Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-08 / 36. szám
st «Э& ;:Í Щ A bojtorján kétéves gyomnövény, az egész országban megtalálható. Sokan lapu néven ismerik. Több változata van: nagy bojtorján (Arctium lappa L.), kis bojtorján (A. minus Bernit.) és pókhálós bojtorján (A. tomentosus Mill.). Valamennyi gyógynövénynek számít. Viszont sokan összetévesztik az apróbojtorjánnak is nevezett parlófűvel (Agromonia eupatoria L). Az utóbbi is gyógynövény, mégpedig igen keresett, de hatása lényegesen különbözik a korábban említett bojtorjánokétól. A bojtorjánnak (lapunak) a gyökerét gyűjtjük, mégpedig többnyire szeptemberben'és októberben. Vigyózatl Nadragulyagyökeret ne keverjünk a drogbu, mert mérgező. Gyógyászati célokra kizárólag a kétéves növények gyökere megfelelő, és virágzó növények gyökerét sem szabad gyűjteni. A megszedett gyökerek felhasználhatóságáról könnyen meggyőződhetünk: a gyökér metszési felületére csöppéntsünk jódos oldatot, s hu az megfesti a metszlapot, a gyökeret nem szabad használni. A megszedett gyökereket alaposan tisztítsuk meg a szenynyeződéstől, a vastagabbakat hasítsuk el, majd szellős és árnyékos helyen • gyorsan szárítsuk meg. hejnbb eredmény a 30 C-fokos hőmérsékleten^ végzett, mesterséges szárítással érhető el. Száradási aránya 5:1, kilónkénti felvásárlási ára 47 korona. A drognak vizelethajtó, hajápoló és erősítő hatása van, azonkívül a cukorbajt is gyógyítja. A feluprított, száraz gyökérből (1 teáskanálnyi drog és 1 csésze víz) rövid főzéssel készíthetünk teát. A száraz gyökeret darálva is fogyaszthatjuk, naponta 6—12 gramm port számítva. Dr. Nagy Géza BARÁTAINK ÉLETÉBŐL valaszouink KÉRDÉS: Tuját szeretnék szaporítaninevelni, de nem tudom, hogyan kezdjük hozzá. A falubeli kertészkedőket hiába kérdezem, nem tudnak tanácsot adni, uz általam ismerj szaklapok pedig nem foglalkoznak ilyen kérdésekkel. Ürömmel venném, ha legalább a legfontosabb tudnivalókat ismertetnék. Cs. L., S. yALASZOI.UNK: A tuják örökzöld, sajátos illatú, többnyire gúla alakú egyluki fák. A talajra különösebben nem igényesek, fagyállóságuk a fajtól és a termőhelytől függ. A tujaféléket — különösen a fajokat — magvetéssel szaporítjuk (magjukat érés után szedjük, és tavasszal szabadföldbe vagy ládába vetjük), a fajtákat, illetve változatokat dugványozással — kivételesen oltással — kell szaporítani. A módszerek ismertetésére nem vállalkozhatunk, hiszen kikkor hónapokig mással sem foglalkozhatnánk. Viszont figyelmébe ajánljuk a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat Díszkertészet című, 1982-ben kiadott tankönyvét. Ebben Ružičková j. és munkaközössége részletesen ismerteti a díszker-A háztáji gazdaságok szerepe Bulgáriában lészeti tudnivalókat s egyebek között foglalkozik a legkedveltebb tuja félékkel is. Szakmai tanácsot a dísznövények szaporításával is foglalkozó faiskolákban. a városi kertészeti vállalatokban, illetve a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége központi vagy járási bizottságának illetékes munkatársától kérhet, és érdeklődhet még a Bratislavában országos folyóiratként megjelenő Záhradníctvo szerkesztőségében is. (kr) A háztáji termelés felújításáról Bulgáriában jó tíz évvel ezelőtt, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1973. decemberi plénumán döntöttek. A bolgár minisztertanács az utóbbi két-három évben több, a háztáji és a kisegítő gazdaságok tevékenységét ösztönző és az ott dolgozók termelői kedvét növelő határozatot hozott. Ezek célja a lakosság élelmiszer-ellátásának további javítása és a településrendszerek teljes önellátása az alapvető mezőgazdasági termékekből. A fő mezőgazdasági termein természetesen a jövőben is a kollektív gazdaság lesz, a háztáji gazdaságokra azonban ma már Bulgáriában is mindenütt úgy tekintenek, mint a kollektív gazdasági termelés folytatóira és kiegészítőire. Fontos új vonás, hogy háztáji gazdasággal néhány éve olyan munkásuk, alkalmazottak és nyugdíjasuk is foglalknzhulnak, akik nem a mezőgazda Ságban dolgoznak, ha van földjük, vagy földhasználatra jogúsultak. Vonatkozik ez a saját szükségletet kielégítő és érté kesítési célú állattartásra egyaránt. Már nem korlátuzzák a háztáji gazdaságokban tartható állatok számát, jogszabály tiltja ugyanakkor bármilyen bérmunka alkalmazását. A háztáji gazdaságok valóban lendületes fejlődésnek 1977 után indultak Bulgáriában, ami kor hozzáláttok a településrendszerek alapvutő mezőgazdasági termékekből való önellátása rendszerének megteremtéséhez. Az utóbbi hat évben mintegy félmillió munkás, alkalmazott, nyugdíjas és szövetkezeti tag jutott 0.2 hektár nagyságú, nagyüzemi művelésre alkalmatlan földhöz. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok ezt megelőzően is maximum 0,6 hektár nagyságú földet maguk művelhettek meg. Ezenkívül a nagyvárosok és az ipari központok környékén lübb mint 300 ezren jutottak egyenként 200 négyzetméter nagyságú öntözött területhez, ahol saját célra zöldség- és gyümölcstermeléssel ínglalkuzhatnak. Ma Bulgáriában egymillió 66 ezer mezőgazdasági szövet kezeli Ingnak van háztáji gtizdasága, és mintegy 160 ezer munkás, alkalmazott és nyugdíjas fuglulkozik háztájival. 1981-ben a háztáji gazdaságukban termelték meg a mezőgazdasági termékek 27 százalékát, ezen belül a növénytermesztés 16 és az állattenyésztés termékeinek 34 százalékát. A háztáji és a kisegítő gazdaságok állítják elő a hús 40. a tej 26. a tojás 55, a szőlő 37, a burgonya 51 százalékát. E gazdaságokban nevelik a juhállomány 38, a baromfi 47, n tehénállomány 29, a sertésállomány 26 százalékát. Mind nagyobb részt vállalnak a háztáji gazdaságuk a munkaigényes kultúrák termeszti seben. tgy például tavaly ezek termelték meg a paprika 35. u paradicsom 25, az eper 4U, a fokhagyma 95 százalékát Tevékenységük fellendülésében nagy szerepe van annak, hogy a korábbinál jobban gondoskodnak takarmány- és növendékállat-szükségletükről, folyamatosabb az ellátás vetőmagból, műtrágyából, jobban megszervezték a felvásárlást. Botev grád ha n mezőgazdasági kisgépeket gyártó vállalat létesült. Az értékesítési gonduk megszüntetése végett a következő két évben minden nagyobb faluban komplex állandó és ideiglenes felvásárlási központot hoznak létre. Ezeket megfelelő mérő- és hűtőtechnikával szerelik fel. A cél a kollektiv és a háztáji gazdaságuk integrációjának megteremtése, a ház körüli veteményeskertek számának növelése. A háztájiban dolguzék munkájának ösztönzésére nemrég felemelték a munkaigényes kultúrák felvásárlási árát. Az agráripari komplexumuk a felvásárolt bús ellenében — egy bizonyos mennyiség felett díjtalanul — koncentrált takarmányt kötelesek adni a háztájiban dolgozóknak. A agráripari komplexum köteles elsősorban gondoskodni a háztáji gazdaságok termékeinek felvásárlásáról, ez azonban nem zárja ki a szabadpiaci értékesítési sem. ahol az árak engedélyezetten 160 százalékkal magasabbak lehetnek az állami áraknál. Ismét kiállításra hívjuk olvasóinkat. Hzúttal Hroboiiovóra, ahol a jövő hét végén kerül megrendezésre az ifjú kisállat - tenyésztők szakelőadásokkal, gyakorlati foglalkozással és színvonalas állal bemutatóval egybekapcsolt, járást találkozója. Futó: —bor wipp ЫМ t I О Falvainkon egyre többen hódolnak a nyáltenyésztésnek, és ami igazán örömteli megállapítás, a tenyésztőkedv fellendülésére már nem csupán a nyúlfelvásárlási eredmények javulásából következtethetünk, de abból is, hogy növekszik a fajtatiszta állatok iránti érdeklődés. Fotó: —bor Lovász Ferenc, a Szlovákiai Ki.uHlu'tenyésztők Szövetsége keszegfalui (Kamenična) helyi szervezetének elnöke rokonszenves fiatalember. A falubon jó szervezőként ismerik, akire nagy szükség van a napjainkban már 130 tagot számláló szervezetben. A liázigazdu azonban szerényen elulasítja az elismerést: a vezetőség minden tagjára és természetesen mind azokra szükségünk von, akik hajlandók tenni a további jó eredmények érdekében. — Úgy hírlik, igyekezetben nincs hiány. Tehát beszéljünk a sikerekről. — Szervezetünk fennállása óta főleg a taglétszám növelésében ériünk el komoly sikert. Hatvannyolcban a la к tiltunk, s az állatbarátok mindössze 13 fős csapata újabb érdeklődők megnyerése mellett, mindenekelőtt a tyúk- és nyúltenyésztés fellendítését tartotta fő feladatának. A szorgalom és a kitartás már az első években meghozta a várt eredményt. A sikerek láttán egyre többen kaptak kedvet a szervezett háztáji állattartáshoz, így idő múltán faiunkban is. egyre terebélyesedett a mozgalom. — Milyen a tagság összetétele? — Vannak közöttünk ipari és* mezőgazdaság) dolgozók, értelmiségiek, fiatalok és nyugdíjasuk. • Amikor idáig jutottunk a beszélgetésben, egyszeriben megszólalt Lovász Kálmán bácsi, vendéglátónk édesapja: — Én is nyugdíjas vagyok, de a korábbi kedvtelésről nem mondtam le. Éveken át etetőként 'dolgoztam a szövetkezetben, szabadidőmben pedig a háztáji állatállománnyal bajlódtam. Persze nem egyedül, hanem a feleségein segítségével. zoltak, s ma is elsősorban nyulásznuk tartom magam. — Mi mindent tenyésztenek a szervezet tagjai? — kérdeztem ismét Lovász Ferenctől. — Eleinte midonféle állatot tartottunk, szó sem volt szakosodásról. Egý célunk volt, a tökéletes önellátás. Az utóbbi években már mindenki számol, szakszerűségre és gazdaságosságra törekedve. Egyre eredményesebben Vagyis hál nem is tudom, ő segített-e nekem, vagy én neki? Viszont lény, hogy a csatád hús- és tojásszükségletét mindenkor előteremtettük. Egy másik tenyésztő, Molnár Ferenc úgy vélekedett, hogy az esetek többségében a szülők örökítik át a következő nemzedékre az állatok Iránti szeretetet és vonzalmat. — Nálunk a szülői ház udvara mindig tele volt jószággal, így cseppet sem csodálkoztam azon, hogy apám az elsők között lépett be a szervezetbe. Jó részt neki köszönhetem, hogy már fiatalon megkedveltem az állatokat. Főleg a nyuiak von — Mi vízibaromfit, szöszeksz tyúkokat meg nyíltakat tartunk — szólalt meg isriiét Kálmán bácsi. — A húsz anyából és egy bakból álló nyúlállományt a fiammal közösen gondozzuk. A pocfboranskýnak nevezett, kimondottan pecsenyenyúl előállításra központilag szaporított anyákat új-zéiapdt bakkal keresztezzük. Az eredménnyel elégedettek vagyunk, hiszen a szaporaság kielégítő. Egy alomban rendszerint 8—9 fióka van, így minden felvásárlás alkalmával tudunk vágóérett állatokat kínálni a Biankó vállalatnak. Később Torna Tiborral találkoztunk, aki szintén nagy állatbarátnak számít a községben. Nem csoda, hiszen népes fajtatiszta nyúl- és tyúkállománnyal rendelkezik. A helyi szervezet vezetőivel és tagjaival folytatott beszélgetés során megtudtam, hogy helyi viszonylatban a nyulászat számít a legerősebb szakágazatnak. A kisállatlenyésztőknek mintegy kilencven százaléka n y u 1 a ka) tenyészt. Az idén hat hónap alatt 12U0 pecsenyenyulat adtak át a felvásárlóknak. S ami külön említést érdemel, újabban örvendetesen fellendült a fajtatiszta állatok szaporítása iránti érdeklődés. A tyúktenyésztők körében egy idő óta a kettős hasznosítású fajták hódítanak, ami az önellátásra törekvést jelzi. Persze azért értékesítésre is jut tojás. Hogy konkrét számokról beszéljünk: a szervezet tagjai a múlt évben tübh mint ötezer étkezési tojást adtak át a jednutának. Saját keltetőjük nincs, így a naposcsibéi a tesedikovói alapszervezettől vásárolják. E- gyetlen gondjuk, hogy sok problémába ütközik a speciális lápok beszerzése. A Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat nentesócsui (Zemianska Olča) és kolárovói üzeme az esetek többségében jelentős késéssel szállítja le az igényelt takarmányt. NAGY TERÉZ
