Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-01 / 35. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. eeptember 1 Eredményes az üzemi pártszervezetek tevékenysége Járásunkban tizenöt tár­sult szövetkezet működik. Társulásuk folyamata nem volt problémamentes, azon­ban a több mint tíz év alatt szerzett tapasztalatok azt Igazolják, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzem számos szempontból előnyös, főleg a korszerű, nagy teljesítmé­nyű gépek kihasználása, a haladó munkamódszerek al­kalmazása, s nem utolsósor­ban az ökonómia területén. A szövetkezetek társulása egyben megkövetelte a párt­szervezetek szervezeti átépíté­sét is. Elsőszámú feladat az önálló üzemi pártszervezetek megalakítása s azok tevékeny­ségének, munkamódszereinek meghatározása volt. Járási párt­­bizottságunk ezt a feladatot két szövetkezet kivételével megoldotta, mégpedig a falusi pártszervezetek átszervezésé­vel, az új tagjelöltek felvételé­vel a szövetkezeti tagok sorai­ból, ügyelve arra, hogy minden községben megmaradjon a párt­szervezet. Abelován és Cinoba­­ňán még nincsenek önálló párt­­szervezetek alakítva, abból az okból kifolyólag, bogy a szö­vetkezeti tagok korösszetétele magas, kevés a fiatal. Azonban az említett EFSZ-ekben rövide­sen önálló üzemi pártszerveze­tek létesülnek. Az üzemi pártszervezetek munkája — annak ellenére, hogy színvonaluk eltérő — eredményesnek mondható, ami annak tudható be, hogy a párt­­szervezetek vezetőségeiben ta­pasztalt, tehetséges kommunis­ták dolgoznak. A járási pártbi­zottság irányításával a tisztség­­viselők jól teljesítik feladatai­kat, mint például Homolya Ist­ván, a sőregi (Surice), Rubint József, a galsai (Holiša), vala­mint Zdenek Macove, a poltári szövetkezet üzemi pártszerve­zetének elnöke. Szervező és Irányító munkájuk előterében az áll, hogy a vezetőség rend­szeresen ülésezzen, kollektív szervet képezzen, helyes mun­kamegosztással dolgozzon a személyes felelősség tudatában. Az üzemi pártszervezetek veze­tőségének nagy többsége jól dolgozik. Nagy figyelmet for­dít a tagsági gyűlések tartalmi előkészítésére, a határozati ja­vaslatok kidolgozására, főleg arra, hogy az elfogadott határo­zatok teljesítve legyenek. Szá­mos pártszervezetben a vezető­ség pontos nyilvántartást vezet a határozatok teljesítéséről,, és arről Is, ki felel érte személye­sen. Bevált az a munkamód­szer, hogy az elfogadott hatá­rozatok teljesítését negyed­évenként átfogóan ellenőrzik és az eredményekről tájékoz­tatják a tagságot. Hasonlóan járnak el a szövetkezetek üze­mi pártszervezetéinek vezető­ségei a konkrét feladatok tel­jesítésénél is. Ennek céltudatos szervezése, következetes alkal­mazása a gyakorlatban jelenj tősen elősegíti az elfogadott határozatok teljesítését. A párt­munka ezen területén pozitív eredményeket ér el a poltári és a söregi szövetkezet üzemi pártszervezete. Járási pártbizottságunk, ele­mezve a szövetkezetek üzemi pártszervezeteinek tevékenysé­gét, megállapította, hogy azok vezetőségeinek munkája céltu­datos és jó. Milyen szempont­ból? Figyelmüket ö fő felada­tok teljesítésére összpontosít­ják. Elsősorban megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak a párttagság cselekvőképességé­nek a fokozására, a szervezeti élet tökéletesítésére és az esz­mei-politikai nevelő munkára. Jó a szervezettség a szövetke­zeti tagok létszámához viszo­nyítva a buzitkai, a sőregi, az uhorskai, a rátkai és a galsai (Holtša} szövetkezet üzemi pártszervezetében. Ezek és a többi pártszervezetek az elmúlt évben 75 tagjelöltet vettek fel a soraikba. Az eredmények el­lenére tovább kell szorgalmaz­ni a pártépítést, mivel a szö­vetkezeti tagoknak csupán a 8,4 százaléka tagja, vagy tagje­­löltje a járás szövekezeti üzemi pártszervezeteink. Ezen a téren még céltudatosabb munka vár a mýtnai, a málineci, a poltári és a