Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-01 / 35. szám

AZ SZSZK mezőgazdasági és ÉLELMEZÉSÜGYI minisztériumának hetilapja 1984. szeptember 1. ★ 35. szám XXXV. évfolyam ★ Ära 1,— Kčs A takarmányalap megteremtése korparancs Hazánkban a mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexum legfontosabb feladata a belterjesftés további el­mélyítése. Ezen irányvonal megvaló­sításának kiindulópontja a növény­termesztés és az állattenyésztés kö­zötti jó összhang megteremtése. Csakis ezáltal válhat valóra a sze­mesekből és az alapvető élelmisze­rekből történő önellátás fokozása, továbbá a növénytermesztés, valamint a szarvasmarha- és juhtenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése. A növény­­termesztés és az állattenyésztés közti aránytalanságok megszöntetésében szinte az első helyen szerepel a ta­­kannányalap megteremtésének kér­dése, amelyre párt- és állami szer­veink az utóbbi években megkülön­böztetett figyelmet fordítanak. Nem kell különösképpen hangsú­lyozni, hogy milyen összefüggés van a takarmánynövények termelése és a takarmányoknak a szarvasmarha- és juhtenyésztésben történő hasznosítá­sa, illetve az istállótrágya termelés és az istállótrágyának a növényter­mesztésben történő hasznosítása kö­zött. A sort még kiegészíthetnénk to­vábbi összefüggésekkel, mint például az istállótrágya talajjavító hatása, a mütrágyafelhasználás csökkentése, a hús- és tejtermelés olcsóbbá tétele stb. A takarmánynövények szakszerű termelése, tárolása, tartósítása és hasznosítása jóvoltából számos mező­gazdasági tizemben érnek el kiváló eredményeket, különösen a tej- és inarhahústermelésben. Sok helyütt olyan magas színvonalú a takarmány­­termelés, s olyan figyelmet szentel­nek a takarmányprogram megvalósí­tásának, hogy bizonyos mennyiségű tartalék felhalmozására, illetve más mezőgazdasági üzemnél történő érté­kesítésére is lehetőség nyílik. Ezen üzemekben nagyon jónak mondható a növénytermesztés és az állatte­nyésztés közötti összhang, a takar­­mánprogram megvalósításába szerve­sen bekapcsolódnak mind a növény­­termesztési, mind az állattenyésztési foágazat dolgozói, az állattenyésztési főágazat a takarmányokat a minőségi követelmények figyelembe vételével vesai át a növénytermesztéstől, és még folytathatnánk tovább a pozitív jelenségeket. Ezzel szemben számos mezőgazdasági üzemben »Zinte évente komoly problémát okoz a takarmány­alap megteremtése, nem beszélve a takarmánytermelés szempontjából kedvezőtlen időjárású évjáratokról. A takarmányalap megteremtése, el­sősorban a tej- és hústermelés továb­bi növelése szempontjából külön ki­emelhető a nyugat szlovákiai kerületi pártkonferencia azon határozata, a­­melynek értelmében belátható időn belül minden mezőgazdasági özemnek nemcsak önellátóvá kell válnia a tö­­megtakarmányok termelésében és megfelelő szerkezetének kialakításá­ban. hanem 10—15 százalékos tarta­lékalapot is fel kell halmoznia. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának intézke­dései között szerepel a tömegtakar­­mányok termelésének növelése, vala­mint szerkezetének és minőségének további |avftása. Tömören fogalmaz­va: a mezőgazdasági üzemekben hat­hatós lépéseket kell tenni annak ér­dekében, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig csakis tömegta­­karmánvokból fedezzék a tehenek 6 literes átlagos napi tejelékenységét és a hízómarhák 0,5—0.6 kilós át la gos napi súlygyarapodását. Igényes, de teljesíthető feladatokról van szó. Ezt számos élenjáró mezőgazdasági üzem eredményei bizonyíthatják. A takarmányalap megteremtésének különösen az olyan évben kell megkü­lönböztetett figyelmet szentelni, mint amilyen az idei. Gondolunk itt első­sorban a takarmánytermelésben rejlő tartalékok feltárására és kiaknázásá­ra, a veszteségek további csökkenté­sére, valamint a takarmánynövények, gyomok és kártevők elleni védelmére. Például- a