. Kisebb alomszám esetén a vemhességi idő átlagosan 2—3 nappal hosszabbodik meg. A házinyúl multipara (egyszerre többet szülő), vagyis kettős méhszarvában, külön burokban egymás mellett helyezkednek el a magzatok. A megtermékenyített petesejkat végez, feltehetőleg az erősödő tolófájások hatására. Majd farral megy az elletőládába, s az egymás után érkező magzatokat szájával segíti a szülő- Csatornából kijutni. Az egyes magzatok gyors egymásutánban, fejfekvéssel érkeznek. Ilyen módon 2—3 percen belül A házinyúl fialása tekból (ez 20—25 is lehet) jó néhány már a beágyazódás előtt elpusztul, s a vemhesség későbbi szakaszában is még jó néhány magzatkezdemény felszívódik. Ennek oka vagy fertőzés vagy genetikai rendellenesség, esetleg ásványianyag- és vitaminhiány. Vetélés esetén az elhalt embbriók általában babszem nagyságúak, jól látható rajtuk -a kezdeti fejlődési szakasz barázdáltsági állapota. A vemhesség akkor is szabályosan zajlik le, ha az anya mindössze egyetlen magzatot hordoz testében, az egyetlen magzat életképessége azonban nagyon kétséges. A fialás megindulásakor az anya nagyon nyugtalan. Hol a fészket rendezgeti, hol pedig lepihen, majd' idegesen ismét felugrik. Fekvő állapotában az erőteljes magzatmozgás a hasfalon jól látható. Gyakori a vizelési inger, a vizelet mindig kis mennyiségű, s laboratóriumi vizsgálattal nyilvánvalóan magzati részek mutathatók ki belőle. A fialást megelőző néhány percben az anya farkával ritmikus, oldalirányú mozgásoméi' valamennyi kis nyúl a fészekben mozog, némelyik halk, síró hangot hallat. Az anya addig nem jön ki a fészekből, míg a magzatburkot el nem fogyasztotta. Ezt követően kicsinyeit nyalogatja, tisztogatja. A frissen született kis nyulak gyámoltalanul kapálódznak a fészekben, amíg az anya a magzatburok elfogyasztását követően be nem takarja őket. Betakargatás hiányában a kis állatok hang nélkül elpusztulnának. Fialás után az anya -nagy Ínennyiségű vizet fogyaszt,majd iosszú ideig tisztogatja magát. A ládába már nem megy viszsza, majd csak az első szoptatás idején keresi föl kicsinyeit. Ha az anya a fialást követően a fészekből nem jön ki, rendszerint összenyomja a tehetetlen kis állatokat! Ennek oka nem mindig nyilvánvaló, de taipfekélyes anyáknál gyakori. Ha a fészekben életképtelen, halva született egyedek vannak, az anya hosszabb időt tölt a ládában, idegesen ki- beugráf, szinte tanácstalan. A hullákat — ha mód van rá — azonnal el kell távolítani, így nemcsak az anya nyugszik meg, hanem a bomlástól eredő fertőzési veszélyt Is elkerüljük. Fialás után néhány órával jellegzetes viselkedés figyelhelielő meg az anyákon. A fialóláda küszöbe előtt idegesen toporognak, hátukat erősen felgörbítik, mellső lábaikkal ütemes föl-le mozgásokat végeznek. Ez már az új fialást azonnal követő ivarzási ciklus kialakulásával kapcsolatos. A nyúlanya az egyetlen háziállatunk, amely a fialást követő 16—24 órán belül, de legkésőbb 2 nap múlva újra hajlandó párosodni. Összefüggésben van ez a niagzatburok azonnali elfogyasztásával, amelynek ásványianyag-, s eddig részletesen fel nem tárt hatóanyagtartalma serkenti az ivarzást. Lehetséges, hogy más háziállatunknál is bekövetkezne ez a hormonális változás, ha lehetővé tennénk számukra a magzatburok elfogyasztását. Ha az anyanyúltól sikerül elvennünk a lepényt, számolni lehet a fialást követő ivarzási ciklus kimaradásával. Ezzel az erőszakos beavatkozással később termékenységi zavarokat is okozhatunk, mert a méh visszaalakulása nem zajlik la szabályosan! Másrészt a lepényt — még kísérleti célból is — az anyától igen nehéz elvenni, mert távozásával egyidejűleg az anya azonnal fogyasztani kezdi. (KistenyésztOk Lapja)
