Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-11 / 6. szám
N .v 1984. feSrnár ll-SZABAD FÖLDMŰVES 3 1 A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Gyorsul a gazdasági fejlődés 'A Szovjetunió Minisztertanácsa legutóbbi ülésén a tavalyt gazdaság- és társadalomfejlesztési terv végrehajtásával és az állami költségvetés teljesítésével foglalkozott. Megállapították, hogy a nemzeti jövedelem 1982-höz képest 3,1 százalékkal, az ipari termelés 4 százalékkal növekedett. A munkatermelékenység az iparban 3,1 százalékkal, a mezőgazdaságban 8 százalékkal nagyobbodott. A mezőgazdasági termelés volumene tavaly 5 százalékkal előzte meg az 1982. évit. Az illésen különösen nagy gondot fordítottak a tudományos-műszaki fejlesztésre. a termelés automatizálására, a legkorszerűbb technológiai eljárások alkalmazására. Az SZKP Központi Bizottsága egy konkrét kerületi pártszervezet munkáját vizsgálva hozott általános érvényű határozatot a pártszervezeteknek az élelmiszerprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatairól. A határozat további feladatokat határozott meg a pártbizottság részére az élelmiszerprogramban kijelölt feladatok teljesítése érdekében. A határozat értelmében nagyobb mértékben kell támaszkodni a pártalapszervezetekre. növelni kell befolyásukat a gazdasági és társadalmi feladatok végrehajtásában. Fokozott figyelmet kel! fordítani a hanyag gazdálkodás elleni küzdelemre, ■ minimálisra kell csökkenteni a veszteségeket. ESEMÉNYEK MARGŐJáRA Kipróbált li szegi meg a megállapodásokat? Bonnban botrány botrányt ér. Még Jól emlékszünk von Lambsdorf egykori gazdaságügyi miniszternek a Frickkonszernnel kapcsolatos megvesztegetési botrányára, amelynek kapcsán köztisztviselőhöz méltatlan magatartás esetei leplezSdtek le. Most űjabb botránya van Bonn-nak, s ennek kapcsán a tiltakozások pergőtüzében álló egyik főszereplő nem más, mint Wörner hadügyminiszter. A szenvedő alany Günter Kiessling nyugatnémet tábornok, a NATO európai főparancsnokának helyettese, akinek leváltását a bonni hadügyminisztertől maga a főparancsnok kérte. Világos megokolás nem volt. Am kitudódott, hogy a tábornok többször Is helytelenítő kijelentéseket tett a NATO európai stratégiájáról és politikai lépéseiről. S természetesen bírálta a bonni hadügyminisztert Is. Am, hogy mégis legyen valamilyen botcsinálta ok a Kiessling Idő előtti kényszernyugdíjazásra kárhoztató módszerek megszabadulni a számára kényelmetlenné vált Kiesslmgtől, hogy kapcsolatai révén elvesztette megbízhatóságát. A történet alaptalanul Rédl Alfréd ezredesnek, az Osztrák-Magyar Monarchia egykori hírszerzési főnökének ismert „botrányára“ utal. Meg kell jegyeznünk, hogy a fasizmus hatalomra jutása után a harmincas években Hitler Is úgy próbált megszabadulni mozgalmi vetélytársaitól, hogy a homoszexualitás vádjának gyanújába keverte őket, kivel az SS-legények sortüze végzett, kit pedig „törvényes úton“ kényszerltettek katonai funkcióiról való lemondásra. Kiessling esete vészesen emlékeztet a múltra. A kényelmetlenné vált emberektől a legszennyesebb eszközökkel Is Igyekeznek megszabadulni. Itt említhetnénk Gert Bastian hadseregtábornok leváltását, amit azzal „érdemelt kí“, hogy békeharcossá lett és szembehelyezkedett a NATO ember-Д Szovjetunió washingtoni nagykövetsége emlékeztetőt nyújtott át az amerikai külügyminisztériumnak a fegyverzetellenőrzés- és csökkentés kérdésével, valamint azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok miként teljesíti e területen vállalt jogi és politikai kötelezettségeit. Az okmány megállapítja, hogy az amerikai fél magatartása, negatív lépései súlyos aggodalomra adnak okot. Az Egyesült Államok olyan új hadászati témadórendszerek gyorsított kifejlesztését kezdte meg, mint az MX, a Midgetman interkontinentális ballisztikus rakéták, a Trident rakétákat hordozó atom-tengeralattjárók, a B-l В és Stealth hadászati bombázók, a Shuttle típusú űrrepülőgép, valamint a nagy hatótávolságú légi, tengeri és földi telepítésű robotrepülőgépek. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 1985 és 1989 között a tervek szerint elérik a 2 ezer milliárd dollárt, vagyis, csaknem annyit, amennyit e célra az elmúlt harmincöt évben költöttek. Mindezt a katonai fölény elérésének reményében teszi. Az amerikai álláspont következtében megszakadtak a nukleáris fegyverzetről folytatott tárgyalások. Korábban az Egyesült Államok egyoldalúan megszüntette a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról, az Indiai-óceán térségéről, a műholdromboló rendszerekről és más kérdésekről folytatott tárgyalásokat. Ily módon az amerikaiak szétzilálták a fegyverkorlátozás folyamatát. Az amerikai fél mind gyakrabban cselekszik vállalt kötelettségeitől eltérő módon, sőt egyenesen megsérti azokat, állapítja meg az emlékeztető és részletezi ezeket az eseteket. A dokumentum emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok aláírta ugyan, de nem ratifikálta a SALT-II szerződést. Nem valósult meg a szerződéshez csatolt jegyzőkönyvbe iktatott kérdések megoldása. Ily módon az Egyesült Államok nem teljesítette azt a kitételt, amely kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozását irányozza elő a hadászati fegyverek bizonyos kategóriáiban. mindenekelőtt a tengeri és szárazföldi állomásoztatású nagy hatótávolságú robotrepülőgépek esetében. Ma már világos, hogy minden azzal a céllal történt, hogy az Egyesült Államok szabad kezet kapjon a nagy hatótávolságú robotrepülőgépek tömeges kifejlesztéséhez. A nyugat-európai rakétatelepítéssel az amerikai fél rálépett a SALT-II-ben foglalt előírások megsértésének az útjára. Ezek ugyanis tiltják a szerződés megkerülését harmadik ország vagy országok bevonásával. A nukleáris eszközök nyugat-európai telepítése viszont egyértelműen az amerikai hadászati fegyvertár kiegészítését szolgálja. A dokumentum figyelmeztet rá, hogy az amerikai fél mindeddig nem ratifikálta a föld alatti atomkísérletekröl és a békés célú atomrobbantásokról kötött 1974. és 197B. évi megállapodásokat. Többször Is előfordult, hogy az amerikai föld alatti atomrobbantások következtében az amerikai felségterületen csapódtak le a rádtóaktív szennyező anyagok, s az amerikai fél többször is túllépte a kísérleti atomtöltetek megengedhető 150 kilotonnás erejét. A szovjet dokumentum emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok elzárkózik a vegyi fegyverek kérdésével folytatandó tárgyalásoktól és nem ad pozitív választ a Varsói Szerződésnek arra a legutóbbi javaslatára sem, hogy Európát teljesen mentesítsék a vegyi fegyverektől. Egyre komolyabban és élesebben merül fel a kérdés, milyen az Egyesült Államok viszonya vállalt kötelezettségeihez. A szovjet fél ezt nem a vita kedvéért kérdezi. Nagyon fontos dolgokról van itt szó, elsősorban a bizalomról. Ha az amerikai fél kijelenti, hogy érdekelt a fegyvercsökkentés folyamatának hatékony előmozodításában, akkor le kell vonnia a megfelelő gyakorlati következtetéseket. Nyílt levél a szakszervezetekhez A szocialista országok szakszervezeti központjai vezetőinek prágai tanácskozásán Európa dolgozóihoz és szakszervezeteihez intézett nyílt levelet fogadtak el. A levél hangsúlyozza: Célunk az atomfegyvermentes Európa, valamint az emberiségnek a nukleáris katasztrófától való megmentése volt és marad. Teljes szolidaritásunkat fejezzük ki az Önök háborúellenes küzdelmével és meggyőződésünk, hogy közös feladatunk megvédeni a népek békéhez, szadasághoz és élethez való jogát. Európa az otthonunk, és minden dolgozónak, minden szakszervezetnek közös gondja, hogy megmentsük a háború lángjaitól. A népeknek ma nincs fontosabb feladatuk, mint a béke megóvása, a fegyverkészletek megsemmisítésének kikényszerítése. Európa dolgozói.és szakszervezetei közös kötelességének és közös ügyének tartjuk, hogy fokozzák azokat az akciókat; amelyek a fegyverkezési verseny megfékezését, a nukleáris fegyverzet szintjének az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján történő csökkentését, valamint az atomfegyverek teljes megsemmisítését és az Ily módon felszabaduló eszközöknek a dolgozók érdekében történő felhasználását .sürgetik és támogatják. A népek biztonsága és békéje csak az általános leszerelés és mindenekelőtt a nukleáris leszerelés útján szavatolható. Javasoljuk az európai szakszervezeteknek, hogy forduljanak közösen az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia résztvevőihez, és fejezzék ki a dolgozók egységes békevágyát. döntés alátámasztására, nyilván hivatalos körökből elterjesztették azt a kőszahírt, hogy a tábornok katonatiszthez méltatlan életmódot él, nevezetesen férfiaknak fenntartott gyanús hírű klubokat és szórakozóhelyeket látogat. A ki nem mondott vád néha talán még rosszabb, mint a suttogás. Tény az, hogy a NATO parancsnoksága azzal a feltételezéssel próbált ellenes politikájával. Nyilván Kiesslinget Is egy Ilyen szemnek tartják, abban a láncolatban, amelyet a NATO-politikét ellenző katonatisztek és politikusok alkotnak a bonni államban. Az ellenzéki pártok és erők képviselői tiltakozásuk jeléül Wörner lemondását követelték, amit a hadügyminiszter már korábban fel is kínált. Reagan a rajtvonalon Együttes tanácskozás X stockholmi konferencia első hetének végén Rómában együttes tanácskozást tartott a Brandt- és a Palme-bizottság. A tanácskozást Bettino Craxi olasz kormányfő nyitotta meg. A két szervezet munkájában 25 európai ország, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika neves politikusai és közéleti személyiségei vesznek részt. Az együttes ülés fő célja a gazdasági világválság és a fegyverkezés összefüggéseinek vizsgálata volt. Willy Brandt, a nemzetközi fejlesztés tanulmányozására alakult független bizottság elnöke kijelentette; az elmúlt három évben a nemzetközi helyzet jelentősen megromlott, és jelenleg a fegyverkezési verseny újabb fordulójának vagyunk a tanúi. Az erőforrásokat nem a fegyverekre, hanem az éhezés ellent harcra kell fordítani — hangoztatta. Palme svéd miniszterelnök, a leszerelés és a biztonság kérdéseivel foglalkozó másik független bizottság elnöke arra mutatott rá, hogy különös figyelem fordul jelenleg a háború elhárításának módozataira. Számos országban új háborúellenes mozgalmak bontakoztak ki, és az emberek tízezrei fejezik ki aggodalmukat a nemzetközi helyzet rosszabbodása miatt, jegyezte meg Palme, és emlékeztetett arra, hogy a jövőbe vetett reményeink szorosan összefüggnek az enyhüléssel. A két bizottság javasolta, hogy rendeljenek el egy éves moratóriumot az atomfegyverek fejlesztésére, és hívjanak össze gazdasági világértekezletet a fejlődő országok eladósodása ügyében. A két bizottság első ízben tartott együttes tanácskozást, amelyen a világválság és a fegyverkezés összefüggését tanulmányozta. (—in) Az amerikai hatóságok nem szívesen beszélnek arról, hogy az országban nemcsak óriási méreteket ölt a munkanélküliség, dívik a fajüldözés, nagy a társadalmi igazságtalanság és a lakosság egy része ma is éhezik. Miféle éhség lehet a leggazdagabb nyugati államban? — találóan szemlélteti a karikatúra. — Nem látok éhező amerikai gyerekek létezését bizonyító tényeket Reagan amerikai elnök a közelmúltban az amerikai törvényhozás előtt mondott hagyományos újesztendei beszédében látványos „művészi produkciót“ vitt véghez. Mintha csak időzítette volna ezt az évente hagyományosan elhangzó plnöki beszámolót. Most kormányzása három évének eredményeit foglalta össze. Beszédét ngyanakkor annak a már várt, tehát sehol senkinek meglepetést nem okozó bejelentésnek szentelte, hogy az amerikai választók bizalmáért folyamodik, hogy további négy évre is betölthesse a legnagyobb amerikai közjogi méltóságot. Reagan közölte, hogy Bush alelnökkel kíván indulni, s mindkettőjüket a „választók kegyeibe“ ajánlotta. Természetesen, igazában nem az amerikai lakosság, a dolgozók fogják választani az új elnököt és alelnököt. A mellettük álló milliomos körök nyilván már régebben megnyitották az erszényüket, hiszen az elnökválasztás költségeit hivatalosan a Reagan és Bush újjáválasztására alakult kampánybizottság fogja finanszírozni. Reagan elnök beszédének belpolitikai vonatkozásában az utóbbi idő enyhe gazdasági felélénkülésével próbálta eredményesen feltüntetni hivatali ténykedését. Úgymond, mérséklődtek a kamatlábak, sikerült gátat vetni az árak emelkedésének, lejjebb szorítani a munkanélküliséget stb. Mindezt azzal magyarázta, hogy az Egyesült Államok „talpraállt“, „viszszatért“, azaz újra „kemény politikát“ folytat. Reagan beszédében úgy festette le az ország helyzetét, hogy elődje kormányzásának utolsó évében már a tönk szélén állott, és e helyzet megváltoztatásának szükségességével magyarázta azt. hogy Washington „megalkuvás nélkül“ lépett fel keleti politikájában. Az elnök azt azonban szándékosan „kifejtette“, hogy mibe került ez a kemény politika az Egyesült Államoknak, mely Reagan elnöksége alatt normális politikájává tette a fegyverkezési hajszát. A legfőbb tanulság, mely az elnöki beszédből levonható az. hogy az egykori filmsztár egyáltalán nem okult politikájának kudarcaiból, fűként külpolitikai vereségeiből, hanem az Egyesült Államok továbbra is megígért militarizálási politikáját az amerikai néppel kívánja megfizettetni. A hadiipari komplexumhoz tartozó vállalatok ismét megkapták az elnök Ígéretét, hogy politikájának előterében marad az ország „védelmi erejének“ modernizálása, mely további milliárdokát fog felemészteni. Ebben pedig az egyedüli új valami az, hogy Amerika felfedezésének megünneplésére az elnök olyan űrprogramot kíván az amerikai országos űrkutatási hivataltól, a NASA-tól, melyben például állandó emberlakta űrállomás kifejlesztése szerepel egy évtizeden belül. Temérdek pénzt pocsékolnak el, ugyanakkor az amerikai elnök fegyverkezési politikájának máris fontos szerves részét alkotja a világűr militarizálása. A közelmúltban mór kipróbálták az úgynevezett müholdromboló rakétaberendezést, mely Washington megbízottainak kezében korántsem a leszerelést és a békés célú kutatást fogja szolgálni. Ronald Reagan tehát ismét odaállt a rajtvonalhoz. Mire az Egyesült Ab lamokban eldördül az elnökválasztási vélekedést jelző startpisztoly, Reagan* nek már sikereket keli aratnia a kampány fontos részét alkotó előválasztásokon. Egyes közvéleménykutató intézetek felmérése szerint ha most tartanák az elnökválasztást, Reagan aligha kapna annyi szavazatot, amellyel benevezhetne a kampány döntőjébe. Bármennyire is keresi tevékenységének látszateredményeit, Amerika népe mindinkább rádöbben, fel kell ismernie, hogy az Unió történelmének leggyengébb elnökével volt dolga, aki* nek kíméletlen, a népek sorsát mellőző politikája háborús kerékvágásba vitte az ország kocsiját. Reagan azonban ezt nem látja, vagy legalábbis úgy tesz, mintha nem látná, s bár a modern civilizáció megőrzésére felszólítva a lakosságot, hangoztatta, hogy „a nukleáris háborút nem lehet megnyerni és nem szabad megvívni“, miért nem tartja magát az elnök ehhez a megállapodáshoz, annál is inkább, mert a modern civilizáció szöges ellentétben van a kilátásba helyezett nukleáris pusztulással, márpedig Washington továbbra is a militarizálást, a katonai előkészületeket helyezi előnybe. Kompromisszumok Casablancában Konferenciákban, csúcstalálkozókban mozgalmas héten került sor az iszlám államok csúcsértekezletének casablancal ülésére. Ennek igen fontos küldetést szántak a libanoni és általában a közel-keleti helyzet rendezésének előmozdításában, különösen azok után, hogy Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke, szorosan köréje tömörülő követőivel együtt kiszorult Libanonból. Arafat helyzetét komplikálta, hogy Egyiptom földjére érve találkozott Mubarrak egyiptomi kormányfővel, mely a Camp David-! alku kérdésében teljesen elődje álláspontját képviseli. Arafat ezzel kompromittálta magát több arab vezető és mozgalom szemében. Mivel a Camp David-i alku miatt az Iszlám Szervezet kizárta soraiból Egyiptomot, az egyik fő kérdés most a megbékélés jegyében Egyiptom visszavétele volt. Az Iszlám konferencia csúcsértekezlete diplomáciai békeoffenzíva kezdeményezését határozta el az izraeli-arab viszály rendezésére. Az értekezlet támogatásáról biztosította az 1982. szeptemberében elfogadott fezi béketervet és leszögezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967 novemberi 242. határozta „összeegyeztethetetlen a palesztinok és az arabok jogaival“. A csúcsértekezletnek az Iraki-iráni konfliktusra vonatkozó tervezete felszólította a két országot, vessen véget a háborúnak és vonuljon vissza nemzetközileg elismert határai közé. A küldöttségek úgy döntöttek, hogy Guinea, Pakisztán és Szíria részvételével bizottságot hoznak létre Egyiptom 1979-ben felfüggesztett tagsága kérdésének rendezésére. LÖRINCZ LÁSZLÓ
