Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-30 / 26. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, * jäiiíi 3Ä 12 A beliizemi önelszämoläs a hatékony termelés eszköze X Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság vezetősége az eddigi ismeretek alapján tudatosította, hogy nem állhat meg az Irányítás hagyományos módszereinél, hanem a végrehajtási terv feladatainak teljesítéséért való felelősséget, beavatottságot ki kell terjeszteni az egyes ágazatok termelési csoportjaira, sőt egyénekre is. Ez vezetett bennünket a belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazására Mivel a gazdasági mutatók nagymértékben befolyásolják a terv által előirányzott feladatok alakulását, gazdaságunkban 1981-től kezdve igyekeztünk az alkalmazott belilzemí önelszámolási rendszert folyamatosan tökéletesíteni, és a köztudatba vinni úgy, hogy elvei és szabályai a vezetők, illetve a dolgozók számára magától értetődő munkamódszerré váljanak. A belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazásánál tekintetbe vettük a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének alapszabályait. A Jövőben az új munkaszervezési és jutalmazási módszert igyekszünk tovább tökéletesíteni és pontosítani úgy, hogy mezőgazdasági termelésünk még gazdaságosabbá váljék. Ä TERMELÉSI ÉS GAZDASÄGI MUTATOK TÜKRÉBEN X Szepsi Állami Gazdaság —az 1981-es év előtt Tornai Állami Gazdaságként ismert — 1945-ben, közvetlenül a felszabadulás után jött létre. Ezen időtől fogva sok átszervezésen ment keresztül. Az utolsó változás 1981-ben történt, amikor az állami gazdasághoz az aránylag gyengén gazdálkodó rudnoki (Rudník) és jászómindszentl (Poproč) szövetkezetét csatolták. Jelen időszakban az állami; gazdaság 5912 hektár mezőgazdasági, ebből 3456 hektár szántóterületen gazdálkodik. A rétek és a legelők területe kiteszi a 2270 hektárt. Ezen túlmenően 59 hektár gyümölcsösünk és 128 hektár szőlőnk van. Tavaly az össztermelés értéke elérte a 100 millió 511 ezer koronát, az ebből származó tiszta nyereség pedig 6 millió 900 ezer korona volt. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva a mezőgazdasági bruttó termelés értéke elérte a 12 ezer 317 koronát, ebből a növénytermesztésé kitette a 4731, az állattenyésztésé pedig a 7586 koronát. Az árutermelés 11 ezer korona körüli volt, s ebben a növénytermesztés 2756, az állattenyésztés pedig 8315 koronával részesedett. Az egy hektárra Jutó összteljesítmények értéke elérte a 18 ezer 735 koronát. Az állandó dolgozók száma 685. Ezen túlmenően negyven kisegítő és idénymunkást alkalmazunk. IRÁNYÍTÁS ÉS MUNKASZERVEZÉS 'Az irányítás szerkezete kétfokozatos. Az összes rendelkezésünkre álló termelőeszközt gazdasági részlegek szerint, s ezen belül az egyes ágazatok keretében tevékenykedő belüzemi önelszámoló egységek munkaközösségeire osztottuk szét. A mezőgazdasági termelés növelése és gazdaságosabbá tétele, valamint az irányítás hatékonyságának növelése érdekében szükségessé vált az irányítást és a vezetést kisebb, egymástól elkülönített, azonban könnyen áttekinthető részegységekre bontani úgy, hogy; • lehetőleg egyszerűen meg lehessen határozni ezek működési helyét az üzemen belül; • minden belüzemi egységnek saját, aránylag egyszerű irányítási rendszere legyen; • a tervezés során felmerülő problémákat a termelési egységeken belül el tudják hárítani, s ezek ne befolyásolják a munkaközösség tevékenységét; • a belüzemi egységek közötti együttműködés továbbá a felettesek és a beosztottak közötti kapcsolatok a lehető legegyszerűbbek legyenek, vagyis ne legyen szükség gyakori opesatív beavatkozásra. Az egyes gazdasági részlegek ágazatok szerint oszlanak meg. A két fő ágazat a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett külön gazdasági részleg gyanánt működnek: a központi javítóműhely, a belüzemi szállítás, az építészeti csoport, a Kerekes Jőzsef brigádvezető melléküzemági termelés. Minden gazdasági részleg a szükséges termelési eszközökkel megfelelően el van látva. A belüzemi önelszámoló rendszer keretében az egyes ágazatokban tevékenykedő munbontása és ezek értékelése negyedévenként történik. A többi esetében a tervteljesítést havonta értékeljük. A belüzemi önelszámoló egységek bevételképzésének legfontosabb forrását egyrészt az állandó árakban értékelt termelés mennyisége képezi, másrészt az áruértékesítésből származó bevétel, a hozzájuk tartozó felárakat Is beleértve. Ezen mutatók a dolgozók által befolyásolhatók, főleg a termékek minőségének javítása révén. Az értékesítésre kerülő termékek esetében a jobb minőség következtében nő a bevétel. De az átvétel a termékek belüzemi felhasználása esetében is a minőség figyelembevételével történik. Például a tömegtakarmányokat a növénytermesztők rendszerint november végén „adják át az álattenyésztőknek, mert ekkor már a takarmányminták elemzése alapján ismertek az eredmények. A termények értékelésénél az üzemen belül megállapított árak érvényesek minden termelési egység számára. Gazdaságunkban azt a gyakorlatot vezettük be, miszerint például a növénytermesztési csoport a kitermelt szénát minőségre való tekintet nélkül betakarítás után a mennyiségtől függően belüzemi árakon számolja el. Az állattenyésztési csoport viszont a széna átvéte[SZAKEMBEREK kaközösségek — egy-egy szakasz, csoport, gépesítő brigád, Istálló, műhely stb. — alkotják az önelszámoló rendszer alapegységeit. Az állattenyésztésben az önelszámoló egységek rendszerint egy-egy istállóban, Illetve állatcsoport gondozásánál tevékenykedő munkacsoportból tevődnek össze. Ide tartoznak az olyan kisegítő dolgozók is, mint például a takarmánybekészítők, szállítók, laboránsok, éjjeliőrök stb. A gazdaságunkban összesen 39 önelszámoló egység tevékenykedik, ebből öt a növénytermesztésben, 27 az állattenyésztésben, 6 a szolgáltatásokban és egy a melléküzemági termelésben. Minden önelszámoló egység élén egy a dolgozók közül kiválasztott vezető «11. AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG ELVEI A gazdaság termelési és gazdasági eredményein való anyagi érdekeltség elveit úgy alapoztuk meg, hogy: ■ a gazdasági részlegek dolgozói anyagilag közvetlenül érdekeltek legyenek a saját tervük teljesítésében, beleértve a kölcsönös szolgáltatási kapcsolatokat is, ezen keresztül érdekeltek legyenek az összüzemi feladatok teljesítésében, különösen a belterjesltés és a gazdaságosság növelése tekintetében; ■ a belüzemi önelszámoló egységek munkaközösségei is teljesítsék saját tervüket, s ezáltal járuljanak hozzá azon gazdasági részleg tervének teljesítéséhez, amelynek szerves részét képezik. Tehát az anyagi érdekeltség szabályai a gazdasági részlegekre és a belüzemi önelszámoló egységekre egyaránt érvényesek. Az utóbbiak elsőrendű feladata a tervezett gazdasági eredmény elérése. Erre épül az anyagi érdekeltségük elve is. Az értékelés során a tervmutatók közül azon költségeket és bevételeket, továbbá a termelés mennyiségét és minőségét vesszük figyelembe, amelyek a hozzáállás módjával, észszerű gazdálkodással befolyásolhatók. Valamennyi önelszámoló egység számára legfőbb mutatóként szerepel a száz korona teljesítményre jutó költségek nagysága. A belüzemi egységek tervét hónapok szerint bontottuk le. Kivételt csupán a növénytermesztés keretén belül tevékenykedő belüzemi egységek képeznek, ahol a feladatok léiékor már a terméket minőség szerint értékeli, aminek következtében a növénytermesztők által elkönyvelt teljesítmény értéke a széna minőségétől függően növekszik, illetve csökken. A gazdasági mutatók közül az anyagi érdekeltség szabályzói között elsősorban az önköltségek szerepelnek. Ezek a dolgozók tevékenysége által befolyásolhatók. Ilyenek például a növénytermesztés szakaszán a vetőmagvak, műtrágyák, a növényvédő szerek, az idegenek által végzett szolgáltatások költségei, valamint a bér- és egyéb anyagi költségek. Az állattenyésztésben elsősorban a saját és a vásárolt takarmányok fogyasztásának költségei, a bérek és a szolgáltatások ára jön számításba. A belüzemi szolgáltatások esetében a pótalkatrészekre és az üzemanyagfogyasztásra, az egyéb anyagi költségekre, az Idegenek által végzett munkára és a bérekre, összpontosítjuk figyelmünket. Tehát elsősorban azon mutatókra kerül a fő hangsúly, amelyek a termelés hatékonyságát ás gazdaságosságát határozzák meg. százalék közötti, a munkaközösségek alap- és termelőeszközökkel való ellátásától függően. A csoporton belül ezt az összeget pontozásos módszerrel osztjuk szét a dolgozók között. Az egyes belüzemi egységek közötti együttműködés szabályozása arra irányul, hogy a munkaközösségek zökkenőmentesen tevékenykedhessenek, Illetve termelhessenek, az üzem vezetősége részéről történő minél kevesebb beavatkozással. Mivel az egyes belüzemi egységek különböző színvonalon működnek, tevékenységüket pontosan meghatározott normák szabályozzák. Ennek alapján jönnek létre a belüzemi adásvételi kapcsolatok a belüzemi egységek között. Ezek főleg a szolgáltatásokat végző részlegeket érintik. Elsősorban a belüzemi szállítást, a nehéz gépekkel végzett munkákat, az építkezési és a karbantartási munkákat, az anyag- és a pótalkatrészellátást. Az anyagi érdekeltség mellett a legjobb eredményeket elérő munkaközösségeket erkölcsi elismerésben is részesítjük. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a legjobb kollektívák, Illetve egyének érdemeit a nyilvánosság előtt méltányoljuk, emléktárgyakkal jutalmazzuk, s kulturális rendezvények, üdültetés alkalmából előnyben részesítjük őket. Az eddigi tapasztalataink igazolják, hogy a belüzemi önelszámolási rendszer és az ezzel összefüggő hatékony anyagi ösztönzés jól bevált módszere a termelés hatékonysága növelésének. Három év elteltével e módszer bevezetésétől termelési és gazdasági vonatkozásban egyaránt sokat fejlődtünk. Erre hadd hozzak fel legalább néhány példát: míg 1980-ban gazdaságunk jövedelmezősége mínusz 1,17 százalék körüli volt, addig 1981-ben már 3,68 százalékra emelkedett, és tavaly elérte a 6,65 százalékot. Míg a belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazása előtt a gazdaság veszteséggel zárta az évet, egy hektár mezőgazdasági területre számítva mínusz 150 koronával, addig tavaly az egy hektárra jutó tiszta nyereség elérte a 1187 koronát. A belüzemi önelszámolási m ттттштя <-* S ,“»> }r' Az állami gazdaság zsarnói (Žarnov) részlegének fejőbrigádja Az önelszámolás rendszere a belüzemi egységek munkaközösségeit nemcsak a tervfeladatok teljesítésére, hanem ezek túlszárnyalására és a költségek csökkentésére is ösztönzi. A többlettermeléssel illetve a megtakarítással nyert pénzösszegnek bizonyos előre meghatározott százaléka a termelési egységek munkaközösségét illeti meg. Ez az összeg a növénytermesztésben 20—30, az állattenyésztésben 7—10, a szolgáltatásokban pedig 10—20 rendszert az idén tovább tökéletesítjük a brlgádszerfl munkaszervezés és Jutalmazás bevezetésével, mert meggyőződésünk, hogy ez a módszer a leghatékonyabb eszköze a mezőgazdasági termelés belterjesítésének és gazdaságosabbá tételének. SZANISZLÖ SÁNDOR, * a Szepsi Állami Gazdaság üzemgazdásza A fóliasátrakban beérett a paprika, sok munkát vesz igénybe a szüret Fotó: Pavel Metis A Baktinokul - külföldön is bevált! Napjainkban a szilázskészítés — mint a legjelentősebb tömegtakarmány-előállítási módszer — messzemenően meghatározhatja egy-egy állattenyésztő telep gazdaságos termelését. A műszaki és biológiai feltételek ma már a szövetkezetek és az állami gazdaságok többségében adottak, hogy jó minőségű tömegtakarmányt készíthessenek. Nem árt, ha emlékezetünkbe véssük a szilázskészítés előnyeit: Ф mostohább időjárási viszonyok mellett is lehetőségünk van jó minőségű, nagy tömegű takarmány előállítására; • e betakarítási és tárolási veszteség — megfelelő tartósítási technológia esetén — kisebb, mint a széna tárolásakor} • ma már a szilázs takarmányozása teljesen gépesíthető; • sokféle zöldnövényből és melléktermékből készíthető a szilázs, és ez nagyobb biztonságot nyújt a takarmányozásban; • egy bizonyos területegységről nagyobb tdpanyagmennyiség takarítható be, mintha csak magáért termesztenék. Az alapvető szilázsolási szabályok megtartása mellett is fontos kérdés a nehezen erjeszthető fű- és lucernafélék szllázsolása A legnagyobb gondot itt az jelenti, hogy a sikeres fermentációhoz szükséges oldható „szénhidrát“ nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre. Ezért vált szükségessé a biológiai tartósító szerek használata. Ezek a szerek ugyanis a gyors, hasznos mikróba-feldúsulást segítik, amellyel szelektive gátolják egyéb mikroorganizmusok elszaporodásét. Magyarországon a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvárt Mezőgazdaségtudományi Karán már évek óta folynak vizsgálatok a „Derasyl** és a „Baktinokul“ elnevezésű tartósító szerek felhasználásával. A Derasyl — amely francia készítmény — 1978-ban a BOSCOOP cég révén került az országba. A Derasyl baktérumainak segítségével lebontja a keményítő nagy részét és fermentálható cukorrá alakítja át a sejtfalat alkotó szénhidrátokat is, hogy a Derasyl-ban lévő baktérulmok nagy részben ezeket is tejsavvá alakítsák át. A Baktinokul — amely a nitral BIOVETA nemzeti vállalat terméke — egy „A“ jelzésű szárított baktériumkultürából és egy „B“ jelzésű ún. „revitalizáló“ keverékből készül. Ez utóbbi cukor és Ca-formiát keveréke, amely a baktériumkulturának induló szubsztrátot (tápanyagot) jelent, másrészt a Ca-formiát a növényi sejt kolloid ozmózisát változtatja ,meg. Az applikáció úgy történik, hogy száz liter vízben előbb feloldjuk a revitalizálő részt, majd a szárított baktériuhkultúrát és hozzávetőlegesen félórás inkubációs idő után a folyadék permet formájában kerülhet a zöld anyagra. A silóban az izolánsnak nem szabad bontania a keményítőt, fehérjéket és egyéb polimolekuláris anyagokat, egyrészt, hogy heterofermentáció ne alakulhasson ki, másrészt hogy ezek a tápanyagok érintetlenek maradhassanak. Elvben ez az eljárás a szílézsélet mielőbbi beindulását segíti elő az ott jelenlévő és a bevitt oldhatő szénhidrátok segítségével. A Baktinokul jóval olcsóbb a Derasylnál, így széles körű elterjedése a jövőben várható. Beltartalmt vizsgálatokból kitűnt, hogy mindkét adalékanyag nagymértékben javítja a takarmányok ízletességét és a takarmányfelvételt. Az étvágy szerint etetett fű- és lucernaszilázsokból az állatok könnyen elérték a 12—13 kilő feletti napi szárazanyag-fogyasztást, ami egyet jelent azzal, hogy a szilázsok takarmányértékét nemcsak a pH vagy az illő zsírsavak mennyisége és aránya dönti el, hanem a takarmányfelvétel és a takarmányhasznosulás Is. Az energiaárak emelkedése miatt a fejlett növénytermesztéssel és állattenyésztéssel rendelkező országokba^ egyre keresik azokat az új eljárásokat, melyek gazdaságossá teszik egy-egy ágazat vitelét. Így vagyunk a zöldtakarmányok energiatakarékos tartósításával is, melynek során az ésszerűen felhasznált biológiai tartósító szerek olcsóbbá teszik háziállataink takarmányozását. Dr. LÄSZLÓ LÄSZLÖ, tudományos kutató X felsoroltakhoz érdemes még egyet-raást hozzáfűzni. X Baktinokul alkalmazása nemcsak hogy javítja a szilázsok minőségét és tápértékét, olcsóbbá teszi ezek előállítását, hanem a tartósításhoz hagyományosan alkalmazott vegyszereket, amelyek tömény állapotban rendszerint erősen maró vagy gyfitéknny anyagok, teljes mértékben helyettesíti, minden káros mellékhatás nélkül. Ezen tólmenően kezelése igen egyszerű és a dolgozókra nézve veszélytelen. A mai agyonvegyszerezett világunkban ezek igen jelentős tényezők. Sajnálatos módon mezőgazdasági üzemeink többségében ezidáig nem mérték fel kellőképpen a tartósító szerek felsorolt előnyeit, a hagyományos vegyszerekkel szemben, holott világszerte ezeket helyezik előtérbe. A Baktinokultól az üzemek többségében továbbre is idegenkednek. A Bioveta n. v. az elégtelen érdeklődés folytán csakis azon gazdaságok számára gyártja, amelyek megrendelik. Azon mezőgazdasági üzemek, amelyek a Baktinokult alkalmazzák a takarmányok tartósításában, igen jó eredményeket érnek el. A többéves tapasztalatok igazolják a hazai gyártmányú szer létjogosultságát. A jelen időszakban, amikor a tömegtakarmányok alapozzák meg a takarmánybázist, érdemes lesz jobban kihasználni a tudományos-műszaki haladás jóvoltából kifejlesztett hatásos tartósító szereket. (A szerk. megjegyzése)’
