Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-25 / 34. szám
1984. augusztus 25. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az újnak, a haladónak élharcosai A szőlészetben az új telepítési módszerek közül a Vertikovvsl is próbálkoznak Fotó: Vass Gy. Anton Cavojský agrármérnök, szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője- valamint a nyomelemek alkalmazásá- val próbálkoznak. Eddigi tapasztala- I taik alapján a hektárhozamok ezáltal 0,2—1,2 tonnával növelhetek. ’ A BORSŰTERMESZTÉSBEN RENDSZERGAZDA- szerepét vállalta magára a szövetke- zet az Idei évtől kezdve. A nyugat. szlovákiai kerület négy járásában tizenegy partnergazdaság bevonásával összesen 1380 hektáron irányítják a borsótermesztést. A választás nem , véletlenül esett a vajnoryi szövetkezetre, hiszen itt a borsótermesztésnek hagyománya van, s évről évre nagyobb és kiegyensúlyozottabb hozamokat érnek el. A kétszáz hektáron termesztett borsó tavaly 4,4, az idén pedig 4,3 tonnával fizetett hektáronként. A kimagasló hozamok jóvoltából a 7. ötéves tervidőszakra a borsótermesztésben kitűzött feladatukat már az idén teljesítették. De nézzük meg közelebbről, hogyan Is vélekednek a szakavatottak a borsótermesztés sikerének titkáről: — Ma a rendelkezésünkre álló kiváló fajtaválaszték nagyobb nehézségek nélkül lehetővé teszi az 5—8 tonnás biológiai termés elérését, a valóságban ennél mégis jóval kisebbek a hozamok az óriási betakarítási veszteségek következtében. Felmerül a kérdés, hogyan lehet mérsékelni ezeket? Eddigi tapasztalatunk szerint az egész agrotechnikát a betakarítás követelményeinek kell alárendelni. Igen fontos, hogy a szükséges tápanyagok teljes adagját még az ősszel, a szántás előtt a talajba juttassuk. A szántás után a talaj felületét el kell simítani. A tavaszt talajelőkészítést kombinátorok segítségével végezzük a gyomirtószerek egyidejű alkalmazásával. A betakarítási veszteségek csökkentése szempontjából alapvetően fontos, hogy a talaj felülete'tökéletesen sima legyen és valamennyi munkaművelet — a vetést is beleértve — haladási Iránya a borsó feltételezett megdőlésének irányában történjen. A növényzet megdőlésének irányát többnyire a tavaszi időszakban uralkodó szelek Iránya határozza meg. A betakarítást pedig a növényzet megdőlésével ellentétes irányban végezzük — sorolta fel a többéves tapasztalatokant Čavojský elvtárs. A gazdaságban a borsó betakarítása egy menetben történik. A megfelelően módosított gabonakombájnokat az erre a célra fejlesztett kétkaros emelőberendezéssel szerelik fel. Két típusú- emelőberendezést alkalmaznak. Az egyiknek, amelyet a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán fejlesztettek ki, gyártásához is hozzáfogtak saját gépjavító műhelyükben. Az idén gyártották le az első ezer darabot. AZ Oj MÓDSZERÉ^ ALKALMAZÁSA a kukoricatermesztésben is egyre nagyobb teret hódít. A Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézettel együttműködve a következő évtől kezdve a hidrofibizált vetőmag alkalmazásával próbálkoznak. A speciálisan kezelt és csávázott vetőmag ugyanis az alacsonyabb hőmérséklettel szemben is ellenálló, ezért a hagyományoshoz képest két-három héttel korábban vethető. Gondolom, nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos a nagyobb hozamú, kései hibridek beérése tekintetében. Továbbá ki akarják próbálni a kukorica sűrűbb — 45—50 centiméteres sortávolságú — termesztését. Ha ezáltal csak öt százalékkal sikerül növelniük az