Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-08 / 36. szám

8 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. szeptember 8 Az ösztöndíjrendszer módosítása Az állam — egyebek között — ösz­töndíjak folyósításával is elősegíti a tanuló fiatalok anyagi és pénzbeli szükségleteinek kielégítését. A CSSZ­­SZK kormányának Elnöksége a 162 16 számú határozatával hagyta jóvá a közép- és faiskolai ösztöndíjak rend­szerének módosítását és kiegészítését. Cikkünkben azt elemezzük, mi a kü­lönbség az eddigi és a szeptember 1- töl életbe lépett új ösztöndíj-rendszer között. FŐISKOLÁK A főiskolai hallgatók szociális ösz­töndíjának vonatkozásában nem tör­téntek lényeges változások'. A főisko­lások továbbra is 150—450 korona kö­zötti szociális ösztöndíjat kaphatnak, ha a család egy főre eső havi jöve­delme nem haladja meg a 750, vagy a kiemelt tanulmányi szakokon a B50 koronát. A főiskolai hallgató szociális ösztöndíjának megállapításánál figye­lembe veszik a tartásra kötelezett személyek mezőgazdasági és a nem­zeti bizottság által engedélyezett szol­gáltatási tevékenységből származó jövedelmét is, amelyből levonják a dologi kiadásokat. A főiskolai tanul­mányokat folytató gyermekes anyák egy gyermek után 350, minden továb­bi gyermek után 200 koronát kapnak. Azok a főiskolai hallgatók, akiknek kiskorú gyermekeik vannak, és há­zastársuk nincs munkaviszonyban, ha­vonta 450 koronáig terjedő szociális ösztöndíjban részesülnek. A szociális ösztöndíjakkal ellentét­ben megszigorították a tanulmányi és a kiemelt szakokon elnyerhető ösz­töndíjak feltételeit. Ennek az intéz­kedésnek az a célja, hogy a hallgató­kat jobb munkára ösztönözzék. Eddig a 1,0—1,3 közötti tanulmányi átlag­gal rendelkező hallgatók 350, az 1,3 —1,7 közötti tanulmányi átlaggal bí­rók 250, végül az 1,7—2,0 közötti át­lageredményt elértek, 150 koronát kaptak. A főiskolai hallgatók több mint fele megfelel ezeknek a — főleg az alsó határra vonatkozó — követel­ményeknek. Az új tanévtől kezdődően a tanulmányi ösztöndíj feltételei szi­gorúbbak, anyagilag viszont előnyö­sebbek lesznek. Havi 500 korona ösz­töndíjat kaphatnak ugyanis a kiváló, 1,0'—1,2, közötti tanulmányi átlagot elért főiskolai hallgatók, 350 koronát azok, akik 1,2—1,5 közötti átlagot mutathatnak, végül 200 koronás ösz­töndíjban részesülhetnek az 1,5—1.8 közötti tanulmányi átlaggal bíró hall­gatók. A kiemelt tanulmányi szakok hallgatói minden felsorolt kategóriá­ban 50 koronával többet kapnak. Az új ösztöndíjrendszer megszünteti a rendkívüli tanulmányi ösztöndíjakat. Helyettük 1Я84. szeptember 1-től egy­szeri, mégpedig a tanulmányok befe­jezése alkalmából odaítélt összeget adnak át a hallgatóknak, mégpedig az alábbi feltételek szerint: az 1.0 tanulmányi átlagot elért hallgatók miniszteri jutalmat — kétezer koro­nát — kaphatnak, a rektori jutalmat — ezerötszáz koronát, a legalább 1,2-es tanulmányi átlagú végzős hall­gatók nyerhetik el, végül az ezerko­ronás dékáni jutalum a legalább 1,5-ös tanulmányi átlaggal rendelkező hallgatóknak jár. A kiemelt ösztön­díjak feltételei is szigorúbbak, mivel az évi ezer koronát csak az a hall­gató kaphatja meg, akinek tanulmá­nyi átlaga legalábbb 1,8, míg eddig a 2,5 is elegendő volt. A kiemelt tanul­mányi szakon a szociális, tanulmányi és kiemelt ösztöndíjak odaítélése az első évfolyamban történik, viszont ez a tanulmányok befejezéséig jár a hallgatóknak. Az ágazati, kerületi és vállalati ösztöndíjakat azoknak a hallgatóknak Ítélik oda, akik kötelezik magukat, hogy tanulmányaik befejezése után ott helyezkednek el, ahol a legna­gyobb szükség van rájuk. Ezekről a munkaterületekről a központi szerv a munkaügyi és szociális minisztérium­mal együttműködésben dönt, kerületi ösztöndíj esetében a döntés joga az illetékes nemzeti bizottság kezében van. KÖZÉPISKOLÁK A főiskolai ösztöndíjjal ellentétben a középiskolai ösztöndíjaknál csak részleges módosítások történnek. A bányászati szakközépiskolák tanulói­nak tanulmányi és szociális ösztöndí­ját 200 koronával emelik. Ha egyes diákok nem felelnek meg az ösztön­díj folyósításához szükséges követel­ményeknek. úgy számukra 10 hóna­pon keresztül — vagyis a tanév alatt — havi 200 koronás ösztöndíjat fo­lyósítanak. Azok a tanulók viszont semmiképpen sem kapnak ösztöndí­jat, akik évet ismételnek vagy vala­milyen gazdasági stb. szervezettel kö­töttek szerződést ösztöndíj folyósítá­sára. A főiskolai hallgatók szociális ösztöndíjának megállapításhoz hason­lóan itt is szükség van a család egy főre eső jövedelmének meghatározá­sára. A tanuló eltartóinak jövedel­mébe beleszámítják a mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységből nyert jövedelmet is. A rendkívüli ösztöndíjak megállapí­tásában is változás történik, mivel itt a diák szociális helyzete lesz a meg­határozó tényező. A rendkívüli ösz­töndíj összege havi 400 koronáig ter­jed, az iskolaigazgató dönti el, ki kaphatja meg. A tanulási kedv ösz­tönzését szolgálja, az egyszeri, 500 koronás tanulmányi ösztöndíj, ame­lyet azok a diákok kaphatják, akik négy éven keresztül — függetlenül attól, van-e egyéb ösztöndíj-szerződé­sük — kitüntetve voltak. A gazdasági, szövetkezeti és társa­dalmi szervezetek csak azoknak a középiskolásoknak folyósítanak — az utolsó két évfolyamban — ösztöndí­jat, akik kötelezik magukat, hogy azon a területen helyezkednek el, ahol nincs elegendő szakember. Ez az ösztöndíj gimnáziumi tanulók esetében 400. bányászati szakközép­iskolák diákjainál pedig 600 korona havonta. —ip— Nem igaz a 1 A vérnyomásmérés századunk eleje óta tömegesen végzett, mindennapos orvosi vizsgálat, amely igen fontos orvosi döntések alapja leltet.1 A vér­nyomásmérőt és a vérnyomásmérést mindenki ismeri, ne nem mindenki tudja, hogy mikor és mit mutat ez a fontos műszer. MI TÖRTÉNIK A VIZSGALATKOR? Az orvos a felkarra - csavart man­­zsettát felfújja, miközben a könyökbe szorított csővel hallgatózik és közben figyeli a vérnyomásmérő mutatóját vagy higanyoszlopát. A manzsetta felhívásának kezdetén nem hallunk semmit. A felfúvást foly­tatva a manzsetta nyomása egyre erő­södik: szorítani kezd. Bekövetkezik az a pillanat, amikor a szívverés hallhatóvá, válik a könyökhajlatban. A vérnyomásmérő ekkor — rendes vérnyomás esetén — 80 körüli érté­ket mutat. Ez a diasztolés vérnyomás. A felfúvást folytatva a szorítás erő­södik |és a szívverés hangja megszű­nik. A vérnyomásmérő — ismét ren­des körülmények között — ekkor 110—130 közötti értéket mutat. Ez a szisztolés vérnyomás. A mérés ered­ménye például 120/80, vagyis a nyo­más 120, Illetve 80 milliméteres ma­gas higanyoszlop nyomásának felel meg. A pontos mérés érdekében az orvos a manzsetta leeresztésével-fel­­fúvásával többször is figyelheti a szívverés hangjának megjelenését, illetve eltűnését. Olykor nehéz eldönteni azt, hogy mikor magas a vérnyomás. A normá­lis, átlagos vérnyomás 120 80, az et­től felfelé vagy lefelé számított tíz százalék eltérés nem tekinthető kó­rosnak. Idősebb korban a szisztolés értékhez további tíz százalék adható hozzá. Sokan úgy vélik, hogy a nor­mális szisztolés nyomás értékét úgy kapjuk meg, ha az életkorhoz százat hozzáadunk. Ez azonban tévedési Valamikor a vakond nem járt feketében. Szegény volt, akár a többi földtúró, s örült, ha rendes munkaruhára tellett a béréből. Hanem egyszer nagy szerencse ér­te. Bányászás közben kincset talált. El is dobta nyomban a lapátiát, a szürke, agyagos ruháját meg felcse­rélte feketére. Gondolta, ez a legün­­neplöbb szín, hát ezután csak ez illik hozzá, mert esze ágában sem volt töb­bet dolgozni. Minden napot ünneppé nyilvánított. Ünnepen pedig senki' sem dolgozik. így okoskodott magá­ban, csak egy valamivel nem számolt. Hogy az ünnepek szörnyű unalmasak. Élteit egy hét, eltelt kettő, de már a harmadikon a vakond kezdte nem föl érezni magát. Valami mintha hiányzott volna az életéből. Sebaj, gondolta, majd szórakozom. Előbb a virágok színében akart gyö­nyörködni, de szomorúan állapította meg, hogy a sok földalatti munkában tönkrement a látása. Hát akkor élve­zem az illatukat, rgondta, de sajnos a szaglása sem volt jó. Minden illatot egyformának érzett. Dühbe gurult. Fogta magát és felvásárolt minden telket és rétet a környéken. Gondolta így majd több öröme telik az életből. Ha övé lesz minden parcella, s rajta minden fűszál és bokor, azt enged belépni a birodalmába, akit éppen akar. A töbinek pedig fel is út, le is út. Elhatározta, hogy szigorú rendet tart a birtokán. Minden járókelőt iga­zoltat, s ha valamelyiknek nem tet­szik az ábrázata, azt kiutasítja, mint a diplomatákat szokás. Ahogy így jár kel erélyesen, egy este belebotlott az öreg békába. — Fel a kezekkel! Igazold magad! — mondta keményen. Szegény békának rémületében ösz­­szekoccanlak a jogai. Alig bírta ki­nyögni, hogy ő nagybőgős a kerti zenekarban, s éppen hangversenyre készül. hűiért h&ni­&akcnú fekete /‘Miatt — Hangversenyre? No, ezt meg­hallgatom — mondta fennhéjázóan a vakond. S le is telepedett az első ker­ti padra, hogy meghallgassa a tér­zenét. — Nem is rossz — örvendezett. — Hogy ezt eddig nem vettem észre! Hiszen nekem egészen jó a hallásom. Már kezdett együtt dudorászni a kórussal, amikor valaki a sötétben hozzásettenkedett, s halkan a fülébe súgta. — Mélráságos uram ezt eltűri? — Mit? — rezzent fel édes meren­géséből a vakond. — Hát ezt a fertelmes gúnyoló­dást?. — Mifélét? — Nem hallja kegyelmed, hogy mit muzsikál a béka? — Már hogyne hallanám, nem va­gyok süket. Bőgözik, vagy talán nem? — Bőgözik, bőgőzikde mit? A zenekar éppen új dalra zendített. — Nos figyeljen csak! — súgta az intrikus. „Un dok vakon-dok, un dok vakon dok.. — Tényleg — mondta meglepődve a vakond. — Állj, álljI — ordította, ahogy csak a torkán kijén. Szétker­gette az egész kerti kórust zeneka­rostól. Segény békát meg majdnem agyoncsapta. Pedig kár volt ilyen nagy haragra gerjednie, mert nemso­kára megnősül és szüksége lett volna zenekarra. — Olyan lakodalmat csapok, hogy száz tücsök húzza majd a talapaíá­­valót — dicsekedett fűnek, fának. Hanem mikor a tücskök muzsikálni kezdtek, a násznép csak fanyalgott. — Hogy, hogy nem táncol senki? — kérdezte a vőlegény. — Hiába száz hegedű, ha mind prí­met játszik — borzolta tüskéit sün apó. — Mars haza! Takarodjon minden­ki haza! — lármázta a vérig Sértett házigazda. Szomorúan tért nyugovóra az ifjú pár. Másnap az újdonsült vakondné így szólt a párjához: — Kedves férjem-uram, azt taná­csolom, térjünk vissza a régi mester­ségünkhöz, mert nincs szörnyűbb do­log a világon mint az állandó tétlen­ség. Kapott a szón a vakond, s vissza is bújt nyomban feleségestül a föld alá. Ásnak válnak szüntelenül, se éjfelük se nappaluk, minden örömük a mun­ka. Hanem egy valamit elfelejtettek: levetni az ünneplő ruhát. Azóta is mindig feketében járnak. CSICSAY ALAJOS SZEPTEMBER 1 i kelte nyugta kelte nyugta 1 ó. p. ó. p. ó. p. 6. p. Szeptember 10 Hétfő NIKOLETT i QLEG 1 j 5 15 18 06 18 37 4 59 Szeptember 11 Kedd TEODÓRA BYSTRlK * , ) 5 16 18 04 18 53 6 04 Szeptember 12 Szerda MARIA i MÄR1A ( » 517 18 02 19 09 7 09 Szeptember 13 Csütörtök KORNÉL 1 CTIBOR 1 1 5 19 18 00 19 25 8 13 Szeptember 14 Péntek SZERÉNA 1 LUDOMIL 1 i 5 20 17 58 19 45 9 19 Szeptember 15 Szombat ENIKŐ \ JOLANA ( 5 21 17 56 20 06 10 25 ! Szeptember 16 Vasárnap EDIT \ LUDMILA -5 23 17 54 20 33 11 33 ■ Világos cipőkből a foltokat ben­zinnel vegyük ki, utána az egészet kenjük be tejjel. Ha megszáradt, fehér cipőpasztával fényezzük át. A cipőn a pasztát legalább tíz percig hagyjuk száradni, így jobban fénye­­sedik. • • • ■ Fényezett, világos bútorból, asz­tallapról a gyümölcs- és borfoltokat úgy tüntethetjük el, ha egy-két zsem­lét a sütőben megforrősítunk, széttör­deljük, és ezzel addig dörzsöljük a bútort, amíg a folt eltűnik. • • • ■ A fürdőszoba vagy a konyha csempe-, illetve a kőborításának ré­seiben jelentkező sötét foltokat rend­szerint penészgomba okozza, amely a párás, meleg levegőjű helyiségben gyorsan terjed. Tisztítószerekre nem reagál, leginkább ecettel távolíthatjuk el, 10:1 arányban tegyünk ecetet a forró felmosóvízbe, és kefével jót dörzsöljük át a fugákat, a sarkokat is. A lemosást két-három naponként Ismételjük meg mindaddig, amíg a foltok el nem tűnnek. A penészgom­bák kifejlődését megakadályozhatjuk, ha a fürdőszoba és a konyha kővel, illetve csempével borított részeit időnként gyengén klóros vízzel le­mossuk. Jó tudni 70 éves korban a 170 szisztolés nyo­más nem rendes, hanem annál maga­sabb. És az is igaz, hogy a normális és a magas-vérnyomás-értékek között nincs éles határvonal. Az orvos meg ítélésétől függ, hogv ki minősül ma gasvérnyomás-betegségben szenvedő­nek, s ki nem. A bevezetőben emlí­tett sokféle tényezőt is figyelembe kell venni, és az is szabály, hogy dön­tés előtt többször is ellenőrizni kell a vérnyomást. -A magas- vérnyomás — ami fiatal korban ritka — többnyire csak hosz­­szú időn ti,tán okoz panaszokat és esetleg csak igen magas értékeknél. Hajlamosít a betegség kialakulására az elhízás, de fordítva is igaz: a ma­gasvérnyomás-betegség ben szenvedők hajlamosak az elhízásra. Valószínű, hogy a betegség kialakulása ilyenkor valamilyen anyagcserezavarral áll összefüggésben. A dohányosok álta­lában soványabbak az átlagosnál, de a dohányos hipertóniások a kedvező kisebb testsúly ellenére is hajlamo­sak szövődményekre. A hipertónia jellegzetes tünete a tarkótáji fejfájás, ami felkelés lilán a leghevesebb, majd a nap folyamán alábbhagy. Előfordulhat szédülés, de a rövid ideig tartó megszédülés nem a hipertóniára jellemző tünet, jelleg­zetes tünet továbbá a fülzúgás, a mellkasnyomás, időnként az orrvér­zés, a fáradékonyság, az álmatlanság, a kéz- és a lábzsibbadás és a hűvös végtagok. Mindezek azonban más be­tegséget kísérő tünetek is lehetnek. VÍZSZINTES: ERESZTREJTVÍRY / 1. Rejtvényünkben Simkó Tibor: Szep­tember című ver­séből idézünk; az idézet első sora. 12. Színes fényt árasztó lövedék, névelővel. 13. ív alakú szerszám, a­­mellyel a bőr zsu­gorodását egyenes­re simítják. 14. Megbatározott szá­mú mennyiséget. 15. Némán rág. 17. Sorszámnév. 18. író — szlovákul. 19. Cukros. 21. Ka­zettában van! 22. Sporteszköz. 24. Gyilkol. 25. Ige­végződés. 27. Az idézet második so­rának a befejező része. 29. Keser­­gés. 31. Rag. 32. Göngyöleg. 34. Ro­mániai város. 36. Angol világos sör. 38. Lakik valahol. 39. Kisagy — lati­nul. 43. Nátrium. 44. Azonos betűk. 45. Léggömb. 47. O. E. T. 49.‘Vártorony — angolul. 50. Angol politikus volt. 52. Kéve — szlo­vákul. 54. Tunézia autójelzése. 55. Visszaül! 56. Romániában vanľ 57. Forrás — szlovákul. 59. Embertípus. FÜGGŐLEGES: 1. Indulatsző. 2. Bol­dogság. 3. Tartomány a Dél-afrikai Köztársaságban. 4. Síkidom, névelő vei. 5. Tőszámnév. 6. És — latinul. 7. Ruhatár (ék. h.). 8. Kötőszó. 9.- Ke­vert est. 10. Francia író. 11. ... ik, lopva eltávozik. 16. Német fizikus. 18. Az idézet második sora. 19. É. A. H. 20...........-effektus, bőrhatás. 22. Csillagkép. 23. Jószívű teszi. 26. Cse­kély. 27. Trák eredetű nép. 28. Angol államférfi volt. 30. Van ideje. 33. Földből előkerült régi tárgy, névelő­vel. 34. Ház — szlovákul. 35. Koreai pénznem. 36. „A“ kocsis ülése. 37. Közlekedési alkalmazott. 38, Lovas nomád nép. 40. Gyarló. 41. Kutya. 42. Sikkaszt. 46. Megszólítás. 48. A lég­nyomás egysége. 50. Kórosan megke­ményedett sejtek halmaza 51. Mutató névmás. 53. Amerikai költő. 55. Fi­gyel. 58. Jég szélei. 60. Satu fele. 61. A bőr és a kén vegyjele. Beküldendő a vízszintes 1., a füg­gőleges 18., valamint a vízszintes 27. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 33. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Elnéző másokkal szemben csak olyan ember tud lenni, aki önmagával szem­ben is az. Nyertesek: Németh Irén, Nagyabony (V'elké Blahovo), Fischer Dezső. Te­­šedíkovo, Fürjes Lenke, Kövecses (Strkovec).

Next

/
Oldalképek
Tartalom