Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-22 / 38. szám

i 4-.SZABAD FÖLDMŰVES 1984. szeptember 22. HÄRMAS ÜNNEP Bár hétköznap volt, mégis ünnepnek számított ez az augusztus végi nap a nádszegtek (Trstlce) számára. Ezen a napon emlékeztek a 40 évvel ezelőtti Szlovák Nemzeti Felkelésre, a szövetkezet megalakulására, azokra, akik merték vállalni a teljesen új gazdálkodási forma meg­gyökereztetésével Járó harcot, a szívós kitartást, szem­beszegülve a visszahúzó erőkkel. S ünnepelték a három és fél évtized alatt elért eredmények létrehozóit, az élenjáró dolgozókat, akik szorgalmuk, tudásuk, lelemé­nyességük latbavetésével lendítik előbbre ezt a közös gazdaságot. A késő délután kezdődő ünnepségre több mint ezren sereglettek össze: veteránok, dolgos szövetkezeti tagok, meghívott vendégek a szomszédos szövetkezetekből, a járási párt- és egyéb szervek, intézmények képviselői stb. HÄZTOZNÉZÔBEN HUSZÄRÉKNÄL Még az ünnepség kezdete előtt felkerestük a 82 éves Huszár Józsefet, az alapító tagok egyikét. Ö — a nagy Idők élő tanúja — vallott arról, mily nehéz, keserves volt a kezdet kezdetén megértetni az emberekkel az új ‘ ~ Hl ВВЕШИШ1 szövetkezeti gaz­dálkodás előnyös­ségét. — Hárman ma­radtunk az előké­szítő bizottság tag­jai közül: Sárkány Miksa, Bartalos Szilveszter és jómagam. A szervező és agitációs munka folytán húszra, majd hatvanra gyarapodtunk. Százhúsz hektárt fogtunk közös művelés alá; ebben benne szere­pelt a községi legelő is. Az elsó alakuló közgyűlésre 1949. október 23-án került sor. Két traktort és két ekét örököltünk a gépszövetkezettől. Az 1950-es év őszén sokan beléptek a szövetkezetbe, olyannyira, hogy a rá következő évben, amikor a tagosítás megkezdődött, már 850 hektár mezőgazdasági területet tudhattunk magun­kénak. Még ugyanezen év augusztus 15-én lezajlott tag­gyűlésünkön úgy döntöttünk, hogy a szövetkezeti gaz­dálkodás I. típusáról áttérünk a III. típusra. Ezzel az építkezés is kezdetét vette... — emlékezik vissza a veterán szövetkezeti tag. • S ez idő tájt milyen tisztséget töltött be Józsi bácsi? — Három évig agronómus voltam, aztán meg raktá­ros. Ez az utóbbi nem volt hálás. Felfáztak a lábaim a betonon, a fütetlen helyiségben. Aztán a kínok-kínjá­­tól az orvosok szabadítottak meg úgy, hogy a bal lábamat amputálták... De azért nem hagyom el magam... — Olyannyira nem, hogy a szinte lehetetlent is megpró­bálta: sámlira ülve ásott — Aztán azt érzékelteti, mekkora különbség van a kez­deti és a mostani fejlett közös gazdálkodás között. Az elején dolog/volt bőven, de pénz...? Aligl Akkor leg­feljebb 2 tonnát ha fizetett a búza hektárja, most meg 7 tonnát takarítottak be hektáronként. • S jut-e ebből a bő termésből az öregebbjeinek? — Hatszáz kilónyit kapunk évente másodmagamra, termelési áron. Ha szűkös volna a termés, bizony nem jutna belőle. Mivel kapunk, aprójószágot tudunk nevelni. Józsi bácsi víg kedélyű ember. Anélkül, hogy erre kü­lönösképpen győzködnénk, nótára gyújt: „... szeretném a homokórát megállítani. De a homok­óra csak tovább pereg...“ Mi az, ami örömmel tölti el? Hogy a Nagy Család megbecsüli. S felnőtt már az új nemzedék, mely — ma­gasabb szinten, szakmailag és politikailag jól felkészül­ten — folytatja azt, amit ők megkezdték. Kimondatla­nul is leolvasom az arcáról: most szeretne fiatal lenni. Dehát, eljárt felette az idő! Sietnünk kell, hogy az ünnepségről le ne késsünk. SOKADALOM A FORRÖPARTON Ünnepi légkört áraszt az egybegyűlt, színes sereg. X nyárias meleg leparancsolja az emberekről az ünneplő kabátot. Legtöbben ingujjra vetkőzve ülik végig a pado­kat. A veteránok — Juhos Bálint, Jóth János, Lovas Ist­ván, Kutrucz Ferenc, Schweiger Gáspár, Sárkány Vitus, Tóth Dénes, Tóth Szilveszter és a többiek —■ az ünnepi emelvényre szegezik tekintetüket, hogy figyelemmel kísérhessék Nagy István efsz-elnök ünnepi beszámolóját. Többek között megtudjuk, hogy bizony nem volt irigylésreméltó a szövetkezet első vezetőségének a sor­sa, élen Sárkány Miksa elnökkel. Le kellett küzdeni a bizalmatlanságot, a rengeteg nehézséget. A problémák egész sorát megoldani, hogy halomra ne gyűljenek. Az összefogás, a szívós kitartás, a párt helyes iránymutatása segített. Az 1953-ban bekövetkezett tömeges kilépések­nek vége szakadt. Lassan kilábaltak a hullámvölgyből. 