rapi (Rapnvce) szövetke­zet üzemi pártszervezeteinek kommunistáira, a tagjelöltek felvételét szorgalmazva a párt­tagság kor- és szociális össze­tételének javítását illetően. A szövetkezetek üzemi párt­­szervezeteinek vezetőségei össz­hangban a CSKP KB 3. ülésé­nek határozatával, fokozott fi­gyelmet fordítanak a tagjelöl­tek kiválasztására, nevelésére, az életre és a pártmunkára va­ló felkészítésére. Gondoskodnak arról Is, hogy az új tagjelöltek elvégezzék az egyhetes bentla­kásos előkészítő tanfolyamot, és gyarapítsák eszmei-politikai tudásukat a pártoktatás új rendszerében, saját alakulataik­ban. A párttagság minőségi javí­tásával összhangban az üzemi pártszervezetek fokozott figyel­met fordítanak a tagok eszmei­­politikai nevelésére. Beosztják őket á pártoktatás tökéletesí­tett rendszerébe azzal a cél­lal, hogy gyarapítsák eszmei tudásukat, és azt kamatoztas­sák a gyakorlatban. A szövet­kezetek kommunistái, tisztség­­viselői és gazdasági vezetői a pártoktatás igényesebb alaku­latában a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemén tanulnak. A szövetkezetek üzemi párt­­szervezeteinek vezetőségei a lenini elvekből, az élet és a pártmunka normáiból, valamint a felsőbb szervek határozatai­ból kiindulva megkövetelik, hogy határozataik és döntéseik megvalósításából minden párt­­tág kivegye a részét. Ezt a pártcsopurtok teljes bevonásá­val biztosítják, amelyek oda hatnak, hogy minden kommu­nista teljesítse kötelességét, konkrét feladatét és a taggyű­léseken elfogadott határozato­kat. A pártszervezetek nagy többségében jól dolgoznak a pártcsoportok. Figyelemmel kí­sérik a kommunisták munkáját, és mozgósítják őket a 'felada­tok teljesítésére. A kommunis­ták elősegítik a szövetkezeti tagok kezdeményezőkészségé­nek, - aktivitásának a kibonta­kozását az egyes munkaszaka­szokon. így van ez főleg a me­zőgazdasági munkacsúcsok ide­jén, amikor több ideiglenes pártcsoport működik. Az ideig­lenes pártcsoportok beváltak az aratási munkákban. Tevé­kenységükkel nagyban elősegí­tik a jó munkaszervezést és a gazdasági vezetőkkel karöltve megoldják a felmerülő problé­mákat. Az üzemi pártszervezetek jól átgondolt, céltudatos tevékeny­sége pozitívan mutatkozik meg a szövetkezeti gazdálkodásban, a tervfeladatok teljesítésében. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy a szövetkezetek az idei év .első felében a hús, a tej és a tojás eladási tervét túlszár­nyalták. J6 eredményeket értek el a növénytermesztés terüle­tén Is. Több szövetkezet, mint például a galsai (Holiša |, a buzitkai és a sőregi, túlteljesí­tették a gabonatermesztés ter­vét. Továbbra is gondot okoz azonban a téli takarmány biz­tosítása. Többet kell tenniük az állatállomány termelékenysé­gének és gazdaságosságának fokozásáért, különösen a lehöt­­kal és más szövetkezeteknek, ahol nem teljesítik a tervezett tejhozamot és a felhfzást. A többéves tapasztalatok azt igazolják, hogy a szövetkezet üzemi pártszervezeteinek szer­vezeti felépítése megfelelő, és biztosftja a párt vezető szere­pének érvényesítését, ellenőr­zési jogának gyakorlását. A kö­zös gazdaságok üzemi pártszer­vezeteinek tevékenysége céltu­datos, és jó a kommunisták ak­tivitása, ami záloga a hetedik ötéves tervidőszak feladatai teljesítésének, járásunk mező­gazdaságában. Tankina István, a losonci (Lučenec) Járási pártbizottság titkára Jelentős esemény színhe­lye ma Nyitra (Nitra): Itt tartják a szövetkeze­tek nemzetközi napját. A nagy­szabású ünnepség rendezőt a Szövetkezetek Központi Taná­csa és a Szövetkezett Földmű­vesek Szövetségének Központi Bizottsága. A fogyasztói, mezőgazdasági, lakás- és Ipari szövetkezetek­nek köze! 4 mtiltó tagja van a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban. A földmüvesszövet­­kezetek mellett a legjelentő­sebb a Jednota Fogyasztási Szö­vetkezet, amelynek fő feladata