Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-21 / 3. szám

1984. Január 2Í. JSŽÄIAD FÖLDMŰVES 5 A melléküzemág dolgozóinak egy része Mezőgazdasági üzem, ahol PÓTALKATRÉSZEKET GYÁRTANAK Mezőgazdasági üzemeink pót­alkatrész-ellátása sajnos sok kívánnivalót hagy maga mö­gött. Emiatt a legnagyobb do­logidőben is több gép van kényszerpihenőre kárhoztatva, ami nem csupán a mezőgazda­­sági üzemeket, a népgazdasá­got is érzékenyen sújtja. Nem csoda tehát, hogy illetékes fel­sőbb szerveink keresik az ész­szerűbb problémamegoldás le­hetőségeit. S természetesen a mezőgazdasági üzemek illeté­kes vezetői sem tétlenek. Nem­egyszer olyan feladatokat vál­lalnak, melyek teljesítése bi­zony nem is olyan egyszerű: túl az alkatrész-felújításon (ezt már több helyütt alkalmaz­zák!), még gépi eszközök kon­struálására is serkentik éssze­­rűsítő-újítő brigádjaikat. Teszik ezt azért, hogy úrrá legyenek a nehézségeken, amiért elma­rasztalás helyett csak elisme­rés, dicséret jár. Az alábbiakban a palásti (Plášťovce) BÉKE szövetkezet példáján érzékeltetjük, mit tesz­nek annak érdekében, hogy a pótalkatrész-probléma — ha szőkébb keretek között is, de — elmozduljon a holtpontról, dűlőre jusson. Ez a közös gaz­daság felsőtúri (Veiké Túrov­­ce) üzemegységében létesített pőtalkatrészgyártó melléküzem­­ágat. TETTREKESZ FIATALOK Korábban a ROPOVOD tompái (Tupá) állomásán technikus­ként dolgozott Ján Sedláček, aki most az új üzemág vezető­je és alkalmi Ijísérőm. Elmond­ta, hogy az ő irányításával 1977 januárjában kezdődött meg az építkezés. Csupán tervek voltak és a szükséges építőanyag. Meg a szilárd akarat és némi hoz­záértés. Egy leégett dohányszá­rító képezte a műhelyvázat, ezt bővítették, az új célnak megfe­lelően. Am, először fel kellett számolni az Itteni (mintegy hatvan fuvarnyira tehető) sze­méttelepet, csak azután követ­kezhetett az építőmunka. Mind­ezek ellenére Ián Sedláček na­gyon derűlátóan jelentette ki: „Az év második felében itt pótalkatrészt kell gyártani...“ Mire alapozta elképzelését? Mint kommunista jól ismerte az összefogásban rejlő hatalmas erőt, melyet a szükségállapot is megsokszorozhat. Így is tör­tént: a sportszervezethez és a SZISZ-szervezethez fordult se­gítségért. Hosszú éveken át maga is aktívan sportolt, tudta, kérése megértésre talál. A fia­talokat Nanias Hona, az ifjúsá­gi szervezet titkára mozgósítot­ta, aki most az üzemág admi­nisztrátora. Persze, segített a pártszervezet, s mivel a szövet­kezet munkaerőátcsoportosítást hajtott végre, jól haladt a mun­ka. S megtörtént a csoda, ami­ben nagyon kevesen hittek: az üzemág egyes részeiben már áprilisban megindult a pótal­katrészgyártás. A fiatalok tett­­rekészsége, s a kiváló munka­­szervezés meghozta gyümöl­csét. LELEMÉNYESSÉG — És a gépeket honnét sze­rezték be? — kérdeztem a szemlét követően a szűk irodá­ban. — A szükséges gépek, beren­dezések beszerzését már akkor megkezdtük, amikor a bratlsla­vai Ágrotephnika ajánlatára vállaltuk a mezőgazdasági pót­alkatrészek gyártását — feleli az üzemágvezető. —• Ezek ipari üzemek kiselejtezett gépei vol­tak, melyeket hirdetés alapján fedeztünk fel és szereztünk be jutányos áron. Természetesen üzembehelyezésük előtt gondos műszaki ellenőrzésen, javításon estek át, hogy ne csak a ter­melési, de a munkabiztonsági követelményeknek is megfelel­jenek..'