Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-07 / 27. szám
I 13 1984. július 7. SZABAD FÖLDMŰVES' Állatorvos minden üzemben Ä nitral járás mezőgazdasági termelésében kiemelkedő szerepet tölt be az állattenyésztés. Egyik fő jellemzője a meglehetősen nagy állatsűrflség és a jelentős összpontosítás. A járás mezőgazdasági üzemei a százezer hektárnyi mezőgazdasági területen 92 ezer szarvasmarhát, ebből 34 ezer tehenet tartanak, többnyire nagy, szakosított telepeken. Csak a tehenészetben 16 darab ezerférőhelyes Istállót tartanak nyilván. Említést érdemel, hogy a szocialista mezőgazdaság fennállása óta tavaly érték el a legnagyobb szarvasmarha-állományt. A sertések számát az utóbbi években a követelményeknek megfelelően csökkentették, s ma háromszázezer darabot tesz ki az állomány. A 230 ezer darab tojót és a több mint kétmillió brojlercsirkét három közös mezőgazdasági vállalatba összpontosítva tenyésztik. Csak az Állattenyésztési Közös Mezőgazdasági Vállalatban évente 36 millió étkezési és 13,5 millió keltetőtojást termelnek. A nitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat telepeire is számottevő állatállományt összpontosítottak. Az ott tenyésztett pulykák törzsállománya kiteszi a 26 ezer darabot, a fiatal baromfiállomány pedig meghaladja az 1,3 milliót. Ugyancsak itt található Csehszlovákia legnagyobb nyúlfarmja, ahol évente 12 ezer darab nyulat tartanak. Az utóbbi években jelentősen bővült a Juhállomány, amely az idén elérte a 19 ezer darabot. Így a nyugat-szlovákiai kerület juhtenyésztésében a lévai járás után a nitrai foglalja el a második helyet. A nagymértékű összpontosítás a juhtenyésztést sem kerülte el. így például a hosfovicei szövetkezetben négyezer anyajuhot tartanak. Érdekességként megemlíthető az oponicei szövetkezet nagyüzemi kecsketenyészete is. Érthető, hogy ilyen sokrétű és tekintélyes méretű állatállomány fokozott követelményeket támaszt nemcsak a mezőgazdasági üzemek állattenyésztőivel, hanem a biológiai szolgáltatásokkal, elsősorban az állategészségügyi szolgálattal szemben is. Ugyanis a nagyüzemi telepekre összpontosított nagyszámú állatállomány fokozott mértékben érzékeny, gyengébb ellenállóképességű, s így állandóan fennáll a járvényszerű betegségek kirobbanásának a veszélye. Ilyen feltételek mellett csak a jól szervezett állategészségügyi szolgálat jóvoltából érhették el azt, hogy a nyolcvanas években még jelentős, tíz százalékot is meghaladó állatelhullást a szabvány által megszabott határok közé sikerült szorítaniuk, és hogy az utóbbi években folyamatosan teljesítik az állattenyészés termelési és áruértékesítésí feladatait. Fotó: CSTK MVDr. Artúr Pavlíkkal, a Járási Állategészségügyi Intézmény igazgatójával folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az utóbbi években a járás állategészségügyének szerkezeti felépítése jelentős átszervezésen ment kérészül. Az intézmény egyik legfontosabb láncszeme az állategészségügyi hálózatnak, mert a központilag irányított és ágazatok szerint szervezett állatorvosi szolgálat révén ■ közvetlen kapcsolatban vannak a mezőgazdasági gyakorlattal. Pontosabban fogalmazva: az állattenyésztés valamennyi ágazata számára külön állategészségügyi központokat létesítettek, amelyek dolgozói az adott ágazat állatállományának egészségi állapotáért teljes mértékben felelnek. Az irányítás közvetlenül — közbeeső láncszem nélkül — történik._ Minden egyes mezőgazdasági