Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-11 / 6. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. OR. feBruäť H, Az ógyallai (Hurbanovo) Győzelmes Február Efsz szákháza előcsarnokának (zláses, szemet vonzú berendezése, előtérben: egy traktormodell, mint a ma-1 zőgazdasági termelés jelképe Fotó: (-ital Hasznos versengés ” 'A Szövetkezeti Földművesek' ’Szövetségének Rimaszombati. (Rimavská So­bota) járási Bizottsága megkülönböztetett figyelmet fordít n szövetkezetek közötti versengés, valamint a kezdeményezés kibontakoztatására, a verseny­szellem ébrentartására, a különböző versenyfelhívások népszerűsítésére. A szövetség járási bizottsága ügyel arra Is, hogy a szövetkezetek vállal! kötelezettségei teljesüljenek. Ezért, rendszeresen ellenőrzi azokat. Ezen­kívül a versenyeredményeket Is értékeli. • Köztudott, hogy a takarékoskodás minden vonalon 'állandó feladat. Többnyire Ilyen Irányúak a versenyvállalások. Például az üzemanyagfel­­hasznáiásban, illetve megtakarításban a feledi (Jesenské), a kraskovóil és a gömöralmágyi (Gemerská Jablonec) szövetkezet Járt az élen. 0 Az egy számosállatra jutó tömegtakarmányt a kálosal (Kálóié)- P- 6,08 fc), a gesztetei (Hostice — 5,3 t.) és a lénártfalvl (Lenártovce — 5,2 (.) szövetkezetben takarították be. 0 A járás legjobb fejője cím megszerzéséért indított termelési verseny­ben a múlt év tíz hónapjának átlagában Szekeres Barnabás, e rimajánosl (Rimavská Janovce) szövetkezet fejője érte el a legjobb eredményt — 5311! litert. A verseny II. helyezettje Kubiá Vincent a Rimaszombati Törzstenyész­­'tő Vállalat fejője. III. helyezettje pedig lakubovft Helena a Veiké Teria­­kovce-i szövetkezet fejőnője 3898 literes fejési átlaggal. • Ami a malaonevelést illeti, az ezerirányú versenyben Révay Zoltán, á lénártfalvl szövetkezet kocagondozőja jeleskedett, 15,24 darabos kocánkén­­ti malacszaporulattal. 0 Sertéshústermelésben a legjobb hasznosságot a V. Terjakovcei szövet­kezet mutatta ki, 3,88 kg erőtakarmányt felhasználva, a kilónkénti húster­melésre. Ezt sorrendben a gesztetei és a szentkirályi (Kráľ) szövetkezet sertéshústermelől követték. 0 Tavaly a kraskovói Pavel Lavdár mérnök, a Hr. Zalužany-Í Végh Ist­ván és a méhi (Vőelínce) Gergely András ötlötte ki a legjobb újítási ja­vaslatokat. 0 A szocialista brigádokat Illetően a rimajánosl Martin Fizet vezette 'állattenyésztő, a rimaszécsl (Rim. Seő) kertészeti (Molnár László vezeté­sével) és a Ián Koniar vezette tiszolcl (Tisovec) brigád minősült a Járás legjobbjainak. 0 A szövetkezeti tagok’ szaktsmeretgyarapítására á legtöbb figyelmet в Hr. Zalužany-i, a szentkirályi és a driemčanyi szövetkezetben fordították. S kl bizonyult a három legjobb tanközpontvezetőnek? — Eva Bolhová, La­dislav Aleva és Júlia Hajduková. A legjobb szakelőadónak meg Peter Čupka, Ján Huba és Végh István agrármérnökök bizonyultak. 0 A munka- és életkörnyezet javítása terén a Hr. Zalužany-1, a klenócí !(Klenovec) és a feledi (Jesenské) szövetkezetben tettek a legtöbbet. 