1958-ban indult fejlődésnek a közös gazdaság. Ezt kö­vetően, két év múlva mér megfelelő gazdasági épületek­kel rendelkeztek. A nagy lendületet vett fejlődést még az 1960-as és az 1965-ös nagy árvízkatasztrófa sem tudta megállítani, ÉLTETŐ ERŐ Mi más lehetett az éltető erő, mint a párt, a közös gazdaság kommunsitéi. Szünös-szüntelen azon fáradoz­tak — s fáradoznak ma is —, hogy rend legyen a szö­vetkezet házatáján, a termelés jövedelmezővé váljék. Ehhez lépésről lépésre teremtették meg a személyi és a műszaki feltételeket. Mindenkor az éves tervfeladatok teljesítése (s túlszárnyalása] volt az elsődleges. A jól kiépített vezető-, szakember- és műszaki gárda minden­kor az élenjárókra épített, tekintet nélkül arra, hogy az”ok kommunisták vagy pártonklvüliek. Nagy erénye a gazdaságvezetésnek az Is, hogy felka­rolja az újat, segíti a dolgozók kezdeményezésének ki­bontakozását. Teret ad az újításokra törekvésnek. Nem zárkózik el a jól bevált módszerek, termelési rendsze­rek, különböző technológiák gyakorlati érvényesítésétől. Zöld utat kap itt már nagyon régóta a szocialista mun­kaverseny, melynek tüzében edződnek az emberek, s válnak egyre Igényesebbekké, fegyelmezettebbekké, valóban közösségi emberekké. Anélkül teszik a dolgu­kat, hogy erre biztatni kellene ókét. S még egy jelentős tényezó: tudják, érdemes jól dol­gozni, kifogástalan munkát végezni, mert ez a közös gazdaság előre lendttője, éltető ereje. Ezért nemcsak pénz, de erkölcsi elismerés is jár. Az efsz-elnök hangsúlyozta, hogy az 1960-as állapot szerint 379, jelenleg pedig 774 tagja van a szövetkezet­nek. Az okos, előrelátó vezetésnek köszönhető, hogy a termőterület nem csökkent, hanem 56 hektárral bővült. S még két sokatmondó számadat: nem egészen huszon­négy év alatt a mezőgazdasági bruttó termelés értéke több mint az ötszörösére gyarapodott. Míg 1960-ban munkabér elmén csupán 3 millió 722 ezer koronát fi­zettek ki a tagságnak, az előzetes számítások szerint az idén már kis híján 20 millió koronát. Huszonnégy évvel ezelőtt a közös vagyon értéke alig haladta meg a 13 mil­lió komát, s az Idén már azzal büszkélkedhettek, hogy több mint 111 millió koronát ér. S ez nem kis összeg! A jelzett időszakban csupán a gépállomány értéke a nyolcszorosára gyarapodott. Ügy hisszük, ehhez nem1 szükséges bővebb magyará­zat. A KIVÁLÓ MUNKA ELISMERÉSE Ä felsőbb párt- és gazdaságvezetés, a sokéves járási, kerületi és országos élenjéróságot „A kiváló munkáért" állami kitüntetéssel, majd két ízben a szövetségi kor­mány és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Köz­ponti Bizottságának vörös vándorzászlajéval is elismerte. Ha már az elismeréseknél tartunk, azt Is meg kell mondani, hogy az idei, most lezajló hármas ünnepen 110-en a szövetkezetből, 18-an a járástól, 3-an a kerü­lettől, ketten pedig a szövetségi kormánytól kaptak er­kölcsi, illetve tárgyi és pénzjutalmat. S még említést érdemel az is, hogy a szövetkezet 35 éves fennállása óta a legbőségesebb gabonatermést be­takarító legjobb munkaközösségek, valamint verseny­győztesek is büszkén sorakoztak a díszemelvény elé, hogy átvegyék megérdemelt plusz jutalmukat. Különösen jó érzés volt hallani — elvegyülvén a tö­megben —, hogy: „Mit szólsz hozzá? Ugye jól megy ez a szövetkezet?