Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-28 / 4. szám
1984. Január 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A sikeres év nagyobb elkötelezettségre sarkall A nitra-ivánkai Virágzás szövetkezet február 11-én ünnepli megalakulásának 35., egyesítésének pedig 10. évfordulóját. E két jelentős jubileum alkalmából az eddigieknél sokkal ünnepélyesebb, sokkal meghittebb zárszámadóra készül a hajdani Dolné Krškany-i, a gergelovái, az ivánkai és a berencsi (Brané) — a társítás előtt — pár száz hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezetek tagsága. A szövetkezet megalakulásánál bábáskodó alapító tagok és a kisüzemi körülmények között a csekély eredményekért is verítékesen küzdő szövetkezetesek, bár bíztak a közös gazdálkodás előnyeiben, aligha reménykedtek az olyan nagyarányú változásban, az olyan gyors ütemű fejlődésben, mint amilyen a gazdaságban végbement, az olyan kimagasló termelési és gazdasági eredményekben, mint amilyeneket a szocialista mezőgazdasági termelés, az iparszerű mezőgazdasági nagyüzem megalakítása, a korszerű irányítás és üzemszervezés hozott magával. A szövetkezet tagsága az ünnepi zárszámadó közgyűlésen büszkén tekinthet vissza a múltba, hiszen az ő áldozatkész munkája virágoztatta fel a gazdaságot. Büszkeséggel mérlegelhetik az elmúlt évet is, mert elért eredményeik jóval felülmúlták az eddigieket. Ha az összehasonlításhoz bármelyik mutatót vesszük alapul, mindegyik görbéje felfelé ível. Jozef L u k á é agrármérnöknek, a szövetkezet üzemgazdászának véleménye szerint a szövetkezet fennállása óta tavaly érték el a legjobb termelési és gazdasági eredményeket. Ezt az állítását a számadatok egész sora hitelesíti. Ha csupán a 7. ötéves tervidőszak első három évét vesszük alapul, az ütemes fejlődés akkor is nyilvánvaló, így például az egy hektárra jutó mezőgazdasági bruttó termelés értéke — három év leforgása alatt — 18 ezer 828 koronáról 21 ezerre növekedett. A számadatokból az is kiderült, hogy a szövetkezetben szem előtt tartották a párthatározatokból eredő feladatokat. Erre utal az a tény, hogy az utóbbi években a növénytermesztés fejlesztése felülmúlta az állattenyésztését. Míg 1981-ben a növénytermesztés bruttó termelése csak valamivel haladta meg a 25 millió 530 ezer koronát, s szinte egyenlő volt az állattenyésztés össztermelésének értékével, add'g tavaly az elért 32 millió 110 ezer koronával jóval felülmúlta az állattenyésztési ágazat produkcióját. Az arányokat figyelembe véve, ez annyit jelent, hogy tavaly a növénytermesztés a mezőgazdasági össztermelésen 56,6, az állattenyésztés pedig 43,4 százalékban részesedett. Vagyis sikerült e'érniük a növénytermesztés elsődleges fejlesztését az állattenyésztéssel szemben. A szélsőséges időjárás által előidézett nehézségek mellett is sikerült a szövetkezetben valamennyi tervmutatót teljesíteni. sőt az esetek többségében túlteljesíteni: többek között az összterme'ést 104. az árutermelést 106, a bevételeket 106. a teljesítményeket pedig 102,5 százalékra. A termelésnövekedést jelentős, a tervvel szemben több mint egymillió korona értékű költségmegtakarítással érték el. Ennek jóvoltából a szövetkezet tiszta nyeresége nyolc millió korma körüli, s ez lényegesen kedvezőbb mérleg az elképzeléseikhez képest. Említést érdemel, hogy a 2700 hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezet jövedelmezősé i szintje jóformán az alaptermelésből elérte a 11,5 százalékot. A fe’sorolt számok felvetik a kérdést — milyen tényezők járultak leginkább hozzá a termelési és gazdasági mutatók ilyen kedvező alakulásához. Az üzemgazdász három alapvető kérdés megvalósításában látja a siker nyitját: a belterjes, illetve jövedelmező növénykultúrák termesztésében, a következetesen végrehajtót* agrotechnikában, valamint a rendszeres szerves trágyázásban, amelyben évente a termőterület egynegyedét részesítik. A kielégítő állatsűrűség — száz hektár mezőgazdasági területre 73 darab szarvasmarha jut — bőséges istállótrágyát eredményez. Ezen alapvető feltételek betartása mellett nincs mit csodálkozni azon. hogy a szélsőséges aszály ellenére is a vártnál jobb eredmények születtek. A gabonafélék termelésében az elért 5,57 tonnás hektárhozammal a negyedikek lettek a járásban. Am búzából valamivel hat tonnán felüli vo*t a hozamátlag. A lucernamagtermelésben elkönyvelt rekordtermés is sokat nyomott a latba. Hektáronként 0,4 tonnás hozamot értek el. Csak a terven felüli 12 tonna többlettermésből származó bevétel elérte az 1 millió 500 ezer koronát. Am a legjövedelmezőbb növénykultúrának a szőlő bizonyult, amelynek telepítésére a szántóföldi termesztésre kevésbé alkalmas nyolcvan hektárnyi területet hasznosították. Az elért rekordtermés, vagyis a hektáronkénti átlagban leszüretelt 15 tonna szőlő értékesítése is hozzájárult ahhoz, hogy a növénytermesztésből származó tiszta jövede’em hárommillió koronával felülmúlta a tervet. Tavaly gazdagon fizettek a 150 hektáron termesztett hüvelyesek is. Jól jövedelmezett a vetőmagnak termesztett lóbab, amelyből három tonnás hektárhozamot értek el. Persze nem jár öröm üröm nélkül. így a növénytermesztés szakaszán is akadtak ágazatok, ahol lemaradás mutatkozott. Az előirányzott tervet a cukorrépa. a szemes kukorica és a tömegtakarmányok termelésében nem sikerült teljesíteniük. Mivel a legnagyobb kiesés a cukorrépa-termelésben mutatkozott — a burányi kutatóintézettel és a nitrai cukorgyárral együttműködve a legújabb tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásával — ez évtől kezdve termelési rendszerben termesztik majd e fontos ipari növényt. A tömegtakarmányalap javítása érdekében a közelmúltban átadott ötszáz férőhelyes tehenészeti telep közelében ötven hektárnyi öntözhető területen belterjes füállományt létesítenek. Az állattenyésztés szakaszán az utóbbi években elsősorban a szarvasmarha-tenyésztést fejlesztették. Kiváló eredményekre tettek szert főleg a tehenészetben. Amellett, hogy az egyedenkénti évi tejtermelési átlagban túllépték a négyezer literes határt, a szövetkezetnek ez az ágazata is jövedelmezővé vált. Hiszen az egy liter tej előállítására fordított 3,34 koronát jól ellensúlyozza a literenkénti 4,42 koronás értékesítési ára. A tehenészet jövedelmezőségének titka elsősorban abban lelhető, hogy a tejnek mintegy 93 százalékát az első osztályban értékesítették. Másodsorban pedig a gazdaságban meghonosodott kezdeményező tervezés, valamint az új gazdasági szabályozók kihasználásából származó előnyök. A tehenészetben dolgozó munkacsoportok ugyanis vállalták, hogy a tejterme'ésben előirányzott évi tervüket százezer literrel megtetézik. Az ilyen mértékű túlteljesítésért a gazdasági szabályozók értelmében többletbevétel jár. A szövetkezet esetében a tejtermelés túlteljesítése 550 ezer korona tisvta haszonnal járt. S lám, b'zonyos játékszabályok betartása mellett a mezőgazdasági üzemek többségében szükséges nyűgnek vélt tehenészet ráfizetés helyett nyereséggel járt. Pontosabban fogalmazva, a tehenészet szakaszán olyan mérvű belterjesítésre tettek szert, amely lehetővé teszi az egy hektár mezőgazdasági területre számítva az ezer litert meghaladó tejtermelés elérését. Az állattenyésztés szakaszán a többi mutató is kedvezően alakult. A marhahizlalásban 0,82, a sertéshizlalásban pedig — az előhizlalást is beleértve — 0.53 kilogrammos napi súlygyarapodási átlagot értek el. A szaporodásbiológia terén is jóval fe'ülmúlták a járási átlagot. Száz tehéntől 103 borjút, egy kocától pedig 18 malacot választottak el átlagban. A veszteségek — a következetes állattenyésztői munka és gondozás jóvoltából — elenyészőek voltak: a borjúelhullás 2,67, a malacelhullás pedig négy százalék körüli. Bár a nitra-ivánkai szövetkezet kétségtelenül a járás egyik élenjáró gazdasága — s erről az elért eredmények tanúskodnak a legjobban —, a szövetkezet vezetősége és tagsága egyaránt tudatosította, hogy többre képes. Ezért még 1982-ben kötelezettségűt vállaltak a 7. ötéves tervidőszak feladatainak maradéktalan teljesítésére hatmillió korona értékű többlettermelés és anyagi megtakarítás révén. Az idén is az ötéves terv megvalósítására serkentő és felhívással kezdeményező mezőgazdasági üzemekhez csatlakoztak. Felajánlásuk értékét 9,7 millió koronára növelték a gabonatermelésben és a takarmánytermelésben tapasztalt lemaradás behozása végett. Tavaly ugyanis a kedvező eredmények csupán mérsékelték a kiesést. Jozef К о 1 e n й í k agrármérnök, a szövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy bár magasra emelték a lécet, a célul tűzött feladatok megvalósítása reális. A szövetkezet tagsága ezáltal akar hozzájárulni az SZNF 40. évfordulójának, valamint a szövetkezetek X. kongresszusának megünnepléséhez. Ezáltal is szeretnék hatványozni az eltelt harmincöt esztendő sikereit. A kötelezettségvállalás értelmében a tervhez viszonyítva hüvelyesekből 120 tonnával, szőlőből 80 tonnával, gabonafélékből 2060 tonnával, tejből pedig százezer literrel többet termelnek évente. Az értékesített tejnek 95 százalékát az első osztályban értékesítik. Üzemanyagból összesen 274 ezer 180 litert takarítanak meg. ami a tervezett mennyiségnek a 17 százalékát képezi. villamos energiából pedig ötezer kilowattórát. Az erőtakarmányok fogyasztását 150 tonnával csökkentik. A tömegtakarmányokból való önellátás érdekében vállalták egy számosállatra 4.2 tonna — száraz anyagban számított — évi készlet megteremtését. E feladatok igényessége — bármelyikről is legyen szó — nem vonható kétségbe. Sikeres megvalósításuk fő biztosítékát az eddig is eredményesen és á'dozatkészen tevékenykedő 15 szocialista brigádban látják, amelyí a tagság 37 százalékát tömöríti. A kezdeményezésnek az edd’g'nél még nagyobb arányú kibontakoztatása érdekében 1985-ig fokozatosan legalább a tagság 50 százalékát bevonják a brigádmozga'omba, főleg az állattenyésztési dolgozók köreiből. A minőség javítása érdekében a Baszov-féle módszert alka'mazzák. Továbbá a brigádszerű munkaszervezési módszer kiszélesítésével tökéletesíteni akarják a gazdaságban meghonosodott és bevált belüzemi önelszámolás rendszerét. A szilárd gazdasági alap. a termelés hatékonyságának növelésére hozott intézkedések, valanvnt a tagság kezdeményezése kítségtelenül kedvező előfeltétele az igényes feladatok teljesítésének. KLAMARCSIK MARIA A kedvezőtlen csapadékviszonyok ellenére a Béke Efsz-ben tavaly takarmányborsóból 5,13 tonna termet* egy hektár átlagában. A betakarítás idején készült felvételen Dudík Ervin növénytermesztési ágazatvezető, valamint Balián László és Kiss László kombájnos látható Fotó: —bor Csallóköz általában úgy él a köztudatban, hogy minden tekintetben kegyeibe fogadta a föld népét, s eszményi feltételekkel segíti a mezőgazdaságnak és a mezőgazdaságból élők többre-jobbra törekvés! vágyainak teljesülését. A Szilicei-fennsfkon gazdálkodó szövetkezetek egyikének növénytermesztési ágazatvezetője egyszer így fogalmazott: Könnyű a csallóközi kollégáknak! Akkor is több búzát csépelnek, mint mi, ha ősszel történetesen megfeledkeznek a vetésről“. Tudom, a kijelentést nem lehet és nem is szabad szó szerint értelmezni, mégis megdöbbentő, hogy más körzetekben miként vélekednek a csallóközi sikerekről, menynyire értékelik az itteni eredmények mögött rejtőző emberi szorgalmat és hozzáértést. Nem vitatom, Csallóköz éghajlata és mezőgazdasági földterületének nagyobb hányada valóban jó feltételeket kínál a mezőgazdasági termelés fejlesztésén fáradozóknak. De ugyanakkor itt is vannak rossz szántók, kavicsföldek, következésképpen olyan mezőgazdasági üzemek is, amelyeknek ugyancsak meg kell küzdeniük azért, hogy talpon maradhassanak a legjobbak versenyében. Például a Zlaté Klasy-i Béke Efsz ezeknek a gazdaságoknak a sorát gyarapítja. Ezért is hallgattuk nagy érdeklődéssel és igencsak jóleső érzéssel Tóth Gyula agrármérnöknek, a közös elnökének szavait, amikor — kérésünknek eleget téve — a szövetkezet tagjainak múlt évi örömeit és gondjait próbálta hirtelenjében csokorba szedni. — Számunkra kimondottan nehéz, minden tekintetben embert próbáló volt a múlt esztendő — hangsúlyozta egyebek között vendéglátónk. — Nem pusztán a szaktudásunkat, a hozzáértésünket, hanem annál jóval többet tett próbára: a tenniakarást és az emberi kitartást. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy álltuk a sarat. Az utóbbi évek egyik legvidámabb zárszámadó közgyűlésére készülünk. # Ez koronában mennyit jelent? — A tervezett 47 millió helyett 52,5 millió korona összteljesítményt könyvelhettünk el. Ami pedig a gazdálkodásunk eredményességét illeti, eredetileg 6.8 millió korona nyereséggel számoltunk, de ezt az összeget sikerült egymillióval megtoldanunk. ф Volna egy kényesebb kérdésünk is: a gazdaság minden vonatkozásban eleget tett termelési és értékesítési kötelezettségeinek? — Ami az állattenyésztési ágazatot Illeti, nem terheli a lelkiismeretünket semmi. A hússal rendben vagyunk, tejből 92 ezer litert értékesítettünk terven felül, és a kocánként! malacelválasztást is sikerült kielégítő színvonalra emelnünk. A növénytermesztésben egyetlen gondunk van, de az igazán komoly. Hiába kapaszkodunk, adottságaink közepette egyszerűen képtelenek vagyunk a társadalmi elvárásoknak megfelelő mennyiségű szemest termelni. Részben a gabona, részben a takarmánytermesztés rovására egyre nagyobb bizalmat előlegezünk a kukoricának, de így Is legfeljebb mérsékelni tudjuk az adósságunkat, törleszteni nem. # Ha a szemesekkel gond volt és van, akkor mi segítette hozzá a szövetkezetét a tervezettnél nagyobb tiszta nyereséghez? — A tervezettnél nagyobb teljesítmény és nyereség eléréséhez leghatékonyabban a speciális növénytermesztés járult hozzá. Pontosabban a szőlészet meg az almatermelés. Hetvenkét hektár szőlőnk van, ebből tizenkilenc hektáron csemegeszőlő terem. Mindent együttvéve, tavaly hektáronkénti átlagban 10,8 tonna szőlőnk termett. A kiváló hozam és a jó minőség hozzávetőlegesen kétmillió korona pluszbevételhez juttatta a gazdaságot. Az alma pedig, melyből a tervezett 1080 tonna helyett 2170 tonnát tudtunk értékesíteni, további 2,5 millió korona pluszt jelentett. És persze növekmény! prémiumot is kaptunk. Ugyanis a miniszteri rendelkezés értelmében azok a gazdaságok, amelyek 1982-ben nem