0 S mely szövetkezetek szociális bizottságai tevékenykedtek a legin­kább példamutatóan? — Az újbásti (Nová Bašta),, a várggdel (Hodejov) és a drlenőanyi. Szándékosan tömörítettem, hogy látványosabban megvonhassam' a mérle­get. Mindez tanulságul szolgálhat azok számára, akik, még nem kapcsolód­tak be a szocialista versenybe. Ä társadalmi Javak létrehozásában és védelmében kifejtett tevékenység méltatása nem frázis, nem olcsó propaganda. Éppen ezért nem lebecsü­lendő, ha a munkaközösségek tagjai sokszor szabadidejük feláldozásával Is a tervfeladatok teljesítésén, sőt túlszárnyalásán fáradoznak. Ez nem más, mint szocialista munkaviszony, Illetve a munkaerkölcs fejlettebb foka. -4. í-ÍO*Ji Sokoldalú gondoskodás Mennyit ér a kezdeményezés ? KOfiKöuííEiMtNv: д szatai-poiitilíai műveltség Beszélgetés Mária Ciberejovával, a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Tőketerebesi (Trebišov) Járási Bizottságának munkatársával. Bevezetőben' egy mondatnyi terjedelemben' hadd idézzünk' a 'CSKP XVI. kongresszusa határozatából: „A Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége ^evelő munkája irányuljon a dolgozók szellemi értékeinek gazdagítására, járuljon hozzá a munka és a munkahely becsii léséhez, emelje a szakmai, a politikai és az általános műveltség rangját.“ «— Miként válik ez a követelmény gyakorlattá?, >— Járásunkban összesen ’4324 efsz-* fagot tartunk nyílván. Ezek szinte va­lamennyien tagjai a tizenhét szövet­kezet SZFSZ-alapszervezetének. Már a járási pártkonferencián is követel­ményként hangzott el, hogy ezeknek a közelmúltban létesült szervezetek­nek kell gondoskodniuk a termelést Segítő nevelésről. S törődnek Is az ez­­irányú neveléssel, tudatformálással, a kezdeményezés kibontakoztatásával, de nem mindenütt egyformán. Nehe­zen lemérhető ennek a munkának az eredménye? Csak részben igaz ez. Miért? Igenis, nyomon követhető a munkához való jobb viszonyulásban, a munkafegyelem szakaszán, a kulturál­tabb viselkedésben és vitaképes gon­dolkodásmódban, hogy csupán néhány dolgot említsek. fis a szakmai hozzáértés? Mit tesznek azért, hogy ez tökéletesedjen? s— Mit? Hát ezt a célt szolgálja a szövetkezeti munkaiskola, vagy ma­gyarosabban: az üzemi felnőttoktatás. Szövetkezeteink dolgozói zömében már tudatosították, hogy a mezőgaz­dasági termelés szüntelenül fejlődik. Nem csupán új, bonyolult szerkezetű gépekkel, gépi eszközökkel, azok üze­meltetésével, használatával kell meg­ismerkedniük, hanem az azokhoz szükséges szakismereteket is el kell sajátítaniuk. Vagy itt vannak az új technológiák, termelési eljárások, s egyéb rendszerek. Itt a puszta Igyeke­zet, szorgalom nem elegendő. A šzak­­értelem szellemi tőke. De csak úgy ár aranyat, ha a termelésfejlesztést, a hozamátlagnövelést a jövedelmezőség szolgálatába állítjuk. 