. Az azóta eltelt idő­szak termelési eredményei iga­zolják: kár lett volna ezeket a gépeket beolvasztani, ócskavas­ként hasznosítani. Naniás Ilona, adminisztrátor (A szerző felvételei) — És milyen pótalkatrésze­ket gyártanak? — Feladatunk a különböző gépekhez, gépi eszközökhöz ké­seket, vágóeszközöket gyártani. Többek között a magyar gyárt­mányú 6-KRX típusjelű kapáló­géphez, valamint az FN-160-as bolgár talajlazítóhoz Is. Továb­bá késeket gyártunk az E-280-as és az SPS-420-as típusjelű ön­járó silózógépekhez. Legújabb termékünk a BDT-7-es típusjelű, szovjet gyártmányú tárcsához szükséges vágóeszköz. Termék­­szerkezetünket a zvolení Agro­technika határozza meg. amely a fő megrendelőnk, a gyártás­hoz szükséges alapanyagot is az biztosítja részünkre. — Milyen volt az Indulás, mármint az ipari termelésben járatlan mezőgazdasági dolgo­zókkal? — Zökkenőmentes éppen nem volt, de könnyebben túljutot­tunk a kezdeti nehézségeken, mint gondoltuk. A nagyobb szakismeretet nem igénylő mű­veleteket hamar elsajátították, begyakorolták dolgozóink. Kez­detben három nőt és három férfit foglalkoztattunk, most pedig közel félszázan dolgoz­nak az üzemágunkban. Alapo­san megnőtt az árutermelési tervünk: az induláskor másfél­millió korona volt, s a múlt év­ben már 10 millió ko/ona fölé emelkedett. — Az itt foglalkoztatott mun­kaerők nem hiányoznak a me­zőgazdasági termelésben? — Az eddigi tapasztalataink inkább azt bizonyítják, hogy eredményesen tudjuk segíteni a növénytermesztést, főleg csúcs­idényben. Dolgozóink a gépek mellől a mezőre vonulnak, hogy meggyorsítsák a munkák üte­mét. Az ilyen kiesés nekünk gondot nem okoz: ha szükség úgy kívánja, napi több műsza­kos termelésre térünk át. Ilyen­kor, télidőben még raktárra is termelünk, hogy a munkacsú­csok időszakában kielégíthes­sük a megnövekedett igénye­ket. ÄLLANDÖ MUNKALEHETŐSÉG A NŐKNEK A szövetkezet ipari üzemága főleg nőket foglalkoztat, akik így állandó kereseti lehetőség­hez jutottak. Teljesítménybé­rért dolgoznak; marógépen 2200, sajtolőgépen 1800 koro­nát keresnek havonta. Ka­­jasz Pálné, Dénes Kirolyné. Ire­na Sedláöková és a többiek. Az üzemágvezetőnek három mester — Gál István, Dobos Zoltán és Márkus János — se­gít a munkaszervezésben, Na­niás Ilona meg a könyvelést vezeti. Száz szónak is egy a vége: a palásti szövetkezet (lévai já­rás) nagyon hasznos feladat teljesítésére vállalkozott. Tevé­kenységével jelentősen elősegí­ti a pótalkatrészgondok enyhí­tését, az élelmiszeripari nyers­anyag termelésének eredmé­nyesebbé tételét, a mezőgazda­ságra háruló feladatok teljesí­tését. BOJTOS JÁNOS Ján Sedláček üzemágvezető, minőségellenőrzést végez Jó gazdaszeliem - elfogadható eredmények Tíz település határát öleli fel a 6558 hektá­ros Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság. Nagy területen termeszt kukoricát, gabonát, cukorrépát; jó pénzt hoz az olajos­repce. a napraforgó, a dohány, a paradicsom, az alma és a szőlő. — Elsősorban a termelési adottságaink kiak­názásához és a népgazdaság elvárásaihoz iga­zodtunk. Ennek megfelelően állítottuk össze a gazdálkodás szerkezetét, s készítjük az éves terveket — tájékoztat Leczo István agrármér­nök, a gazdaság igazgatója. — Sajnos, a mű­trágya túltengése az utóbbi években bizony nem kedvezett a talajszerkezetnek. Földjeink termőereje leromlott. Az állatállományunk sze­rencsére jelentős mennyiségű istállótrágyát és hígtrágyát biztosít, de távolról sem eleget. így azután évente 900 hektárra jut szervestrágya, s 300-ra hígtrágya. Az igazgató kifejezésre juttatta, hogy a jöve­delmezőbb gazdálkodás érdekében még sók a tennivaló, így a takarékossági elvek gvakor’ati érvényesítése van előtérben. Erre legfőképpen az kényszeríti őket, hagy az elektromos áram, az üzem-, fűtő- és hajtóanyag fogyasztása éven­te a nyolc millió koronát is megközelíti. Tehát, igen nagy a tét. Ha ebből a költségből csupán 5—8 százalékáét tudnak évente megtakarítani, az is jelentős összeg. A múlt évi növénytermesztést eredményeket Koleszár János fóágazatvezető foglalja össze: — A szélsőséges időjárás kedvezőtlenül ha­tott a hozamátlagok alakulására, főleg a ga­bonát Illetően. Viszont a kukorica hektáron­ként 5,23 tonnával fizetett, vagyis 555 tonná­val túlteljesíthettük az eladási tervünket. Ugyancsak érdemes volt cukorrépát termesz­teni, melyből elértük a 34,37 tonnás hozam­átlagot s a cukortartalma túlhaladta a tizenöt százalékot. Ennek az Ipari növénynek a terme­lési tervét 107,7 százalékra teljesítettük. Nye­reséges volt az olajosrepcénk, з napraforgónk, a dohány, a szőlő és a zöldségtermesztésünk. Azt hiszem, az ő talajadottságaik közepette a felsorolt növénytermesztési eredményeikkel elégedettek lehetnek. Ehhez minden körülmé­nyek között az emberi tényezők is jelentősen hozzájárultak. — Milyen gazdasági évet zárnak? — hang­zott el a tömör kérdés, melyre az igazgató ad elfogadható választ. — Tavaly előtt 2 millió 258 ezer korona volt a tiszta nyereségünk. Hogy a tavalyi év miként sikerült? Az is nyereséges---- node, ne ki­abáljuk el... — Aztán azt fejtegeti, hogy aránylag sok a kezdeményezőkészséggel, ön­fegyelemmel, felelősségérzettel rendelkező szakemberük, ök tesznek talán a legtöbbet friss észjárásukkal, szakértelmükkel azért, hogy az eredmények kielégítőek lehessenek. Az eredményes gazdálkodást befolyásoló té­nyező: a jő bérrendszer, az anyagi érdekelt­ség. De az igazgató szerint más Is jelentős szerepet játszik: — A je’enlegi termelési szinthez- a műszaki színvonal adott. Ehhez kell a technológiai fegyelem és a jé munka-, valamint tervfegye­lem. A munkabérrendszerünk is erre serkent. Ezt egészíti ki a premizálás, melynek a felté­telei jobbára a minőségi elvárások teljesítésére ösztönöznek. — Kifizetetlen prémium? — Előfordult, hogy néhány feladatot a do’gozék nem úgy teljesítettek, mint azt a prémiumfeltételek megszabják, így aztán ter­mészetes, hogy a kifizetésére sem kerülhetett sor__Node, ez nem jellemző ... És most következzék az állattenyésztés, mely hét telepre aprőzódlk. Négyezer a szarvasmar­hájuk, tizenhatezer a sertés és kétezer a juh. — Az 1983-as évben — summáz a fiatal Igazgató — több mint négymillió liter tejet és kétezerháromszázhatvan tonna húst adtunk közellátásra. Az idén a tejértékesítésre fordí­tunk több figyelmet, no meg az állománysze­lektálásra. és a takarmányozás kérdése Is napi­rendre kerül. Juhászatunkat bővítjük, melyhez a legelőgazdáskodást már sikerült kialakíta­nunk. A szántóföldi takarmánytermesztésen ts szándékozunk javítani. Sonra jártuk a telepeket, mindenütt rendet, tisztaságot észleltünk, amit a tőketerebesl (TreblSov) járás több mezőgazdasági üzemé­ben bizony elhanyagolnak. A látottak a kiváló gazdaszellemet tükrözték. Hlés Bertalan koriak! hasznosításának fontos­ságát, sürgősségét. Gazdaságuk­ban milyen tekintélye van az újnak? — Nálunk Is komoly szemlé­letváltozás történt. Korábban egyes Idősebb szakemberek szakmai féltékenységével, tiszt­ségféltésével kellett küszköd­nünk. Holott az lett volna a he­lyénvaló, ha segítik a fiatal szakembereket, megtalálva a közös hangot, az egyetértést. Persze a fiatalok lendületét Is kordában kell tartani, csakis a reális Javaslatokat, újításokat támogattuk, fogadtuk el. Ma már ilyen problémáink nincse­nek. Kiválóan képzett szakem­bergárdával rendelkezünk, amt magával hozza az új iránti fo­gékonyságot, a bátor kockázat­­vállalást. Pártszervezetünk tag­jaival alaposan megtárgyaltuk, s a helyi feltételekre bontot­tuk le a CSKP KB 8. ülésének határozatait. Kommunistáink példát mutatnak az új befoga­dásában, több újítónk párttag. ■ Gazdaságvezetésük és a pártszervezet mennyiben támo­gatja a kockázatvállalást? — Én személy szerint nagyon örülök annak, hogy végre meg­értettük: a kockázatvállalás bi­zonyos veszteségeket is jelent­het, ennek ellenére úgy látjuk, hogy vállalni kell az újjal járó kockázatot. ■ Tudna erre példát is emlí­teni? — Természetesen. Ilyen nagy gazdaságban, mint a miénk, az új elfogadása napirenden van, s szinte kötelező. A több példa közül talán egyet említenék: növénytermesztési szakembe­rünk javasolta a szőlőültetés új módját, amely másutt már jól bevált. Pártszervezetünk vé­gül is támogatta ezt a szőlő­telepítési módszert. ■ A dolgozók kezdeménye­zésének egyik kifejező módja az újitóraozgalom. Pártszerve­zetük mennyiben támogatja ezt? — Gépüzemelést ágazatunk­ban is működik pártcsoport, mely pártszervezetünk vezető­ségének megbízásából figye­lemmel kíséri, támogatja az újítőmozgalmat. Bár több érté­kes újítás születik, ezek több­nyire nincsenek papírra vetve. Az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését a jövőben az üzemi ellenőrző bizottság és a párt­­szervezet ellenőrizni fogja. A beszélgetést köszöni: KALITA GABOR кимш тмити „A CSKP Központi Bizottsága azzal fordul minden kommu­nistához, hogy a feladatok teljesítése során személyes példád mutasson. A pártszervektől, az alepszervezetektől, s minden párttagtél, tagjelölttől elvárja: hassanak oda, hogy hazánk minden állampolgára megértse, hogy becsületes minőségi munkájával és társadalmi elkötelezettségével jelentősen hoz­zájárul népgazdasági fejlődésünk további dinamikájához és hatékonyságához“. (Idézet a CSKP KB 9. ülésének határozatából) A lévai (Levice) járás legna­gyobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik a garamkálnai (Kalná nad Hronom) szövetke­zet, amely 9 falu határát egye­síti, és 4300 hektáron gazdál­kodik. Termelési eredményeit nagyban befolyásolja a pártta­gok példamutatása, hozzáállá­sa. Ez viszont attól is függ, hogy az üzemi pártszervezet mennyiben támogatja a pártha­tározatokban annyiszor megfo­galmazott tudományos-műszaki fejlődést, a feltaláló- és újítő­mozgalmat. A fenti témakörről Éhn Bélával, az üzemi pártszer­vezet elnökével beszélgettem. ■ A CSKP KB legutóbbi ülé­sének vitafelszélalásaiban több­ször is hangsúlyt kapott az, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó két évében minden ága­zatban és minden szinten to­vább kell emelni az irányítás és a szervezés színvonalát. Ezen a téren a kommunisták­nak kell élen járniuk. Üzemük­ben a pártszervezet milyen for­mában támogatja a termelést, a műszaki fejlődést? — Üzemi pártszervezetünk­nek 85 tagja van, akik 3 párt­csoportba tömörülnek. Az esz­mei-politikai nevelőmunka mel­lett rendszeresen foglalkozunk a termelési kérdésekkel Is. Ki­váló az együttműködés a szö­vetkezeti vezetés és a pártszer­vezetünk között. Ez a bizalom abban tükröződik vissza, hogy együttes erővel igyekszünk megoldani a problémákat. Ta­pasztaltaink azt igazolják, hogy kisebb problémák megoldását sem szabad csupán a közvetlen munkahelyre korlátozni. Képle­tesen szólva a hibás láncsze­mek, a félig megoldott felada­tok okozzák a legnagyobb gon­dokat. ■ Például? — Az üzemelési ágazat dol­gozói egy gép tökéletesítését kapják feladatul. Ilyenkor kö­zösen keressük a probléma megoldásának kulcsát. Ha tud­juk, hogy a műhelyeinkben 1s elkészíthető, bármelyik vető­gépre felszerelhető pneumati­kus fúvőberendezés tökéletesí­ti a répa vagy a borsó vetését, akkor ezt hasznosítanunk kell. ■ Az üzemi pártszervezet az 1975-ős évtől (ez az egyesülés éve) komoly belső gondok meg­oldásában segített. Napjaink­­ban ezek a problémák megol­dottnak vélhetők? — Részben igen, részben nem. Azóta ugyanis változtak a termelési körülmények. Párt­­szervezetünk nemrég tartott ülésén úgy döntött, hogy sür­gősen mozgósítani kell belső szellemi tartalékainkat. Gazda­sági vezetőinket azzal a fel­adattal bíztuk meg, hogy nyújt­sanak be javaslatot gazdasági udvaraink elhelyezésével, s a felelősség meghatározásával kapcsolatban. ■ Konkrétabban ý — Gondjaink egyike, hogy központi gépparkkal rendelke­zünk, így a gépek szükségszerű átcsoportosítása mindig proble­matikus. Itt hangsúlyoznom azt, hogy ezen a téren korábban is történtek bizonyos intézkedé­sek. Egy másik probléma: egyes határrészek olykor „gazda“ nélkül maradnak. A felelősség konkrétabb meghatározása sür­gős cselekedetre kell, hogy késztessen bennünket, el kell érnünk azt, hogy az emberek — legyen szó gépkezelőről vagy részlegvezetőről — jobban ma­gukénak érezzék a hatért. Párt­­szervezetünk részéről — a ha­tár három részre osztását ille­tően — már történtek javasla­tok, de megvárjuk, egyeztetjük majd azokat az elképzeléseket is, melyeket munkatársaink nyújtanak be. Gazdaságunk 15 agrármérnökkel rendelkezik, ezért reméljük, hogy a legked­vezőbb termelési szerkezetet si­kerül majd kialakítanunk. ■ A CSKP KB 8. ülésének határozata kiemelte a tudnmá­­nyos-müazaki ismeretek gya­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom