Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-08 / 36. szám
1984. szeptember 8. SZABAD FÖLDMŰVES 11 SZOCIALISTA MEZÖGAZDASÄGUNK három és fél évtizedes töretlen ívű fejlődését szemléltette az Agrokompplex ’84 nemzetközi részvételű országos mezőgazdasági kiállítás, amely az idén jeles évfordulók jegyében zajlott. Nyitra (Nitra), a gazdag történelmi nevezetességű város tizenegyedik alkalommal adott otthont a hazai és külföldi szakemberek jelentős fórumának. A második évtizedbe lépő kiállítást pénteken, augusztus 17-én Rudolf Rohlíčck, a CSKP KB tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Ünnepi beszédében méltatta a kiállítás eddigi évfolyamainak sikereit és hangsúlyozta, hogy a KGST-tagprszágok jelenléte úiabb bizonyítéka a szocialista országok együttműködésének, és egyben a kooperáció elmélyítésének egyik alapfeltétele. A 92 hektáros területet felölelő kiállítás központi témája az agroökológia volt. A szervezők témaválasztása is igazolta, hogy a mezőgazdaság belterjesítése, hatékonysága növelése mellett a környezetvédelem kérdései sem lehetnek másodlagosak. A természet ökológiai egyensúlyának megőrzése a jövő nemzedék számára valamennyiünk közös feladata, amely az egyes ágazatok számára nem kevés tennivalót jelent. Természetes, hogy a nagyobb hozamok elérése, a hatékonyság fokozása népgazdasági érdek, ám az sem lehet mellékes, hogy ezt milyen áron érjük el. Ezárt esett a választás a környezetvédelemre, mint a kiállítás vezérmotívumára, hogy a hazai és külföldi mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemek, kutatóintézetek, főiskolák, a szolgáltatóipar, és nem utolsósorban a szövetkezetek és állami gazdaságok képviselői tudatosítsák mindennapi munkájuk fontosságát és felelősségét. A központi témához a szocialista országok is alkalmazkodtak kiállítási anyagaikkal, így nemcsak hazai, hanem külföldi körképet kaphatunk arról, hogyan termeljünk többet és jobbat — egészségesen. Hat ország: Bulgária, Magyarország. az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia több mint száz mezőgazdasági és élelmiszeripari üzeme képviseltette magát az idei seregszemlén. A fő témakörök a következők voltak: a szocialista mezőgazdaság bplterjesítése az agroökológiai feltételek között; a vidéki települések arculatának változásai; a nagyüzemi mezőgazdasági termelés irányításának automatizációja; a lézer hasznosításának lehetőségei a mezőgazdaságban; a hazai és külföldi gasztronómia legújabb eredményei és fejlődése. A bemutató a mezőgazdaságban dolgozók szabadidejének ésszerű hasznosításának is nagy figyelmet szentelt, továbbá átfogó képet nyújtott a termelés üteme növelésének lehetősége mellett a községek és falvak építészeti megoldásairól, a dolgozók szakmai fejlesztésének módszereiről, a kulturális és sportolási lehetőségekről. AZ ELSŐ NAPTÓL KEZDVE az ország szinte valamennyi tájáról érkeztek a látogatók, akiknek többsége évről évre felkeresi a várost, így ismerősként mozgott a kiállítás hatalmas területén, jöttek azonban szép számmal olyanok is, okik először lehettek tanúi a színpompás bemutatónak. Az ű tájékozódásukat könnyítette a több helyen elhelyezett térkép, a különböző feliratok és táblák. A kiállítás kapuja előtti parkolóban az autóbuszok vezetőinek nem jelentett könnyű feladatot szabad helyet találni, pedig az idén újabb területet jelöltek ki erre a célra. Az idesereglett közönséget, még a bejárat előtt igazi ünnepi hangulat fogadta: ínycsiklandozó pecsenyeillat, zeneszó, finom bor, a legkisebbeket pedig hinták. Az А-pavilonban a látogatók hazánk agroökológiai térképével találták magukat szemben, amely szemléltető módon ábrázolta, hogyan sikerült az utóbbi években javítani az élet- és munkakörnyezet feltételeit és hol kell a közeljövőben mielőbb intézkedni. A talajjavítási munkák hatékonyságát mutatták be a táblázatok és a grafikonok. A földszinten a kiváló gazdasági eredményeket felmutató Slušovicei Efsz bemutatóját tekintettük meg, amely azt bizonyította, hogy a környezet védelméért folytatott harcban a legújabb számítógéprendszerek segítségét is igénybe kell venni. A fényképek, dokumentumok, audiovizuális berendezések, a filmek a környezetvédelem időszerű kérdrreit tárgyalták. Itt találhattuk az i,NESCO-nak , Az ember és a bioszféra elnevezésű kiállítását. Az Agrokomplc lermelésigazdasági egység Dolná Malanta-i ökológiai programja szinte valamenynyi látogató érdeklődését fnlke'te^e. AZ EMELETI GALÉRIÁBAN a Magyar Népköztársaság bemutatóját látetvitieiem a mezőgazdaságben AGROKOMPLEX ’84 haltuk. A nálunk is sikerrel alkalmazott Bábolnai és Bajai Iparszerű Kukorieatermelési Rendszer, az Agrober Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező- Beruházó Vállalat, a Debreceni és a Győri Mezőgép, a Budapesti Vegyiművek bemutatói, valamint a Dános csepegtető öntözés, amelyet Szlovákiában 1500 hektáros területen már alkalmaznak — szintén nagy sikert aratott. A Hermes, a Vetőmag és a Monori Állami Gazdaság ízlésesen kivitelezett expozíciója nemcsak a szakemberek, hanem a laikusok tetszését is elnyerte. A В-pavilonban a Szovjetunió mezőgazdaságának és élelmiszeriparának eredményeivel ismerkedhettünk. Az önellátás elérésének egyik alapvető feltétele a 213 millió hektáros vetésterület maximális hasznosítása. Az élelmiszerprogram teljesítésének eddigi sikereit több film, táblázat, illetve makett ábrázolta. Megtalálhattuk itt a világ legnagyobb műtrágyaexportőrének, a Szojuzpromexportnak a kiállítását. Az új szovjet búzafajták felől különösen a gabonaféléket termesztő szövetkezetek és állami gazdaságok képviselői érdeklődtek. Nagy feltűnést keltett a szakemberek körében a Gaprin takarmányfehérje, amelyet a világon első ízben földgázból nyertek. A környezetvédelemmel kapcsolatosan a közönség megtekinthette a hulladékhasznosítás, valamint a szennyvíztisztítás új módszereit, amelyek előnye, hogy kevésbé energiaigényesek és az eddig alkalmazott berendezéseknél hatékonyabbak. A KVD — F-l típusú automatikus takarmányadagoló gép két változatát is bemutatták a szovjet szakemberek. A gép kezelése egyszerre kétezer, illetve háromezer kettőszáz kilogramm takarmány adagolására alkalmas. AZ ÉLELMISZERIPAR hazai és külföldi tapasztalatait, jól bevált gyártási eljárásait és legújabb termékeit a C-pavilonban láthattuk. A korszerű konzervgyárak, péküzemek, sörgyárak és a húsipar új technológián alapuló termékfelújítása az egyes ágazatok állandó fejlődését eredményezi. A vállalatok és üzemek készítményeit felsorakoztató kiállítás újra hangsúlyozta, hogy a termék ízléses és praktikus csomagolása minden reklám nál többet ér. A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági és élelmiszeripari tárlata a 1-7 pavilonban kapott helyet. Az országban jelenleg közel négyezer földmővesszövetkezet és 460 állami gazdaság foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. Ezenkívül a kooperációs körzetek és az agrokémiai vállalatok is meghatározó szerepet játszanak az ágazat fejlesztésében. Az NDK-ból behozott korszerű kombájnok hazánkban is megkönnyítik a legfontosabb mezőgazdasági munkákat. A pavilonban a maketteket és a fotókat, a Szabadtéri részlegen pedig a gépőriásnkat is megcsodálhattuk. Mivel az NDK területének több mint az egynegyedét erdők borítják, a kiállításon is több erdőgazdaságban alkalmazható gépújdonság is szerepelt. A környezetvédelem egyik kulcsfontosságú kérdése a hulladékhasznosítás, amelynek gazdag hagyománya van északt szomszédainknál. A