“ Még olyan egyének Is elismerően nyi­latkoztak, akik — annak idején — hátat fordítottak a közösnek, majd újra vtszatértek. S nem bánták megl Ez érződött ki a hangjukból. A sokáig nagyon emlékezetes hármas ünnep gazdag, színvonalas kulturális műsorral, majd hajnalig tartó, megérdemelt vigalommal zárult N. KOVÁCS ISTVÁN Széles köré tájékozottság Négy község határát fogja át a va- Jánl (Vojany) szövetkezet. Ekkora közös gazdaságot bizony nem könnyű irányítani, problémáit sorra megol­dani. — A gazdaságvezetőknek minden téren tájékozódniuk kell. Megoldást kell találni arra, hogy nap mint nap találkozzanak az emberekkel, a tag­sággal — vallja Dőry Dénes efsz­­elnök, aki nem elégszik meg a hallot­takkal. Egyetlen alkalmat sem mu­laszt el, hogy személyesen győződjék meg a dolgökről. Közvetlen kapcsola­tot tart a földeken, az Istállókban dolgozókkal, akik a gazda szemével nézik a szövetkezetei, s bizony felve­tik a fejlődést fékező nehézségeket, problémákat. A beszélgetés során még hozzáfűzi: — Ha hiányzik a dolgozók véle­ménye, ötlete, Javaslata, ez a dönté­seknél a tévedések forrása, meleg­ágya lehet. Meggyőződése, ha ez így igaz egy Dőry Dénes efsz-elnök Fotó: — nkl—* szövetkezet életére vetítve, így van ez a társadalom más szféráira vonat­koztatva is. Sehol sem n élkülözhetö a dolgozó tömegek beleszólása, véle­ménye a vezetésbe, az irányításba. A dolgozók Ily módon élnek a szövet­kezeti demokrácia adta jogaikkal. Ez ad irányt, helyes alapot a döntések­hez. A korszerű döntésmechanizmus semmiképp sem alapozhat az egyol­dalúságra. Mindenképpen a társadal­mi elvárások az elődlegesek, ehhez társul a közösségi és az egyéni érdek, melyek az előbbinek vannak alávetve. A jó vezetőnek tehát az ország, a társadalom elvárásait feltétlenül is­mernie kell, hogy mozgósíthassa a dolgozókat azok teljesítésére. Embe­rek nélkül a legszebb, leggrandlózu­­sabb terv is csupán álom. Sajnos, mindmáig akadnak olyan kishitű ve­zetők, akik lebecsülik a tagságban, a dolgozó tömegekben rejlő hatalmas erőt, tudást, tettrekészséget. Mondani sem kell: az ilyen vezetők eleve rö­vid életűek a vezetés egyes posztjain. Vereségre kárhoztatottak, mint a ve­zérkar nélküli hadsereg. ftz efsz-ek járási konferenciájának küldöttje ERIIM I Ä Я Jobbító szánóé A galántal járásban szeptem­ber 29-én kerül sor az efsz-ek küldötteinek járási tanácskozá­sára. Ezen a járási tanácskozáson Tamaskovics Károly, a sóksze­­lőcei (Selice) szövetkezet el­nöke is mint választott küldött vesz részt. Harmincöt éve dol­gozik a mezőgazdaságban. A szövetkezeti mozgalom egyik oszlopos szervezője. Az efsz elnöki tisztségét 1958 óta tölti be, vagyis a legtöbb éve ő irá­nyít. Persze, nem könnyű fel­adat egy 3670 hektáros mező­gazdasági nagyüzemet hibátla­nul és eredményesen kormá­nyozni. Ügy, hogy az a járás legjobb szövetkezetei közé tar­tozzék, élenjáró legyen. Tavaly például 6,0 tonnás termésátlagot értek el gabona­félékből, s az idén egy tonná­val ennél is többet. Az évelő takarmánynövényekből például 13 tonnás a termésátlaguk. Cu­korrépából meg 40 tonnán fe­lül takarítanak be hektáron­ként. Az állattenyésztésben el­ért eredményeik felülmúlják a járási átlagot. A múlt évben az egy hektár mezőgazdasági földterületre jutó termelést érték meghaladta a 28 ezer ko­ronát. Tamaskovics Károly, aki „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetés viselője, a hnb és a jnb képviselője. Mint kiváló szervezőnek s közked­velt egyénnek, minden valószí­nűség szerint lesz majd mon­danivalója a már említett járá­si tanácskozáson. Olyan mon­danivalója, melyben a jobbító szándék, és a szövetkezeti gaz­dálkodás továbbfejlesztése jut majd kifejezésre. Krajcsovics FerdinAnd Növekvő aktivitás U ífH-K A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járás mezőgazdasági dolgozói kezdeményezésük teljes kibontakoz­tatásával készülnek az efsz-ek X. or­szágos kongresszusára. Az idén, a szövetkezeti gazdálko­dás fennállása óta, a legbőségesebb gabonatermést takarították be, be­hozva ezáltal az előbbi három év le­maradását. így azután tiszta számlá­val zárhatják az ötéves tervidőszak negyedik esztendejét. Búzából és ár­pából a járási átlagos hektárhozara elérte a hét tonnát, s 34,5 ezer ton­nával termeltek többet a tervezettnél. Ehhez igen számottevően járultak hozzá az élenjáró gabonatermesztő mezőgazdasági üzemek, mint például a nagymegyeri (Calovo), a felbárl (Horný Bar), a lúcsi (Lúč na Ostro­va) és a várkonyi (Vrakuü) szövet­kezet. Az elsőként említett közös gazdaság például gabonából 9 tonnát takarított be hektáronként. Árpából terven felül 9000 tonnát termel­tek, megdöntve az eddigi rekordot, hiszen a járási terméshozam 6,33 ton­na volt. A járás legjobb árpatermesz­tőjének az ekecsi (Окой), a felbárl és a gellei (Holice) szövetkezet bizo­nyult. Örvendetes jelenség, hogy a járás mezőgazdasági üzemeinek a többsé­gében jé az emberek közötti viszony; a közösségi szellem, őszinte és szo­ros a vezetők és a tagság közötti kap­csolat. Teljesítik küldetésüket a tag­gyűlések, összejövetelek, nyilvános gyűlések, melyeken a CSKP mezőgaz­daságpolitikáját részletesebben meg­magyarázzák, s beszámolnak a terv­feladatok teljesítéséről. A szövetkezeti demokrácia széles körű érvényesítése érdekében sokat lesznek az SZFSZ-alapszervezetek. Augusztus végén befejeződtek a vita­záró tanácskozások. Bizonyságot nyert, hogy a közös gazdaságok dolgozói magukénak vallják а XVI. pártkong­resszus mezőgazdaságpolitikai Irány­elveit és a termelésfejlesztésen, e tudományos alapokra helyezett ter­melési eljárások, módszerek gyakor­lati alkalmazásán fáradoznak. A kongresszusi tézisek megvitatása során több mint 300 hozzászólás és megjegyzés hangzott el, melyek több­sége helyi jellegű problémák megol­dását sürgette. Több mint félszáz felszólalás a járásra, a többi elinté­zése meg a felsőbb szervekre tartó-* zott. A vita keretében a fő figyelem az ésszerű erő- és tömegtakarmány-gaz­­dálkodásra, a tüzelőanyag- és ener­­giamegtakarításra, a termelés meny­­nyiségi és minőségi mutatóinak el­érésére irányult. Sok szó esett a hús- és zöldségfelvásárlásban tapasztalt problémákról. A dolgozók a problé­mák mielőbbi megoldását sürgették, mivel ezek a jelenségek fékezőleg hatnak a termelésre, csökkentik a cselekvőképességet és a munkaked­vet. A tézistárgyaié gyűléseken részt vettek a járási pártbizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége já­rási bizottságának képviselői is, így több kérdésre helyben válaszoltak. Az ágazati irányítás és a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére tett javas­latokat, észrevételeket az illető gaz­daságok politikai-gazdasági vezetése felhasználja majd a gazdaságirányí­tás és az ellenőrzés tökéletesítésére, a személyi felelősség további elmé­lyítésére, a munkatermelékenység to­vábbi fokozására, a munkakörülmé­nyek javítására. Több felszólalás is elhangzott az irányban, hogy a gaz­dasági udvarok, telepek lehetnének rendezetebbek, több teret kaphatna a fásítás, a zöldövezetek, virágágyá­sok létesítése, díszcserjék ültetése. Bár ezen a téren az utóbbi években történt előrelépés, dB tennivaló még jócskán akad. A dolgozozókról való sokrétű gondoskodás szakaszán az üzemi étkeztetés bővítése volt a vita előterében. A felsőbb szerveket érintő hozzá­szólások sürgették a jobb műtrá­gya-, vegyszer-, alkatrész- és gépellá­tás előfeltételeinek megteremtését. Mindenekelőtt a traktorok, vetőgépek és a speciális növénytermesztéshez szükséges gépek beszerzése és cél­szerű elosztása körül folyt a legéle­sebb vita. Az efsz-ek küszöbön levő járási konferenciáján már a szövetkezetek küldöttei arról szeretnének hallani, milyen sorsra érdemesültek a lénye­ges, termelésfejlesztő gazdálkodást, műszaki ellátást javító stb. felszóla­lásaik. A jelzett járási konferenciára szeptember 29 én, az efsz-ek X. kong­resszusa előkészítésének jegyében kerül majd sor. Svinger István —ib-

Next

/
Oldalképek
Tartalom