Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-29 / 39. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. szeptember 29. A nyugat-szlovákia! kerület élenjáró gabonatermelő gazdaságainak képviselői Nagyölveden (Veiké Ludince) tartották eredményösszegező és a jövő évi jó gabonatermés feltételeinek körvonalazásával foglalkozó konferenciájukat. A konferencián, melyet Tvan Knotek, a kerületi pártbizottság titkára nyitott meg, részt vettek a mezőgazdasági kutatóintézetek, a növénynemesltő és vetőmagszaporító vállalatok, valamint a mezőgazdasági szolgáltató üzemek képviselői is. A hasznos tapasztalatcserére is módot adó tanácskozáson jelen volt Ignác janák, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára , valamint Ján Janovic agrármérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. A gabonatermesztés módszereivel elmélyülten foglalkozó konferenciának ünnepélyes jelleget adott azoknak a személyeknek — tudományos munkatársaknak, termelésszervezőknek — és termelői munkaközösségeknek a kitüntetése, akik érdemdús munkával járultak hozzá a rekorderedmények eléréséhez. A nyugat-szlovákiai kerület fejlesztésében szerzett érdemekért adományozott kitüntetéseket, valamint a kerületi mezőgazdasáig igazgatóság díszoklevelét a kerületi a pártbizotság vezető titkára, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, valamint Jaromir Algayer agrármérnök, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője adta át. A főbeszámoló, melyet a kmi igazgatója terjesztett a konferencia elé, átfogó és hiteles képet adott a gabonatermelés idei eredményeiről, jellemezte a legjobb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek termelési tapasztalatait és a még mindig előforduló gyenge termelési eredmények okait, majd a tapasztalatok és tanulságok tükrében felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek a jövő évi jó gabonatermés összes feltételeinek megteremtéséhez vezethetnek. i A REKORDTERMÉS JEGYÉBEN A kerületi átlagban elért 5,88 tonnás hektárhozam, amely a gabonatermelési terv 116,8 százalékos teljesítéséhez vezetett, kétszeresen is aláhúzza annak a vállalásnak reális voltét, hogy a kerület mezőgazdasága szemesekből az idén 2 millió 500 ezer tonnát termel. S egyben igazolja azt is, hogy a nyugatszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek döntő többségében céltudatos termelésíejlesztéssel, a tudományos-műszaki vívmányok és ismeretek optimális kihasználásával, a technológiai fegyelem szüntelen szilárdításával láttak hozzá a CSKP XVI. kongresszusa által meghatározott gabonatermelési program teljesítéséhez. Erre utal egyébként az is, hogy a kerület gabonatermése immár ötödik évben szárnyalta túl a hektáronkénti öt tonnás átlagot, s hogy az idei rekordterméssel a kerület gabonatermesztői felzárkóztak a világ gabonatermelőinek élcsoportjába. A rekordtermés, főleg azonban a néhány járásban és több mezőgazdasági üzemben mutatkozó termelésfejlesztési tartalékok feltételezni engedik azt is, hogy a gabonatermelésben élenjáró járások és mezőgazdasági üzemek termelési tapasztalatainak általános és céltudatos meghonosításával az ideinél még nagyobb termelési rekordok születhetnek. A gabonatermelés éllovasa — úgy tűnik, nemcsak kerületi, hanem országos méretben — továbbra is a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás maradt. E járás mezőgazdasági üzemei az idén 25 ezer 130 hektár területről átlagosan 7,01 tonna gabonát takarítottak be hektáronként. Búzából, amit 18 ezer 159 hektáron termeltek 7,27, árpából pedig 6,33 tonnás terméshozamot értek el. KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDÁK Az eredményekre, alapozott rangsorolás szerint második 6,28 tonnás hektárhozammal a komáromi (Komárno), a harmadik 6,23 tonnával a trnavai járás lett. Ezt követte a 6,17 tonnával a galántai, 6,06 tonnával a nyitrai (Nitra), 6,02 tonnával az érsekújvári (Nové Zámky), 6 tonnával a topolőanyí, 5,76 tonnával a trenőíni, 5,71 tonnával a lévai (Levice), 4,93 tonnával a senícai, 4,84 tonnával pedig a Bratislava-vidéki járás. Mint látjuk a járások termelési eredményei között lényeges különbségek vannak. Kiváltképp szembetűnő a legjobb és a leggyengébb eredményeket elérő járások közötti különbség, amely hektáronként meghaladja a két tonnát. Hasonló, sőt még jóval nagyobb különbségek vannak az élenjáró gabonatermelő gazdaságok és a sereghajtók között. Az persze igaz, hogy a termelési feltételek sem egyformák. Gyakran azonban lényeges különbségek vannak a hasonló természeti-éghajlati körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek termelési eredményeiben is. Ezért nagyon időszerű és szükségszerű követelmény — mint azt a beszámoló és a vitában elhangzott vélemények is hangsúlyozták — a gyenge eredmények okainak feltárása, termelést fékező hatásuk semlegesítése, valamint az élenjáró termelési módszerek és tapasztalatok általános terjesztése és céltudatos meghonosítása. A gabonatermelés fejlesztésében késlekedő mezőgazdasági üzemeknek meg kell ismerkedniük azon mezőgazdasági üzemek tapasztalataival, amelyek nyolc vagy hét tonnán felüli hektárhozamokat értek el. Nyolc tonnán felüli hektárhozammal a kerület három mezőgazdasági üzeme dicsekedhet. Kettő — a Nagymegyeri (Calovo) és a Felbárí (Horný Bar) Efsz — a dunaszerdahelyi, egy —a Csicsói (CiCov) Efsz — pedig a komáromi járásban található. Búzából és árpából a legnagyobb hozamot a Nagymegyerí Efsz takarította be. Hatszáztíz hektáron termelt gabonát 8,66 tonnás hektárhozammal. Az ötszáz hektáron termelt búza 9,01 tonnás, az árpa pedig 7,09 tonnás hozammal fizetett. A Felbári Efsz — búzából és árpából — hektáronkénti átlagban 8,16, míg a Csicsói Efsz aránylag nagy területről, 1037 hektárról, 8,10 tonnás hektárhozamot ért el. Hét tonna feletti hektárhozamot a kerületben 33, mig 6—7 tonna közötti hektárhozamot 121 mezőgazdasági üzem ért el. Hét és nyolc tonna közötti termelési eredmények főleg — 16 mezőgazdasági üzemben — a dunaszerdahelyi járásban voltak. A JÖVŐ ÉVI TERMÉS MEGALAPOZÁSA Jaromir Algayer az aratási munkák és a termelési eredmények értékelése után, részletesen foglalkozott a soron lévő feladatokkal. Főleg azokat a teendőket ismertette, amelyeket a jövő évi jó gabonatermés megkövetel. Utalt arra, hogy a nyári munkák, főleg az aratás Időszakának eltolódása miatt — a szokványosnál kevesebb idő jut az ősziek betakarítására, valamint az őszi gabonafélék vetésére. A többéves tapasztalatokból kiindulva hangsúlyozta, hogy a búza hektárhozamának alakulására rendkívül jó hatással van az agrotechnikai követelmények betartása. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az őszi gabonaféléknek legalább kilencven százalékát agrotechnikai határidőn belül, vagyis a szeptember 20. és október 10. közötti időszakban feltétlenül el kell vetni. Komoly figyelmet, szakszerű munkát Igényel a talaj, vagyis a magágy előkészítése is. Feltétlenül gondoskodni kell a növényzet szükség szerinti tápanyagellátásáról, s ha netalán búzát búza után vetnek, akkor elengedhetetlen követelmény a talajerő istállótrágyával való felújítása. A hektárhozamok alakulására az is nagy hatással van, hogy a gabonát milyen elővetemény után vetjük. Ezért követelmény, hogy a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói még jobban gyümölcsöztessék ezen a téren is a saját és azon mezőgazdasági üzemek tapasztalatait, amelyek hasonló természeti adottságok között éveken keresztül nagyobb termelési eredményeket érnek el. A fajtaválasztéknak is nagy figyelmet kell szentelni. Nem helyes elhamarkodottan, esetleg egy év termelési eredménye alapján dönteni, mert az egyes gabonafajták termőképességének megítéléséhez több évre van szükség. Egyes járásokban, így például a lévai járásban is több mezőgazdasági üzemben a talaj nagyméretű elgyomosodása vezetett a hektárhozamok kedvezőtlen alakulásához. Ezért a növényvédelemmel foglalkozó tudományos munkatársak azt javasolják a gabonatermelőknek, hogy az őszi gabonafélék gyommentesítését, a gyomirtó vegyszerek kijuttatását ne a tavaszt időszakban, hanem ősszel szorgalmazzák. A különböző és a termelés alakulására nagyon kedvezőtlenül ható növénybetegségek kiküszöbölése pedig feltétlenül megköveteli a vetőmagvak szakszerű előkészítését, illetve csávázását A MEZŐGAZDÁSZOKON MÜLIK A beszámolót követő vitában felszólalt többek között Emil Spaldon akadémikus, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermelési tanszékének vezetője is. A körülmények folytán Ташкшак a mfiigat-szMiiai karaiét gabonatermelői eléggé rövidre szabott felszólalásában azt mondta, hogy a hektárhozamok alakulása hetvenöt százalékban a koordinátor szerepét betöltő agronómuson múlik, vagyis a természeti tényezők szerepe csupán huszonöt százalékra tehető. Ezért, mint mondotta, az agronómusnak elsődleges kötelessége gondoskodni a rendelkezésre álló talajok termőerejének fokozásáról és maximális kihasználásáról. A sajátos természeti adottságok és a gabonafajták igényeinek respektálása mellett szakszerűen kell meghatározniuk a technológiai folyamatokat, és meg kell követelniük mindenkitől a technológiai fegyelem betartását. Beszédében arra is utalt, hogy időszerű követelménnyé vált a minőségi búzafajták termesztésének előtérbe helyezése, s ez a tudományos kutatás és a mezőgazdasági üzemek közös feladata. AZ ÉLENJÁROK tapasztalatai A vita folyamán felszólalt a gabonatermesztési ranglétra legfelső fokán elhelyezkedő dunaszerdahelyi járás képviselője, Bartus Andor agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője is. Megjegyezte, hogy a gabonatermesztés fejlesztése a járásban már több mint húsz éve tartó elmélyült folyamat. Ez a folyamat a közismert szovjet gabonafajták meghonosításával, a fajtákhoz és a sajátos természeti tényezőkhöz Igazodó termelési technológia kidolgozásával és szükségszerű tökéletesítésével kezdődött. A gabonafélék, főleg a búza és az árpa hektárhozamának évről évre történt növekedése azzal magyarázható, hogy a termelés egész rendszerét, annak minden tényezőjét évente rendszeresen elemezték. Lényegében az idei rekordtermés a tudományos munkatársak, az irányító szféra dolgozói, főleg azonban a termelés frontján jeleskedő dolgozók sokévi lelkiismeretes és sokrétű munkájának a gyümölcse. Bartos elvtárs többek között hangsúlyozta azt is, hogy az elemzésekkel nem csupán a termelési folyamatok tökéletesítésére törekedtek, hanem arra is, hogy a termelési technológia egyes tényezői helyenként a sajátos adottságokhoz igazodjanak. Állandóan javították a búza és az árpa fajtaválasztékát. Az utóbbi években nagyhozamú hazai búzafajták — Danubia, Vala, Viginta, Košútka — termelésére vették az irányt, amelyeknek nem kellett akklimatizálódniuk a helyi feltételekhez. Rendkívüli jelentősége volt a termelésfejlesztésben annak is, hogy a gabonafajták vetésterületének nagyságát nem a járási mezőgazdasági igazgatóság határozta-meg, hanem a mezőgazdasági üzemek teljesen önállóan, a saját tapasztalataikból kiindulva, a termelési eredmények alakulására kedvezően és kedvezőtlenül ható összes tényező figyelembevételével, parcellánkénti felosztásban határozták meg a szükséges gabonafajták választékát. Lényegében a dunaszerdahelyi járás gabonatermesztését az egyes parcellák sajátos adottságaihoz igazodó agrotechnológia alkalmazása jellemzi. Persze ezzel a fejlesztési folyamattal párhuzamosan javult a termelés anyagi-műszaki bázisa, fokozódott a talaj termőerejének szerves trágyával való növelése is. A viszonylag gyors ütemű fejlődés legfőbb tényezője azonban az ember volt: a szakmai ismereteiket szüntelenül gyarapító agrármérnökök, technikusok és a növénytermesztés korszerű módszereinek alkalmazására jól felkészült sorkatonák, mezőgazdasági dolgozók. Az idei rekordtermés is az emberek helytállásának a következménye. Annak, hogy az általános ismereteket helyesen tudták alkalmazni az egyes parcellákon; hogy a múlt évi őszi szárazság ellenére a vetőmag kifogástalanul előkészített magágyba került; hogy a vetőmag fajtaösszetételét az egyes parcellák sajátos jellegéhez igazították; hogy a szárazságra való tekintettel a vetési norma által meghatározottnál több vetőmagot használtak tel, s így biztosították a nagy terméshez szükséges növénysűrűséget; hogy az öntöző berendezések időbeni üzemeltetésével a tavasz folyamán semlegesítették az őszi szárazság károsító hatását. — A termelési eredmények alakulására nagyon kedvezően hatott az időjárás.is, főleg az, hogy a gabonafélék érésének időszakában hűvös idő volt és a mag jól kifejlődhetett — mondotta Bartos Andor végezetül. A konferencián felszólalt Ján Janovic miniszter Is. Többek között a következőket mondotta: — Örömmel hallgattam a kerület termelési eredményeiről tartott beszámolókat. Egyértelműen állíthatjuk, hogy a nyolc tonnán felüli hektárhozamokat elérő mezőgazdasági üzemek gabonatermelése a világszínvonal élére került. Tapasztalataikat feltétlenül gyümölcsüztetni kell, mégpedig nemcsak kerületi és országos méretekben, hanem át kell adni a baráti országok'mezőgazdászainak Is. Ügyelni kell a termés minőségének megőrzésére, mind a felvásárló, mind pedig a mezőgazdasági üzemekben. S arra is ügyeljenek mind az irányító szervek, mind pedig a mezőgazdasági üzemek, hogy az állattenyésztés részére abrak- és általában takarmánytartalékkal rendelkezzenek, hogy az új termés várása könnyebb legyen, mint az elmúlt években volt. A gabonatermelés további fejlesztésének akarását kinyilatkoztató vitát Ignác Janák zárszava követte. — Nagyon helyes — mondotta —, hogy az aratást helyzetelemző járási és kerületi konferenciák követik. Ez a konferencia* örömteljes eredményeket összegezhetett. S igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy az idei termelési rekord nem a véletlen к özrejátszásának a következménye, hanem a sokéves termelésfejlesztő munkának az eredménye. A konferencia feltárta a gyenge pontokat is, tehát ismerjük azokat, s a figyelmet azok kiküszöbölésére kell összpontosítani. A jó termelési tapasztalatokat pedig hasznosítani kell elsősorban is a hasonló feltételekkel rendelkező mezőgazdasági üzemekben. — Az persze igaz — mondotta Janák evtárs —, hogy az ember állandóan harcban van a természettel. Az azonban, hogy ez a harc hogyan végződik, lényegében az emberen múlik. A gabonatermelők nyugat-szlovákiai kerületi konferenciája az előterjesztett állás-foglalás-javaslat jóváhagyásával fejeződött be. PATHÖ KAROLY AllAsfoglalAs A konferencia résztvevői megtárgyalták a gabonafélék termelésében elért eredményeket és a CSKP XVI. kongresszusának, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi konferenciájának határozatához igazodó, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság által a gabonaprogram teljesítésére irányuló intézkedéseket. Megállapítjuk, hogy a bonyolult körülmények, a gabona kései érésének és az aratási munkák eltolódásának ellenére, a mezőgazdasági dolgozók dicséretes erőfeszítései, a tudományos kutató munka eredményeinek kihasználása nyomán, a munkásosztály anyagi segítségével, a pártszervek és -szervezetek politikai-szervező munkájának eredményeként az idén kerületünkben gabonafélékből rekordtermést értünk el. A termelési tervet 116,8 százalékra teljesítettük, vagyis 283 ezer 030 tonnával több gabonát termeltünk a tervezettnél. Ezáltal létrejöttek a reális feltételei annak, hogy szemesekből elérjük, sőt túlszárnyaljuk a 2 millió 500 ezer tonna össztermést és lényegesen csökkentsük a hetedik ötéves tervidőszak előző éveiben felgyülemlett adósságunkat. Ezekkel a termelési eredményekkel sikeresen felzárkóztunk a hatvanasok hagyományos mozgalmához, a pieéfanyi kooperációs körzet mozgalmához és csatlakoztunk ahhoz a felhíváshoz, amelyet a CSKP KB, a NF KB és a szövetségi kormány — a csehszlovák nép felszabadító harcának és hazánk Szovjetunió általi felszabadításának 40. évfordulójára — hoztak a nyivánosság elé. Mi, a gabonatermelők konferenciájának résztvevői felhívással fordulunk a nyugat-szlovákiai kerület összes mezőgazdasági dolgozójához, hogy a hetedik ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítése céljából — a tudomány és a technika legújabb vívmányainak szakszerű kihasználásával — még következetesebben fejlesszük kerületünk gabonatermelését. A napokban látunk hozzá az igényes őszi mezőgazdasági munkákhoz, amelyek munkatorlódás miatt nagyobb gondokat okoznak, mint az előző években. Ezért szükségesnek látjuk, hogy a jövő évi termés megalapozásával és a termények betakarításával járó összes munkát jó minőségben, a meghatározott agrotechnikai határidőn belül végezzék el kerületünk minden mezőgazdasági üzemében. A jövő évi jó termés alapfeltétele a termőtalaj minőségi előkészítése. Gondoskodunk arról, hogy ez kellő időben, a nagyhozamú gabonafajták igényeivel összhangban, a fajtákhoz és az egyes parcellák tulajdonságaihoz igazodva megvalósuljon. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy az őszi gabonafélék vetését agrotechnikai határidőn belül nagy részben befejezzük, vagyis hogy a rozs vetése szeptember végéig befejeződjék, az őszi búzának legalább 80—90 százalékát október 10-ig elvessük, s a vetést október 20-ig befejezzük. Ezt a munkát döntő tényezőnek tekintjük a jövő évi nagyon igényes gabonatermelési feladatok teljesítésére irányuló törekvéseinkben. Abból a célból, hogy kerületünk teljesítse a szemesek termelési tervét, a szemes kukorica betakarítását a lehető legkisebb veszteséggel végezzük, gondoskodunk a lopások megakadályozásáról és a kombájnok által elhagyott kalászok szervezett összegyűjtéséről. A kukorica érettségi fokához igazodva a legelőnyösebb betakarítási technológiát alkalmazzuk. Minden mezőgazdasági üzemben létrehozzuk a tömegtakarmányok szükséges választékát és olyan mennyiségét, hogy takarmányokból minden mezőgazdasági üzem önellátó legyen. E célból felhasználjuk az összes kukoricaszárat és a további nem hagyományos takarmányforrásokat is hasznosítjuk. Hasonló figyelmet szentelünk a napraforgó, a cukorrépa, a burgonya, a gyümölcsfélék és az ipari növények betakarításának is. Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága, a pártszervek és -szervezetek vezetésével létrehozzuk az 1985. évre előirányzott feladatok teljesítésének összes feltételét. Ezáltal hozzájárulunk a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött célok eléréséhez, a hetedik ötéves tervben előirányzott összes feladat teljesítéhez. Ez lesz a legjobb köszöntő az állami gazdaságok konferenciájára és az efsz-ek X. országos kongresszusára. A gabonatermelők kerületi konferenciájának résztvevői
