Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-14 / 28. szám
Haszon a társadalomnak, haszon az egyénnek Az eltelt két év folyamén a politikai és társadalmi elvárásoknak megfelelően végezte tevékenységét a nitrát járás állatbarátainak népes tábora, állapították meg egybehangzóan a kisállattenyésztők járási konferenciájának felszólalói. A széles körű népszerűsítő tevékenység, a céltudatos nevelő munka jóvoltából további lelkes követőkre talált e nemes és hasznos társadalmi tömegmozgalom. Két év alatt az alapszervezetek száma 86-ról 98-ra, a taglétszám pedig háromezerről 3280-ra nőtt. Örvendetes, hogy több alapszervezetben főleg a fiatalokat sikerült megnyerniük a szervezett kisáHattenyésztők köreibe. Ennek köszönhetően az ifjúsági szakkörök tekintetében a nitrai járás szlovákiai viszonylatban az élenjárók közé tartozik. A legaktívabb és a legerősebb ifjúsági kisállattenyésztő szakkörök a Dolné KrSkany-i, az ivánkai és a lefantovcei alapszervezetek mellett tevékenykednek. Sikerük abban rejlik, hogy az alapszervezetek az iskolák tantestületével és tanulóival szoros kapcsolatot teremtettek. Igyekeztek meggyőzni a fiatalokat a kisállattenyésztés hasznosságáról és az eredményes tenyésztés örömeiről. A szervezett kisállattenyésztés nem elhanyagolandó népgazdasági jelentőségéről legjobban tanúskodik az a tény, hogy például csak tavaly 12 millió korona értékű terméket adtak a közéllátásnak. Ha azonban figyelembe vesszük az önellátás, valamint a szabadidő hasznos és egészséges eltöltésének lehetőségét, akkor az állatbarátok tevékenységének értéke pénzben szinte mérhetetlen. A járásban a baromfitenyésztés számit a legerősebb szakágazatnak, amely a kisállattenyésztőknek mintegy nyolcvan százalékát tömöríti. A kaparé- és a vízibaromfi összállománya az idén meghaladta a 23 ezer 600 darabot. Ennek 87 százaléka kaparóbaromfi. A tyúktenyésztés a legeredményesebb ágazat, bármelyik szemszögből is vesszük, járási viszonylatban összesen 288 elismert A tenyészetet, 23 В és egy C tenyészetet tartanak nyilván. Az utóbbi években a hús==> Aki gyerekkorában megkedveli az állatokat, később rendszerint lelkes tenyésztővé válik típusú fajták tenyésztése került előtérbe. Kár viszont, hogy ennek rovására csökkent a színes, közepes testsályú fajták részaránya, mert ezáltal is szegényebb lett a fajtaválaszték. A jól irányított tenyésztői munka következtében növekedett a tyúkok termelékenysége, s tavalya járás kisállattenyésztői a nitrai JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezetnek egymillió étkezési tojást adtak e). A járás alapszervezeteinek 16 keltető van a birtokában, s ezekből évente hozzávetőlegesen kétszázezer egynapos csibe kerül ki. jói érzékelhető fejlődést mutattak ki a házinyál tenyésztésében is. Örvendetes, hogy а változás elsősorban a nyulászat minőségében tapasztalható, bár bővült az állomány is, egy év leforgása alatt 460 darabba). A fajtatiszta állatok száma is évről évre nő. Az idei évtől kezdve e tekintetben még kedvezőbb fordulat várható, mivel a nitrai Bránka kiváló tenyészállatok beszerzésével törzsállományt létesített, amely a pecsenyenyúl előállítását szolgálja majd. Bár a nyúlértékesítésben tavaly is elismerésre méltó eredményt értek el, és a Brankónak 76 ezer darab vágóérett nyulat adtak el, mégis remélik, hogy a nyúltenyésztő telep létrehozása a jövőben további előrelépést jelent majd a nyúltartás színvonalának emelésében. A prémállatok tartása az utóbbi években stabilizálódott, és az elhangzott vélemények szerint megüti az országos szintet. Nem mondható el ez a nutriatenyésztésről, ahol az állományok nagyon