egyedszámot, ez már akkor is jelentős hozamnövekedést jelenthet. — A szemes kukorica termesztésében is alapvetően fontos az agrotech nikái fegyelem, az, hogy minden egyes hibrid számára a lehető legkedvezőbb termesztési feltételeket teremtsük meg. Ebben döntő szerepe van az öntözésnek Is — vallja az agronómus, majd állítását számokkal Igazolja: — 1982-ben szemes kukoricából 8 tonnás rekordtermést értünk el, öntözött területről viszont 11,2 tonnát takarítottunk be hektáronként. Még a tavalyi Igen kedvezőtlen évjáratban is, amikor öt tonna volt az átlagtermés, az öntözés hatására 6,7 tonnával fizetett a kukorica. A szövetkezetben a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet fejlesztési eredményei alapján és irányításával egy újszerű, stabil önműködően vezérelhető öntözőberendezést építettek ki 270 hektáron. Jelentős munkaerőmegtakarítása mellett óriási előnye, hogy magasabb növényzetben is taposást károk nélkül üzemeltethető. Hátránya az, hogy a sűrűn elhelyezett hidranthálózat bizonyos mértékben akadályozza a talajművelést. Ez a hátrány azonban elenyésző előnyeivel szemben, ezért a jövőben a szántóterület nyolcvan százalékán ezt az öntözési módot alkalmazzák majd. ÖTEZER LITERES TEJTERMELÉS ' tehenenkénti évi átlagban országos viszonylatban is elismerésre méltó teljesítmény, s kétségtelenül jó gazdálkodókra utal. — A kimagasló tejtermelést két alapvető Intézkedés segítségével értük el. Elsősorban a rostos állású tehénlstálókat a hagyományos almozott állású tartástechnológiára építettük át. Am ami a legfontosabb, kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag tömegtakarmányalap megteremtésére összpontosítottuk figyelmünket. Ezért a takarmánytermelés szerkezetében fontos helyet foglalnak el a herefélék és a hüvelyesek, amelyekkel az erötakarmányok Is helyettesíthetők — mondotta a növénytermesztő. A takarmánynövényeket — ha csak mód van rá — öntözhető területeken termesztik. Az öntözés kétségtelenül kifizetődik, mert például tavaly a lucerna hat kaszálatából hektáronkénti áltagban 14,7 tonna — szénában számított — termést gyűjtöttek be. Az idén négyszer kaszálták a lucernást és remélik, hogy a tenyész idő végéig meglesz a 13—14 tonnás széuatermés. A bnrsóbetakarításban alkalmazott emelőberendezésből az idén ezer darabot gyártottak A kukoricasziiázs homogenizáiását s ezáltal jobb emészthetőségét az AG Gottwaldovbao gyártott szilázskiszedő és daráló berendezés teszi lehetővé A KETTÖSTERMESZTÉS minél szélesebb kiterjesztését szorgalmazzák a gazdaságban, hogy ezáltal is bővítsék a takarmányalapot. A másodnövényeket a szántóterület 17 százalékán termesztik. Az őszí vetések közül a rozs és a bükköny keverékét részesítik előnyben. Tarlóvetésként a Perkót, de túlnyomóan az igen korai kukoricahibrideket termesztik. Két főnövény termesztésével is próbálkoznak. A búza betakarítása után 30—40 hektárnyi területen kölest vetnek. — A jó kukoricatermő években kölesből is rendszerint kielégítő termést takaríthatunk be. Hogy kifizetődik-e a kockázatvállalás? Hát persze. A termelési költségek hatvanezer korona körüliek, ezzel szemben az egy tonnát meghaladó magtermés esetén — amit nem nehéz elérni, ha csak egy kicsit is kedvez az időjárás — nyolcszázezer korona a bevételünk. Nem beszélve arról, hogy Így két főterményt takarítunk be egységnyi területről. Ide kívánkozik még, hogy a növénytermesztés belterjesítési fokát az agrotechnikai fegyelem szigorú betartása mellett az öntözési lehetőségek