Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-01 / 35. szám

1984. szepťemb'er í. Szabad földműves 5 • PÁLYÁZAT • PÄLYÄZAT 9 PÁLYÁZAT © PÁLYÁZAT 9 PÁLYÁZAT 9 PÁLYÁZAT 9 PÄLY. Beérett munka gyümölcse Ä CSKP IX. kongresszusa az új kor hajnalát jelentette hazánk földműve­seinek életében. Kitűzte a mezőgaz­daság szocialista átépítését. A példa adott volt: a világ első szcialista ál­lamában, a Szovjetunióban a kollek­tiv gazdálkodás vonatkozásában nagy és értékes tapasztalatokból meríthet­tünk. A háború ntán a földhöz jutott pa­rasztok kezében még meg sem mele­gedett az eke szarva, új eszmék mag­jai kezdtek gyökeret verni a falvak parasztjainak tudatában. Az új élet kialakulása azonban mindig bonyo­lult. Vajon életképes-e a mag, bizto­sítva vannak-e a létezéshez szüksé­ges feltételek? Az ilyen és hasonló kérdésekre ma már egyértelmű a vá­lasz. Harmincöt év alatt „felnőtté“ váltak szövetkezeteink, amelyeknek ez alakulásánál a munkásosztály él­csapatának tagjai, a kommunisták álltak. A sok közül egy volt Mihalík Ist­ván, a Légi (Lehnice) Efsz alapító tagja. Egész élete harc és küzdés volt. A célt azonban már az indulás­nál világosan látta: csak a közös gaz­dálkodás biztosíthatja a friss sza­badságnak Örülő ország lakóinak megélhetését, ellátását. X Június elejei nap már felkapasz­kodott az égre. A tengernyi sugár­vessző -arányló fénylemezt húzott a felhők elé. A több mint 2100 lakosú Í шШ-ШШ Á Munka Érdemrend tulajdonosa falu leghosszabb utcájának 337-es számú háza előtt ősz hajú, középter­metű, kék kockás Inges férfi áll. Homlokán az idő elcsente hajszálak helyén viliódzik a fény. A ház a zödellő fák között szerényen húzó­dik meg. A fedett folyosón ülünk le beszélgetni, emlékidéző szavakat, mondatokat felhozni a lélek mélyebb rétegeiből. Bözsi néni, a feleség az ebédet készíti. Jő Illatok tálosodnak mindenfelé a fazekakból. Ez az ügyes kezű, Jiosszú évtizedeken keresztül aktív társadalmi munkát végző kom­munista asszony főzött a szövetkezet első kombájnosalnak ts. Eleinte zavarban vagyok. Ügy érzem élő múlttal állok szemben, próbálom megfogalmazni az első kérdésemet. Mihalík István elmosolyodik, tudtom­ra adja, hogy tudja 6 jól, hogy mire vagyok kiváncsi. Aztán homlokán összefutnak a ráncok. Emlékezik a 35 évvel ezelőtti tüzes vitákra, ame­lyeknek soha nem akart vége szakad­ni, az érvelésekre, a kézlegyintő moz­dulatokra. jő volna homloka mögé rejtőzni, hogy tanúja lehetnék a ma már történelmi párbeszédnek, parázs helyzeteknek .. „ az, akt kommunista — hangoztatta gyakran munkaadója. Megnősült, négy gyermekük szüle­tett. Így hát a 'gondból-bajből mindig volt a családban bőven. — A munka, alkotás és jövőformálás — mondja. A második világháborúban kisebb­­nagyobb megszakításokkal 3 évig ka­tonáskodott. A falu többi parasztjával az osztályérdek kötötte össze. Meg­értette, hogy a fejlődésnek szigorú törvényszerűségei vannak, s rájött arra ts, hogy a haladás gyökerei ott élnek és vastagodhatnak igazán, ahol közös akarat munkálkodik. Halkan beszél, szavai csordultig vannak meg­győződéssel. — Ha összeszántjuk a földeket, könnyebb lesz a megművelésük. Ha szántunk és vetünk, akkor pedig aratni is fogunk — mondogattam a velem egy nótát fújóknak. — 1949-ben létrehoztuk az előkészítő bizottságot. Tagjai többek között Krocsány János, id. Plavý János, Horváth Béla, id. Kiss János kommunisták voltak. Aztán 1349 novemberében megtartottuk az alakuló gyűlést is. Akadtak vészma­darak is, akik azt kuvikkolták állan­dóan: „Nem lesz ez így jó! Majd meg­látjátok, hogy belebuktok!“ Az idő azonban egyértelműen azokat igazol­ta. akik a közös megalakítása mellett kardoskodtak. 1959 tavaszán már II. típusú szö­vetkezetünkben 130 hektár földet mű­veltünk. A szövetkezet megalapításá­nak 1. évfordulója már IV. típusú szövetkezeti formát köszönthetett. Aztán mozgalmasakká váltak az évek. Egymás után léptek be a kis- és kö­zépparasztok a szövetkezetbe. Meg­nőtt a gazdálkodási területünk. Az 1540 hektáron csaknem mindent ter­mesztettünk, amire szükség volt. 1951 tavaszán három mezei csoportban in­dítottuk a munkát is. 34 pár ló vesel­kedett neki a hámnak. A mindennapi munka mellett azonban továbbra is nagy gondot fordítottunk a tagok tu­datának és szakmai hozzáértésének fejlesztésére. Nagy volt az örömünk, amikor szövetkezetünk megkapta az első Sloboda márkájú traktort. A kö­vetkező években a szántást már a megalakult gép- és traktorállomás erőgépei végezték. A tagok minden hónap végén re­ménykedve várták a fizetést. Kezdet­ben csak a bank által kiutalt összeg­ből tudtunk fizetni. Először 1950 no­vemberében fizettünk. Ekkor 30 ko­csis, 6 takarmányos, 14 állattenyésztő és 60 gyalogmunkás vette kezébe a várva várt pénzt. Nagy volt az öröm, hogy van már fizetés, de sokan hábo­­rogtak is, hogy miért ilyen kevés. Bi­zony nem volt könnyű dolog meg­győzni az embereket, hogy megértsék a kezdeti nehézségeket. Mi. mármint a vezetőség, türelemre intettük a dolgozókat. Hitet csepegtettünk belé­jük, minden mondatunk végkicsengé­­se az volt, hogy holnap már több lesz. Mihalík István abból1 a fajtából va­ló, ha egyszer felveszi a kolompot, akkor rázza Is. A többi alapító tag­gal — Pőthe Titusz, Német Gyula, Horváth Béla id. Plavý János, Dvorák József, Kurta Ondrej, Krocsány Jáuos, id. Kiss János, id. Csölle József és Csölle István — együtt bízott a szö­vetkezett gazdálkodás jövőjében. Kidolgozott, eres kezét az asztalra teszi, mintha tömpe ujjain a bütykö­Mihalík István 77 éves, 1926-től tag­ja a CSKP-nak. Olyan családban szü­letett. ahová kopogás nélkül járt be az éhség. Alig volt 16 éves, már gyi­­hos lovakat bíztak rá az uradalom­ban. Erős volt. Ha kellett, versenyt zsákolt a felnőttekkel. Az ügyes eszű siheder a nehézségek ellenére is alap­műveltségre tesz szert. Amit nem tu­dott megtanulni az iskolában, azt megtanulta az életben. Hitte, hogy aenk) sem születik sem gazdagnak, sem pedig szegénynek, s egyedül csak a szocialista társadalom emel­heti fel az embert, adhatja meg em­beri méltóságát. A harmincas évek végén mint a kommunista párt bizalmijának gyak­ran kockán forgott az állása és á megélhetése. — Nálam csak 24 óráig maradhat Az alapitó tagok Fotő: Csőka Ede (1) + archív két nézné. Sóhajt, aztán lesimítja homlokáról a fénylő verejtékcsillago­­kat, s mintha az egykori termelési naplóból olvasná, sorolja: — 1951-ben 3 millió korona adós­sággal indultunk. Tizennyolc évig ve­zettem a szövetkezetét, s 1969-ben, amikor nyugdíjba vonultam, a szövet­kezet 32 minié korona értékű vagyon­nal rendelkezett. Ezenkfvül 5 millió koronánk volt a bankban betéve öt százalékos kamatra, 2 millió korona az üzemi biztosítási alapot, 2 millió korona a folyószámlánkat, 1,3 millió korona pedig a szociális és kulturális alapot gazdagította. Hát ennyit tad­tam elérni a tagsággal pályafutásom alatt. Sok, vagy kevés? Minden kér­dés viszonylagos. Hozzáteszem: a hat­vanét évek végén nagyon sok tagunk új családi házat épített, segítettünk, ahol csak tudtunk, tucatszámra kor­szerűsítették szövetkezeti tagjaink a családi fészkeket, s viszonylag ma­gas szintre sikerült emelni a tagság­ról való szociális gondoskodást is. No, persze, \a munkafeltételeink is év­ről évre javultak. — 1963-ban áttértünk a szilárd ju­talmazásra. Rendbe hoztuk a gazda­sági épületeinket. A közigazgatásilag Léghez csatolt Előpatopy és Kolónia földjei és földművesei is hozzánk kerültek. Növekedett a sertések átla­gos súlygyarapodása, a tejhozam és az egy anyára eső évi malacelválasz­tás. Táblázatot tesz elém. Megtudtam, hogy a sertések átlagos napi súly­gyarapodása az első évek 20—25 de­kájáról a hatvanas években 50 deká­ra, az átlagos napi tejhozam 6 liter­ről 11 literre, a kocánként! malacel­választás pedig 8,9 darabról 17 da­rabra növekedett. — A takarmánygondjaink megol­dása kedvezően befolyásolta az állat­tenyésztés eredményeit. Nyugdíjbavo­­nulásomkor az új vezetőség búcsúz­tatott. Kitüntetések a párt- és állami szervektől... J6I esett, hogy becsülik, amit a közösért tettem. Ha szükség van rám, még mindig megyek ..., amíg tudok. Dolgozni kell, nekem az élet ezt parancsolja... Határszemlére Indulunk. Ä néhai elnök kalauzol. Ismeri a határ min­den „porcikáját“. A búzatáblák mé­regzöldek, az istállókban egészséges állatállomány, a szociális helyiségek­ben éppen a műszak utáni tisztálko­dás folyik. A zuhanyozó rózsájából gőzölgő víz zuhog. A gépparkban rend és tisztaság uralkodik: ez már a szemléltető jelen. A falu végén bő termést ígér a szőlő, vele szemben az országút mentén már fehér virágát bontja a kövér lencse. Szép ez a ha­tár. 35 évvel ezelőtt Is szép volt. Csak akkor másképp. — ■ — Mielőtt elköszönnénk egymástól, a fényképalbumot böngésszük. Kivá­lasztok két képet. Az egyik az előké­szítő bizottság tagjait, a másik pedig az alapító tagokat ábrázolja. A szö­vetkezet hőskorának főszereplőit, de melyik kor nem hőskor? Melyik dol­gozó nem hős? Ez csak idő és néző­pont kérdése. Tekintetem két kitüntetésen akad meg. Az egyik a Munka Érdemrend, a másik* A kiváló munkáért. Mihalík István mindkettőt kiérdemelte hosszú és dolgos életútja során. Az utolsó kérdésemen nem Is gon­dolkodott, nyomban felelt rá: — Akkor voltam mindig a legbol­dogabb, amikor idejében el tudtunk vetni. Azzal megfogta a kezem, érez­tem erős kézszorltását. Tekintetéből magabiztosság sugárzott, egész életé­ben tudta, miért dolgozik. Győztesen került ki a 35 évvel ezelőtti küzde­lemből. Minden évben beérik munká­ja gyümölcse. így érzi. SZITÄSI FERENC sím 45 Az előkészítő bizottság tagjai 9 PÁLYÁZAT 9 PÁLYÁZAT 9 PÁLYÁZAT 9 PÁLYÁZAT 9 PÁLYÁZAT 9 PÁLYÁZAT 9 PÁLYÁZAT Vitazárő, értékelő taggyű­lést tartott a nagykür­töst (Velký KrtíSJ járás Ipolybalogi (Balog nad Ipíom) Efsz-ének