megcsappantak, főleg az elmúlt években tapasztalt értékesíti nehézségek következtében. A juhtenyésztés szakaszán is kedvező változások tapasztalhatók. Tavaly az első öt fatjatiszta tenyészet elismerésére került sor. A színvonalasabb tenyésztői munka rövid időn belül visszatükröződött a termelékenységben, vagyis a hús- és gyapjútermelésben. A juhok tartásával foglalkozó kisállattenyésztők tavaly 156 tonna gyapjút értékesítettek. Több kistermelő a kecsketenyésztésben lelte meg kedvtelését. A szlovák fehér kecske iránt a nemzetközi vásárokon nagyobb részvételre számítottak. Az okot többen abban látják, hogy a kezdetben nehezen beinduló szerződéses állattartás, amikor már népszerűvé vált, addigra a búsipar részéről megszűnt az érdeklődés. Igen sok vállalkozónak kedvét szegték a felvásárlási nehézségekkel és a takarmányellátással kapcsolatos gondok. Többen viszont úgy vélekedtek, hogy a foghíjas erőtakarmányellátás nem veheti el a kisállattenyésztők termelői kedkmlemutákrél vét. Az abrakra igényes állatok szerződéses tartása helyett a szarvasmarha-hizlalást kell előnyben részesíteni, mert részükre könnyebben biztosítható a szükséges takarmányalap. Ezen véleményeknek kell igáig nagy az érdeklődés, amire a nitrai járás kisállattenyésztői joggal büszkék lehetnek. A járás galamblenyésztői sajnos nem dicsekedhetnek látványos eredményekkel, hacsak nem azzal, hogy az állategészségügyi szolgálattal együttműködve, sikeresen gátat vetettek az állományokat pusztító és a tenyésztés visszaesését okozó, vírusos megbetegedés terjedésének. A járási konferenciának úgyszólván valamennyi felszólalója elismerően vagy birálúan érintette a szerződéses állattartás kérdését, valamint az ezzel kapcsolatos problémákat. Többen elismerően szóltak az utóbbi években tapasztalt fejlődésről. Tavaly például járási átlagban 180 hízómarhát, 36 vágósertést, 360 juhot és 185 pecsenyebárányt értékesítettek a kisállattenyésztők. Bizonyos mértékben előrehaladást jelent ez, viszont az állatbarátok nagyarányú szervezettségéhez mérten, zat adnunk. Különben erről győz meg bennünket a járás kisállattenyésztőinek az utóbbi években kifejtett kezdeményezése is. Tavaly például 29 alapszervezet a járási útfelögyelőséggel kötött szerződést az árkok és egyéb területek ftermésének kaszálására. Ebbe a munkába úgyszólván kilencszáz állatbarát kapcsolódott be, és összesen hat hektárnyi területről gyűjtötték be a termést. A zöldaratásban hozzávetőlegesen 59 ezer őrét dolgoztak le, s ennek fejében 530 tonna szénát készihettek be a téli időszakra. Az említett lehetőségeknek az eddigieknél jobb kihasználásával kedvező feltételek teremthetők a szerződéses szarvasmarhatartás fellendítésére.' A járás kisállattenyésztői a társadalmi munkában is aktívan részt vettek. Bekapcsolódtak a ,,Z" akció keretében végzett társadalmi munkába és a környezet szépítésébe. A mezőgazdasági nyári és őszi munkacsúcsok idején jelentős segítséget nyújtottak a mezőgazdasági Üzemeknek. Szép számban vettek részt a különböző kiállítások szervezésében és előkészítésében. Az állatbarát-mozgalom fellendítéséhez legnagyobb mértékben — példamutató tevékenységükkel és fokozott aktivitással — az alekšincei, a Cabaj-Cápor-i, a čeladicei, a bosticei, a lefantovcei, a lukáőovcei és a lovcei alapszervezet járult hozzá. Farkas Ottó felvétele KLAMARCSIK MARIA A pmölcstermö zdEdségnövenyek trágyázása használhatunk. Az ammonium szulfát négyzetméterenkénti adagja 50 gramm. Növényeink igen fontos tápeleme a foszfor. Hiányát elsősorban a paradicsom sínyli meg. Nem árt tudni, hogy a paradicsom a foszfor nagyobb hányadát a tenyészidő második felében igényli, tehát a szánt Ä gyümölcstermő zöldségnövények sok könnyen felvehető tápanyagot igényelnek, viszont kimondottan érzékenyek a talajoldat nagy műtrágya-koncentrációjára. Növényeink — a paprika kivételével — közvetlenül istállétrágyázhatók, a paprika alá inkább koinposztot adjunk. A szerves trágyázást — főleg a lótrágyát — leginkább az uborka hálálja meg. A gyümölcstermő zöldségek trágyázása során csínján bánjunk a nitrogénnel. E tápanyag tóladagolása buja növekedéshez vezet, hátráltatja a virágzást vagy a virágok eirúgását okozza. A termelés sikerét mindenekelőtt az esetleges nitrogénfelesleget ellensúlyozó foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákkal alapozhatjuk meg. A nitrogén-tóltengésnek egyéb káros hatása is van: ese- | lenként 10—14 nappal elodázza a fi termésképzést és ^ az érést, növeli a gyümölcsök víztartalmát és csökken- A a ti a cukortartalmat, esetleg üreges termésképzést idéz elő. Az ilyen zöldségnövények termése rosszul tartósítható, ráadásul főleg a zsenge gyümölcsök rendszerint a megengedettnél több nitrátot tartalmaznak. Az elmondottakból kiindulva, a gyümölcstermő zöldségnövények trágyázására legjobb ammóniumszulfátot használni. Ezt vetés vagy ültetés előtt kell bedolgozni a talajba, a tenyészidőben pedig iombtrágyákat féle 40 grammot kaphat négyzetméterenként. A jó termelési eredmények eléréséhez a tenyészidőben végzett tápanyagpótlás (póttrágyázás, fejtrágyázás) is jelentősen hozzájárulhat.. Mivel a gyümölcstermő zöldségfélék a tápanyag-koncentrációra érzékenyek, ilyenkor már legjobb lombtrágyázást * végezni. Ezzel a módszerrel különösen a fóliasátrakban lehet őzép eredményt elérni. Mindegy, hogy milyen lombtrágyát használunk, de talán mégis érdemes váltogatni az egyes készítményeket (pl. MKH-18, Harinavit, Vegaflor). A lombtrágyázást legkésőbb három héttel a tervezett betakarítás előtt meg kell szakítani. A paradicsom Iombtrágyázásávai óvatosan bánjunk, mert a növényzet lombja fölöttébb érzékeny a töménységre, azonkívül a megpermeiezett leveleket a betegségek is megtámadhatják. A nyomelemek pótlására elsősorban a paradicsomtermesztők gondoljanak, mert növényeik érzékenyen reagálnak a bér, a mangán és a cink hiányára. A mangán hiányát valamennyi növényünk megérzi, ezért a pótlásáról gondoskodni kell (3 g mangánszulfát egy négyzetméterre, lehetőleg komposztban kijuttatva). A nyomelemek hiányát megfelelően megválasztott lombtrágyákkal enyhíthetjük vagy megszüntethetjük. A kombinált műtrágyák közül a gyümölcstermő zöldségnövények számára legmegfelelőbb a Cucumín. Ez a trágyaféleség a növények számára megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza a szükséges tápelemeket. A nyomelemek közül mangán, réz, bőr, kobalt, cink, vas és molibdén található benne. Főleg a paradicsom és a paprika trágyázására Cererit is használható 100 g/m* adagban. V1ÁŠEK B. agrármérnök Ne csak gyűjtsük, óvjuk is.. A gyógynövénygyűjtés szép és hasznos dolog — az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt —, de időnként talán növényeink védelmére is gondolni kellene. Földünkön egyelőre több mint 300 ezer növényfaj él, de számos fa- és virágféleség máris- kipusztulóban van. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban egyre kevesebb a természetben előforduló gyógynövény, ami jó részt az egyre intenzivebb termelésnek a velejárója. Sok kárt okoz a vegyszeres gyomirtás, de a növények meggondolatlan gyűjtése, pusztítása is káros Vannak olyan növények, melyek manapság inkább már csak a védett területeken találhatók meg, a szabad természetben csak ritkán fordulnak elő. Némely növények letépését, pusztítását pénzbírsággal büntetik, de az ellenőrzés laza, és bizony nagyon kevesen ismerik a védett növényeket. Mint említettem, a gyógynövények gyűjtése hasznos Időtöltés, jó hogy a lap gondolt a mozgalom élénkítésére, a gyógyszeripar számára legfontosabb növények rendszeres ismertetésére. Annál is inkább, mert gyűjtésre jó ideje már tulajdonképpen csak a nyugdíjasok meg a pionírok vállalkoznak. Külföldön sok helyütt már termeszteni kénytelenek a gyógynövényeket, mert kevés a gyűjtő, meg a termelés kifizetődőbb is, mint a keresgélés. Tehát népszerűsíteni kell a gyógynövénygyűjtést, de talán gondolni kellene a védett növények ismertetésére is. Boncsek László, Komárom (Komárno) Mire jő? A biológiai növényvédelemben a fölözött tej is a segítségünkre lehet, mégpedig elsősorban a paradicsom betegségek elleni védelmében. Negyed liter forralt fölözött tejet kiegészítünk 2 liter vízzel, s ezzel az oldattal hetenként megpermetezzük a paradicsomot. Ä palánták öntözésére 2 dl tej és 1 liter víz keveréke használható. S ha már a paradicsomnál tartunk, mondjuk el mindjárt azt is, hogy maga a paradicsom is segítheti a munkánkat. A felapritott vagy összezúzott növényből (levél, szár, gyökér és sérült bogyók) fél órai főzéssel nyert kivonattal a rágó kártevők, a levéltetvek és az atkák ellen védekezhetünk. Ä permetlé 2 liter kivonatból, 10 liter vízből és valamilyen tapadást segítő anyagból készüljön. A vöröshagyma héjából készült kivonat elsősorban a burgonyát és a paradicsomot védi a gombabetegségektől, de a rovarokat is riasztja. A permetanyagul szolgáló oldat elkészítéséhez 2—5 dkg hagymahéjat 1 liter vízben 4—7 napig kell áztatni. Egy másik recept szerint 40 gramm apróra vágott vöröshagymát kell leönteni két liter forró vízzel, s a két óra múlva leszűrt kivonatos oldat azonnal, hígítás nélkül kipermetezhetö. Sowa szerint ez a pajzstetvek és a gombabetegségek ellen hatásos. Mostanában sokan mondogatják, férges a cseresznye, a sok csapadék miatt nem hatott a permetezés. Lehet, hogy a magyarországi Tükrös környékén alkalmazott módszerrel eredményesebb munkát végezhettünk volna. Ott ugyanis deszkadarabokra gyümölcsecettel töltött, pergamenpapírral lekötött befőttesüvegeket vagy légyfogó üvegbúrákat helyeznek el a fák alsó ágain; a papíron kis lyukakat vágnak, a deszkára pedig kevés mézet esöpögtetnek, úgy csalogatják az üvegekbe a tojásrakó nőstény cseresznyelegyeket. Jövőre érdemes lenne kipróbálni ezt a módszert! Gyakran tapasztaljuk, hogy a nagy reményekkel vetett bab és borsó ugyan erőteljesen nő, de alig virágzik. Pedig még trágyát is adtam alá, mondogatja a kertészkedő, nem is sejtve, hogy éppen ezzel követett el hibát. Mivel a sok nitrogén nem kedvez a magképzésnek és általában a terméshozam alakulásának, a babot és a borsót két-három évvel korábban szervestrágyázott területre szokás vetni. A helyzeten némileg módosíthattunk volna, ha már télen elkészítjük a vetéstervet és a pillangósok részére kijelölt területen elhintünk (akár a hóra is) jó adag tiszta fahamut. Az így juttatott kálium serkenti a virágzást, növeli a hozamot. Ilyenkor már a lombtrágyázással sem segíthetünk sokat. (r) gazdagon berakódott paradicsomtövek termelő hozzáértését dicsérik Fotó: -bor adagot részletekben ajánlatos kijuttatni. A szuperfoszfát négyzetméterenkénti adagja uborkánál és paradicsomnál 70 gramm paprikánál 60 gramm. A káliumtartalmú műtrágyák közül kizárólag a káliumszulfátot javasoljuk használni, meri a kálisó klórtartalmára a gyümölcstermő zöldségnövények — különösen az uborka — nagyon érzékenyek. A káliumszufátbó)