kaptak növekményi prémiumot, azoknál nem az utóbbi három év átlaga, hanem az 1982. év valósága szolgált a múlt évi prémium kiszámításának alapjául. Mi a tavalyi eredményeinkért kétmillió korona növekményi prémiumot kaptunk. • Amikor a múlt évet emberpróbftlónak nevezte, gondolom, a szokatlan aszályra célzott. — Elsősorban, de nem kizárólag. A szélsőséges időjárásra való tekintettel, tanácskozásaink alkalmával egész nyáron napirenden volt az öntözőhálózat kihasználásának kérdése. En-< nek köszönhető, hogy több mint 9 ezer átszámított hektárt tudtunk megöntözni. És ebben még nincsen benne a szőlő meg a gyümölcs. Ez annyit jelent, hogy egy hektárt átlagosan hatszor tudtunk meglocsolní, összesen 300 mm csapadékot juttatva. Például a szántóföldi legelőket 27-szer öntöztük meg. Ha ezt elmulasztjuk, aligha nyertünk volna hektáronként száz tonna zöldtakarmányt, és a tejtermelésben valószínűleg a tervezett szintet sem értük volna el. Az almáskertben húsz sávos berendezést üzemeltettünk, de a szórófejeket leszereltük és árasztásos módszerrel pótoltuk a hiányzó csapadékot. A szőlőben pedig első ízben próbáltuk ki a csöpögtető öntözést. Eredetileg, lényegében kísérlet gyanánt, harminc hektáron akartuk kiépíteni a csöpögtető öntözést. Körülnéztünk Bősön (Gabőíkovo) meg Nyárasdon (Topofníky), és mivel mindenki jó tapasztalatokról beszélt, úgy határoztunk, itt már nincs mit kísérletezni, az egész ültetvényben ki kell építeni a hálózatot. Hetvenkét hektáron hatmillió koronás beruházásról volt szó, de megcsináltuk. És nem bántuk meg. Ügy számítjuk, hogy a tavalyi aszályban az elért 10,8 tonnás hozamból legalább 3,5 tonnát a csöpögtető öntözésnek köszönhetünk. Emberpróbáló volt a múlt év azért is, mert a partneri kapcsolatok megint nem a termelő javát szolgálták. A vágóérett állatok továbbtartásával járó gondokat mindenki ismeri, tehát erről nem akarok beszélni. Annál is inkább, mert a szőlővel legalább ekkora gondunk volt. A végén már nem tudtuk, hogy örüljünk-e a bő termésnek vagy inkább boszszankodjunk miatta? A hétvégeken, pénteken is beleértve, rendszerint szünetelt a felvásárlás. Ez azért volt bosszantó, mert mi csak brigádosokkal tudjuk megoldani a szüretet, márpedig idénymunkásokra és diákokra zömmel csak a hétvégeken lehet számítani. És esetünkben tavaly 750 tonna szőlőről volt szó. A megállapodás értelmében napi harminc tonnát szállíthattunk volna, de ennyit a somorjai (Samorín) borüzem képtelen volt átvenni. A szállítást végző traktorok többnyire 24—48 órát vesztegeltek a borüzem előtt. Hogy legalább némileg folyamatossá tegyük a betakarítást, időnként a szeredi, (Sered), sőt, még az ógyallal (Hurbanovo) borüzembe is szállítottunk. Mert bizony több ízben is előfordult, hogy mire összetoboroztuk és munkába állítottuk a napi harminc tonna szőlő leszüreteléséhez szükséges 250 diákot, addigra megkaptuk a sürgönyt, hogy ne szüreteljünk, mert nem győzik az átvételt és a feldolgozást. És mindez annak ellenére történt, hogy a borüzemek már augusztus derekán zökkenőmentes felvásárlást ígérő, tökéletes felkészülésről beszéltek. Mennyivel jobb partner például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor. amely az almát vásárolta feli Pedig almából sem volt rossz termés. Mi legalábbis kétszer annyit szállítottunk, mint amennyit az előző évek tapasztalata alapján eredetileg ígérni mertünk. Egy szó mint száz, dasági szempontból jó évet zártunk, de igencsak sokat kellett küszködnünk és bosszankodnunk, hogy a számadások idején végül mégiscsak legyen minek örülnünk. KADEK GABOR