takarmánynövények szak­szerű védelmével mintegy 5—10 szá­zalékkal növelhető a terméshozam. Annak bizonyítására, hogy Szlová­kia takarmánytermeléséhen mekkora tartalékokkal rendelkezünk és mek­kora veszteségek keletkeznek, néhány számadat: a szántóföldi takarmány­növények (a silókukorica kivételével) termesztésében rejlő tartalékok-nagy­sága — szénára átszámítva — 460 ezer, a betakarítás, a szállítás, a tar­tósítás és a tárolás során keletkező veszteségek nagysága 300 ezer, az állandó rétek és legelők esetében a tartalékok nagysága több mint 622 ezer, Á veszteségek nagysága 278 ezer, a silókukorica esetében a tarta­lékok nagysága több mint 460 ezer, a veszteségek nagysága pedig több mint 329 ezer tonnának felel meg. A felsorolt tartalékok és veszteségek pénzbeli értéke meghaladta az egy­­milliárd 219 millió koronát! A kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányalap megteremtésében dön­tő jelentőséggel hírnak a szántóföl­­dön termesztett évelő takarmánynö­vények. А МЁМ intézkedései értel­mében termőterületüket — a többi takarmánynövény rovására — a hete­dik ötéves tervidőszak végéig 16—17 százalékra kell növelni, ami nagyon igényes feladat. Egyelőre e tekintet­ben nagy tartalékaink vannqk. Továb­bi fontos és nélkülözhetetlen takar­mányforrást képeznek a silókukorica és a másod nő vények. Ez utóbbiak esetében azonban sikerek — mint ahogy azt a gyakorlat már számta­lanszor bebizonyította — csakis az öntözés adta lehetőségek kihasználá­sával érhetők el. Most nincs szándékunkban takar­mánytermelési és tartósítási eljárá­sukat részletesen ismertetni. Csupán szeretnénk felhívni a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, a takarmányter­­melésben és a tartósításban részt ve­vő dolgozók figyelmét arra, hogy az állattenyésztés, elsősorban a szarvas­­marha- és juhtenyésztés fejlesztése érdekében a takarmányalap megte­remtésének legalább akkora figyel­met kell szentelniük, mint a gabona­vagy egyéb nagy horderejű program megvalósításának. A siker kulcsa elsősorban az embe­rek kezében van. Felkészültségükben, hozzáértésükben, hozzáállásukban, a növénytermesztésben és az állatte­nyésztésben dolgozók kölcsönös és eredményes együttműködésében. Ha­bár a takarmánytermelés, a betaka­rítás és a tartósítás anyagi-műszaki ellátása még korántsem teljesen meg­oldott. kisebb-nagyobb minőségi vál­tozásokra már sor került. Az idén a mezőgazdaság például lényegesen több hegyi és hegyaljai termelési körzetben hasznosítható Zetor-Horal típusú gépsort, továbbá rendsodró és -forgató gépet kap, és még sorol­hatnánk tovább. Ugyancsak pozitívan értékelhető, hogy a mezőgazdasági üzemekben a beruházások jelentős hányadát silőgndrök, szenázstornyok és szénatárnlók építésére fordítják. Az idén jobbnak mondható a tartósító szerekkel történő ellátás is. ami szinX tén hozzájárulhat a tömegtakarmány termelés növeléséhez és a minőség javításához. Meggyőződésünk, hogy a mezőgaz­dasági üzemek dolgozói és vezetői élnek az adott lehetőségekkel. Tevé­kenységüket, igyekezetüket, szorgal­mukat minden bizonnyal a jelentős évfordulók is ösztönzik, mint a Szlo­vák Nemzeti Felkelés és hazánk fel­szabadításának közelgő 40.. továbbá a mezőgazdaság szocialista átépítése megkezdésének 35. évfordulója, vala­mint az efsz-ek jubileumi X. orszá­gos kongresszusa. BARA LÁSZLÓ Fekete józsef, a Nagymegyeri (Calovn) Agrokomplex igazgatója és Bartal Ferenc, a Lúcsi (Lúií na Ostrove) Efsz elnöke ünnepélyes keretek között adta át Magyarics Vincének, a dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) já­rási pártbizottság vezető titkárának az aratási koszorút és az új búzából sült kenyeret Fotó: Fogas Ferenc EGY FEDEL ALATT A színtől (Zemné) sportpályát körülvevő fák szinte kitárulnak, hogy az ég kékje szabadabban férkőzzön lombjaik közé. Augusztusi hétköznapon az S2NF 4П., a mezőgazdaság szocialista átépítés» kezdetének 