Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-08 / 36. szám
ZELLER - ТИШАМ Ä Szlovákiai Kertészkedő!« Szövetségének jókai (jelka] alapszervezete a gálántai (Ga lanta) járás kertészeti szervezeteinek egyik legjobbja. A napjainkban már 315 főt szám iáié közösség évről évre nagyban hozzájárul a járás úe ai ország önoilátottságának meg szilárdításához. Az itt megtermelt javak ugyanis a távolabbi országrészekbe is eljutnak. A jókai kertészkedők elsősor ban a zellertermesztésben elért sikereikről ismertek. Mráz János, a szövetkezet kertésze, illetve a szövetség alapszervezetének elnöke erről így beszélt: — Falunkban immár negyedszázados hagyománya van a zellernek. A kezdeményezés a szövetkezet nevéhez fűződik. Mivel az eredmények jók vol tak, a falubeliek is kezdtek é deklődni a korábban lebecsült zöldségféle termesztése iránt. Néhány év alatt a házikertekben is meghonosodott s ma már p«:nyit termelünk belőle eladásra, hogy távoli országrészek ellátását is biztosítani tudjak. — Mi terem még a kertekben a zelleren kívül? — Értékesítési céllal paprikát, karfiolt, retket, salátát, eltenni való uborkát, zödlhagyinát és karalábét termelünk. A faluban nyolc éve iqűködik terményfelvásárló központ. Radványi Jenő, a központ vezetője szintén behódolt a zellernek. — Hosszá évekeu át paprikát termeltem, természetesen fólia alatt. Aztán gondoltam egyet és likvidáltam a fóliát. Üjabban kizárólag szabadföldi termeléssel foglalkozom, s a szerződés értelmében retket, karfiolt meg zellert termelek. — Beszéljünk talán a felvásárlói munkáról is. Milyen volt a tavalyi forgalom? — A falu kertészkedői évente 1200 tonna zöldség értékesítésére vállalkoznak. Ezt a szintet tartottuk tavaly is. A forgalom koronában kifejezett értéke megközelítette az 5 milliót, legnagyobb mennyiséget zellerből adtunk el — összesen 250 tonnát. — Milyennek ígérkezik az idei nyár? Radványi Jenő paprika helyett újabban zellert termel A szerző felvételei — Feltehetően szerényebb eredményeink lesznek, mint tavaly, hiszen a szokatlanul hűvös időjárás nem kedvez a zöldségtermesztésnek. Ez alól talán csak a zeller kivétel, ahol a múlt évihez hasonló hozamot várunk. Retekből és salátából jóval kevesebb termett mint más éveken. Hogy csak egy példát említsek: tavaly egy kiló retegmagból hozzávetőlegesen 1200 csomó retket tudtunk termelni, illetve értékesíteni. Az idén a fele is éppen csak megvolt, fgy aztán az első félévben alig 85 százalékos tervteljesftésről beszéltünk, aminek sem a partner, a Zelenina galántai üzeme, sem pedig a fogyasztók nem örültek. Szerencsére a második félév már biztatóbb. Legfontosabb növényünk, a zeller megint remekel. Az időszaki tervben szereplő 100 tonna helyett már 230 tonnányit értékesítettünk s még legalább 100—120 tonnát tudunk kínálni, ha akad rá vevő. Nemrég megkezdtük a csemegeuborka szedését. Uborkából 320 tonnát ígértünk a konzervgyárnak, de ezt a mennyiséget ilyen időjárás mellett aligha tudjuk megtermelni. — Milyen elképzeléseik vannak a jövővel kapcsolatban? — Minden valószínűség szerint kitartunk az eddigi termelési szerkezet mellett. Ha lesz változás, akkor csak annyi, hogy kísérletet teszünk a sza-' mócatermesztés fellendítésére. OLÁH GYULA agrármérnök idején Gyiimölcsérés A járási konferenciák alkalmával a legjobbakat mindenütt Illő társadalmi elismerésben részesítették. Felvételünk a komáromi (Komárnoj járás kertészkedőínek tanácskozásán készült Fotó: —bor A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás kertészkedőinek tanácskozását az alaposság és a leggyakrabban felvetődő problémák megoldását szorgalmazó szókimondás jellemezte. Az elnökségi beszámolót a szövetség járási bizottságának elnöke, Jozef Mokoi terjesztette elő, hangsúlyozva, hogy járásukban az utóbbi választmányi időszak volt a kertbarátmuzgaiom fejlődésének legeredményesebb időszaka. Rövid idő alatt nagy tömegeket tudtak bekapcsolni az önellátás szilárdítását célzó mozgalomba, így ma a középszlovákiai kerületben ők büszkélkedhetnek a legnagyobb taglétszámmal. Ami pedig az alapszervezetek számát illeti, Szlovákiában a második helyet birtokolják. A siker titka abban rejlik, hogy komoly körültekintéssel, erejük és lehetőségeik reális felmérésével láttak hozzá a CSKP XVI., illetve a szövetség III. kongresszusán elfogadott fejlesztési határozatok teljesítéséhez. Mindenekelőtt a házikertek ésszerűbb kihasználását szorgalmazták, de nem feledkeztek meg a parlagföldek használatba vételéről sem. Mint a beszámolóból kitűnt, a járás szervezett kertészkedőinck hetvenöt százaléka a családi házzal és házikerttel rendelkezők sorából kerül ki. A szervezetek ezen tagjai összesen hatszáz hektáros földterület mind eredményesebb kihasználását szorgalmazzák. Természetesen elsősorban önellátási célból, de a köz javára is gondolva. A termelokedv fellendülésének, az értékesftési lehetőségek javulásának köszönhető, hogy a járás egyre inkább önellátóvá vélik és lényegesen kevesebb zöldséget meg gyümölcsöt kénytelen más járásuktól átvenni. Továbbra is gond a kora tavaszi árubőség megteremtése, ezért figyelmüket most a züldséghajtatás iránti érdeklődés serkentésére összpontosítják. És persze tovább folytatják a népszerűsítő és megnyerő tevékenységet, mert a tartalékaik még korántsem merüllek ki: a kerttulajdonosoknak eddig csupán tizenhét százalékát sikerült bekapcsolniuk az államháztartás gondjait is enyhítő tevékenységbe. VITAMIN 19 MILLIÓÉRT A járás árutermeléssel is foglalkozó kertészkedői a múlt évben a Jednota Fogyasztási Szövetkezetnek hozzávetőlegesen egy millió korona érték-3ben, a feldolgozóiparnak pedig 2597 tonna mennyiségben szállítottak zöldséget és gyümölcsöt. Más lapra tartozik, hogy nagyon sokan makacsul ragaszkodtak a konzervuborkához, amiből túltermelés volt, viszont hallani sem akartak egyéb zöldségekről. Ennek a piaci választék — végső soron a fogyasztó — látta kárát. Az elnökségi beszámoló nagyon helyesen hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban a szövetség vonalán még komolyabb meggyőző munkát kell végezni, a kertészkedőknek pedig kötelességszerfien a társadalmi megrendelésből, a fogyasztói igények alakulásából kiindulva kell berendezkedniük az árutermelésre. Mindenekelőtt szamócából, hüvelyesekből, fokhagymából, csonthéjas és bogyós gyümölcsből kellene a járásban többet termelni és értékesíteni. Ezzel kapcsolatban a szónok megjegyezte, hogy a rugalmasabb árpolitika bizonyára kedvezően befolyásolná a termelők érdeklődésének alakulását és hatékonyabbá, eredményesebbé tehetné a népszerűsítő munkát. Azzal érvelt, hogy amíg 3,40 koronáért fogják vásárolni a minőségi alma klióját, és nem teremtik meg a hullott gyümölcs értékesítési lehetőségét, addig aligha lehet lényegesebb sikert várni a telepítést szorgalmazó munkától. Arról már nem is beszélve, hogy azok se nagyon tudnak telepíteni, akik talán hajlanának a szóra, mert a facsemeteellátás igencsak szerény. Kevés az oltvány, minimális a választék, ráadásul a ierakatokban szakszerűtlenül tárolják, gyakran megjelölés nélkül árusítják a facsemetéket. No és persze későn, zömmel novemberben, amikor már nem adottak a sikert ígérő telepités feltételei. A kertészkedők gondja nemsokára remélhetőleg kevesebb lesz, hiszen már a szövetség központi bizottsága is javasolta, hogy nyissanak meg újabb három felvásárló, illetve elárusító központot (Rim. Sobota, Hnúšfa, Šafárikovo). Ami pedig a megtermett, de vevőre nem találó javak sorsát illeti — a távlati fejlesztési tervek szerint ebben a járásban 1990-ig tíz szövetségi terményfeldolgozó kisüzemet kell létrehozni, hogy megoldódjék a fölös termésmennyiség feldolgozásának és hasznosításának kérdése. TIZENHÁROM Oj KERTTELEP ÉPÜLT A rimaszombati járásban napjainkban huszonnyolc kerttelep van, ebből tizenhárom az utóbbi két évben létesült. Tehát itt fontosságának megfelelően értelmezik a parlagföldek használatba vételére vonatkozó határozatokat. Eddig 101 hektár elfekvő földterületet vettek művelésbe a kertészkedni vágyók. Nagy szó ez, hiszen nem kevesebb mint 1657 család kapott lehetőséget a zöldség- és gyümölcstermelésre, az egészséget szilárdító, hasznos kedvteléssel töltött kikapcsolódásra. Az eredményes, a további kezdeményezésre ösztönző termelői munka egyik legfontosabb feltétele a szakmai hozzáértés. Ennek növelését a járásban rendszeres szakelőadásokkal, tanulmányi kirándulások szervezésével, kiállításokon való részvétellel, kutatóintézetekben és nemesítő állomásokon történő ismeretszerzési lehetőség megteremtésével segítik. Az alapszervezetekben tavaly 87 szakelőadás hangzott el, az érdeklődő kertbarátok nyolc ízben jártak tauulmányi kiránduláson, két alkalommal rendeztek népszerűsítő térménybemuiatót stb. MINDENÜTT HELYTÁLLNI A járás kertészkedői közül tavaly 3098 fő vállalkozott szerződéses árutermelésre, s bár ismét akadozott a felvásárlás, a szerződésben rögzített, önként vállalt feladatot a kistermelők teljesítették. Ami külön említést érdemel: a kertészkedők nem zárkóztak el a társadalmi munkától sem. Az elnökségi beszámoló adatai szerint a járás SZKSZ-alapszervezeteinek tagjai a választási program megvalósítását 21 ezer munkaóra ledolgozásával segítették, a mezőgazdasági munkacsúcsok idején pedig közel 20 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. A meghirdetett szénabegyűjtési versenyben 1981-ben nrszágus harmadik, egy évvel később pedig első helyen végeztek. S Ígérik, hogy továbbra is szorgalmasan fognak dolgozni. Adott szavukat a SZNF 40. évfordulóját köszöntő felajánlásukkal is alátámasztották. Ebben egyebek között 200 tonna széna begyűjtésére és 37 500 társadalmi munkaóra ledolgozására tettek ígéretet. Meg természetesen arra, hogy az elkövetkező időszakban is nagy figyelmet' szentelnek a taglétszám gyarapításának, a mozgalom fejlesztésének, a parlagföldek felkutatásának és mielőbbi használatba vételének stb. Reméljük, ezúttal is megtartják adott szavukat! KORCSMAROS LÄSZLÖ Kevesebb a parlagfűid ШжЗяНкхяКЯк <ШЯЯВя 11 "п~ЦПДи ] Mráz János az SZKSZ-alapszervezet elnöke Egyre több gyümölcs érik be ezekben a napokban. Lekvár- és beföttkészítés mellett mély hűtéssel és aszalással Is tartósíthatjuk gyümölcseinket. Mélybfltőszekrénybe csak alaposan kiválogatott, egészséges terméseket tegyünk. Az ömlesztett eltartás helyett sokkal jobb. ha adagokra bontjuk és fóliába vagy alufóliába csomagolva fagyasztjuk. Míg mélyhfitésre csak a teljesen egészséges termések alkalmasak, addig aszalásra a hibásak is megfelelnek, sőt régen kifejezetten a hullott gyümölcsök egyik legelterjedtebb felhasználási módja volt. A teljesen érett gyümölcsöket érdemes csak aszalni, mert ezeknek a legmagasabb a cukortartalma, mely a tárolhatóság miatt nem mellékes. Minden gyümölcsöt először szabadítsunk meg a magjától, magházától; egyeseket, például az almát meg is hámozhatjuk A terméseket nagyságtól függően méteres körben csupaszon a talajt, melyet rendszeresen kapáljunk, gyomtalanítsunk. A gyepmentes felületen a fák trágyázása, vízellátása könnyebben és eredményesebben megoldható. Folyamatosan szedjük a paradicsomot, paprikát, uborkát, tükféléket. Gyakori szedésekkel és öntözésekkel erősen öszszetömörödhet a talaj, melyet legalább hetente egyszer kapával lazítsunk fel. A fűszernövényeket minél előbb vágjuk le, mert már elvirágzásban vannak és ilyenkor csökken az illóolajtartalmuk. A levágott hajtások vékonyan kiterítve vagy kis kötegekbe felakasztva 10—12 nap alatt megszáradnak és a levelek a szárról könnyen lemorzsolhatók. jól záródó csavaros üvegben, az Illatuk elvesztése nélkül, hosszú ideig tárolhatók. Az évelők (izsóp, lestyán, menta stb.) ebben az évben Г még egyszer kihajtanak. # Iho) * 2 percig forró vízbe mártják, majd utána lecsepegtetik és ruha között felitatjók a gyümőlcsdara bokát. A szárítás történhet napon, tálcákra vékonyan kiterítve, vagy 50 Celsius-fokot meg nem haladó sütőben. Gyümölcsféleségektől függően a szárítás ideelőtt 10—12 óráig áztassuk vízterjedhet. A sütőben megszárított gyümölcsöt levegőn 1—2 napig többszöri rázogatás mellett forgassuk át, majd zacskóba, üvegbe téve tárolhatjuk. Az aszalványokat felhasználás ségű vizet, s augusztus közepére fejezzük be az öntözésüket, hogy a vesszőknek legyen idejük alaposan beérni. A gyümölcsök súlya alatt lehajtó ágakat támasszuk alá, ezeken a helyeken kezdjük meg az előszedést. A szárazság miatt nagyobb a gyUinőlcshullás is. Ezeket ne hagyjuk a fa alatt, hanem 3—4 naponként szedjük össze. Hétvégi házaknál gyakran előfordul, hogy a gyümölcsfák alatt összefüggő gyep van. A fák törzse körül azonban ilyenkor is hagyjuk 1—2 negyedekre vagy nyolcadokra vágjuk fel, fél centiméternél ne legyenek vastagabb szeletek. A feldaraboláskor a sérült, beteg részeket könnyen eltávolíthatjuk. Az fgy előkészített anyag már szárításra alkalmas. Egyes helyeken aszalás előtt el őt 10—12 óráig áztassuk vízben. Mindig vegyük figyelembe, hogy a szárítás alatt a cukortartalom a friss gyümölcsökéhez képest 4—5-szörösére is megnőhet. A gyümölcsfáknak utoljára még adjunk nagyobb mennyi-
