Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-01 / 35. szám
AZ SZSZK mezőgazdasági és ÉLELMEZÉSÜGYI minisztériumának hetilapja 1984. szeptember 1. ★ 35. szám XXXV. évfolyam ★ Ära 1,— Kčs A takarmányalap megteremtése korparancs Hazánkban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum legfontosabb feladata a belterjesftés további elmélyítése. Ezen irányvonal megvalósításának kiindulópontja a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti jó összhang megteremtése. Csakis ezáltal válhat valóra a szemesekből és az alapvető élelmiszerekből történő önellátás fokozása, továbbá a növénytermesztés, valamint a szarvasmarha- és juhtenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése. A növénytermesztés és az állattenyésztés közti aránytalanságok megszöntetésében szinte az első helyen szerepel a takannányalap megteremtésének kérdése, amelyre párt- és állami szerveink az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Nem kell különösképpen hangsúlyozni, hogy milyen összefüggés van a takarmánynövények termelése és a takarmányoknak a szarvasmarha- és juhtenyésztésben történő hasznosítása, illetve az istállótrágya termelés és az istállótrágyának a növénytermesztésben történő hasznosítása között. A sort még kiegészíthetnénk további összefüggésekkel, mint például az istállótrágya talajjavító hatása, a mütrágyafelhasználás csökkentése, a hús- és tejtermelés olcsóbbá tétele stb. A takarmánynövények szakszerű termelése, tárolása, tartósítása és hasznosítása jóvoltából számos mezőgazdasági tizemben érnek el kiváló eredményeket, különösen a tej- és inarhahústermelésben. Sok helyütt olyan magas színvonalú a takarmánytermelés, s olyan figyelmet szentelnek a takarmányprogram megvalósításának, hogy bizonyos mennyiségű tartalék felhalmozására, illetve más mezőgazdasági üzemnél történő értékesítésére is lehetőség nyílik. Ezen üzemekben nagyon jónak mondható a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhang, a takarmánprogram megvalósításába szervesen bekapcsolódnak mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési foágazat dolgozói, az állattenyésztési főágazat a takarmányokat a minőségi követelmények figyelembe vételével vesai át a növénytermesztéstől, és még folytathatnánk tovább a pozitív jelenségeket. Ezzel szemben számos mezőgazdasági üzemben »Zinte évente komoly problémát okoz a takarmányalap megteremtése, nem beszélve a takarmánytermelés szempontjából kedvezőtlen időjárású évjáratokról. A takarmányalap megteremtése, elsősorban a tej- és hústermelés további növelése szempontjából külön kiemelhető a nyugat szlovákiai kerületi pártkonferencia azon határozata, amelynek értelmében belátható időn belül minden mezőgazdasági özemnek nemcsak önellátóvá kell válnia a tömegtakarmányok termelésében és megfelelő szerkezetének kialakításában. hanem 10—15 százalékos tartalékalapot is fel kell halmoznia. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának intézkedései között szerepel a tömegtakarmányok termelésének növelése, valamint szerkezetének és minőségének további |avftása. Tömören fogalmazva: a mezőgazdasági üzemekben hathatós lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig csakis tömegtakarmánvokból fedezzék a tehenek 6 literes átlagos napi tejelékenységét és a hízómarhák 0,5—0.6 kilós át la gos napi súlygyarapodását. Igényes, de teljesíthető feladatokról van szó. Ezt számos élenjáró mezőgazdasági üzem eredményei bizonyíthatják. A takarmányalap megteremtésének különösen az olyan évben kell megkülönböztetett figyelmet szentelni, mint amilyen az idei. Gondolunk itt elsősorban a takarmánytermelésben rejlő tartalékok feltárására és kiaknázására, a veszteségek további csökkentésére, valamint a takarmánynövények, gyomok és kártevők elleni védelmére. Például- a takarmánynövények szakszerű védelmével mintegy 5—10 százalékkal növelhető a terméshozam. Annak bizonyítására, hogy Szlovákia takarmánytermeléséhen mekkora tartalékokkal rendelkezünk és mekkora veszteségek keletkeznek, néhány számadat: a szántóföldi takarmánynövények (a silókukorica kivételével) termesztésében rejlő tartalékok-nagysága — szénára átszámítva — 460 ezer, a betakarítás, a szállítás, a tartósítás és a tárolás során keletkező veszteségek nagysága 300 ezer, az állandó rétek és legelők esetében a tartalékok nagysága több mint 622 ezer, Á veszteségek nagysága 278 ezer, a silókukorica esetében a tartalékok nagysága több mint 460 ezer, a veszteségek nagysága pedig több mint 329 ezer tonnának felel meg. A felsorolt tartalékok és veszteségek pénzbeli értéke meghaladta az egymilliárd 219 millió koronát! A kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányalap megteremtésében döntő jelentőséggel hírnak a szántóföldön termesztett évelő takarmánynövények. А МЁМ intézkedései értelmében termőterületüket — a többi takarmánynövény rovására — a hetedik ötéves tervidőszak végéig 16—17 százalékra kell növelni, ami nagyon igényes feladat. Egyelőre e tekintetben nagy tartalékaink vannqk. További fontos és nélkülözhetetlen takarmányforrást képeznek a silókukorica és a másod nő vények. Ez utóbbiak esetében azonban sikerek — mint ahogy azt a gyakorlat már számtalanszor bebizonyította — csakis az öntözés adta lehetőségek kihasználásával érhetők el. Most nincs szándékunkban takarmánytermelési és tartósítási eljárásukat részletesen ismertetni. Csupán szeretnénk felhívni a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, a takarmánytermelésben és a tartósításban részt vevő dolgozók figyelmét arra, hogy az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése érdekében a takarmányalap megteremtésének legalább akkora figyelmet kell szentelniük, mint a gabonavagy egyéb nagy horderejű program megvalósításának. A siker kulcsa elsősorban az emberek kezében van. Felkészültségükben, hozzáértésükben, hozzáállásukban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók kölcsönös és eredményes együttműködésében. Habár a takarmánytermelés, a betakarítás és a tartósítás anyagi-műszaki ellátása még korántsem teljesen megoldott. kisebb-nagyobb minőségi változásokra már sor került. Az idén a mezőgazdaság például lényegesen több hegyi és hegyaljai termelési körzetben hasznosítható Zetor-Horal típusú gépsort, továbbá rendsodró és -forgató gépet kap, és még sorolhatnánk tovább. Ugyancsak pozitívan értékelhető, hogy a mezőgazdasági üzemekben a beruházások jelentős hányadát silőgndrök, szenázstornyok és szénatárnlók építésére fordítják. Az idén jobbnak mondható a tartósító szerekkel történő ellátás is. ami szinX tén hozzájárulhat a tömegtakarmány termelés növeléséhez és a minőség javításához. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói és vezetői élnek az adott lehetőségekkel. Tevékenységüket, igyekezetüket, szorgalmukat minden bizonnyal a jelentős évfordulók is ösztönzik, mint a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadításának közelgő 40.. továbbá a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdésének 35. évfordulója, valamint az efsz-ek jubileumi X. országos kongresszusa. BARA LÁSZLÓ Fekete józsef, a Nagymegyeri (Calovn) Agrokomplex igazgatója és Bartal Ferenc, a Lúcsi (Lúií na Ostrove) Efsz elnöke ünnepélyes keretek között adta át Magyarics Vincének, a dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető titkárának az aratási koszorút és az új búzából sült kenyeret Fotó: Fogas Ferenc EGY FEDEL ALATT A színtől (Zemné) sportpályát körülvevő fák szinte kitárulnak, hogy az ég kékje szabadabban férkőzzön lombjaik közé. Augusztusi hétköznapon az S2NF 4П., a mezőgazdaság szocialista átépítés» kezdetének 35. évfordulója. valamint az új kenyér jogán ünnepelt a helyi Haladás Efsz dolgos népe. Balogh László, szövetkezeti elpök ünnepi beszédében rámutatott, hogy az SZNF hagyatéka a CSKP IX. kongresszusa szellemében fogalmazódott meg újra. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása, a szocialista termelési viszonyok'győzelme ebben a gazdaságban is egyre magasabb szintre emelte a mfiszaki-anvagl alapokat, a tervezés, a szervezés és a vezetés módszereit. A gyors Ütemű gépesftés. a korszeri mezőgazdasági technológiák alkalmazása és az irányítás szüntelen tökéletesítése révén a termelés egyre inkább ipari jelleget ölt, amely egyre gazdagabb és biztosabb hozamokat, az itt dolgozóknak pedig ugyancsak növekvő, garantált, keresetet biztosít. Az 1971-ben társult szövetkezet — Szímö, Andód (Andqvce) és Kamocsa (KomoCa) határát öleli magába — össztermelése az elmúlt Időszakban a négyszeresére növekedett. Ez az eredmény egyúttal azt is jelzi, hogy a szövetkezet vezetőgárdája és dolgozói megállják a helyüket ebben a cseppet sem könnvft, egész embert, sokszor komoly áldozatokat követelő, ősi, de napjainkban Is tovább tijhodó, modernizálódó termelési ágban. Az idén búzából 1128 hektár átlagában 6.3. őszi árpából pedig 6 tonnás hektáronkénti hozamokat ért el a szövetkezet, amely rekordtermésnek számít. A dús kalászokból font aratási koszorút Fakidi Vince agrármérnök, növénytermesztési főágazatvozető az alábbi szavak kíséretében nyújtotta át a szövetkezet elnökének. — Az új kenyér a megújuló élet ünnepe. Még akkor Is az, ha a kenyérgyárak alagútkemencélből fémes szállítószalagok ontják, s ha „filléres áru“ Is lett a kenyér. A kenyér — átvitt értelemben — továbbra is a közhangulat megteremtője. Fontos feladat ezért a kenyérnekvaló megteremtése. A szövetkezet dolgozói nevében ünnepélyesen fogadom, hogy jövőre a termés jelképét, az aratási koszorút szintén telt kalászokból fonjuk majd. Az ünnepi hangulatban kitüntetett alapító tagokkal beszélgettem. Kis Alajos, Lénáid józsef, Takács Lajos és a többiek úgy fogalmaztak, hogy ma már a három faluban egy fedél alatt él a mezőgazdaságban dolgozó és az ipari munkás. Egy fedél ala.tt a két dolgozó osztály, a hatalom birtokosai, mint egy nagy család — ízlelgetem a gondolatot, hasonlatot. És azt hiszem, hogy ez a hasonlat nem túlzás, hiszen kevés olyan falusi ház van ebben az országban, ahonnan ne került volna el — az utóbbi évtizedek során — egy két ember az iparba. És ha ez a százezrekre menő új Ipari munkástömeg nem is él szó szerint egy fedél alatt a mezőgazdaságban dolgozó szüleivel, testvéreivel, mégis ezernyi szállal'kölődik a faluhoz. De már kötődik a városhoz, az itt élő, vele együtt dolgozó ipari munkássághoz ts. Hús-vér kapocs, testvéri kapcsolat. A flakon, testvéreken keresztül megértik, élik ennek a sokat emlegtett — de a parasztság részéről sokáig nem, vagy nehezen értett — politikának minden előnyét. -Beszélgetésünk végén megkérdeztem az egyik alapító tagot, hogy hitte-e volna az ötvenes évek végén, amikor a munkások a termelőszövetkezetbe agitálták, hogy mára a munkás és a szövetkezeti földműves ilyen őszinte testvéri megértésben éljen, s hogy a város és a falu közötti különbségek ennyire elmosódjanak. Az öreg huncutkás mosolyt törölt szét lompos bajuszáról, s így válaszolt. — Ma már mindenki látja, hogy nekik, a nmnkásiestvéreiiiknek lett igazuk, s ami engemet illet, én egy kenyéren élek velük. Egy fedél alatt, egy kenyéren. Az új kenyér ezért is vált a folytonnsság ünnepévé... Ez a gondolat ott hújkált a hétköznapon megérdemelten ünneplők gondolatvilágában. Az aratást sikeresen befejezők serege ebben a gazdaságban is új csatára készül. Az embert és gépet legjobban igénybe vevő őszi munkákra. CSIBA LÁSZLÓ 1 Kis Alajos Lénúrd József Takács Lajos Fotő: Emil BtšCo