üzem részére legalább egy állatorvost és egy állategészségügyi technikust jelöltek ki. Az üzemek az állategészségügyi szolgálatért átalánydíjat fizetnek. Az állattenyésztés termelési eredményein az állatorvosok is anyagilag érdekeltek a premizálási rendszer mutatóinak meghatározása révén. A jelek szerint ez a szervezeti felépítés ígéretesnek mutatkozik, azonban a hagyományoshoz viszonyítva irányítás, munkaszervezés és költségek szempontjából sokkal igényesebb. A Nitrai Állami Állategészségügyi Felügyelőség ugyancsak kiemelkedő szerepet tölt be a szolgáltatások terén, amelyeket részben a mezőgazdasági üzemek, részben pedig a járási állategészségügyi intézet számára nyújt. MVDr. Tibor Krašéenifi igazgató tájékoztatása szerint a nitrai, a komáromi, a lévai (Levice), az érsekújvári (Nové Zámky) és a topoICanyl járásra kiterjedően laboratóriumi és klinikai dignosztikai tevékenységet folytatnak. A munka öt szakosított részleg keretében megy végbe. A gyakorlat számára talán a legnagyobb jelentőségű a bakteriológiai részleg, amely tevékenységét elsősorban a gazdasági álldfok baktériumok által előidézett fertőző betegségeinek, illetve az elhullások okának a felderítésére irányítja. Ide tartozik főleg a növendékállatok hasmenéses megbetegedésének, a légzőszervi betegségeknek, a tehenek tőgygyulladásának, valamint a tenyészállatok szaporodásbiológiai zavarainak bakteriológiai kivizsgálása. Különös figyelmet szentelnek a veszélyes járványszerű betegségek, valamint az olyan fertőző betegségeknek a felderítésére, amelyek az emberekre is veszélyesek lehetnek. Például a szalmonellózls, a brucellózis, a tularéma stb. Az alapvető feladatok közé tartozik az egyes baktériumos kórokozók esetében az antibiotikumokkal szembeni érzékenységüknek a megállapítása. Ez ugyanis lehetővé teszi az antibiotikumok célszerűen irányított alkalmazását. A borjak és a malacok fertőző coli betegségeinek a megállapítása során figyelmüket a gyógykezelés módjára is kiterjesztik. Megfelelő vakcinák előállítását javasolják a megbetegedett tenyészet számára. Ezáltal megakadályozhatók a jelentős gazdasági károk, feltéve, ha az üzemekben betartják a szükséges állategészségügyi intézkedéseket, és az állatokat megfelelően takarmányozzák. Továbbá ellenőrzik a fertőtlenítő szerek hatását is. Az egyik legfontosabb feladat a tőgygyulladás bakteriológiai diagnosztizálása, amely szerves része az állattenyésztés egyetemes fejlesztési programjának. E tekintetben kiemelkedő helyet kap a megelőzés. A beszélgetés során az Igazgató azonban rámutatott arra is, hogy a tőgygyulladás visszaszorítása — főleg a korszerű technológiai berendezésekkel felszerelt tehenészeti telepeken — nemcsak az állategészségügy feladata, hanem ezzel a kérdéssel maguknak a termelőknek is behatóan kell foglalkozniuk, elsősorban az alkalmazott fejési technológia és a tisztaság színvonala tekintetében. Ebből a szempontból ugyanis még sok helyrehoznivaló akad a mezőgazdasági üzemekben. Szükséges megemlíteni, hogy az Állami Állategészségügyi Felügyelőség tevékenysége sem zökkenőmentes. Mivel szolgáltató tevékenységük öt járásra terjed ki, s e jelentős területhez mérten ma már elégtelennek bizonyuló kapacitások következtében tevékenységüket nem tudják kellő alapossággal elvégezni. Elsősorban a szerológiai diagnosztizáló részleg szorul haladéktalanul bővítésre, már csak azért is, mert a szarvasmarha-állományokban egyre gyakrabban felbukkanó leukózis komoly gondokat okoz és további terjedése súlyos gazdasági károkat vonhat maga után. A nehéz feltételek ellenére is minden eszközzel igyekeznek ezen új igen alattomos fertőző betegséget hordozó állatokat szerológiai módszerek segítségével felkutatni és az egészséges állományból elkülöníteni. Az állategészségügyi felügyelőség vezetői távlati feladataik közül ezért első helyen említik a virológiái diagnosztizáló módszerek továbbfejlesztését és tökéletesítését, valamint a rádióimmunológiai elemzés bevezetését. A jövőbeni elképzelések szerint a szaporodásbiológiát irányító központ létrehozásával számolnak. Ennek keretén belül végzik majd a genetikai sebészettel kapcsolatos munkákat, valamint a méhátültetést. Bizonyos előrehaladás ezen a téren már tapasztalható. Például a Veiké Zálužie-í szövetkezetben néhány éve eredményesen alkalmazzák az irányított reprodukciót és az idei évtől kezdve méhátültetést is végrehajtanak. Ezekkel a korszerű módszerekkel nagy tejhasznosításű — évi egyedenkénti átlagban 7 ezer literes tejtermelésű — tehénállományt akarnak létrehozni. A szövetkezet eddigi tapasztalatai Igazolják e módszer alkalmazásának létjogosultságát. Hiszen ezáltal évi átlagban 500 literrel növelhető a tehenek egyedenkénti fejési átlaga. Hozzá kell tenni, hogy megfelelő tartási technológia, de főleg .takarmányozás mellett. Komoly feladat hárul az állategészségügyi szolgáltatásra, az élelmiszerekben lévő szermaradványok vizsgálata tekintetében is. Hiszen részben az intenzív gyógykezelés, részben pedig a növénytermesztésben tapasztalt gyakran túlhajtott vegyszerezés következtében fennáll az emberre káros szermaradványok előfordulásának lehetősége, az állati eredetű élelmiszerekben is. KLAMARCSIK MARIA A termelési rendszerek és a biolóqiai szolgáltatások kapcsolata érhetők el kimutatható és gazdasági eredmények. Az együttműködésnek a leghatékonyabb módszereként в belüzemi önelszámolási rendszeren és a szerződéses kapcsolatokon alapuló termelési-szervezési kooperációt javasolják, a rendszergazda és a taggazdaságok között. A termelési rendszerek eredményes működésének alapvető feltétele az együttműködésbe bekapcsolódó felek hatékony anyagi érdekeltsége a termelési és a gazdasági végeredményen. Az ilyen kooperáció a tervszerű Irányítás tökéletesített rendszerének fontos elemét képezi, és serkentően hat a hatékony együttműködési és Integrációs kapcsolatok fejlesztésére a tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazásában. A termelési-szervezési kooperációs egységek Ilyen irányú beállítása tág teret biztosit a szocialista vállalkozőkedv fejlesztésére, valamint a szervezetek közötti versengés kibontakoztatására. Emellett fontos eszköze a különböző szinten termelő mezőgazdasági üzemek közötti Fejlett szocialista társadalmunk építésének jelenlegi szakaszában, a mezőgazdaságban is csak ágy, mint a népgazdaság többi ágazatában, a belterjesités, a fokozott iparosítás, a szakosítás és az ésszerű összpontosítás a továbbfejlődés alapfeltétele. Mindez megköveteli a tudományos-műszaki haladás vívmányainak hatékony gyakorlati alkalmazását, valamint a technológiai folyamatokban tapasztalt nem csekély tartalékok feltárását. A növénytermesztés fejlesztésének egyik nélkülözhetetlen előfeltételeként a mezőgazdaság legjelentősebb termelőeszközeként a talaj és a biológiai anyag adottságainak hatékony kihasználását kell tekintenünk. A szakemberek előtt jól ismertek a talajvédelemmel és a talaj termőképességének növelésével kapcsolatos következetlenségek. Gazdaságt szempontból komoly gondok azonban akkor merülnek fel, ha ezek a hiányosságok a helytelenül végzett termesztési technológiával kapcsolatosak. Becslések szerint a növénykultúra és a fajta szerinti agrotechnológlai intézkedések be nem tartása következtében társadalmunk 6—8 milliárd koronát veszít évente, ami a csehszlovákiai növénytermesztés össztermésének 15—20 százalékát teszi ki. Az agrotechnológiai fegyelem be nem tartása következtében a biológiai anyag genetikai tulajdonságait csupán 60—70 százalékra használjuk ki a gabonafélék termesztésében, de a többi növénykultúra esetében is mindössze 40— 60 százalékra. Csak méltányolhatjuk az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának azt a döntését, miszerint a termelftása. az egyéb eszközökkel való kielégítő ellátás, valamint a termelési folyamat tudományosan megalapozott szervezése jön számításba. Tömören fogalmazva, a tudomány és a termelés legszorosabb kapcsolatáról van szó, amely lehetővé teszi a húszéves tudományosműszaki tevékenység globális Ismereteinek rugalmas alkalmazását. Persze a többéves gyakorlati ismeretek és tapasztalatok is Jól érvényesülnek, ami ugyancsak lényeges tényező, hiszen a gyakorlat az elméletnél sokszor gazdagabb információforrás. A jelen Időszakban különösen fontos az élenjáró mezőgazdasági üzemek kezdeményezésének olyan irányba való terelése, amelynek segítségével lehetővé válik az alapvető élelmiszerekből való önellátás fokozatos megvalósítása az anyagi befektetések arányának növelése nélkül, azonban a belső tartalékok maximális kihasználásával. A CSKP Központi Bizottságának 8. plenáris ülésén kiemelten hangoztatták: „Minden munkahelyen jelentős tar.- igen hatékony eszköze lehet a !- tudományos-műszaki Ismeretek gyakorlati alkalmazásának. E- tekintetben elsősorban a jelen■- légi termelési rendszerek fokos zatos felújítására, a tudnmá- nyos és kutatóintézetek muns katársainak a termelési rends szerek alkalmazásában való !- közvetlen részvételére, vala- mint a tudomány és a neme- sítés legújabb ismereteinek t azonnali érvényesítésére ossz- i pontosítják figyelmüket. Kialakulhatnak azonban az együttműködésnek magasabb formál ts. Többek között a termelési rendszerek taggazdaságaiban a kutatóintézetek által létrehozott kísérleti üzemrészlegek ré- vén Ilyen alapon létesít pél- *- dául a Trnavai Kukoricaterme- lési Kutatóintézet 50 millió ko- róna beruházással az ostrovl- szövetkezetben a kukorica be) takarítás utáni kezelésére szol, gáló gépsorokat és kukoricatá- 1 rolókat a Piešťanyi Növényter- 5 mesztési Kutatóintézet, a boj- niőkyi és a légi (Lehnice) i efsz-ben lencsetermesztést, a • Trnavai Magtermelő Állami Gazdaságban pedig lucernamag■ termelő kísérleti telepeket. A Slovosivo termelési-gazda; sági egység a saját öt magter- I melő állami gazdasága révén • hat vetőmagtermesztésre szakosodott termelési rendszer : gesztora ts. Az ezekbe bevont 38 taggazdaságban a termelé■ si rendszereket összesen 9482 ; hektáron alkalmazzák. Feltéte- 1 lezzük, hogy 3—4 éven belül a termelési rendszereket egész magtermelő területünkre kiterjeszthetjük. Ezáltal is a vetőmagvak minőségi javítását s egyben a növénytermesztés belterjesítését szorgalmazzuk. jOZEF BODIAN agrármérnök, a tudományok kandidátusa, a Slovosivo szakigazgatója ezer 420 hektáron, a lencsét pedig 4 ezer 160 hektáron termesztjük termelési rendszer keretében, hogy csak'a legjelentősebb növénykultúrákat említsem. A Magyarországról vásárolt IKR, BKR, KITE és SOIANUM termelési rendszereket hozzávetőlegesen 51 ezer 500 hektáron alkalmazzuk. A slušovicei kukoricatermelési rendszert pedig 7 ezer 186 hektáron. Az utóbbi illőben különböző nézetek merültek fel a termelést rendszerek túl gyors területi kiterjedésével kapcsolatban. Kétségtelenül az Irányítás és szervezés szempontjából nagyon igényes folyamatról van szó, amely többek között megköveteli az anyagi eszközökkel való következetes és optimális ellátást. Ezért a termelést rendszerek alkalmazásának további bővítése elsősorban az anyagiműszaki alap fejlesztésének lehetőségétől függ majd. Azonban e tekintetben az az elv érvényesül, miszerint a legnagyobb tartalékok az emberi tényezőben rejlenek. Abban, hogy a vezetők miképpen használják rendszergazdával történő előzetes megállapodás alapján történik. E tekintetben Igen eredményesnek bizonyult az együttműködés a Slovosivo és a Nitrai Agrokomplex között — több termelési rendszer gesztora —, amely elsőként jött elő azzal a javaslattal, hogy a szükséges mennyiségű és optimális fajtaösszetételű vetőmag biztosítása szerződéses megállapodás alapján történjék. A Slovosivo terúielési-gazdaságl egységei a növénynemesítés, valamint a vetőmagtermelés és 'előkészítés területén olyan feltételeket igyekeznek teremteni, hogy az egyes fajták termőképesség. a vetőmagvak és Ultetőanyagok idejében és a kívánt mennyiségben történő szállítása, valamint a fajtaválaszték és a minőség tekintetében ne merüljenek fel olyan nehézségek, amelyek hátráltatnák a termelési rendszerek alkalmazását. A szerződéseken alapuló részvétel a termelési rendszerek alkalmazásában a Slovosivo hatáskörébe tartozó tudományos és kutató intézetek részéről is lési rendszereket a gesztorgazdaságok révén vezették be.-A termelési rendszerek ugyanis a tudományos-műszaki haladás vívmányainak egyetemes és kiegyensúlyozott gyakorlati alkalmazását jelentik az egyes növénykultúrák termesztésében. E tekintetben elsősorban a talajerő ésszerű kihasználása, a nagy termőképességő biológiai anyag előállítása, a komplex gépsorok és technológiai berendezések száltalékok vannak a munkaszervezésben, a munkafegyelemben, a nyersanyagok és anyagi eszközök jobb hasznosításában, az energiatakarékosságban, a termékfelújításban és a termelés ésszerűsítésében.“ A termelési rendszerek alkalmazásának magyarországi, de hazai tapasztalatai is egyaránt igazolják, hogy az élenjáró mezőgazdasági üzemeket kell megbízni a rendszergazda felelősségkörével, mert csak így aránytalanságok kiküszöbölésének. Szlovákiában az idén a termelési rendszereket összesen 309 ezer 295 hektáron alkalmazzák. 830 taggazdaság keretében és 195 rendszergazda irányításával. Az összterületnek legnagyobb hányadát 85 ezer 813 hektáron szemes kukorica teszi ki. A cukorrépát 12 ezer 687 hektáron, a szóját, a borsót és a babot 9 ezer 508 hektáron a lucernamagot 6 ki az Irányításban és a munkaszervezésben az adott Ismereteket. A termelési rendszerek alkalmazásában a Slovosivo termelési-gazdasági egységei is aktívan részesednek. Elsősorban a szükséges mennyiségű és kívánt választékú vetőmag és ültetőanyag elsődleges biztosításával a termelési rendszerekbe bevont mezőgazdasági üzemek számára. A vetőmagvak és ültetőanyagok szállítása a