a lakosság sokoldalú ellátása. Szocialista társadalmunk sar­kalatos problémája, a város és a falu közötti különbségek fo­kozatos felszámolása. Pártunk XVI. kongresszusa egyebek kö­zött azt tűzte ki célul, hogy a szövetkezetek tegyenek töbhet a közellátásért. Falvalnk több­ségében — sőt vannak olyan járások —, ahol még a váro­sokban Is — a Jednota Fo­gyasztási Szövetkezet feladata a lakosság élelmiszerrel való el­látása, a vendéglátőlpari egy­ségek üzemeltetése, sőt a szol­gáltatások jelentős része is. A Szlovák Szocialista Köztár­saságban közel egymillió — egészen pontosan 910 ezer — tagot tömörítenék különböző szövetkezetek, vagyis a lakos­ság 20 százaléka érdekelt vala­melyik munkájában. A fogyasz­tási szövetkezetek az első fél­évben 101,2 százalékra teljesí­tették kiskereskedelmi forgal­mi tervüket, mintegy 33 mil­liárd 250 millió koronás for­galmat bonyolítva le. A Jedno­­tának jelentős szerepe van a mezőgazdasági, illetve a kerté­szeti termékek felvásárlásában is. A zöldség, a gyümölcs mel-Céljuk a lakosság sokrétű ellátása Nemzetközi szövetkezeti nap lett sokféle erdei terméket, mé­zet stb. vásárolnak fel a lakos­ságtól. Tény, hogy a Jednota érdemleges tevékenységet fejt ki a társadalmi élet minden szakaszán. A lakás- és az ipari szövet­kezetek szerepe és jelentősége nagyot nőtt az utóbbi években. Az ipari szövetkezetek a la­kosság szolgáltatási igényeihez való rugalmasabb alkalmazko­dásra törekszenek. A lakásszö­vetkezeteknek az idén több mint 43 ezer lakást kell befe­jezniük. Ismeretes, hogy a X. országos kongresszusukra ké­szülődő egységes földművessző­­vetkezetek már évek óta jelen­tős termelési eredményeket ér­nek el, és ez az idén is vár­ható. A szövetkezett tagok hatal­mas serege ünnepli ma Nylt­­rán a 62. nemzetközi szövetke­zett napot. Ebből az alkalom­ból az Agrokomplex kiállítási területén a délutáni órákban békemanifesztáciőra kerül sor, amely után a sokezres nézőse­reg színes kultúrműsorban gyö­nyörködhet, a Jednota és az ipart szövetkezetek sátraiban pedig gazdag áruválaszték vár­ja az érdeklődőket. Azt hiszem, akik részt vesznek ezen a je­lentős megmozduláson, felejt­hetetlen éltpényben lesz részük. —tt— Minőség és választék Sajtóértekezletet tartott Jaroslav Zelko szlovák kereskedel­mi miniszter a nitrai Agrokomplex ’84 országos mezőgazda­­sági kiállításon az élelmiszeripari termékek minőségéről és választékáról. Kiemelte, hogy az élelmiszeripari vállalatok­nak fokozniuk kell együttműködésüket a mezőgazdasággal. Az Agrokomplex '84 országos mezőgazdasági kiállításon megrendezték a kelet-szlováiai kerület és a Srmex vállalat napját. A látogatók megtudhatták, hogy a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasága gyors ütemben tér rá az intenzifikáció útjá­ra, s a dolgozók nagy gondot fordítanak a tudományos és a műszaki eredmények hasznosítására. A bruttó termelés tervét tavaly 100.7 százalékra teljesítették, s a termelést 1982-höz képest, 5,5 százalékkal növelték. A tagság összetétele és keresete Az utóbbi években lényeges változások tapasztalhatók az efsz-ekben dolgozók összetéte­lében. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakor­lati alkalmazása, a korszerű technológiák érvényesítése, va­­mint az irányító és szervező munkával szemben támasztott növekvő igények következté­ben növekszik a műszaki és gazdasági szakemberek száma. A múlt évben például az állan­dó dolgozók 13,3 százalékút képezték; ez a részarány 1980- ban 12,8, 1975-ben pedig 10,4 százalékos volt. Részarányuk azonban még Így is alacso­nyabb, mint a népgazdaság egyéb termelőágazataiban. A manuális dolgozók száma a növénytermesztésben és az állattenyésztésben fokozatosan csökken, a leggyorsabban a növénytermesztés egyéb dolgo­zói (idénymunkások) kategó­riában. A múlt évben az efsz­­ekben ebbe a kategóriába 85 ezren tartoztak, számuk az 1975-ös év valóságához viszo­nyítva a felére csökkent. Ugyanakkor növekedett a ma­nuális dolgozók száma az efsz­­ek melléküzemági termelésé­ben, elsősorban az utóbbi két évben. Míg részaránkuk 1975- ben mindössze 3,9 százalékos volt, addig 1980-ban 5,4, a múlt évben pedig már 7,1 százalékra növekedett. A szövetkezetek szállító, javító, építő ás más tevékenységének növekedésé­vel, ami szerves részét képezi a mezőgazdasági termelésnek, nőtt az egyéb manuális dolgo­zók kategóriájába tartozók szá­ma is. Az efsz-ekben dolgozók át­számított átlagos havi keresete a múlt évben 2914 korona volt, ami az 1980-as év valóságát 274 koronával, azaz 10,4 százalék­kal, az 1982-as év valóságát pe­dig 135 koronával, azaz 4,9 szá­zalékkal haladta meg. A szö­vetkezetekben dolgozók átlagos havi keresete első ízben 1975- hen haladta meg az állami gaz­daságokban dolgozókét; a múlt évben a különbség az efsz-ek javára 127 koronát tett ki. Az efsz-ekben dolgozók át­lagos havi keresete a múlt évi­ben 125 koronával haladta meg a népgazdaság szocialista szek­torában dolgozók keresetét, s mindössze 57 koronával ma­radt el az ipari vállalatokban dolgozók keresetétől. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy az efsz-ek ma­nuális dolgozói a múlt évben átlag 2185, az állami gazdasá­gok állandó dolgozói átlagosan 2155, az ipari vállalatok dolgo­zói pedig átlag mindössze 1923 úrát dolgozott. (Hz) Harmincöt év telt el a mező­­gazdaság szocialista átépíté­sének megkezdése óta. A tör­ténelemben ez kevésnek számit, ám a mezőgazdasági termelés szakaszán elegendő volt ahhoz, hogy társadalmi létet és tudatot formáljon. A szövet­kezeti parasztság ma már nem azonos a tegnapelőttivel, de még в tegnapi­val sem. A szövetkezeti földművesek új emberek, teli reménnyel, bizako­dással. Amiéta a nadrágszíj parcel Iák nagy tábla földekké olvadtak össze, a tudomány és technika segiti a mezőgazdasági termelést, kiszélese­dett az emberek előtti látóhatár. Üj, a régitől gyökeresen eltérő életforma alakult ki. A mindennapi élet vele­járói a villaszerű fürdőszobás „pa­rasztházak“, az utakon dübörgő te­hergépkocsik, traktorok, személyau­tók, a városias öltözék. A XX. század lüktető élettempóját érezni közsé­geinkben is. A változások külső jelei mellett ta­núi vagyunk annak, hogyan változik meg a faluközösség egységének, a családnak, a férjnek és feleségnek, valamint a gyermekeknek a magatar­tása is. Köztudott, hogy a kapitaliz­musban a földdel rendelkező paraszt­­család egész életét a munkának ren­delte elá. A családfő irányította a gazdaságot, ő vezetett, parancsolt, hatalmának alá volt vetve mindenki, az asszony, a gyermek, az öreg, a fiatal. Ö határozta meg, hogy ki mit tegyen a portán. A asszonyra a zöld­ségkert, az állatok gondozása, a főzés és a takarítás hárult. Még a házassá­got is előre kifundálták, nem a sze­relem, hanem az érdek szerint*. Nem a fiatalok, hanem a földek házasod­tak össze. A parasztcsaládokban alig ismerték a személyi vagyont. A gaz­dasági felszerelés, a házban található bútorok idővel a porta tolajdonúvá váltak. A termelésre szoritkozott a családok érdeklődési köre is. Ritkán és keveset olvastak. A házakban könyvet a kalendáriumokon kiviil alig lehetett találni. A mindennapi élet a tágas konyhában, az udvaron, az istállóban és a mezőn zajlott le. A ruházat is ehhez idomult. Egy­­egy ünneplőruhát a férfiak és nők több éven keresztül viseltek. Mindezt gyökeresen megváltoztatta a szövetkezet, a közös gazdálkodás. A szövetkezeti parasztság egységes osztállyá kovácsolódott. Eltűntek a múltbeli vagyoni állapotból származó különbségek. A volt földnélküliek és szegényparasztok jómódú gazdákká váltak. A parasztcsalád többé nem a magántulajdonon alapszik, hanem a kölcsönös megértésen, az érzelem ás a kölcsönös vonzalom az Hszetartó ereje. A családtagoknak, a feleségnek, a gyermeknek tekintélye van, s meg­van a véleménye az életről. A nők helyzete mutatja ezt leginkább. A leg­jobban dolgozó anyák tudják értékel­ni, mit jelent számukra a szövetke­zet, hiszen ott lettek igazán egyen­rangúak, munkájuk ntán megbecsül­tek. A nők megváltozott helyzetét a közéletben betöltött szerepük is bizo­nyltja. Szakmát tanulnak, ott vannak a képviseleti testületekben, a nem­zeti bizottságokban. A gyermek, a család a szövetkeze­tek alapvető tényezője a jövő záloga. A fiatalok a szövetkezetekben biztos megélhetésre találtak. Olyanok, mint bárhol másutt az országban. Szeretik a modern zenét, utaznak, kirándul­nak. A közös gazdaságok a javuló termelési eredményeikkel egyre több fiatalt vonzottak a mezőgazdaságba. Szakmát biztosítanak számukra, to­vább képezhetik magukat. Gépeket, autókat, bonyolult mechanizmusokat híznak rájuk. A szövetkezet üdülési, kulturális és sportigényeik kielégíté­sét biztosítja, s anyagi támogatást nyújtanak számukra a családi házak építéséhez. Az ifjúsági klubokban élénk klubélet folyik. Előadásokat hallgatnak a marxista filozófiáról, a tudományos világnézetről, a kommu­nista erkölcsről. A szövetkezet nem­csak megszabadította a fiatalokat a parasztporta kötöttségétől, de lehető­vé tette számukra az önművelést is. Ma már nem a tanító az egyetlen értelmiségi a községben. Van ott technikus, mérnök, orvos, agronómus, zootechnikus, üzemgazdász és más tisztségviselő is. 35 év alatt a közös gazdálkodáson túl létrejött egy olyan faluközösség is, amelyben kialakult az emberek közgondolkodása is. Járatják a szak­lapokat, figyelemmel kisérik a leg­újabb kutatási eredményeket. A szö­vetkezeti dolgozóknak határozott kul­turális igényel vannak, melyek kielé­gítésére minden közös gazdaságban nagy súlyt helyeznek. A kulturális alapból jelentős összegeket költenek tanulmányutakra, tanfolyamokra, szín­házlátogatásokra, a szakmai és poli­tikai irodalom feltöltésére. A szövet­kezeti parasztság osztálya aktfv mun­kával járul hozzá a CSKP politikájá­nak megvalósításához. Elmélyült a kát legjelentősebb társadalmi osztály, a munkásosztály és a szövetkezeti pa­rasztság osztályszövetsége, mely a fejlett szocialista társadalom építésé­nek alapvető tényezője. Fokról fokra közelebb jutnak egy­máshoz az emberek, mind gazdagabb, kulturáltabb közösséget alkotnak. A szövetkezetek sorsáról, a közügyekről a munkaértekezleteken, в tagsági gyűléseken döntenek. A szövetkezeti demokrácia a kölcsönös bizalmon és felelősségérzeten alapszik. A szövetkezetek sokat tettek és tesznek a Nemzeti Frunt választási programterveinek teljesítése érdeké­ben. Aktív társadalmi munkával se­gítik a falufejlesztést; bölcsődéket, óvodákat építenek, valamint kulturá­lis életet élnek. Sokat tesznek a munka- és életkürnyezet szebbé, egészségesebbé tétele érdekében. Mindez pozitívan tükröződik a szö­vetkezeti földművesek tudati fejlődé­sében, a kulturális, a sport- és egyéb igényeinek kielégítésében. Harmincöt év annyi Idő, amennyi alatt felnőtté, éretté válik az em­ber. Felnőttek, éretté váltak a közös gazdaságok, szövetkezeteink is. Az eltelt időszak alatt nemcsak a gaz­dálkodási formák és módszerek »ál toztak meg. de megváltozott az em­berek világnézete is. Gondolkodásuk­ban végképp diadalmaskodott az a felismerés, hogy együtt fejlődnek a közös gazdasággal, hogy az anyagi és szellemi kultúra elválaszthatatlan egymástól. Javuló termelési eredmé­nyeikkel nemcsak szövetkezetüket és szocialista hazánkat erősitik, hanem a szocialista világrendszer erejét is. A szocialista tudatformálás pedig al­­kotéan elősegíti a mennyiségi és mi­nőségi mutatók fellendítését, a szo­cialista világrendszer, valamint a tár­sadalmi haladásért küzdő népek és nemzetek barátságának elmélyítését, SV1NGER ISTVÁN Űj arcú emberek i

Next

/
Oldalképek
Tartalom