1— Hány tanközpont működik a já­rás szövetkezeteiben? — összesen 28 a tanközpontok szá­ma. Ezek közül hat a prachovanyi, három a kuzmlcel, kettő a cslcserl (Clöarovce), a dargói (Dargov), a va­­jáni (Vojany), a vojöicel és egy pedig a többi szövetkezetben működik. Mi­lyen az üzemi felnőttoktatásban részt­vevők arányszáma? Járási méretben: 44 százalék. Ehhez hozzá kell ten­nem: ahol a szövetkezetek felelős ve­zetői tudatosittoták, mekkora jelentő­ségű a szakismeretgyarapltás a ter­melés eredményessége, a problémák könnyebb megoldása szempontjából, ott a részvételi arány is nagyobb. Ide sorolnám a bárdicsei, a vajánl, a kýš­­tai és a leleszi szövetkezetét. Viszont lemaradás tapasztalható ezen a té­ren a cékei (Cejkov), a dargói és a prachovanyi szövetkezetben. — Milyen a frzaképesítettség ará­nya a járás szövetkezeteiben? — Járásunkban az efsz-tagok' '45 százalékának van szakképesítése. Per­sze, a szövetkezetekben nagyon vál­tozó ez az arány. Szakképesítettség dolgában élenjáró a vojölcei szövetke­zet a 86 százalékos arányszámával. Követi a hardicsai, a dargói és a lele­szi; ez utóbbiban a tagságnak 60 szá­zaléka szakképzett. Ugyanez azonban nem mondható el a kuzmiced, az aba­­rai (Oborin) és a nagykapost (Veiké Kapušany) szövetkezetről, ahol — sorrendben —• 28, 32,3 és 34 a száza­­lék-arányszám. Tavaly százötven dol­gozó szerzett mezőgazdasági szak­­képesítést; jelenleg ennek csaknem a kétszerese tanul, gyarapítja szak­ismereteit, hogy munkahelyén jobban, eredményesebben helytállhasson. Elő­fordul, főleg a gépesítés szakaszán, hogy a dolgozóknak már két-három szakmájuk Is van. Természetes, hogy ezeket az embereket a szövetkezet ve­zetői jobban becsülik, anyagilag és erkölcsileg Is jobban jutalmazzák. Úgy is mondhatnánk: a szakmai hozzáér­tés — korkövetelményl Ez fegyelme­zett, kitartó önműveléssel is elérhető, melyhez adottak a lehetőségek. — Mely termelési ágazatban a leg­problematikusabb a szakképesítettség arányszámának a növelése? Hát az állattenyésztésben. Na­gyon nehezen tíjdunk a szaktanfolya­mokra résatvevőket megnyerni. Már­pedig ez nem a leginkább megnyug­tató jelenség. A szakképesítéssel nem rendelkezők a „saját bőrükön“ tapasz­talhatják majd a közeljövőben en­nek a hiányát. Ezen a téren a szö­vetkezetek vezetőinek, az SZFSZ-alap­­szervezetek tisztségviselőinek is jóval többet kell tenniük. Hogyan, ml mó­don? Elsősorban a munkakörnyezet­­javítással, a nagyobb arányú gépesí­téssel, a műszakmódosítással, ami kö­zelebb hozza a fiatalokat ehhez a fő termelési ágazathoz1. És egyben a ta­nuláshoz! Mindenképpen Jó, hogy a szövetke­zeti felnőttoktatáson jelenleg 50—70 százalékos (a tagsághoz viszonyítva) a részvétel. Ez az előbbi évekhez vi­szonyítva több. Ami ugyancsak üdvös: az előadások a konkrét problémák megoldásét segítik. No meg az Is, hogy nem zárkóznak el az eszmei-po­litikai Jellegű témáktól sem. Sőt, a pártdokumentumok jobb megismerte­tése, gyakorlati megvalósítása ugyan­csak cél, ami szentesíti az eszközt. A beszélgetést köszöni: ILLÉS BERTALAN Ä dunaszerdahelyí (Dunajská Stre­da) DUKLA Efsz szociális-kulturális bizottsága gondjaira másfél millió ko­rona bízatott, hogy jól sáfárkodjék vele. Mégpedig a bizottság éves cse­lekvési tervében foglaltaknak megfe­lelően, melyet a közös gazdasági veze­tősége is jóváhagyott. Fuchs mérnök, főüzemgazdászt — a Dukla „pénzügyminiszterét“ —■ hiva­tali kötelessége a Duna menti fővá­rosba szólította. így azután Zátory Irén és Csóka Mária bizottsági tagok­ra hárul a tájékoztatás feladata. S ez bizony felelősséggel, valamint némi idegeskedéssel is jár. Mert hát a pa­pírok, az éves összegezések nagyon hézagosak. Aztán mégiscsak megbá­torodnak; rendes „kerékvágásba“ zök­ken az adatszolgáltatás ... Többek között fény derül arra, hogy tavaly hetven pionír — mindahány efsz-tagok gyermeke — üdült, tábo­rozott, közülük 50 Nový Hrozenkov­­ban, 20 pedig az ostnaviceí pionírtá­borban. Fejenként 300 korona szülői hozzájárulással. A többi költséget a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége közbenjárásával a szövetkezet fedez­te, az erre a célra’fordítható alapból. Persze, a tervben ötven pionír nyári táboroztatása szerepelt, mindamellett a szövetség illetékes osztályának dol­gozói voltak olyan készségesek és megértők, hogy a megnövekedett igé­nyeknek Igyekeztek eleget tenni. A szülök nagy-nagy örömére szolgált, hogy a gyermekek sorsáért nem kel­lett aggódniuk. Felelősségteljes és sok-i Oldalú volt a róluk való gondoskodás. Irénke, az szk-bizottság tagja nagy örömmel mutatta azt a köszönőlevelet, melyet Helena Ruczová, az ostravicel SMRK Szálló dolgozója küldött. Szü­lői szivet bizsergetők a levél sorai. Azt fejezik ki, mennyire elégedettek a Dukla szövetkezet tagjai gyerme­keiknek illedelmes viselkedésével, mértéktartásával. Hát vajon kell-e en­nél több?l... Hiszen a gyermekek a két hét alatt testileg-lelkileg feljjdül­­tek, felejthetetlen élményekkel gazda­godtak. Sőt, barátságok is köttettek... Node, lépjünk további Feltétlenül említsük meg, hogy a szociális-kultu­rális alapból kap a szövetkezet 15 nyugdíjasa 130—500 korona Járadék­kiegészítést, attól függően, mekkora összegű a nyugdíja. S maradjunk még az időseknél: immár hagyományos az év végi nyugdíj asnap. És nagyon em­lékezetes. A múlt év végi találkozóra például a közös 320 nyugdíjasa sereg­­lett össze. A találkozót, az elismerő szavakon, az ajándékozáson tűi a gaz­dag kulturális műsor Is színesebbé tette, melyet a diákok, valamint a Csemadok-szervezet ciiterazenekara szolgáltatott. A szövetkezet a fiatal házaspárokat gyermekeik névadóünnepségén 500 korona jutalomban részesíti. Ha a szö­vetkezetben dolgozói fiatal hadköte­lessé válik, berukkoláskór 300 korona egyszeri jutalom üti a markát. Ugyan­csak a fiatal munkaerők, ha 10 évre szóló szerződést kötnek a közösben dolgozásra, lakásvásárláshoz 15 ezer korona kölcsönt kapnak. Kamatmen­tes kölcsönt egy-egy efsz-tag 10 ezer korona összegig kaphat, melyet a szerződés alapján törleszthet. Tavaly Ilyen célra 70 ezer koronát terveztek. Szintén említésre méltó, hogy a szövetkezet üzemi konyhája folyama­tosan, egész évben Üzemel, naponta 150—180 ebédet szolgáinak fel. Az ebéd éra 15,50 korona; ebből az efsz­­tag csupán 6 koronát fizet. A nem szövetkezeti nyugdíjasok étkeztetését is lehetővé teszik, a hnb-val egyetér­tésben. Nagyon ésszerű megoldás: az ebéd munkahelyekre szállítása, ami a munkaidő jobb hasznosítását teszt le­hetővé. Külön fejezet: a szövetkezeti tagolt tudásszomjának, kulturális Igényeinek a kielégítése, s nemkülönben az üdü­lés, az erőfelfrissítés, a sportélet fel­lendítése. Kezdjük talán azzal, hogy évente a szövetkezet négy-öt vagy több vezetője, szakembere vesz részt hasznos tanulmányutakon. Hacsak egyetlen lehetőség adódik, sosem mu­lasztják el a Bábolnai Napokon való részvételt, ahol sok újat láthatnak, sok olyan újról hallhatnak, amit a mezőgazdasági termelésben felhasz­nálhatnak, vagy szakismereteiket gaz­dagíthatják vele. Az Itt látottak, hal­lottak alapján egy-egy akut probléma megoldásához jutnak közelebb. Ezen túlmenően, más tanulmányutakon Is részit vesznek, ha a helyzet Ügy adó­'dlk. Miért? Mert az e célra fordított: pénz kamatostól visszatérül.., Erőfelfrissítés, ország-világlátás? Ez Is fontos. A dolgozók újult erővel látnak feladataik teljesítéséhez, bővül az Ismeretkörük, tudnak összehason­lításokat tenni. Megismerik más népek történelmi és kulturális nevezetessé­geit, sajátos szokásait, s a szocialista nemzetköziséget. Ilyen célbői Jártak a Dukla-béliek, 42-en Hajdúszoboszlón (MNK) és Jugoszláviában 30-an, Bul­gáriában pedig ugyancsak 42-en. Ter­mészetesen hazánk gyönyörű tájaira Is eljutnak. A múlt évben két alka­lommal, egy-egy autóbusznyl (44—44 fő) dolgozójuk gyönyörködhetett a fenséges Magas-Tátra természeti szép­ségeiben, Illetve Mikulov környéké­ben, ez utóbbit drezdai (NDK) látoga­tással Is egybekötötték, ahol egész életre szóló élményekkel gazdagod­hattak. Ezenkívül 40-en élvezhették' hazánk fővárosa, az arany Prága, va­lamint Luhačovice fürdőváros ven­dégszeretetét, egy héten keresztül. S természetesen a Szovjetunióban is Jártak, kilencen: közülük hárman Leningrádot, a Hős Várost tekinthet­ték meg, ketten a Moszkva—RosztoV i—Krasznodar útvonalon gyarapíthat­­ták Ismereteiket S természetesen nagy számban ve­hettek részt a szövetkezet tagjai a már hagyományos Bihari-napokon, a Bőst (Gabčíkovo) Járási Dál- és Táncünne­pélyen, a komáromi {Komárno) MÄ­­TESZ színházi előadásain, a Járási mű­velődési központ kulturális rendezvé­nyein. Ezent túlmenően, már ötödik’ éve rendezték meg tavaly a honvédelmi sportnapot, nagyon sikeresen. Mindebből leszűrhető, vajon meny­nyire sáfárkodott jól a szóban levő bizottság a reá bízott anyagi javakkal (a jelzett összegből 211 ezer korona fordítódott a tagok szakmai-politikai műveltsége színvonalának az emelé­sére). (nklj r Ä 'Szlovákgyarmatí (Slovenské Der­­moty) Magtermesztő Állami Gazdaság dolgozói tavaly a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére 23 közös és 303 egyéni kötelezettséget vállal­tak, több mint 860 ezer korona ér­tékben. A vállalások zömében a mun­katermelékenység fokozására, a minő­ség Javítására, az állam iránti eladási kötelezettségek teljesítésére, a beru­házási összegek, termelési költségek csökkentésére, valamint anyag- és energiatakarékosságra irányultak. E- gészen természetes, hogy a növény­­termesztésben dolgozók a vetőmagter­mesztési tervük, az állatgondozók meg a tej- és hústermelés éves tervé­nek a teljesítését, illetve túlszárnya­lását szorgalmazták. Ügyelve a mun­ka- és életkörnyezet lényeges javítá­sára Is. És most nézzük meg, mennyit ér a dolgozók kezdeményezése, az átlag­nál többre, Jobbra ,a jövedelmezőség­re és takarékosságra törekvése? ф A növénytermesztők és Kövesdy Tibor agrármérnök, főágazatvezető Jóvoltából gabonafélékből 823 ezer, borsóból 708 ezer, lóheréből 750 ezer korona értékű terménytőbblettel gya­rapodott a gazdaság. Ehhez igen szá­mottevően járult hozzá a kiváló minő­ségű talajelőkészítés, az agrotechni­kai határidőn belüli vetés és a jő mi­nőségű vetőmag, valamint a szakszerű növényápolás és a minél kevesebb be­takarítási veszteség. Mindez Jelentő­sen hozzájárult a jő hozamátlagok eléréséhez. A Femings fajtájú zabot például 250 hrektáron termesztették, s hektáronként 5,28 tonnát takarítot­tak be, vetőmag céljára. Jól fizetett a Smaragd fajtájú borsó, csaknem há­rom tonnát, hektáronként, a tervezett 2,3 tonna helyett. ф Eredményes munkát végeztek az állattenyésztők is, Fábry Sándor fő­ágazatvezető irányításával. A szlovák­­gyarmati tehenészet fejőt 3757 literes fejési átlagolt értek el a múlt évben, így a tervezett 488 ezer helyett 536 ezer liter tejet értékesítettek. A leg­jobb fejőnek Talpas István bizonyult, aki tavaly 4570 literes fejési átlaggal került az első helyre. Öt az illési (Iliašov) Hadász! László és a lesenyei (Lesenice) Aladár Ceritý követte 4392, illetve 4150 literes fejési. átlaggal. ф Hústermelésben Krekács János Járt az élen; a tervezett mennyiséget 3,7 tonnával tetézte. Az előirányzott 60 helyett 73 dekás napi súlygyara­podást könyvelhetett el hízónként, a tervezett erőtakarmány felhasználá­sával. Hasonlóképp jó eredményt ért el Katkó Valéria és Rábová Elena, akik az éves hústermelési tervüket 2,1 tonnával túlszárnyalták. ф Am a vállalásaikat a gazdaság más ágazataiban dolgozók is példásan teljesítették, A 13-8-PS terményszárí­tóban például egy tonna száraz anyag előállításához csupán 191,4 kiló fűtő­olajat használtak fel. Azaz: tonnán­ként 35,5 kilót sikerült megtakaríta­niuk. Ml segítette ezt elő? Az, hogy előszárításhoz a napenergiát használ­ták fel. Azáltal is megtakarítást értek el, hogy a már használt meleg levegőt visszakényszerítették a szárítódobba, így többször is hasznosították. ф Villamosenergiából 2695 kilowat­tot takarítóiak meg a gazdaság dolgo­zói. Átfogó takarékossági intézkedé­sekhez tartották mindannyian magu­kat. Gazdaságosabb üzemeltetésű he­gesztőket vásároltak a gépműhelyek­be. Korlátozták az energiahordozók üzemelési idejét, fölöslegesen sehol sem világítottak. A vállalások teljesí­tése nyomán kialakult gondosabb szervezés és munkavégzés végül meg­hozta gyümölcsét. Minek folytán (az előbb már említett vállalási értéket) hétezer híján hárommilió koronára teljesítették. Vagyis, magasan túltel­jesítették, ennyivel gazdagítva a gaz­daság anyagi alapját. Semmi kétségünk afelől, hogy az SZNF 40. és a mezőgazdaság szocia­lista átépítése kezdetének 35. évfor­dulója tiszteletére is Jelentős kötele­zettségeket vállalnak, amelyeket kö­vetésre méltóan teljesítenek Is majd! íböl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom