Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-29 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1984. szeptember 29. 13 Gviimölcstermesztésre szakosodva, öneliátottságunk meyszMtísäért Mint ismeretes, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés fejlesztésével kapcsolatos munkálkodásunkat egyre inkább az önellátottság növelésére és megszilárdítására való törekvés jellemzi. A nagyüzemi gyümölcstermesztés fellendítését szorgalmazó távlati elképzelésekkel összhangban a múlt év elején Karván (Kravany nad Dunajom) gyümölcstermesztésre szakosított Állami Gazdaság létesült. Elére Trubač Vladimir agrármérnököt, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát jelölték ki. Nem véletlenül, hiszen a fiatal szakember az Agrokomplex nemzeti vállalat nagymegyeri (Calovo) üzemében minden kétséget kizáróan bizonyította, mestere a szakmájának, nem retteg az újtól és bármikor felveszi a versenyt az ország élvonalbeli eredményeket felmutató szőlészeivel és gyümölcsészeivel. Nyár végén barátként kopogtattunk be hozzá, hiszen amíg kevesebb gond nyomta a vállát, a tollat is szívesen forgatta, rendszeresen író külső munkatársa volt lapunk szakrovatának. Afelöl kérdeztük, hol tartanak a sokak által merésznek, sőt, kockázatosnak mondott vállalkozás megvalósításában? — A kezdet kezdetén tartunk, az átmeneti időszak gondjait nyögjük. A Gyulamajori (Ďulov Dvor) meg a Stúrovoói Állami Gazdaságtól 1212 hektáros szántóterületet „örököltünk“, ebből 700 hektáron kell korszerű gyümölcsöst létesítenünk. Az elképzelés jó, de a megvalósítása nem egyszerű feladat. A telepítést megkezdtük, de kénytelenek voltunk félbeszakítani a munkát, mert öntözni egyelőre nem tudunk s így fölöttébb nagy a kiesés. + Lehetne részletesebben? — Tavaly 71 hektáron őszibarackot, 56 hektáron pedig kajszit telepítettünk. Az idén újabb 44 hektárt ültettünk be kajszibarackkal. A talaj előkészítését folytatjuk, de a telepítést nem merjük folytatni, mert nincs vizünk s az itteni homokföldeken öntözés nélkül nem boldogulunk. U- gyanis a tervezett 12 százalék helyett a valóságban 27 százalék a kiesés. Márpedig ennyi csemetét pótolni drága mulatság. Jobb híján tartálykocsikkal hordtuk a vizet a fáknak, de ez nem megoldás. Ráment egy rakás pénzünk és időnk, ráadásul csaknem feleslegesen fáradoztunk. Ezt a gondot csak az öntözőrendszer kiépítése oldhatja meg. + És lesz belőle valami? Az aszályos időjárás nem kedvezett a csemetéknek, így a tervezettnél nagyobb a kiesés. Persze amelyik fa jól begyökerezett, az már szépen fejlődik. A felvételen a gazdaság igazgatója Jana Volali? riková agrármér( nők társaságában ellenőrzi az őszibarackfák fejlődését .-i. i; A szerző felvételei — Az eredeti elképzelés szerint 600 hektáros öntözőrendszert kell építenünk. A bökkenő abban van, hogy a terv ezzel a létesítménnyel csak 1995-ben számolt. Persze a tények láttán megváltozott az álláspont s ma már épül a hálózat. Ha igaz, 71 hektáron nemsokára Vizet kapnak az őszibarackfák, csöpögtető öntözés formájában. Nyolcvanhatban további kétszáz hektár öntözését tervezzük megvalósítani, a kővetkező évben pedig a cseresznye- és meggyfák vízellátását szeretnénk megoldani.-4- Ezok szerint hogyan folytatódik majd a telepítés? — Jövőre húsz hektár kajszival számolunk, két év múlva kétszáz hektár almát, 1987-ben pedig 67 hektáron cseresznyét és meggyet, 25 hektáron pedig csemegeszőlőt telepítünk. Ezenkívül, a társadalmi Igényeknek eleget téve, némi körtét is ültetünk. Az ára nem éppen ösztönző, de ha a fogyasztók igénylik, akkor termelni kell.-4 Ez eddig nagyjából ötszáz hektár. — Nem nagyjából, hanem pontosan. Beleértve természetesen az elődeinktől örökölt kajsziültetvényt is. Tehát marad kétszáz hektár. Ezt majd a társadalmi megrendelésnek megfelelően telepítjük be, figyelembe véve az időközben módosuló igényeket. 4 Kik a partnerek? Ennyi gyümölcsre megbízható, állandó vevő is kell. — A fejlesztési tervek szerint a gyümölcsnek körülbelül negyven százalékát a Zelenina fogja felvásárolni, a többire a konzervipar, konkrétan a Liko a vevő. Ügy tűnik, értékesítési gondjaink többtermés esetén sem lesznek, hiszen a CSSZK-ban is komoly az érdeklődés a gyümölcs iránt. Persze a kétezer tonna gyümölcs elraktározására alkalmas hűtőtárolón kívül feldolgozó kisüzemet is építünk, hogy a hullott és kevésbé értékes gyümölcs értékesítésével se legyenek gondjaink. ■4 Ki fogja leszedni ezt a rengeteg gyümölcsöt? Helyben aligha kínálkozik ilyen munkaerő-tartalék. — Erre is gondoltunk. A hatalmas gyümölcstermesztő gazdaság elismert kerületi ifjúsági építkezés, tehát a majdani szüretek idején Is számíthatunk a fiatalok segítségére. Ennek megfelelően állítottuk be a szociális programot. Az idén száz idénymunkás részére építettünk szállást, további százötvennek pedig abban az öt millió korona ráfordítással épülő létesítményben tudunk szállást biztosítani, amely a gazdaság központján kívül az üzemi konyhának és a szociális létesítményeknek is helyet nyújt. Trubač Vladimír agrármérnök az időszaki talajmunkákat végző traktorosok egyikével, Berencsik Dezsővel beszélget Minderre nagy szükség van, hiszen főidényben napi 300—500 idénymunkást kell fogadnunk és ellátnunk. Mindez persze nem csupán nekünk teher, de a községnek is, főleg szociális és kulturális ellátottság tekintetében. A szükségszerű fejlesztéshez gazdaságunk is hozzájárul. 4- A gazdaságnak mennyi állandó dolgozója lesz? — Hozzávetőlegesen kétszáz alkalmazottal számolunk. Ma 168 állandó dolgozónk van, tehát még ezen a téren Is van mit tennünk. Üzemi lakásokat építünk, autóbusz vásárlását tervezzük — öt településről járnak hozzánk dolgozni az emberek —, a nemzeti bizottsággal közösen bölcsődét építünk és az igényesebb községfejlesztési elképzelések megvalósítását is támogatjuk. Minden új munkaerőnek örülünk, de most elsősorban egy rátermett üzemgazdászt, továbbá tervezőt és megfelelő gyakorlattal rendelkező vezetőt keresünk az anyagi-műszaki ellátásért felelős osztály élére. És képzett méhészekre is szükségünk lesz, hiszen a jó hozamok érdekében nagyüzemi méhésze: tét szeretnénk létesíteni. Persze a környék háztáji méhészkedőivel is szívesen együttműködnénk.-4- A gazdaság gyümölcstermesztésre szakosodott, de mint в szántóterület nagysága is jelzi, feltehetően hagyományos növénytermesztéssel is foglalkozik. Konkrétan milyen formában? — Elsősorban szemeseket termelünk, de van napraforgónk, fűszerpaprikánk, termelünk takarmánynövényeket, a fiatal fák sorközeit pedig dinnyével, hasznosítjuk. A gabonáink az idén 6,9 tonnás hozamot nyújtottak, ami lényegesen felülmúlta a 4,2 tonnás ötéves átlagot. 4- Ahol takarmányt termesztenek, ott állatállomány is van. Ilyesmivel az eredeti koncepció nem számolt. — Szarvasmarhát tenyésztünk, amt eredetileg valóban nem szerepelt a tervekben. Igen ám, csakhogy a homokföldeken istállótrágya nélkül nem lehet sikeresen gazdálkodni. A tejterlésben huszonhét üzem közül a 1L helyen vagyunk, és jobbak nem is nagyon leszünk. Ugyanis zárt állatforgóval gazdálkodunk és a haszonállat-előállító keresztezést a húshasznosság javítása szolgálatába állítottuk. Esetünkben az ágazatnak az a legfontosabb feladata, hogy sok Istállótrágyát termeljen. Meg persze húst, Ajehető leggazdaságosabban. A szarvasmarha-tenyésztés külön gond és teher, mégis szívesen vállaltuk, mert meggyőződésünk, hogy nagy segítségünkre lesz a gyümölcstermesztés felfuttatásában és a jó eredmények állandósításában. KÄDEK GABOR A tudományos-műszaki fejlesztés műhelye A nltral Agrokomplex általában az évente megrendezett országos mezőgazdasági kiállítást és ennek megtekintése nyomán szerzett tapasztalatokat, élményeket idézi fel bennünk. Pedig a kiállító, vagyis a szemléltető-propaganda tevékenység csupán egy része annak a sokoldalú és szerteágazó munkának, amely az Agrokomplex vezérigazgatósága termelési-gazdasági egységei keretében folyik. A gigantikus komplexumhoz tartozó nyolc mezőgazdasági nagyüzem összesen 45 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Gondolom, sokakban felvetődik a kérdés, voltaképpen mi is a küldetése e nagyarányú termelési-gazdasági egységnek. Az ehhez fűződő számtalan további kérdésre a közelmúltban tett látogatásunk során Ladislav Peniaško agrármérnök termelési igazgató válaszolt. Az elmondottakból kiderült, hogy a termelési-gazdasági egység összekötő lánc szerepét tölti be a tudomány, a műszaki fejlesztés és a mezőgazdasági gyakorlat között. Küldetése nagyüzemi feltételek között kiklsérletezni, kipróbálni, majd a széles körű gyakorlatban rugalmasan alkalmazni és népszerűsíteni a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait. Persze nemcsak ez az egyedüli funkciója. Kiemelkedő helyet foglal el a fiatal mezőgazdasági szakemberek gyakorlati képzésében is. Ezen túlmenően a legkorszerűbb hazai és kűföldi termelési módszerek és technológiák egész sorának szemléltető modelljeit mutatja be. Mindebből arra lehet következtetni, fíogy az Agrokomplex termelési-gazdasági egységei kulcsfontosságú szerepet töltenek be hazánk mezőgazdaságának továbbfejlesztésében. RÖVID TÖRTÉNELEM A Nitraí Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállítás — persze nem a mai terjedelemben — immár huszonkét éves múltra tekint vissza. A beindulás mai szemmel nézve szerény feltételeit az úgyszólván háromezer hektáron gazdálkodó Nitral Állami Gazdaság nyújtotta. A kiállítási gazdaság elsőrendű feladatai között a növénytermesztés és az állattenyésztés korszerű üzemegységeinek a kiépítése, valamint a haladó irányítási és munkaszervezési módszerek alkalmazása szerepelt. Az Agrokomplex fejlődésében fontos fordulópontot jelentett az 1965-ös év, amikor megkezdődött a kiállító tevékenység, a korszerű növénytermesztési részlegek és állattartó telepek bemutatásával, majd az 1972-es év, amikor további gazdaságok bevonásával bővült a termelési-műszaki alap. Az Agrokomplex életében jelentős minőségi változásokat hozott az 1974-es évtől kezdődően a mezőgazdasági kiállítások évenkénti megtartásának rendszeresítése, majd az 1976-os évben a termelésigazdasági egység vezérigazgatóságának alapítása, s végül az 1979-ben, az akkori Nagyhizlaldák termelési-gazdasági egységéhez tartozó öt mezőgazdasági üzemnek az Agrokomplexhez való hozzácsatolása, ami tulajdonképpen a mai napig fennálló szervezési formának a létrehozását jelentette. Az Agrokomplex üzemei trösztbe való tömörülésének az volt az elsőrendű célja, hogy gyakorlati körülmények között centralizáltan irányítsák a tudományos-műszaki fejlesztést, s elmélyítsék az együttműködést a vezérigazgatóság és a taggazdaságok között, valamint a tudományos és kutató intézetekkel, továbbá a szakmai képzést biztosító intézményekkel. A termelési-gazdasági egység az alapvető céljaiban megfogalmazott rendeltetését eredményesen teljesíti. A JELEN — A BELTERJESlTÉS IDŐSZAKA Az utóbbi években a termelési-gazdasági egység valamennyi üzemében jelentős előrehaladás történt a szükséges műszaki felszereltség biztosításában, az adottságoknak legmegfelelőbb biológiai anyag alkalmazásában, a tudományosan irányított tápanyagpótlásban és takarmányozásban, a normák és normatívák szigorú betartásában, a szükséges szakképzettségi szint elérésében. Ezen alapvető feltételek megteremtésével valamennyi mezőgazdasági üzemben sikerült a gazdálkodás szerkezetét a sajátos termelési és termőhelyi feltételekhez igazítani. Rövid időn belül a belterjesíüési és ésszerűsítő intézkedések nyomában az Agrokomplex gazdaságainak eredményei felülmúlták a járási átlagokat. A termelési eredmények kedvező alakulásához a talajjavítási program megvalósítása is nagy mértékben hozzájárult. Csak az 1981—-1982-es évben a nem beruházásos talajjavítást 1744 hektáron végezték el. Tavaly több mint 1100 hektáron folytak a rekultivációs munkák. Szerves trágyázásban a szántóterületnek több mint 26 százalékát részesítették, s jelentős területen zöldtrágyázást és metszést végeztek. Fokozott figyelmet fordítanak a rétek és legelők termőképességének a növelésére. TERMELÉSI RENDSZEREKRE ALAPOZOTT NÖVÉNYTERMESZTÉS Az Agrokomplex gazdaságai Szlovákia különböző termelőkörzeteiben helyezkednek el, módot nyújtva így a korszerű módszerek és technológiák kipróbáláséra, különböző termőhelyi feltételek között. Így a kukorica-répatermelő körzetben a nagymegyeri (Calovo), a michalovcel, a nyitraí és a palárikovöi, a répatermelő körzetben a kassai (Košice), a burgonyatermelő körzetben a humennéi, a hegyvidéki burgonyatermelő körzetben pedig a zvolení és a Trenčianske Teplice-i üzem gazdálkodik. Az Agrokomplex termelési-gazdasági egysége keretében a szántóterületnek 59 százalékán szemeseket, 31,4 százalékén takarmánynövényeket, 5,7 százalékán ipari növényeket, 1,6 százalékán olajnövényeket, 1,13 százalékán pedig burgonyát termesztenek. Az utóbbi években az egyes növénykultúrák termelési volumenjének görbéje emelkedő tendenciát mutat. Tavaly például a gabonatermelési tervet 101 százalékra teljesítették, ami az 1982-es évhez viszonyítva 15 százalékos növekedésnek felelt meg. A gabonatermelésben az idén is kiváló eredmények születtek, s valamennyi gazdaságban a tervezett feladatot túlteljesítették. Ennek Jóvoltából a termelési tervet messzemenően túlszárnyalták, s ezáltal a gabonafélék termelésében az előző évek lemaradását is behozták. A gabonaprogram sikeres megvalósításához elsősorban olyan gazdaságok Járultak hozzá, mint a nagymegyeri, ahol a gabonafélék átlaghozama 7,4 tonna volt, búzából pedig 8,1 tonnát takarítottak be hektáronként, vagy a nitrai gazdaság, ahol az átlag 6,14 tonna volt, de az árpatermesztésben elért 6,42 tonnás hektárhozam is kimagasló eredménynek számít. Dicséret illeti az Agrokmplex humennél üzemét Is, ahol a lényegesen kedzőtlenebb természeti adottságok között a 3,3 tonnás tervvel szemben 4,12 tonna gabonát takarítottak be hektáronként. Ugyancsak kedvezően alakult a hüvelyesek termelése is, a 3,64 tonnás átlag elérésével, miközben csúcshozamokat a nagymegyeri üzemben az elért 5,71 tonnával és a nitrai üzemben a 3,92 tonnával könyvelhettek el. A növénytermesztés szakaszán tapasztalt előbbrelépésben nagy szerepe volt a termelési rendszerek széles körű alkalmazásának. Az idén a termelési rendszerek keretében — a saját és a taggazdaságok területeit egybevéve — a gabonaféléket 39 ezer 609 hektáron, a szemes kukoricát 9639 hektáron, a hüvelyeseket 2358 hektáron, a napraforgót 430 hektáron, a burgonyát 1600 hektáron, a takarmánynövényeket pedig 6900 hektáron termesztették, illetve termesztik. A termelési rendszerek létjogosultságát elsősorban az a tény indokolja, hogy a termelési-gazdasági egység átlagával szemben lényegesen nagyobb hozamokat értek el. Természetesen ahhoz, hogy teljes mértékben betöltsék küldetésüket, a rendszerek további tökéletesítése szükséges. KORSZERŰ NAGYÜZEMI ÄLLATTARTÄS Az állattenyésztés fejlesztése tekintetében az alapvető célok között szerepelt az összpontosított és szakosított nagyüzemi Iparszerű technológiával felszerelt állattartó telepeknek a kipróbálása és nagyobb arányú gyakorlati alkalmazása. Ma az Agrokomplex gazdaságai korszerű feltételek mellett összesen 33 ezer szarvasmarhát, 145 ezer sertést, hétezer juhot és 486 ezer baromfit tartanak. A legjobb eredményeket a tejtermelésben könyvelték el, a tavaly tehenenként! átlagban elért 3610 literes tejtermelési átlaggal. A 4953 literes fejési átlaggal a nagymegyeri gazdaság járt az élen. De jó eredményt értek el a palárikovói és a nitrai gazdaságban is. Az Agrokomplex üzemei a tervek szerint évi átlagban több mint 43 millió liter tejet, több mint 24 ezer tonna húst és több mint 69,5 millió darab tojást termelnek. Az állattenyésztés termelési és értékesítési időtervét ezidálg valamennyi gazdaság maradéktalanul teljesítette, sőt egyes mutatókban túlszárnyalta. Igaz, akadnak még tartalékok, főleg az állatelhullás csökkentése, valamint a hízómarhák napi súlygyarapodásának növelése tekintetében. Az évről évre növekvő termelési eredmények és a takarékossági intézkedések következtében a gazdasági mutatók is egyre kedvezőbben alakulnak. Így például tavaly a gazdasági tervet valamennyi mutatóban teljesítették. Az előjelek arra utalnak, hogy az idei évre előirányzott termelési és gazdasági feladataiknak is eleget tesznek. Ebben jelentős része van a széles körű felajánlási mozgalomnak, amelybe a dolgozók 81 százaléka bekapcsolódott. Vállalásuk értéke meghaladta a 12 millió koronát. Ezt az első félévben 96 százalékra teljesítették. A szocialista brígádmozgalomban 66 kollektíva vesz részt, s a brigádtagok közül 106 az aranyérem, 675 az ezüstérem és 1595 a bronzérem tulajdonosa. Az Agrokomplex termelési-gazdasági egységének gazdaságai ezidálg kedvező feltételeket teremtettek a további fejlődéshez. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak az eddiginél hatékonyabb és rugalmasabb alkalmazása érdekében — amely végső soron a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának fokozását eredményezi majd — feltétlenül tökéletesíteni kell a tröszt belső szervezeti szerkezetét, s még szorosabb kapcsolatot kell teremteni a tudományos és a szakképző intézetekkel. Még nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók szociális és kulturális Igényeinek a kielégítésére, valamint hatékony politikai nevelő munkával nagyobb kezdeményezésre serkenteni őket KLAMARCSIR MÄRIA