maximális kihasználása és a fokozott mértékű szerves trágyázás hatványozza. A minél nagyobb menynyiségü istállótrágya-termelés érdekében Is tértek át az almožásos tartásmődra. Persze az még kevés ahhoz, hogy a szántóterület 30, a szőlőültetvényeknek pedig 35 százalékát évente szerves trágyázásban részesítsék. Ezért évente 10 ezer tonna vitahumot készítenek, és a talaj szerves anyaggal való dúsítását zöldtrágyázással is elősegítik. JÖL JÖVEDELMEZ A SZŐLŐ ÉS A GYÜMÖLCS, főleg akkor, ha itt Is a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködve próbálják ki a legjobb fajtákat, fajtájelölteket és telepítési módszereket. Jelenlegi céljuk a szőlőművelésnek minél nagyobb mérvű gépesítése. A ma még sok kézi munkát Igénylő szőlőművelés munkaerőproblémáit részesműveléssel oldották meg. Ez a módszer Jől bevált. A megfelelően gondozott szőlő tavaly tíz tonnán felüli átlagterméssel fizetett. Kiválóan Jövedelmez a gyümölcsös is, ahol almát és kajszit termesztenek. A növénytermesztési ágazatvezetö véleménye szerint a kiváló minőséget és a bő termést itt is az öntözésnek köszönhetik. Tavaly kajszibarackból például egy-egy fa átlagában 40 kiló gyümölcsöt szüreteltek. ■ á- ■ A vajnoryi szövetkezet dolgozóinak átlagkora harminc év körüli. Sokan jöttök ide dolgozni Bratislavából és a környékbeli falvakból. Mintha az utóbbi években megfordult volna a munka utáni áramlás iránya. Igaz, ebben jelentős szerepe van a szövetkezet szociális gondoskodásának, amely többek között a lakásproblémák megoldására összpontosul. Az ésszerű szociálpolitikával párosuló anyagi érdekeltség, a széles körű szocialista versenymozgalom jól kamatozik. Mindez a becsületes helytállásban, a feladatok túlszárnyalásában mutatkozik meg, amive] méltóan járulnak hozzá az SZNF 40. évfordulójának megünnepléséhez. KLAMARCSIK MARIA Tömören fogalmazva: a szövetkeze kezdettől fogva napjainkig előharco sa volt az újna^t, a haladónak. Mindéi bizonnyal éppen ebben rejlik az, hog a gazdaságban mindig megtalálták < módját a nehézségek leküzdésének valamint a városi szövetkezetekre jellemző hátrányos helyzetük mérsé kelésének. Nemcsak, hogy megálltál a helyüket, hanem a náluk sokka kedvezőbb adottságú gazdaságokol felülkerekedve a Bratislava-vidéki já rás élenjáró mezőgazdasági üzeme közé zárkóztak fel. Hanem az általános megállapító sokról térjünk át a tényekre, ponto sabban a gazdaság sikerének nyitjá ra. Ugyanis a Kis-Kárpátok lábánál, t szüntelenül terjeszkedő nagy váró: nyúlványainak szorításában meghú zódó 1300 hektáron gazdálkodó sző vetkezet lehetőségei igen korláto zottak. s talajadottságai sem éppen t legkedvezőbbek. Hiszen a talajok zö me a második minőségi osztálybar van. Viszont — a hátrányos helyzei mérséklésére — olyan termelési szerkezetet hoztak létre, amely teljeser megfelel a gazdaság adottságainak s figyelembe veszi a termelés közgazdasági vonatkozású kérdéseit is. A! optimális szerkezetet csakis a termelés ésszerű összpontosításával és szakosításával érhették el. Az állattenyésztés szakaszán a tej- és a baromfihústermelésre szakosodtak. Az ezer hektárnyi szántóterületen túlnyomóan gabonaféléket és takarmánynövényeket termesztenek. A domboldalakon, közel kétszáz hektáron szőlőt, a szántóföldi termelésre kevésbé alkalmas 88 hektár síkvidéki területen pedig gyümölcsöst telepítettek. Természetesen mindez önmagában véve kevés. Több kell ahhoz, hogy a fukar főidből kimagasló hozamokat csikarjanak ki. Hogy miképpen, arról a közelmúltban tett látogatásunk során Anton Čavojský agrármérnökkel, növénytermesztési főágazatvezetővel beszélgettünk. A GABONAPROGRAM stkeres megvalósítása elsőrendű ieladata a szövetkezetnek. Célkitűzésük szerint hat tonna felett szeretnék állandósítani a kalászosok átlaghozamát. A búzatermesztésben már nagyon közelítenek a célhoz. Az utóbbi három év átlagában ugyanis a termelési tervet 119 százalékra teljesítették az elért 5,85 tonnás hektárhozam jóvoltából. Ám ha globálisan értékeljük a szemesek termelését, akkor is a három év átlagában 15 százalékkal túlszárnyalták a tervet. Az idén is a gabonafélék termesztése a vártnál jobb eredménnyel járt. A búzából hektáronkénti átlagban betakarított 7,18 tonna kétségtelenül rekordot jelentett a szövetkezet életében. Ezldáig a csúcs a 8,5 tonnás terméshozam elérése volt Nem csoda hát, hogy a kalászosok idei termelési tervét mintegy 40 százalékkal túlteljesítették. Ha a szemes kukorica termesztésében sikerül elérniük a tervezett szintet, akkor gondolom, már olyan szilárd alapot teremtettek, hogy még egy kedvezőtlenebb évjárat earn Inonthatia moo Я Oahnna ПГПОГЯТП lelőbbeket. Továbbá szigorúan be kell tartani az agrotechnikai fegyelmet, s ennek szüntelen tökéletesítésével fajtaspecifikus agrotechnikai eljárások alkalmazását szorgalmazni — magyarázta a növénytermesztési ágazatvezető a csúcshozamok elérése mikéntjének lényegét. Nem alaptalan szavak ezek. Az idén is sok mezőgazdasági üzemben meggyőződhetek a fajta, az elővetemény, a talajelőkészítés, a vetés, a tápanyagpótlás, a növényápolás, de nem utolsó sorban az aratás minőségének jelentőségéről a hozamok alakulásában. A szövetkezetben a legmegfelelőbb fajtákat kisparcellás kísérletekben próbálják ki. Az idén a leghálásabbnak — 8,04 tonnás hektárhozammal — a Vlginta (BU-20) őszibúza-fajta bizonyult. Ezt a 7,88 tonnás hozammal a Vala fajta és a 7,82 tonnás átlagterméssel az SO- 6300-as fajtajelölt követte. Az említett fajtákat a termőterületnek több mint hatvan százalékán termesztették. A szövetkezet agronómusait szüntelenül foglalkoztatja a gabonafélék hozamai további növelésének lehetősége. Ezért a búza többszöri adagokban történő nitrogántrágyázásával. 7.ötéves tervidőszakára kitűzött céljainak elérését. Sőt az ötéves terv túlszárnyalásával számolnak. AZ AGROTECHNIKAI FEGYELEM — Immár szinte közhelyként hangzó fogalom, a valóságban azonban a legjelentősebb tartalékaink forrása. Elsősorban ebben kell látnunk a napjainkban is tapasztalt jelentős különbségeket a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek gabonatermelési eredményeiben. A nemesítők kiváló biológiai anyagot bocsátottak a mezőgazdászok rendelkezésére. Am tudni kell kihasználni ezeket, illetve kiválasztani — az adottságokhoz mérten —' a legmegfe-A város melletti szövetkezetek sorsát rendszerint az ipar vonzalma és a városi élettel velejáró munkalehetőségek sokasága bélyegzi meg. Többségük csak igen nehezen boldogul a szüntelenül fennálló munkaerőhiánnyal, ami érthetően a gazdasági eredményekben is visszatükröződik. Persze akadnak fényes kivételek is, olyan gazdaságok, mint a vajnoryi Szlovák Nemzeti Felkelés Egységes Földmüvesszövetkezet, amely megalakulásától, vagyis 1950-től kezdve követésre méltó példával járt elöl, kezdetben a falu szocialista átépítésében, majd később a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megalapozásában, s napjainkban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazása terén.