35. év­fordulója. valamint az új kenyér jogán ünnepelt a helyi Haladás Efsz dolgos népe. Balogh László, szövetkezeti elpök ünnepi beszédében rámutatott, hogy az SZNF hagyatéka a CSKP IX. kongresszusa szellemében fogalmazódott meg újra. Ki­emelte, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása, a szocia­lista termelési viszonyok'győzelme ebben a gazdaságban is egyre magasabb szintre emelte a mfiszaki-anvagl alapokat, a tervezés, a szervezés és a vezetés módsze­reit. A gyors Ütemű gépesftés. a korszeri mezőgazdasági technológiák alkalmazása és az irányítás szüntelen tö­kéletesítése révén a termelés egyre inkább ipari jelleget ölt, amely egyre gazdagabb és biztosabb hozamokat, az itt dolgozóknak pedig ugyancsak növekvő, garantált, keresetet biztosít. Az 1971-ben társult szövetkezet — Szímö, Andód (Andqvce) és Kamocsa (KomoCa) határát öleli magába — össztermelése az elmúlt Időszakban a négyszeresére növekedett. Ez az eredmény egyúttal azt is jelzi, hogy a szövetkezet vezetőgárdája és dolgozói megállják a he­lyüket ebben a cseppet sem könnvft, egész embert, sok­szor komoly áldozatokat követelő, ősi, de napjainkban Is tovább tijhodó, modernizálódó termelési ágban. Az idén búzából 1128 hektár átlagában 6.3. őszi árpá­ból pedig 6 tonnás hektáronkénti hozamokat ért el a szövetkezet, amely rekordtermésnek számít. A dús kalászokból font aratási koszorút Fakidi Vince agrármérnök, növénytermesztési főágazatvozető az aláb­bi szavak kíséretében nyújtotta át a szövetkezet elnöké­nek. — Az új kenyér a megújuló élet ünnepe. Még akkor Is az, ha a kenyérgyárak alagútkemencélből fémes szál­lítószalagok ontják, s ha „filléres áru“ Is lett a kenyér. A kenyér — átvitt értelemben — továbbra is a közhan­gulat megteremtője. Fontos feladat ezért a kenyérnek­­való megteremtése. A szövetkezet dolgozói nevében ün­nepélyesen fogadom, hogy jövőre a termés jelképét, az aratási koszorút szintén telt kalászokból fonjuk majd. Az ünnepi hangulatban kitüntetett alapító tagokkal beszélgettem. Kis Alajos, Lénáid józsef, Takács Lajos és a többiek úgy fogalmaztak, hogy ma már a három falu­ban egy fedél alatt él a mezőgazdaságban dolgozó és az ipari munkás. Egy fedél ala.tt a két dolgozó osztály, a hatalom bir­tokosai, mint egy nagy család — ízlelgetem a gondola­tot, hasonlatot. És azt hiszem, hogy ez a hasonlat nem túlzás, hiszen kevés olyan falusi ház van ebben az or­szágban, ahonnan ne került volna el — az utóbbi év­tizedek során — egy két ember az iparba. És ha ez a százezrekre menő új Ipari munkástömeg nem is él szó szerint egy fedél alatt a mezőgazdaságban dolgozó szü­leivel, testvéreivel, mégis ezernyi szállal'kölődik a fa­luhoz. De már kötődik a városhoz, az itt élő, vele együtt dolgozó ipari munkássághoz ts. Hús-vér kapocs, testvéri kapcsolat. A flakon, testvéreken keresztül megértik, élik ennek a sokat emlegtett — de a parasztság részéről so­káig nem, vagy nehezen értett — politikának minden előnyét. -Beszélgetésünk végén megkérdeztem az egyik alapító tagot, hogy hitte-e volna az ötvenes évek végén, amikor a munkások a termelőszövetkezetbe agitálták, hogy mára a munkás és a szövetkezeti földműves ilyen őszinte testvéri megértésben éljen, s hogy a város és a falu közötti különbségek ennyire elmosódjanak. Az öreg hun­­cutkás mosolyt törölt szét lompos bajuszáról, s így vá­laszolt. — Ma már mindenki látja, hogy nekik, a nmnkásiest­­véreiiiknek lett igazuk, s ami engemet illet, én egy ke­nyéren élek velük. Egy fedél alatt, egy kenyéren. Az új kenyér ezért is vált a folytonnsság ünnepévé... Ez a gondolat ott húj­­kált a hétköznapon megérdemelten ünneplők gondolat­világában. Az aratást sikeresen befejezők serege ebben a gazdaságban is új csatára készül. Az embert és gépet legjobban igénybe vevő őszi munkákra. CSIBA LÁSZLÓ 1 Kis Alajos Lénúrd József Takács Lajos Fotő: Emil BtšCo

Next

/
Oldalképek
Tartalom