szakemberek érdeklődéssel figyelték, hogy a faf°I- dolgozás során keletkezett hulladékokból milyen szép bútorkiegészítők, különböző játékok és emléktárgyak készíthetők. A lengyel kiállítók is több újdonsággal jelentkezetk. melyek közül különösen a legújabb burgonvafajták és a termesztésükhöz nélkülözhetetlen modern génsarok keltették fel a beavatottak figyelmét. A számos érdekesség között főleg a gabonakombájnok, valamint a cukorrépa-betakarító gépek arattak nagy sikert. A bolgár pavilon látogatói a Trajna, Tervei és Kardam búzafajták mellett az ország gazdag hagyományú dohánytermesztési módszereit is megtekinthették. A világhírű bolgár kertészet különböző termékei és termesztési eljárásai sem hiányoztak. A HAZAI ÉS A KÜLFÖLDI szakemberek együttműködésének eredményeként az országos mezőgazdasági kiállítás résztvevői a lézer nagyüzemi hasznosításának módszereit is bemutatták. A látogatók a gyakorlatban is megtekinthették a lézerközpont működését, amely egyszerre hét mezőgazdasági gép és berendezés irányítását teszi lehetővé. A mezőgazdaság szocializációja után a vidéki települések arculata is kedvezően megváltozott. Arról hogy az ezredforduló éveiben a szakemberek miként képzelik el a falvak és községek fejlesztését a gerencséri (Hrnčiarovce) és a zselizi (Želiezovce) architektonika) megoldás ad ké' - ' ^>1 pet. A tervezet a hagyományos népi elemek és az új építészeti megoldások nagyszerű ötvözéséről tanúskodik. Az Aranykasza-díjat harmincnégy hazai és kilenc külföldi kiállító terméke kapta meg, 54 hazai és 14 külföldi mezőgazdasági özem képviselői pedig elismerő okleveleket vehettek át az értékelést követően. A versenyben 185 terméket neveztek a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés, az élelmiszeripar és az építészet területéről. AZ AGROKOMPLEX ’84 nemzetközi részvételű kiállítás szeptember mésodikán zárta kapuit. Sokan felkeresték a zoboralji várost, hogy megtekintsék a szocialista országok mezőgazdasági üzemeinek, valamint a szolgáltatóipari vállalatok kiállítási anyagát. A különböző együttesek és szólisták a szórakoztatásról gondoskodtak. A sportkedvelők pedig a nemzetközi versenyen vehettek részt. Az idei évfordulók jegyében megrendezett kiállításon a szakemberek több szemináriumon, szimpozionon és előadáson vitatták meg a mezőgazdaság fejlesztésének további lehetőségeit és főleg a környezetvédelmi kérdések mielőbbi gyakorlati megoldását. A KGST-tagországok mezőgazdasági üzemeinek képviselői és szakemberei egyöntetű véleménye alapján elmondhajtuk, hogy a 11. országos mezőgazdasági kiállítás teljes mértékben teljesítette küldetését. BÁRDOS GYULA' A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás négy átvevőhelyén összesen 70 ezer tonna gabona átvételére készültek fel, amelynek egyharmadát a szövetkezetek és állami gazdaságok saját jármüveikkel száliították a magtárakba. Ebből a tervek szerint 31 ezer volt a ltenyérgabona. A felvásárló helyeken naponta több mint négyezer tonna terményt tudtak átvenni, tisztítani és szükség szerint szárítani. A felvásárlás időpontját eredetileg reggel hattól este tíz óráig határozták meg, ám az aratás üteméhez igazodva a rimaszombati, šafárikovói. és a jesenskéí átvevőhelyeken az "éjjeli órákban is folyamatos volt a gabona átvétele. Fedél alatt a termés A jesenskéí központban zökkenőmentesen haladt a munka. Nem volt nagyobb prnbléma. fennakadás nélkül történt az átvétel. A hídmérlegen és mögötte tehergépkocsik sorakoztak. Az egyik a derencsi (Drienčany) szövetkezetből érkezett. Az idén ők szállították elsőként az őszi árpát. A geszteteiek (Hostice) pedig a búza aratásának megkezdésében voltak elsők. — Itt aztán talpon kell lenni egész nap — mondta Farkas Ottó, a gabonatároló vezetője. Amióta elkezdődött a felvásárlás még nem voltam otthon. Alszom naponta néhány órát, ha valami nehézség adódik azonnal felébresztenek. [ól felkészültünk az idei szezonra. A legutóbbi évek tapasztalatai megtanítottak bennünket, hogy a gyors áruátvétel és -elhelyezés alapvető feltétele a mezőgazdasági üzemekkel való jó együttműködésnek. A mi átvevövonalunk tizenöt helyről kapja a termést. Az aratás kezdete előtt pontosítottuk a menetrendet. Balajthy Tibor, a Bábolna típusú szárító üzemeltetője (Fotó: Farkas 0.) Megállapodtunk: a kombájnok, a gabonatisztító telepek és a szállítóeszközök teljesítőképességéhez igazítjuk az átvétel ütemtervét. Valamelyest bővült a raktárterük, az idén 1200 tonnával több — összesen pedig 21 ezer tonna — termést tudtak tárolóikban elhelyezni. Felvásárlási tervükben 16 ezer tonna átvétele szerepelt. A tizenkét állandó dolgozó, a két segédmunkás, valamint a laboratórium hét dolgozója tizenkét órás műszakokban váltotta egymást. Az árpa, búza, rozs, zab és a borsó felvásárlása naponta huszonnégy órán keresztül folyt. — Naponta, kezdetben 900 tonna felvásárlásával számoltunk — jegyzi meg Farkas Ottó —, de az aratás intenzitásának megfelelően ezt a menynyiséget öt-hatszáz tonnával túlléptük. S még így sem került sor torlódásra. Ennek a hatalmas mennyiségnek mintegy nyolcvan százalékát kellett szárítanunk. A Bábolna és a Coloman típusú szárítóink 65 tonna összteljesítménnyel üzemeltek óránként. A beszállított gabonát a nedvességtartalom szerint csoportosítva halmoztuk. A 16—17 százalékos nedvességtartalmút a nappali órákban szárítottuk, amikor a napsütés hatására 40 C-fokra melegedett fel a szárító belsejében a levegő. Ily módon nagy mennyiségi! fűtőolajat takarítottunk meg. ■ Melyik gazdaságból szállították a legjobb minőségű és legtisztább gabonát?. , — Már évek óta a rimajánosiak (Rimavské janovee), a geszteteiek és a dobóciak (Dubovce) járnak az élen. Tapasztalataim szerint ezekben a mezőgazdasági üzemekben tartják be leginkább a kombájnok optimális munkasebességét. Rimajánosiből és Űjbástrôl (Nová Bašta.) tizenhét százalékos nedvességtartalom alá leszárított s kitisztított gabonát kaptunk. ■ Volt-e szállítási veszteség? — A gazdaságok dolgozói, illetve a gépjárművezetők minden teherautót és járművet kötelesek voltak ponyvával lefedni, ha azon terményt szállítottak. Az előírást megszegőket — az átvevőhelyeken szolgálatot teljesítő üzemi őrök jelentése alapján — megbüntettük és köteleztük a ponyva használatára. így a megfigyelések alapján az idén már jóval kevesebb. terményt szórtak el a közutakon, mint az elmúlt évben. Tavaly a becslések szerint a rimaszombati járásban a termésnek egy százalékát szórták el... ■ Milyen a minőség? — Az idei termés minősége általában sokkal jobb a tavalyinál. Jót tett a gabonaféléknek a hűvös, csapadékos május és június. így szépen kifejlődhettek a kalászokban a szemek. Nem okozott gondot tehát teljesíteni a szerződésekben vállaltakat. ■ Mit jelent konkrétan az előbbi minősítés, hogy „általában“? — Műszerekkel vizsgálva a termény minőségét, megállapítottuk, hogy a búza sikértartalma 27—34 százalékos, így lényegesen jobb a tavalyinál, ám a hektolitersúlya az állami norma alatt maradt. A sörárpánál nem a mennyiség, hanem a minőség okozott nehézségeket, mert még mindig nem vált általánossá a norma által meghatározott fehérjetartalom betartása. A jól szervezett, gyors és rugalmas munka eredményekén) az idén az átvevőhelyeken nem kellett sokáig várakozniuk gépek vezetőinek. Megnyugtató látványt nyújtott, hogy mindenütt gondosan, szervezetten dolgoztak. A fegyelmezett, becsületes munka végülis meghozta a várt eredményt: raktárakba, biztonságba került az idei termés. KORCSMÁROS LÁSZLÓ