tagsága, melyen az alapító tagok is részt vettek. Ünnepi külsőségek között em­lékeztek meg a négy évtized­del ezelőtti Szlovák Nemzett Felkelésről, s felidézték a me­zőgazdaság szocialista átépíté­sének mozzanatait, melyekre 35 évvel ezelőtt került sor. Sző esett a három és fél évtized alatt elért jő eredményekről, melyek a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés előnyeit bizo­nyítják. Főbeszámolőjában Bodonyl János agrármérnök, efsz-elnök Egy értékelő taggyűlésről foglalkozott az Idei első félévi gazdálkodás eredményeivel és fogyatékosságaival. Míg őszi árpából 5,1, búzából több mint 6 tonnát takarítottak be hek­táronként, addig a szőlészet­ben és a zöldségkertészetben kárt okoztak a késő tavaszi fa­gyok, majd a nyár elejt nagy esőzések és a jégverés. A he­lyenként felhőszakadásokkal kísért esőzések nehezítették és lasították a tömegtakarmány­­betakarítást. Ez a tejtermelésre is kedvezőtlenül hatott. Am a feltételek adottak, hogy a har­madik negyedévben a 37 ezer literes lemaradást behozzák. Hústermelési féléves tervüket 82 tonnával túlteljesítették: a malac- és borjúelválasztási ter­vüket szintén. Viszont több fi­gyelmet kellene fordítaniuk á súlygyarapodás tervezett szint­je elérésének. Ä taggyűlésnek részben fel­adata volt az Is, hogy értékelje az efsz-ek IX. országos kong­resszusa őta eltelt Időszak szo­ciális és társadalompolitikai fejlődését, a felsőbb pártszer­vek és az üzemi pártszervezet határozataival összhangban. Bo­ris Antal, a személyzeti osztály vezetője és az SZFSZ-alapszer­­vezet elnöke részletesen fog­lalkozott a szervezeti tevékeny­séggel. Többek között említet­te, hogy az üzemi felnőttokta­tásban az élenjárók közé tar­toznak. Sokéves átlagban éven­te 650 dolgozójuk vesz részt az Ismeretgyarapítás különböző formáiban. Az utóbbi négy év alatt például 184 dolgozó szer­zett tanonclevelet, Illetve szak­munkás-képesítést. Az üzemi étkeztetés igényeit Is ki tudják elégíteni. Két óvodát üzemel­tetnek. A dolgozók lakáskörül­ményei is javulnak: eddig ösz­­szesen 36 lakásegységgel ren­delkezik a szövetkezet/ s az öt­éves tervidőszak végéig továb­bi 12 lakásegység szolgálja majd a munkaerő-éllandősítást, különös tekintettel a fiatalok­ra. Megfelelő az üzemorvost ellátás, Illetve az egészségvé­delem. Habár az utőtíbl két­­három évben némileg Javult az --ellátás munkaruhákból és vé­dőeszközökből, elégedettségről nem lehet sző. A tagság művelődése céljá­ból a szövetkezet előfizet 588 darab Szabad Földművest. Te­vékenysége eredményességéért már több ízben elismerésben részesült az üzemi püt-aktíva. Ezen aktivisták segítik elő a névadók, az életjubileumok stb. rendezését. Nagy teret kapott ezen a vi­tazárő taggyűlésen a felszóla­lások, javaslatok értékelése. Ä 38 javaslatból 24 helyi problé­mákat érintett, azok megoldá­sát sürgette, 2 a járási szer­vekre vonatkozott, 12 pedig a központi szerveknek címezte­­tett. A taggyűlés megható, kedves színfoltja volt az érdemes el­ismerését jelentő kitüntetés, hiszen 38 tag az Érdemes dol­gozó, 13 pedig a Példás dolgozó elmet kapta. A kitüntetettek között volt több efsz-alapítő tag, aktívan dolgozó nyugdíjas. BODZSAR GYŰLTE __________________________ 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom