Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-11 / 6. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. 1984. február 11. A tervezettnél gyorsabb ütemben A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentéséből Gazdaságpolitikai irányelveinkkel összhangban 1983-ban a bonyo­lult nemzetközi helyzet és a kapitalista országok velünk szemben érvényesített diszkriminációs intézkedései ellenére sikerült biztosí­tanunk a fejlesztés gyorsabb ütemét, népgazdaságunk kiegyensú­lyozott és folyamatos fejlődését. Ehhez hozzájárult a szocialista or­szágokkal, főképp a Szovjetunióval való együttműködésünk. Foly­tatódott az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés, növekedett a termelés hatékonysága, javult a minőség. A szocialista országok viszonylatában kiegyensúlyozottak voltak a gazdasági kapcsola­taink, a tervezettnél nagyobb kereskedelmi és fizetési aktívumot értünk el a nem szocialista országok viszonylatában. Megőriztük és fejlesztettük az elért magas életszínvonalat, szilárdítottuk a nép szociális biztonságát. Az állami terv döntő feladatait tel­jesítettük és túlteljesítettük. Az 1983- ban létrehozott nemzeti jövedelem 1982-höz viszonyítva 2,2 százalékkal növekedett. Az ipari termelés 2,7, a mezőgazdásági termelés 2,2, az építő­ipari munkák volumene pedig 2,4 szá­zalékkal növekedett. Javult a belke­reskedelem élelmiszerrel és ipari áru­val történő ellátása. A gazdaságfej­lesztés gyorsabb üteme révén megte­remtődtek a személyi fogyasztás két, e lakosság társadalmi fogyasztása 3,3 százalékos növekedésének feltételei. Az állami terv döntő fontosságú fel­adatainak teljesítésében jelentős sze­repet játszott a munkások, a földmű­vesek, a dolgozó értelmiség alkotó és áldozatkész munkája, a dolgozók irá­nyításban és Igazgatásban való na­gyobb arányú részvétele, a szoocía­­lista versenymozgalom fejlődése. A népazdaság múlt évi fejlődése és az 1983-as évi állami terv teljesítése jő alapot teremtett a 7. ötéves terv­időszak hátralevő két esztendejére ki­tűzött célok és feladatok teljesítésé­hez. Az általános gépipar 5 százalékkal növelte termelését, ezen belül főként e személy- és a tehergépkocsik, a me­zőgazdasági gépek és traktorok gyár­tása növekedett. A vegyipar termelése egészében vé­ve 2,7 százalékkal növekedett, míg az állami terv csak 0,3 százalékos növe­kedést , irányzott elő. A nitrogéntar­talmú műtrágyák termelése 3,9, a nö­vényvédő szereké 6,1 százalékkal nö­vekedett. MEZŐGAZDASÁG fis Élelmiszeripar Az előzetes eredmények szerin a bruttó mezőgazdasági termelés volu­mene (az 1980. évi árak alapján) az előző évhez képest 2,2 százalékkal nőtt. A növénytermesztés az előirány­zott 1,1 százalékos növekedés helyett 0,8 százalékkal visszaesett, az állat­tenyésztés 4,6 százalékkal növekedett az előirányzott két százalékos csök­kenés helyet. A mezőgazdasági termelés az 1981 •—1983-as évek átlagában a hatodik ötéves tervidőszak éves átlagához vi­szonyítva 5,8 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 7,3, az állatte­nyésztésé pedig 4,4 százalékkal növe­kedett. A múlt évben 11 millió 40 ezer ton­na gabonát takarítottunk be, ami nemcsak a tervfeladatok teljesítését, hanem azt is jelenti, hogy a csehszlo­vákiai mezőgazdaság történetének legjobb terméseredménye született. Az olajnövények termelésében 362 ezer tonna termést takarítottunk be. mesz­­sze túlszárnyaltuk a tervet. A nyári aszály következtében azonban lema­radás keletkezett más termények, fő­leg a burgonya, a cukorrépa és a ku­korica termesztésében. Az állattenyésztésben növeltük az állatok termelőképességét és ezzel együtt az állattenyésztés intenzitását. A terv előirányzatának megfelelően a szarvasmarha-állomány 1982-höz ké­pest 59 ezerrel növekedett, a sertés­állomány viszont 56 ezerrel csökkent. A baromfiállomány 1 765 000 darabbal növekedett. Az átlagos évi tehenen­ként! tejhozam 282 literrel 3384 literre növekedett, a tojónként! átlagos to­jáshozam 229,7 darab volt. A hízö­­marhák átlagos napi súlygyarapodása 0,7, a hízósertéseké 0,507 kilogram­mot tett ki. Az abraktakarmányok fo­gyasztása a múlt évi szinten maradt. A szemesek állami alapokba törté­nő felvásárlását december 31-ig 100,1 (ezen belül a szemes kukoricáét84,5), az őszi repcéét 120,3, a burgonyáét 81.3, a cukorrépáét pedig 77 száza­lékra teljesítettük. A termelés és a felvásárlás maga­sabb szintje a lakosság élelmiszerel­látásának javításához is hozzájárult. A kistermelők a mezőgazdasági össz­termelésből a vágóállatok esetében 9.3, a gyümölcs esetében 61,8, a zöld­ség esetében pedig 39,2 százalékban részesedtek. A termőföld 1983-ban mintegy öt­ezer hektárral csökkent, ami a koráb­bi évekhez viszonyítva lényegesen ke­vesebb. A mezőgazdaság a múlt év­ben — hatóanyagban — egymillió 775 ezer tonna, azaz egy hektár me­zőgazdasági területre számítva 260 kilogramm műtrágyát kapott. Tavaly 16 ezer 300 hektárral (a tervlrámy­­zatot 1,2 százalékkal túlszárnyalva) bővítettük az öntözhető területet, a lecsapolást pedig 45 ezer hektár te­rületen (a tervelőirányzatot 2,7 szá­zalékkal ' túlszárnyalva) valósítottuk meg. A tervezett mezőgazdasági be­ruházásokat ötmilliárd koronával szárnyaltuk túl. Az élelmiszeripar termelése a ko­rábbi évhez képest 2,4 százalékkal, az állami terv előirányzatánál gyorsabb ütemben növekedett. Ezt elősegítette a mezőgazdasági termékek felvásár­lási tervének túlszárnyalása. ÉLETSZÍNVONAL A lakosság életszínvonala 1983-ban az állami terv előirányzatának megfe­lelően alakult. A lakosság pénzbevé­telei 3 százalékkal növekedtek s el­érték a 393,1 milliárd koronát. A szo­cialista szektor dolgozóinak havi át­lagbére 2790, a földművesszövetkeze­ti tagok havi átlagbevétele pedig 2914 korona volt. A kiskereskedelmi forga­lom 2,9 százalékkal nőtt, és elérte a 276,3 milliárd koronát. Csehszlovákia lakosságának száma az év végén 15 438 000 volt. az évelő takarmánynövények esetében fordult elő. Az SZSZK kormánya intézkedései­nek következetes valóra váltásával si­került megállítani a termőföld terü­letének további csökkenését. Emelke­dett az agrotechnika színvonala, s megszilárdult az anyagi-műszaki bá­zis. A mezőgazdaság a múlt évben — hatóanyagban számítva — 614 ezer tonna, azaz területegységenként 250,5 kilogramm műtrágyát kapott. Öntözhetővé tettünk 12 ezer 200 (ez 2,7 százalékos lemaradást), s lecsa­poltunk 17 ezer 600 (ez 7,5 százalé­kos túlteljesítést jelent) hektár te­rületet. A mezőgazdaság 3234 traktort, 979 ekét, 399 gabonavetőgépet és 470 ara­tó-cséplőgépet kapott. Az állattenyésztésben az előző év­hez viszonyítva a szarvasmarha-állo­mány 57 ezer 500 darabot nőtt, a ser­tésállomány viszont 5100, a baromfi­állomány pedig 343 ezer 200 darabbal csökkent. A múlt évben egymllliárd 818 millió liter tejet termeltünk, ami az 1982-es év valóságához viszonyít­va 6,8 százalékkal volt több. A tehe­nek átlagos napi tejelékenysége 8.7 literes volt. Az évi egyedenkénti to­jáshozam 8,1 darabbal nőtt, s összesen 88 millió 500 ezer tojást termeltünk. A htzőmarhák átlagos napi súlygyara­podása a múlt évi szinten maradt, a hízósertések esetében alig növeke­dett. A szemesek felvásárlását 100,1, az őszi repcéét 88,5, a burgonyáét 96,1, я cukorrépáét pedig csak 79,6 száza­lékra teljesítettük. A vágóállatok fel­vásárlását 2,2, a vágóbaromfiét 3,5, a tejét 5,5, a tojás felvásárlását pedig 8,6 százalékkal szárnyaltuk túl. Az élelmiszeripari termelés az elő­ző év valóságához viszonyítva 3,3 szá­zalékkal növekedett. A legnagyobb arányú növekedés a hús- tej- és a bőriparban volt. ÉLETSZÍNVONAL A személyi fogyasztás az előző év­hez viszonyítva 2,6 százalékkal nőtt, s a társadalmi fogyasztás területén kitűzött célokat Is sikerült elérni. A szocialista szektorban a havi átlagbér 1,9 százalékkal növekedett, és elérte a 2747 koronát. A lakosság pénzbevé­telei 3.8 százalékkal, azaz 4,5 milliárd koronával növekedtek. A kiskereske­­dejmi forgalom 3,5 százalékkal növe­kedett. A lakosság Z-akciőban 1.2 mil­liárd korona értékű munkát végzett. Szlovákia lakosainak száma 35 ezer fővel gyarapodott, s az év végén elér­te az 5 millió 109 ezer főt. A tervek valósággá válnak A dunaszcrdahelyl (Dunajská Stre­da) járásban a választási programter­vek teljesítése során megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások bővítésé­re .illetve a meglevők minőségének javítására. A Járási Nemzeti Bizottság plénuma a közelmúltban megtartott ülésén foglalkozott a CSKP KB 6. ülé­se határozatainak teljesítésével, s egy­ben kitűzte az 1984-es év főbb felada­tait. Megállapítást nyert, hogy a járás­ban a szolgáltatások hálózata jelentő­sen bővült, s fokozatosan javult azok minősége is. Egyrészt új létesítmé­nyeket helyeztek üzembe, másrészt a meglévőket korszerűsítették, illetve bővitették. A kereskedelmi hálózat 1983-ban 2314 négyzetméterrel bővült, ugyanakkor olyan új létesítmények átadására került sor, mint a somorjai (Šamnrín) áruház, a szapi (Palkovióo­­vo) önkiszolgáló üzlet, a dnnaszerda­­helyi Észak II. lakótelepen és a Nagy­­megyeren (Galovo) átadott vegyes­­árubolt. Az utóbbi Időben új szolgál­tatásokat vezettek be Nagyudvarnok­­ban (Dvorníky na Ostrove), Felsőpa­­tnnyban (Horná Potöií), Illésházán (Nový Život), CsalléközcsUtörtökben (Štvrtok na Ostrove), Lúcson (Lúč na Ostrove). A lakosság megelégedésére sikerült csökkenteni a rádió- és tv-készülékek, az automata mosógépek, a hűtőszek­rények és egyéb háztartási gépek ja­vításának időtartamát. Ugyancsak a lakosság kérése és igénye alapján módosították a nyilvántartási időt, A szolgáltatást nyújtó üzemeknek heten­te lega'ább egy alkalommal 18 óráig, és szombaton Is kell üzemelniük. Az elért eredmények ellenére azonban vannak fogyatékosságok, illetve tar­talékok Is. Mindezldeig nem sikerült teljes mértékben és kellő színvona­lon kielégíteni a lakosság igényelt a személygépkocsi-, a lábbeli- és a bú­torjavítás, valamint az ablaküvegezés stb. terén. A kormányhatározat értel­mében a szolgáltatásokban arra kell törekedni, hogy állandóan emelked­őn a lakosásgtő) származó bevételek aránya. Ezen a téren még nem min­den szolgáltatást nyújtó üzemben ér­ték el a kitűzött 50 százalékos arányt. A nemzeti bizottságok élve a törvény nyújtotta lehetőségekkel ezldáíg 37 esetben adtak engedélyt egyéneknek bizonyos szolgáltatások gyakorlására. Elsősorban olyan szolgáltatásokról van szó, melyekre a kisüzemeknek és a szolgáltatást nyújtó szervezeteknek nincs szakemberük. A szolgáltatások gyorsabb ütemű fejlesztését gyakran objektív tényezők is befolyásolják. Ilyen elsősorban az elavult anyagi-műszaki bázis, vala­mint az ellátottságban mutatkozó hiá­nyosságok. Például a megtett Intézke­dések ellenére mindezldeig nem sike­rült teljesein felszámolni az alkatrész­­hiányt. ELŐTÉRBEN A KORSZERŰSÍTÉS A múlt évben nyolc szolgáltatást létesítményt adtak át rendeltetésének, A termelési értekezletek szerepe A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentéséből Szlovákia gazdasága 1983-ban egészében véve az állami vég­rehajtási tervvel összhangban fejlődött, amely a világgazdasági fej­lődés dinamikájának meggyorsítására és hatékonyságának növelé­sére, a belterjesítés elmélyítésére, a lakosság életszínvonalának megtartására, a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának fokozatos megteremtésére Irányult. A tüzelőanyag-, az energia-, a nyersanyag- és anyagmegtakarí­tás Is hozzájárult a nemzeti jövedelem 3 százalékos növekedésé­hez. Tovább folytatódott Szlovákia gazdaságának gyorsabb ütemű növekedése. MEZÔGAZDASÄGI-ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A bruttó mezőgazdasági termelés a korábbi évhez viszonyítva 1,8 szá­zalékkal növekedett, és elérte a 34,9 milliárd koronát. A növénytermelés 0,3 százalékkal visszaesett, az állat­tenyésztési termelés viszont 3,7 szá­zalékkal növekedett. A fő termények közül gabonafélék­ből az eddigi legnagyobb átlagos hek­­tárhozomat értük el, s a tervezett mennyiséghez viszonyítva 139 ezer tonnával többet termeltünk. Tekintet­tel arra. hogy a szemes kukorica ter­melésében 209 ezer tonnás lemaradás volt, a szemesek termelésében 70 ezer tonnás hiány mutatkozott. Túlszár­nyaltuk a termelési feladatokat a szőlő, s teljesítettük a hüvelyesek és az olajnövények «setében. A növény­­termelés említett visszaesését a gyen­ge burgonya-, cukorrépa, zöldség- és gyümölcstermelési eredmények, vala­mint a szemes kukorica kisebb ter­mése Idézte elő. A szénára átszámított tömegtakar­­mány-termelésben a tervhez viszo­nyítva 81 ezer. az előző év valóságá­hoz viszonyítva pedig 166 ezer tonná­val maradtunk el. A legnagyobb hiány Szocialista társadalmunk további fejlesztése megköveteli, hogy a dol­gozók egyre nagyobb számban vegye­nek részt közvetlenül a gazdasági irá­nyításban. Teret kell adnunk vala­mennyi területen a sokoldalú kezde­ményezésnek. a jelentős energia- és nyersanyag-megtakarítást eredménye­ző újításoknak. Erre a célra nagyon fő alkalmul szolgálnak a termelési értekezletek. Az alaposan előkészí­tett, jót megszervezett termelési ér­tekezlet a népgazdaság bármelyik ágazatában dolgozóknak megfelelő fórum, ahol elmondhatják észrevéte­leiket, előterjeszthetik javaslataikat, elképzeléseiket, egyszóval közvetlenül részt vállalhatnak a termelés irányí­tásában. Üzemeinkben, vállalatainkban álta­lában az új munkamódszerek beveze­tésekor, a bérrendszer rendezésekor észlelhető a nagyob fokú aktivitás a termelési értekezleteken. Az utóbbi években ezek száma 230 százalékkal, a benyújtott újítási javaslatoké pedig 260 százalékkal növekedett. Amíg 1974-ben a termelési értekezleteken csak minden nyolcadik, addig tavaly már általában minden harmadik részt­vevő jelentkezett érdemleges javas­lattal. Tudjuk, hogy nem a statiszti­kai adatok az elsődlegesek, azonban segítségükkel képet kaphatunk a munkahelyi aktivitás fokozódásáról. A szlovákiai felmérés alapján, ame­lyet a közelmúltban az SZSZK Munka­ügyi és Szociális Min'sztérinma vég­zett a szakszervezeti bdottságokkal közösen, megállapítható, hogy ahol a gazdasági és szakszervezeti vezetők kellő hangsúlyt fektettek a termelési értekezletek szervezésére, ott a for­malitást már teljes mértékben sike­rült kiküszöbölni. Ezen a téren a leg­jobb eredményeket a nagyobb ipari üzemekben és vállalatokban érték el. Az értekezleteket általában félévre előre tervezik, azonban jól beváltak a havonta, vagy pedig szükség sze­rinti időpontban, gyakrabban megtar­tott termelési értekezletek. Sajnos, nem mindenütt dolgozták ki az üze­mek és vállalatok közös tervét, s ez a mulasztás az értekezletek szerve­zetlenségében meg is mutatkozott. A szervezés terén jelentkező nehéz­ségek mellett számos más jellegű hiányosság is előfordul, például nem tartják be következetesen a termelési értekezletek megtartásáról szóló köz­ponti irányelveket. A napirendi pon­tok közé olyanokat is beiktatnak, amelyekkel másutt kellene foglalkoz­ni. A különböző évfordulókról való megemlékezések, a munkabalesetek elemzése, a szocialista vállalásnk ér­tékelése is természetesen fontos, azonban nem a termelési értekezlet keretében kell tárgyalni az említette­ket. Nem szabad összetéveszteni a termelési értekezletet a szakszerve­zeti gyűléssel, vagy pedig a munka­­értekezlettel. A termelési értekezle­teken elsősorban a gazdasági felada­tok teljesítésével, az egyes területe­ken és részlegeken elért eredmények elemzésével, a szocialista verseny­mozgalom színvonalának emelésé­vel, valamint a munkakörnyezet javí­tásával kell .foglalkozni. Az érvényes központi irányelvek betartásának köszönhetően számotte­vő javulás észlelhető a termelési ér­s Jelenleg 22 építése van folyamat ban. A járásban 18 olyan kisüzem lé tezlk, melyek felújításra szorulnak Főleg Vásärúton (Trhové Mýto), Bő sön (GabCíkovo), Nagymagyaron (Zla té Klasy), Nagymegyeren (Galovo), Felbáron (Horný Bar). Felőpatonyban, Alidtálon (Hrobonovo). A szolgáltatások terén ts tudatosít­ják, hogy a legfőbb tényező az ember. Ennél fogva rendszeresen javítják a dolgozók politikai és szakmai felké­szültségét, a munkakörnyezetüket, s következetesen betartják a munka­biztonsági, egészségvédelmi és szociá­lis előírásokat. Az előírt ütemterv szerint halad a járásban a háztartások földgázzal tör­ténő ellátása. Somnrján, Dunaszerda­­helyen, Nagymegyeren és Bősön a földgázvezeték építése folyamatos. A szolgáltatásokban dolgozók túl­nyomó többsége becsületesen teljesíti feladatait, amit az elért eredmények is bizonyítanak. Néhány esetben azon­ban előfordulnak bosszantó jelensé­gek is. Nem mindenütt helyeznek kel­lő súlyt a munka minőségére, a mun­kaidő és a technológiai fegyelem be­tartására, valamint az udvarias ki­szolgálásra. A kidolgozott intézkedések előtérbe helyezik a tökéletesített gazdaságirá­nyítási és a differenciált bérezési rendszer következetes érvényesítését, a gazdaságosságot és az anyagtakaré­­kosságot. TUDOMÁNYOS-MŰSZÁKI FEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN A szolgáltatások szakaszán is meg­gyorsítják a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeinek gyakorlati al­kalmazását. E téren a dolgozók kez­deményezésének kibontakoztatásával és a szocialista verseny további fel­lendítésével számolnak. Az újító- és feltalálőmozgalom mér eddig is szá­mottevő eredményt hozott. Az Ister nemzeti vállalatban az újítási javas­latok megvalósításával 637 ezer koro­na értékű, megtakarítást értek el. Tési István találmányai pedig nem­csak a vállalaton belül, hanem az egész ország területén érvényesülnek. Az elképzelések szerint az újító- és feltalálómozgalomnak évente három százalékkal kell hozzájárulnia a szol­gáltatások társadalmi értékének nö­veléséhez. A cél: az lrányitás, az el­lenőrzés és a munkaszervezés színvo­nalának emelése. A járási párt- és állami szervek nem véletlenül kísérik megkülönböz­tetett figyelemmel a szolgáltatások fejlesztését. A szolgáltatások színvo­nala kihat a munkafegyelemre, befo­lyásolja a közvéleményt, az emberek gondplkodásmódját. Mindenki előtt világos, hogy a lakosásg több pénzért jobb szolgáltatásokat Igényel. Je'en­­tős társadalompolitikai feladat telje­sítéséről van szó. mely nem tűr ha­lasztást. A CSKP KB 6. ülésének hatá­rozta! mindennapos munkával, a vá­lasztási programtervek következetes teljesítésével valósulhatnak meg. SVINGER ISTVÁN tekezletek szervezésében. Ennek kö­vetkeztében a nyersanyag- és ener­giatakarékosság, valamint a munka minőségének javítása terén is sike­resebb eredményeket érünk el. Szük­ségszerű, hogy tőképppen az idősze­rű, konkrét gazdasági feladatok tel­jesítését tartsuk szem előtt. Az eddi­gieknél nagyobb figyelmet kell fordí­tani a jobb munkaszervezésre, az ész­­ezerüsítési javaslatok megvalósításá­ra. További fontos tényező, hogy az értekezleteken részletes beszámolók, elemzések hangozzanak el, mert a felszínes adatfelsorolás nem vezet semmilyen eredményhez. A vezetők­nek szakképzettségüket és nem utol­sósorban szervezőképességüket is fel kell tudniuk használni, hogy a ter­melési értekezleteken ne csak a meg­állapítások, a száraz tények szere­peidnek. hanem a problémák felve­tésével segítsük elő azok mielőbbi megoldását. A dolgozókat nagyon érzékenyen érinti, hogyha az elhangzott javasla­tukat nem alkalmazzék a gyakorlat­ban. vagy pedig a megvalósításig töl hosszó időre van szükség. Ne feled­jük, hogy mmdez bénítóan hat az érintettekre, és a dolgozók passzivi­tásához vezethet. Tudatosítanunk kell, hogy a dolgo­zók gazdasági Irányltáshan vállalt szerepe, a hatékonyság növelése köz­ügy. Ezért szükséges, hogy a vezetők az üzemi szakszervezeti bizottságok­kal közösen jobban éljenek az adott lehetőségekkel, nagyobb figyelmet fordítsanak a termelési értekezletek szervezésére, hogy elősegítsék a nép­gazdaság valamennyi ágazatában az igénves feladatok maradéktalan tel­jesítését. • BARDOS GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom