Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-30 / 26. szám
1984. június 30. ■SZABAD FÖLDMŰVES' 13 Tizenöt éves sikeres vállalkozás X nltral Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat 15 évvel ezelőtt Jött létre. Ide társultak az akkoriban pulyka- és gyöngytyúk-tenyésztéssel foglalkozó alapító gazdaságok. A röpke másfél évtized alatt tekintélyes önálló vállalattá nótte ki magát a hajdani szerény alapokkal induló közös vállalkozás. Jól példázza ezt a vállalat múlt évi összteljesítménye, amely megközelítette a 110 millió koronát. A Branko jelenlegi tevékenysége a baromfi-, de főleg a pulykahústermelésre, a nyúl felvásárlására és feldolgozására, de nem utolsósorban az egynapos pulykák előállítására össza tervezettel szemben. A Jó minőségről legjobban tanúskodik az, hogy a megrendelők részéről egyetlen panaszlevél sem érkezett, A múlt évtől kezdve valamennyi megrendelő számára az egynapos pulykák kezdeti, néhány napos etetéséhez — darabonként 0,20 kilogrammot számítva — KR IP tápot is szállítanak. Mivel nőtt az érdeklődés a szexált egynapos pulykák iránt, ugyanis a nemek szerint szétválasztott állatok hizlalási eredményei kedvezőbbek, a vállalat ezt a szolgáltatást is elvégzi. A Branko saját pulykahizlaló telepein 5.8 százalékkal szárnyalták túl a A vágóállatokat korszerű technológiai gépsorokon dolgozsák fel pontosul Csehszlovákiái viszonylatban összesen 28 taggazdaságot tömörít. Az utóbbi években a nyugatszlovákiai kerület juhtenyésztése felett vállalt védnökséget. TÖBB MINT EGYMILLIÓ N APOSPULYKA Figyelemre méltó eredményt értek el tavaly az egynapos pulykák előállításában. összesen 1 millió 198 ezer darab látott napvilágot s ebből több mint 10 ezer exportra került. Sikerrel teljesítették a minőségi mutatókat is. A tervvel szemben kedvezőbben alakult a tojások megtermékenyítést aránya, amely az előző évhez viszonyítva is 2,4 százalékkal jobbnak bizonyult. Ugyancsak 2,6 százalékkal nagyobb volt a kikelt pulykák száma pulykahús termelési tervét, ami az előző év valóságához viszonyítva 25,7 százalékos termelésnövekedést jelentett. Ennek jóvoltából tavaly a közellátásnak 2528 tonna pulykahúst adtak. Az összehasonlítás kedvéért megemlítem: ez a mennyiség Szlovákia pulykahús-felvásárlásának negyven százalékát teszi ki, és jóval több, mint amennyit 1975-ben szlovákiai méretben felvásároltak. KEVESEBB KEVEREKTAKARMANNYAL A kiváló termelési eredmények mellett keveréktakarmányokkal Is igen takarékosan gazdálkodtak. Egyetlen állatcsoportnál sem lépték túl a fogyasztási szabványt. A legjobb eredményt azonban a pulykahizlalásban érték el, ahol egy kiló súlygyarapodásra számítva a szabvánnyal szemben 0,15 kilóval kevesebb keveréktakarmányt etettek fel. Ezáltal öszszességében véve 356 tonna erőtakarmányt takarítottak meg, ami végső soron igen kedvezően befolyásolta a pulykahús termelésének gazdaságosságát, mert az egységnyi termékre jutó önköltségek csökkentését eredményezte. A takarékosságnak továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentelnek, mert ebben látják a pulykahústermelés hatékonyabbá tételének legnagyobb lehetőségét. A NYÜLTENYÉSZTES FEJLESZTÉSE A közös mezőgazdasági vállalat tevékenységében kiemelkedő helyen szerepel a nyúlhús felvásárlása Szlovákia kisállattenyésztőltöl. A vállalat üzemeiben feldolgozott nyúlhúst többnyire a tőkés országokba exportálják. Az utóbbi években a hazai nyúltenyésztés és így a felvásárlás is rohamosan fejlődött. Míg 1975-ben mindössze 92 ezer darab nyulat vásároltak fel, addig 1980-ban már több mint 395 ezret. A tavaly felvásárolt nyulak száma meghaladta a 753 ezret s ebből a legtöbbet, 577 ezer darabot a nyugat-szlovákial kisállattenyésztök szállítottak. A Branko 1985-ig legalább egymillió darabra szeretné növelni a nyúlfelvásárlást. Ehhez igyekeznek minden tekintetben kedvező anyagi-műszaki feltételeket teremteni. A múlt év utolsó negyedében egy korszerű, 16,5 millió korona beruházási értékű nyúltenyésztő telepet adtak át rendeltetésének. A tenyészállomány kialakításához anyai vonalként az új-zélandi, apai vonalként pedig a magyarországi Dunavarsányon vásárolt 2200 darab kaliforniai fajtát alkalmazzák. A tenyészállomány fedeztetését tavaly decemberben kezdték meg, a magyarországi szakemberek felügyeletével. A tenyészállomány feltehetően hozájárul majd a hústermelésre szánt nyulak genetikai tulajdonságainak a javításához. A nyulak felvásárlási árának — egy kiló élősúlyra számítva — 18 koronára való növelése mellett, tavaly vezették be a keveréktakarmányoknak közvetlenül a falvakba, illetve a kisállattenyésztök helyi szervezeteibe történő szállítását, ami ugyancsak a nyúltenyésztés fejlesztését szolgálja. A nyúltenyésztés fejlesztésének kérdése népgazdasági szempontból sem elhanyagolandó. Csak tavaly az exnortra kerülő 736 ezer darab nyúl, О A szállításra kész egynapos pulykák csőrkurtítása illetve a kiviteli tervnek 117,8 százalékos teljesítése nem kevesebb mint 21,2 millió devizakoronát hozott népgazdaságunknak. Sajnos a hazai fogyasztók csak csekély érdeklődést tanúsítanak a dietetikus szempontból igen értékes hús iránt. Ezért a múlt év folyamán a hazai piacra mindössze 110 tonna nyúlhúst szállítottak. A hazai bőripar számára is jelentős devizamegtakarítást jelent a gerezna felvásárlása és' feldolgozása. Tavaly a Branko összesen 551 ezer darab gereznát szállított a Nový JiCín-i Tónak, a Liptovský Míkuláš-i bőripart üzem és a rajčiankai termelőszövetkezet számára. A gereznaértékesítésből származó bevétel elérte az 5 millió 856 ezer koronát. ELŐTÉRBEN A TERMELÉS HATÉKONYSÁGA A vállalat évről évre jobb eredményeket ér el a termelés hatékonysága és jövedelmezősége tekintetében. A Branko gazdasági stabilitásáról a legjobban tanúskodik a száz korona teljesítményre jutó költségek összegének fokozatos csökkenése. Ez a tervvel szemben 1,22 korona megtakarítást jetent minden száz korona teljesítményre számítva. Tavaly a termelés jövedelmezőségének szintje elérte a 15,8 szaázalékot, ami az előző évhez viszonyítva 2,1 százalékos növekedést jelentett. Gazdasági végeredményre vetítve ez a tiszta nyereségképzésben 4,1 millió korona többletet eredményezett. Figyelemreméltónak bizonyult a munkatermelékenység is, amely egy dolgozóra számítva elérte a 441 ezer koronát, s az előző évvel összehasonlítva 51 ezer koronával növekedett. A dicséretre méltó termelési és gazdasági eredmények, a vállalat gyorsütemű fejlődésében és stabilizálódásában jelentős része volt a széles körű szocialista versenynek és a felajánlási mozgalomnak. A dolgozók a 2,2 millió korona értékű kötelezettségüket 130 százalékra teljesítették. A vállalások túlszárnyalásához elsősorban a szocialista brigádok járultak hozzá. A vállalatnál a szocialista versenymozgalmat rendszeresen értékelik és a legjobb kollektívákat, egyéneket anyagi és erkölcsi elismerésben részesítik. Az eltelt 15 év alatt elért pozitív eredmények világosan tanúskodnak a Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat életképességéről. A kedvező fejlesztési irányzat megtartására, sőt az előrehaladás ütemének meggyorsítására irápyul a jelenlegi nagyarányú beruházási akelő. Az új részlegek építésével és a régebbiek kibővítésével a lehető legnagyobb mérvű összpontosításra és szakosításra, valamint a munkatermelékenység további növelésére törekednek. Mindez feltehetően magával vonja majd az eddiginél még hatékonyabb és jövedelmezőbb termelést. JOZEF LUKÄC agrármérnök © Az új-zélandi és a kaliforniai fajta keresztezésével állítják elő a tenyészállományt A szerző felvételei Qíabb módszer a nedves kukorica felhasználására Nemcsak bazánkban. de Magyarországon is akadt számtalan példa arra, hogy az állattenyésztés, illetve a takarmányozás hiányzó ipari háttarét, a mezőgazdasági üzemek saját próbálkozásaikkal igyekeznek pótolni. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban egy új rendszerű takarmánykeverőt alakftottak ki. amely elsősorban a sertéstelepeken tárolt knkorica bedolgozására alkalmas. Az állami gazdaságban évente 5000 tonna sertéshúst termelnek három szakosított telepen. A több mint 25 ezer tonna knkorica szárításához mintegy 800 tonna gázolajat használnak tel. Ez 9,5 millió forint szárítási költséget jelent: ennek csökkentése volt az egyik céljuk. Az áj technológia fontosabb mozzanatai a következők: a vasbeton silókban darálva tárolt kukoricát saját gyártású, óránként 28 tonnás teljesítményű silómaróval termelik ki. tnnen EB-4 magasemelésii pótkocsival szállítják e nedves darát a fogadó tartályhoz. Ennek műszaki megoldása saját fejlesztő munka eredménye. Ä 18 köbméteres tartály oldalfala a boltosódós megakadályozása miatt úgynevezett negativ dőlésszögű, s emellett még boltozódásgátló szerkezetet is beápitettek. A tartály alja 5 tagból álló csigaszőnyeg. A nedves kukoricát es adagolja a keverőcsigára, ami к 47п.No a különböző tápokhoz szükséges egyéb komponenseket tartalmazó elötároló tartályokhoz vezet. Ezekből szintén saját gyártású, igen ötletes megoldású csúszócsigás adagoló elemek juttatják az összetevőket a nedves kukoricához. (Az adagoló teljesítménye percenként 30 és 300 kg között változtatható.) A keverövona- Ion gyógyszer adagolására is van lehetóeág. A kész keverék felhasználása ezek után attól függ, hogy milyen az etetési technológia. Szárazdarás etetésnél T IBM kistraktorból átalakított kiosztó kocsival szállítják a hizlaláshoz a keveréket. Nedves etetésnél T 088 pótkocsival juttatják a hizlaldáknál levő tornyokba, majd innen a bábolnai vagy Funki etetőrendszerbe. (Az átalakított pótkocsi kihordószerkezetét villanymotorok hajtják.) A gazdságban tehát több technológiai változatban is alkalmazzák a keveroberendezést. Az utóbbi három évben. évente több mint 10 ezer tonna kukoricát tároltak nedvesen és csupán az energiamegtakarítás révén 500—700 ezer forinttal csökkentek a költségek. Egy-egy ilyen takarmánykeverési és felhasználási technológia kialakítása a gazdaság adatai szerint 1,5—2 millió forintba kerül. Viszonylag olcsón megvalósítható, mégpedig ott, ahol a nedves kukoricát tárolják, vagyis a sertéstelepek mellett. A keverőberendezés kapacitása óránként 18—30 tonna, ami lehetővé feszi, hogy a felhasználással szinte egy időben készítsék fi tápokat. Ez munka- és üzemszervezési, valamint állategészségügyi nézőpontból nem kit előny. Miért veszélyesek a vetésfehérítő bogarak? A gabonafélék károsítói között az utóbbi néhány évben egyre fokozódó veszélyt jelentenek a vetésfehérítő bogarak (lema spp.). Korábbi ismereteink alapján ezeket elsősorban a tavaszi kalászosok károsítőjának tartottuk. Néhány éve azonban egyre nagyobb veszélyt jelent az őszi búzára és az őszi árpára is. Kártételük fokozódása több okra vezethető vissza, ezek alapos elemzése több éves vizsgálódást igényel. Feltehető azonban, hogy a periodikusan jelentkező gradáciős ciklust mintegy fokozta a kalászos gabonáknak a kártevő szempontjából kedvező mikroklímája, a korábbi évekhez képest megnövelt tápanyagellátottság. Kedvezően hatott a kártevő szaporodására az előző évek napfényes óráinak alakulása ts. Igaz, hogy 1982. és 1983. száraznak mondható, de ez a tényező a dús állományú növényzetben nem befolyásolta a teriúés alakulását. Az áttelelő kártevő április első napjaitól a gabonavetéseken tartózkodik. Kezdetben a táblaszegélyeken való táplálkozás Jellemző. Később, a koncentrálódás előrehaladásával megindult a bogarak diszperziója a tábla belső területeire is. Ismeretlen okokból még erős fertőzés esetén is foltszerű fellépés a jellemző. Gradáciőban azonban ezek a kártéteii foltok a tábla területének 50—60 százalékát is kitehetik, a zab és a tavaszi árpa esetében pedig általános kártétel is léhetséges. Felméréseink szerint 1983-ban nem volt ritka a 40—50 százalékos levélkárosítási arány sem. Ez önmagában így nem tűnik soknak, hiszen a növények fejlődésével fokozatosan ügy is elhalnak az alsó levelek, illetve egyéb károsltők (lisztharmat, rozsdabetegségek) is okoznak levélveszteséget. A vetésfehérítő bogarakra azonban jellemző, hogy a legfelső, tehát legértékesebb leveleken rágnak. Pedig elsősorban ezek a levelek vesznek részt a kalász és a kialakuló szemek táplálásában. Ebből adódik a védekezés „stratégiája“, meg kell védeni a felső leveleket a kártételtől. A védekezés több időpontban Is lehetséges. ' Elhúzódó lmágó-betelepedés és lárvakelés esetén Indokolt a kétszeri védekezés. Ebben az esetben az első védekezést akkor kell elrendelni, ha az tmágők egyedsürűsége eléri a 8—10 db/10 hálócsapás értékét, a második kezelésre pedig akkor kerül sor, ha a bogarak és lárvák által okozott károsítás (a levelek hámozgatása) már a lombozat 20 százalékán megfigyelhető. Ha a 8—10 db/10 hálócsapás értékét a betelepedő imágők egyedsürü* sége nem éri el, elegendő megvárni a 20 százalékos levélkárosodás szintjét, és akkorra Időzíteni a védekezést. . A vizsgálatok eredményei alapján ilyen védekezési módszerrel 25—30 százalékos terméskiesés akadályozható meg. A védekezéshez a kalászos kultúrákban engedélyezett inszekticidek bármelyike használható. Az imágők vegyszerérzékenysége nagyobb, de a lárvák elleni hatékonyságot fs lehet fokozni nedvesítő és tapadásfokoző készítményekkel. A későbbi Időpontokban végrehajtott védekezések sok esetben egybeesnek az akácosok virágzásával, amelyek gyakran határosak a védendő táblákkal. Ilyenkor csak méhkímélő technológiával lehet a védekezést végrehajtana (m. m.)
