Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-11 / 6. szám
nevelése területén Is betöltsék szerepüket, hogy hatást gyakoroljanak a tagság munkához való hozzáállásának és fegyelmének alakulására, s együttesen formálják a szövetkezethez való viszonyulásukat. A vitának hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy a tisztségviselők, a szakmai vezetők és a műszaki gazdasági dolgozók az egyes munkaközösségekkel közvetlen és rendszeres kapcsolatot teremtsenek. Aktívan kell közreműködniük a munka irányításában és szervezésében, beleértve a dolgozóknak nyújtott konkrét segítséget is. Bár a földmű vessző ve tkezetekre vonatkozó Jogszabályok betöltik küldetésüket, ez nem jelenti azt, hogy a jogi előírások nem szorulnak további tökéletesítésre és a változó körülményekhez való igazításra. A vita keretében olyan nézetekről és javaslatokról sem szabad megfeledkezni, amelyek a szövetkezetek szerveinek feladatkörét és a szövetkezeti tagok közötti kapcsolatokat szilárdítják. Az életkörnyezet javításáért Ä mezőgazdasági termelés fejlesztése jelentősien kihat az életkörnyezetre, elsősorban a földterület változása, rendezése és művelési rendszerei, "a gépesítés és a vegyszerezés, a gazdasági állatok nagyarányú összpontosítása révén. Megfelelő Intézkedéseket nemcsak a környezet további romlásának megakadályozására, hanem szüntelen javítására kell törekedni. Ezért a kongresszus előtti vitában mérlegelni kell azokat a lehetőségeket, amelyek a mezőgazdaság és az életkörnyezet kapcsolatának megoldását célozzák. Az ezárányú törekvéseket a talajgazdálkodással és a vízkéseietek tisztaságának megóvásánál kell kezdeni. Keresni kell a módját annak, hogyan lehetne összehangolni a nagyüzemek érdekei és a környezetvédelem közötti kapcsolatot. E szempontok figyelembevételével kell hozzálátni a talajjavítást műnkákhoz Is. A lecsapolást csakis a helyi talaj- és hidrológiai ismeretek alapján kell megvalósítani. Az öntözés helytelen alkalmazásának is kedvezőtlen következményei lehetnek. Olyan intézkedések szükségesek, amelyek a vízszennyezés lehetőségét kizárják. A növénytermesztés fokozott vegyszerezésével kapcsolatos kérdések sem lebecsülendők. Egyelőre nem minden mezőgazdasági üzemben és agrokémiai vállalatban tudatosították, milyen komoly következményekkel járhat a szakszerűtlenül végzett vegyszerezés. Ezért az eddiginél nagyobb sályt kell fordídítani a tápanyagpótlás és a növényvédelem tudományosan megalapozott irányítására. A növénytermesztés további belterjesítése céljából nélkülözhetetlen a növényvédelem fokozása, amely lehetővé teszi a gyomnövények, a betegségek és a kártevők által okozott veszteségek csökkentését. Az állattenyésztés szakaszán sikerült több állategészségügyi vonatkozású hiányosságot kiküszöbölni. Szükségszerű, bogy valamennyi állattartó telepen a vita során felmérjék az istállótrágya tárolásának helyzetét, a hígtrágya és a trágyalé kezelésének mibenlétét, valamint a szilázslé elfolyásának megakadályozását. Szükség esetén intézkedéseket kell elfogadni a helyzet javítása céljából. Az üzem belterületén levő szabad térségeket ajánlatos parkosítani, mert ezáltal is megakadályozhatjuk a gyomnövények szaporodását. Fokozott gondot kell fordítani a belüzemi úthálózat építésére és karbantartására. Az életkörnyezet kérdéseinek megoldásában a nemzeti bizottságokkal és a társadalmi szervezetekkel kell együttműködni. Azt is el kell dönteni, hogyan járulhat hozzá a mezőgazdasági üzem a község rendezéséhez. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége munkája hatékonyságának növelése Az efsz-ek IX. kongresszusa óta eltelt időszakban tovább fejlődött az SZESZ tevékenysége, amelybe közel egymillió szövetkezeti tag tömörül, s amely a mezőgazdaság állami Irányit* szerveivel együttműködve jelentős mértékben hozzájárul a sző* vetkezetek fejlesztéséhez és tervleladatai teljesítéséhez. Kxen túlmenően a Nemzeti Front tevékenységében is akiivan részesedik. E tekintetben a szövetség tevékenységét tovább kell fejleszteni. Döntő szempontnak pártunk gazdaságpolitikájának megvalósításában való aktív részvételét kell tokinteni. Ezért as SZFSZ szerveitől elvárjuk, hogy növeljék tevékenységük hatékonyságát. Elsősorban a szocialista verseny mozgalom megfelelő irányításával, a haladó tapasztalatok széles körű terjesztésével, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak népszerűsítésével. Támogatniuk kell a dolgozók kezdeményezési újítói- és feltalálómozgalmát. Ä kongresszus előtti vitában elemezni koll a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének és szerveinek eddigi tevékenységét, főleg abból a szempontból, hogyan sikerült mozgósítaniuk a dolgozókat a termelési feladatok teljesítésére. Értékelni kell a töinegpolitikai é* nevelő munkát, s mérlegelni kell az agitációs és propaganda tevékenység összes formáinak hatékonyságát. A SZISZ szel együttműködve növelni kell a szövetkezeti és a falusi fiatalokkal való munka hatékonyságát. A szövetkezett tagokról való komplex gondoskodás tekintetében keresni kell a további minőségbeli változtatások lehetőségeit. A vitában elhangzott javaslatoknak érintenie kell azokat a kérdéseket is, hogyan lehelne az SZFSZ tevékenységét még hatékonyabbá tenni, s miképpen lehelne elmélyíteni a nemzeti bizottságokkal és a társadalmi szervezetekkel való együttműködéséti Alapvetően fontos feladatnak kell tekinteni az efsz-ek IX. kongresszusán elfogadott intézkedések megvalósításának értékelését, főleg az SZFSZ új szervezeti felépítését illetően. Ajánlatos lenne, ha ehhez a kérdéshez nemcsak a szövetség tisztségviselői, hanem az összes munkaközösség tagjai Is hozzászólnának. A szervezeti felépítésen túlmenően értékelni kell az SZFSZ-alapszervezetek munkamódszereit is. javaslatokat kell előterjeszteni, hogyan lehetne az SZFSZ szervezeti felépítését tovább tökéletesíteni. El kell érni azt, hogy az SZFSZ tevékenységéit szervezeti felépítése valamennyi fokán továbbfejlessze. —★— A vita ló célja megnyerni a szövetkezeti tagokat és a többi mezőgazdasági dolgozót az idei feladatok, valamint a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére, a kongresszus előkészületeire. E tekintetben az egyes munkahelyeken, munkaközösségekben, szövetségi és szakszervezett részlegeken, valamint az SZFSZ részlegbizottságain lesz a fő hangsúly. A kongresszus előtti vitát úgy kell megszervezni, hogy az mentes legyen minden formalizmustól, a problémákat bíráló igényességgel értékelje, s a dolgozók figyelmét elsősorban az üzemen belüli kérdések megoldására összpontosítsa. A vitaanyagban felsorolt javaslatok, valamint a mezőgazdasági üzemek és ezek belüzemi egységei konkrét gyakorlatának kunfrontálása alapján kell tovább tökéletesíteni az idei terv teljesítése érdekében elfogadott intézkedéseket. Minden mezőgazdasági üzemben a saját feltételekből kiindulva kell megjelölni a konkrét útvonalat, amely a 7. ötéves tervidőszak feladatainak túlteljesítését célozza. Hiszen a szövetkezeti tagok és a többi mezőgazdasági dolgozó tevékenyen hozzájárulhat a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósításához, valamint a 7. ötéves terv teljesítéséhez, hogy ekképpen is kifejezzék elkötelezettségüket — építsék és védelmezzék szocialista hazánkat, s ezáltal aktívan hozzájáruljanak a világbéke megőrzéséhez. Szövetségi Mezőgazdasági és Eiolmezésügyi Minisztérium A Szövekezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága A Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Központi Bizottsága 8 \ AZ EFSZ-EK X ORSZÁGOS KONGRESSZUSA ELŐTTI VITAANYAG A CSKP XVL kongresszusa határozatainak teljesítéséért, a szocialista mezőgazdaság es az efsz-ek továitbfejlesztnrt r X fejlett szocialista társadalom építésében fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság. Szocialista átépítésének kezdete óta Jelentős fejlődésen ment keresztül. Megnőtt a mezőgazdasági termelés terjedelme, javultak a földművesek élet- és szociális feltételei, valamint társadalmi küldetése. A CSKP vezetése alatt, a munkásosztály és a szocialista társadalom hathatós segítségnyújtásával került sor átépítésére, amelyet a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlődése is elősegített. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazásával fokozatosan elterjedtek a nagyüzemi termelési formák. A mezőgazdasági termelés terjedelme az eltelt 35 év folyamán több mint a kétszeresére növekedett. Lényegesen növekedtek a növénykultúrák, főleg a gabonafélék hektárhozamai. Az állattenyésztésben is pozitív fejlődést értünk el. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hústermelés több mint a négyszeresére, a tejtermelés pedig a kél és félszeresére nőtt. A mezőgazdaságban a munkatermelékenység nem egészen az ötszörösére növekedett, jelenleg az egy lakosra jutó 0,44 hektár mezőgazdasági földterületről — saját termelésből — 95 százalékra fedezzük az élelmiszer-szükségletet, amellyel- az élenjáró európai országok közé tartozunk. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésében jelentős szerepet töltenek be az egységes földművesszüvetkezetek. A szövetkezeti földművesek újonnan megalakult társadalmi osztálya a munkásosztállyal együtt tevékenyen részt vesz állampolitikánk formálásában és megvalósításában. A mezőgazdaságban a szocialista termelőviszonyok egyre szilárdulnak. Az efsz-ekben ehhez a szövetkezeti demokrácia érvényesítése és a szövetkezeti földműveseknek az irányításban való közvetlen részvétele is hozzájárult. A földművesszüvetkezetek fejlesztésében jelentős szerepet töltenek be az efsz-ek országos kongressznsai. Így lesz ez az idén is. A szövetségi kormány a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságával és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával az efsz ek jubileumi X. országos kongresszusát november 29—december l ére Prágába hívta össze. Előkészítésének szerves részét képezi a kongresszus előtti vita, amelynek célja, hogy megnyerje a szövetkezeti földműveseket, a mezőgazdaságban dolgozókat az idei évi és az egész hetedik ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan teljesítésére. Fő feladat: az alapvető élelmiszerekből való önellátás4 növelése A szövetkezeti földművesek, az állami gazdaságok és egyéb mezőgazdasági szervezetek dolgozói az efsz-ek IX. kongresz■zusa óta eltelt időszakban igyekezetüket a stratégiai fontosságú feladat — növelni az alapvető élelmiszerekből való önellátást — teljesítésére irányították. A mezőgazdaságban a hetedik ötéves tervidőszakot a dolgozók széles körű kezdeményezésével kezdték meg. amelyet a CSKP KB 1979. évi 13. ülésének határozatai is szorgalmaztak. A CSKP XVI. kongresszusa megjelölte a hosszú távlatú stratégiai irányvonalat — az önellátás növelését. Gustáv Husák elvlárs a párt tevékenységéről szóló beszámolóban hangsúlyozta: „Egyre nehezebb, a devizaeszközökkel pedig egyre igényesebb lesz a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek behozatala. Ezért az éleliniszerfogyasztást nem a behozatal, hanem elsősorban a saját termelésünk fokozásával kell fedezni. Ennek előfeltétele a mezőgazdasági termelés és belterjesítésének növelése .. Az azóta elért fejlődés bizonyította az előbb említett gondolat hitelességét. A világban egyre bonyolultabbá válik a helyzet. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt igyekeznünk keli a nem szocialista országokkal történő külgazdasági viszonyok maximális kiegyenlítődésére. Az előzetes elképzelésekkel ellentétben lényegesen csökkentenünk kellett a tüzelőanyagok és energiahordozók fogyasztását. Ezért nem véletlen, hogy a CSKP KB 4. ülése célul tűzte ki az önellátás gyors ütemű növelését, nemcsak a növénytermesztés dinamikájának növelésével és gyorsabb ütemű fejlesztésével, hanem az állati termékek előállításában és fogyasztásában tett intézkedésekkel, különösen a hús esetében. A bonyolultabb feltételek új követelményeket támasztanak as irányító munkával, a dolgozók kezdeményezésének ^hatékony, kibontakoztatásával, a belső tartalékok sokoldalú kihasználásával és a tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítésével szemben. Rendszeresen növelni kell a lakosság élelmezését biztosító egyéb ágazatuk hozzájárulását a mezőgazdasági termelés beltcrjesítéséhez. Ezért a CSKP Központi Bizottága és a szövetségi kormány jóváhagyták a mezőgazdaság irányításának tökéletesített rendszerét, azzal a céllal, hogy megerősítsék a mezőgazdasági nagyüzemek önállóságát és felelősségét, különös tekintettel a termelési és gazdasági lehetőségek hatékony kihasználására. A CSKP XVI. kongresszusának határozatai által megjelöli feladatokat a hetedik ötéves terv tartalmazza. Ennek értelmében az 1981—1985-ös években a hatodik ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva 5,4 százalékkal kell növelni a bruttó mezőgazdasági termelést, ugyanakkor a növekmény 87 százalékált a növénytermesztés továbbfejlesztésével kell elérni. Csakis ezáltal érhetjük el az alapvető élelmiszerekből való önellátás növelését. Egyúttal sor kerül mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szerkezetének módosítására, melynek során a saját takarmányforrások lehetőségeiből kell kiindulni. Az állattenyésztés növekményének 70 százalékát a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kell elérni. Az említett igényes feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ba kihasználjuk az összes tartalékot. Elsősorban a termeiéi belterjesítésének növeléséről, a biológiai anyag hatékony kihasználásáról, a műtrágyák, a növényvédő szerek, a takarmányok és az energiahordozók ésszerű hasznosításáról van szó. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy minden hektár területen, minden kilogramm műtrágyával, takarmánnyal a lehető legnagyobb hatékonyságot érjük el. A feladatok eddigi teljesítésének értékelése A hetedik ötéves tervidőszak első három évében elért eredmények bizonyítják, hogy a feladatokat fokozatosan teljesítjük. A hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva: # meggyorsult a növénytermesztés növelésének dinamikája, elsősorban a gabonafélék, a hüvelyesek és a takarmánynövények esetében, s javult a növénytermesztés és az állattenyésztés közti összhang. Az 1981—1983-as évek átlagában a gabona-
