Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-28 / 4. szám

] B-VITAMINOK A B-vitam'nok a vízben oldó­dó vitaminok népes csoportját alkotják. Valamennyi vitamin közül ezeknek az anyagcseré­ben játszott szerepe a legismer­tebb. Legfontosabb forrásuk az é esztő, de a májban, az áLatl belsőségekben, a gabonafélék­ben és több zöldségnövényben 1« jelentős mennyiség található belőlük. Bi-VITAMIN A Bi-v'tamin (tiamin) szerve­zetünk számára elsősorban a szabó уos szív- és agyműködés­hez nélkülözhetetlen, de a szén­­fa drótok elégetésében is fontos szerepet játszik. A vitamin-sze­génység (hipovitaminőzis) ét­vágytalanságot, a vitamin-hiány (avitamínózis) komoly betegsé­geket — pl. neuralgia, beri-beri, isiász — okozhat. Mivel a Bi­­vitamin hiánya gyakran ideg­működési zavarokat okoz, ezt a vitamin sokszor aneurinkémt Is em egetik. Ebből a vitaminból napon­ta 600—1000 nemzetközi egy­ségnek megfelelő mennyiséget kellene fogyasztanunk, mégpe­dig az életkorunknak, a táplál­kozásunknak és a fizikai meg­­terheltségünknek megfelelően. A megerőltető fizikai munkát végző vagy tartósan túl meleg környezetben dolgozó, esetlég szénhidrátokban gazdag táplá­lékot kedvelő embereknek igen­csak ügyelniük kell arra, hogy szervezetük rendszeresen hoz­zájusson a Bi-vitaminhoz. A tiamin legfontosabb forrá­sa az élesztő, de sok Bi-vita­­mint tartalmaznak az állati bel­sőségek, a gabonafélék és né­mely zöldségnövények is. Ezért Is hangsúlyozzuk oly gyakran az ésszerű, változatos táplálko­zás, a nagyobb zöldségfogyasz­tás jelentőségét. Növényeink közül a búzakorpa tartalmaz legtöbb Bi-vitamint (100 gram­monként ezer nemzetközi egy­ségnek megfelelő mennyiséget). Száz grammnyi szójában 700, a zabpehelyben 600, az árpában 500, a zöldborsóban pedig 300 nemzetközi evységnek megfe­r flsmodcfeáis - §) vitaminokkal lelő mennyiségű tiamin talál­ható. Bi-vitaminban gazdag a petrezselyem, pasztinák, burgo­nya, spenőt, kerti zsázsa, salá­ta, mángold, spárga, csemege­­kukorica, póréhagyma, sadd­ling, a kápasztafélék, az arti­csóka, a paradicsom, mogyoró, mandula, gesztenye, dió, egres, szilva, alma, kör.e, cseresznye, citrom és a csipkebogyó. Jó tudni, hogy az élelmiszer Bi­­vitamin-tartalma főzés vagy tartósítás következtében lénye­gesen csökken . B2 VITAMIN Ez a vitamin fontos növeke­dési tényező, szervezetünk oxi­dációs folyamatainak serkentő­je. Ha a szükségesnél keveseb­bet fogyasztunk belőle, ez za­varokat okozhat a növekedés­ben és az idegsejtek tevékeny­ségében, hajlamosabbá tehet bennünket a fertőző megbete­gedésekre, esetleg bőrbetegsé­geket vagy hajhullást idézhet elő. Kóros hiánya (avitami­­nózisj embernél nagyon ritkán fordul elő, legtöbbször csak ál­talános B-vitamin-hiány esetén jelentkezik (nyelvgyulladás, a száj nyálkahártyájának elválto­zásai, szemgyulladással kísért, fénytől való idegenkedés). A B2-vitamin (riboflavin) a tejben, az élesztőben és a to­jásban fordul e’5 nagyobb mennyiségben. Növényi eredetű táplálékaink közül B2-vitamin­­ban gazdag a káposzta (0,4 mg 100 gramm zöldségben), a len­cse, metélőhagyma, mandula, spenóit, zöldbab, zöldborsó, bur­gonya, paradicsom, mogyoró, dió, gesztenye, kajszi- és őszi­barack, meggy, alma, körte, mál­na, szamóca és a csipkebogyó. Napi szükségletünk 1,5—3 mg B2-vitamin. Be-VITAMIN A Be-vitamin (piridoxol) az aminosav-anyagcserében játszik döntő szerepet. Növekedésser­kentő, óvja az ereket a korai elmeszesedéstől és elöregedés­től, szabályozza a máj és az idegrendszer működését. Szer­vezetünk napi piridoxol szük­ségletét 2—4 mg-ban határoz­ták meg, bár ez korántsem pon­tos adat, hiszen a bélflóra is termel több-kevesebb Вв-vita­­mint. Hiánybetegsége emberen önmagában nem fordul elő. A piridoxol komolyabb meny­­nyiségben az élesztőben, a zsi­­gerekben, az izomban ,a tojás­­sárgájában, a zöldségnövények közül a babban, borsóban, bim­bóskelben, póréhagymában, bur­gonyában, karfiolban és a pet­rezselyemben található meg. Előnyös tulajdonsága, hogy hő hatására és savanyú közegben sem oxidálódik. Bn-VITAMIN Más néven kobalamin, a cia­­no-csoportot tartalmazó vegyü­­letek gyűjtőneve. Hiánya vér­­szegénységet okoz. Növények­ben nem fordul elő, szerveze­tünk napi szükségletét az állati termékek fedezik. Hiánybeteg­ség általában elégtelen bélmű­ködés esetén jelentkezik, ami­kor a bél nem képes a vitamint felszívni. PANTOTÉNSAV, NIACIN MEG A TÖBBIEK A B-vitamincsoportba tartozik még a felsoroltakon kívül a pantoténsav, a nikotinsav, a folsav, a pangamsav és a biotin. A pantoténsav (ritkán Вз-vi­­taminként említik) az idő előt­ti őszülés és hajhullás megelő­zésében, az idegek, az emésztő­szervek, a mellékvesék és a pajzsmirigy működésének sza­bályozásában játszik fontos sze­repet. Valamennyi élelmiszer­ben megtalálható, hiánybeteg­ségei csak állatokon ismerete­sek. A szervezet napi pantotén­­sav-szükségiete 10 mg körüli, esetleges hiányára a vér cukor­szintjének csökkenéséből lehet következtetni. Legfontosabb for­rása a máj, vese, tojás, tej, hal­ikra, méhpempő és az élesztő, növényi eredetű táplálékaink közül pedig a csiperke, karfiol, zöldbab, zöldborsó, spárga és a zab. A nikotinsavamid (niacin) korábban B7-vitaminként volt ismeretes. Olykor PP-vitam:n­­ként említik (preventive pelag­­ra — pellagraeüenes). Hiánya egykor rettegett anyagcsere­betegséget okozott a főleg ku­koricával táplálkozók körében. Javasolt napi adagja 10—20 mg. Megtalálható az élesztőben, a tejben, a búzakorpában, a kel­káposztában, a lencsében, a zöldborsóban és a burgonyában, kisebb mennyiségben a kajszi­ban, almában, körtében, cse­resznyében, ribiszkében, egres­ben stb. A folsavat először a spenót­ban fedezték fel. Fény hatására oxidálódik, hiánya vérszegény­séget, emésztési és növekedési zavarokat okoz. Belőle naponta 0,1—0,2 mg-ra van szükségünk. Fő forrását: spárga, spenót, petrezselyem, kelkáposzta, kar­fiol, zabpehely, borsó, fejes sa­láta, cékla, tök. A biot'n (H-vitaminként is emlegetik) a sejtnövekedéshez szükséges. Hiánya idegességet, zsíros bőrelváltozásokat okoz, esetleg a reflex romlását idézi elő. Előfordul a májban, vesé­ben, tojássárgájában, élesztőben és a magvak héjában, továbbá a spenótban, karfiolban, bab­ban, borsóban, fekete ribiszké­ben stb. A konyhai feldolgozás során nem oxidálódik. A pangamsav (Bis-vitamin) a jelentéktelen vitaminok közé tartozik, a zöldségben az oxi­dációt biztosítja. (kr) ■-------- Hogyan károsít a káposztalégy? Sok kertészkedőnek évről évre visszatérő gondja — hogyan ővja meg növényeit a karfiolt, a káposztát, a karalábét és oly­kor a hónapos retket is károsító káposztalégy-lárváktúl? Nem túlzónk, ha azt állítjuk, hogy kistermelőink többnyire tehetet­lenül nézik a kártételt, melynek során gyakran a palánták 30— 80 százaléka megsemmisül. A káposztalégy 7—8 mm-es barnás színű bábja a talajfelszín közelében telel At. Számunkra a lehető legkedvezőtlenebb idő­szakban, általában március ntolsó napjaiban kezd rajzani. Saj­nos. a rajzás akár május közepéig vagy — főleg kedvezőtlen Időjárás esetén — június első napjáig is elhúzódhat. A leg­nagyobb kárt az első nemzedék okozza, a második és a har­madik nemzedék a kései káposztaféléket és a téli retket ká­rosítja. A kirepülő legyek 5—7 mm nagyságúak szürkés színűek. Nőstényeik a megtámadott növény gyökerének közelébe rakják tojásaikat, ahol pár nap múlva megjelennek a lárvák. Ezek befurakodnak a gyökérbe, és szinte azonnal jelentkeznek a kártétel tünetei; a károsílott növény fonnyadni, sárgulni kezd és néhány nap múlva elpusztul. A vegyszeres védekezés a paánták kiüttetését követő 5. nap­tól a 10. napig eredményes lebet. Az ültetés utáni öt napban a kezelés káros lehet, a 10. nap után pedig általában felesle­ges, kései a beavatkozás. Ami a vegyszereket illeti, a kistermelőnek sajnos nincs mi­ből választania. A nagyüzemek a palánták beöntözésére a Nexion ЕС 40, Nexion WP 40 vagy a Nexagan ЕС 40 és a Ba­­sudin 60 ЕС 0,1 százalékos, illetve a Nexion WP 25 0,2 száza­lékos töménységű oldatát használják, esetleg a Basudin 10 G készítményt 5 gramm/m2 adagban. A kistermelőknek legfeljebb az utóbbi áll rendelkezésükre. Külföldön már több helyütt használják a Bi 58 0,1 százalékos oldatát is, de a szer ilyen célú használata hazánkban egyelőre nem engedélyezett. Az elmondottakkal kapcsolatban még szeretném megjegyez­ni, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási időt beöntözés esetén ugyanúgy meg kell tartani, mintha permeteztünk volna az adott készítménnyel. Ebből már érthető, hogy a hónapos reteknél ez a kezelés nem jöhet számításba, csupán a korai termesztés lehet segítségünkre a kártétel megelőzésében vagy csökkentésében. SZALAI LÁSZLÓ, az Érsekújvári (Nové Zámky) Agrokémiai Vállalat munkatársa 2 4 A kongresszusi előkészületek jegyében (Folytatás az 1. oldalról) ]fink meg a tervszerű munká­nak, a másik pedig az, hogy a parlagföldek átadásának rugal­masabbá tételével meggyorsít­suk a kertteiepek építését, és ugyanakkor a már rendelkezés­re álló földterület ésszerűbb kihasználására ösztönözzük tag­jainkat. A statisztikai adatok szerint Szlovákiában nagyjából 400 ezer házikert van, de ezek tulajdonosai körében egyelőre csak 20 százalékos szervezett­séget sikerült elérnünk. Az utóbbi három évben a házikert­tel rendelkezők közül 37 ezer 368 kertészkedőt sikerült meg­nyernünk a szervezeti munká­nak, tehát tartalékaink még vannak. A kongresszus idején úgy terveztük, hogy 1985-ig 170 ezer 500 főre emeljük szövetsé­günk tagjainak számát. A fel­adatot még tavaly teljesítettük. Három év alatt 506 új helyi szervezetet hoztunk létre és 61 ezer 476 fővel gyarapodott a tagállományunk. Ez elsősorban a jó népszerűsítő munkának, no meg természetesen annak kö­szönhető, hogy az erősbödő központi ösztönzés és a megvál­tozott társadalmi szemléletmód ha‘ásóra fellendült a kertész­kedés iránti érdeklődés. ♦ Tulajdonképpen mekkora földterület kihasználásáról gon­doskodnak a szövetség tagjai? — Szövetségünknek immár 2086 helyi szervezete van s tag­jaink 14 ezer hektáros kertte­rületet művelnek, részben ön­ellátási, részben árutermelési céllal. Az utóbi három év alatt 5174 hektáros területet sikerült bekapcsolnunk a hagyományos­nál intenzívebb termelésbe. Saj­nos, kerttelepek létesítésére a korábban Ígért 2800 hektár he­lyett csupán 1959 hektárt tud­tunk birtokba venni. Napjaink­ban 3700 hektáros korábbi par­lagon vannak kerttelepeink. ♦ Egy időben sok sző esett arról, hogy az árubőség okozta gondok enyhítése és a termény­fölösleg megmentése céljából körzeti feldolgozó központokat kellene létesíteni. Sikerült-e előbbre lépni ezen a téren? — Javaslatunk meghallgatás­ra talált s a múlt év elején ho­zott kormányhatározat értelmé­ben összesen 89 érdekszövetsé­gi terményfeldolgozó építését készítettük elő. Közülük tizet már tavaly befeztünk, további negyvenet pedig az idén szeret­nénk üzembe helyezni. Ettől függetlenül azon fáradozunk, hogy a háztáji árutermelést mindinkább a változó társadal­mi igények szolgálatába állít­suk. Fő célunk, hogy elősegít­sük a járások önellátottságának megalapozását. Volt idő, ami­kor a tartósítóipar nyersanyag­­hiánnyal küszködött, mert pél­dául kevés méretes csemege­­uborkát kapott. Szövetségünk három év alatt megoldotta a problémát. Most a szamóca­­program megvalósításán mun­kálkodunk. Sajnos nem sok si­kerrel, mert az 1985-re igényelt 2500 tonna gyümölcsöt már aligha sikerül biztosítanunk. Mi megnyertük az embereket ennek a programnak, viszont amikor a tettekre került volna a sor, nem volt, aki palántát adjon a termelőknek. Dióval mi látjuk el az országot, fokhagy­mából pedig annyit termelünk, hogy tavasszal egyes körzetek­ben alighanem ismét büzieni Kertészkedtünk a tanulmányi kirándulások alkalmával sokat tanultak az élvonalbeli hazai és külföldi nagyüzemektől, így a haladó termelési módszereket nem nehéz meghonosítani a háztáji termelésben Vr>t6: -bor fognak a szemétdombok. A megállapodás értelmében cseh­országi barátaink köményma­got, mi pedig majoránnát ter­melünk az ország részére. To­vábbá vállaltuk, hogy az ország dohányszükségletének tíz szá­zalékát is megtermeljük a leg­jobb hagyományokkal rendelke­ző körzetekben. S ami még ide tartozik: tagjaink magszaporí­tással is foglalkoznak. A Semex szakágazati vállalat által igé­nyelt virágmagnak csaknem 94 százalékát szövetségünk ker­­tészkedői termelik, s ebből bő­ven jut kivitelre is. A kisterme­lők közül aránylag sokan jár­nak az erfurti virágkiállításra, ahol nyalábszám vásárolnak vi­rágmagokat. Bizonyára nem tudják, hogy ugyanazt a vető­magot itthon is megvehetnék, hiszen a zömét a mi kertészke­dőink termelik. + Befejezésül még egy kér­dés: mit tesz a szövetség annak érdekében, hogy a komoly fel­adatok teljesítésére hivatott kistermelők egyre kedvezőbb feltételek közepette és kettő hozzáértéssel folytathassák köz-* hasznú munkájukat? — Akárcsak eddig, a jövőben is szorgalmazni fogjuk a szak­boltok hálózatának bővítését, a kertészeti kellékekkel és kis­gépekkel való ellátás javítását, illetve az értékesítési gondok enyhítését. Elég jó ütemben halad a kerttelepek kiépítése s mivel sok új, lényegében kezdő kertbaráttal gyarapodnak soraink, komoly figyelmet szen­telünk a szakmai ismeretek népszerűsítésének. l!t e'sftsor­­ban a téli szakelőadásokra, az előadók képzésére, a jól bevált tanácsadó szolgálatra gondo’ok, de nem becsüljük le a népsze­rűsítő kiállítások és a tanulmá­nyi kirándulások ismereteazda­­gító szerepét sem. Volt rá pél­da, hogy szövetségünk tagjai egyetlen év leforgása alatt 932 esetben vettek részt hazai és külföldi tanulmányi kirándulá­son. Amennyire módunkban áll — saját kiadványaink révén, illetve a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalattal együttműködve —, szorgalmaz­zuk a kertészeti szakirodalom kiadását és terjesztését. A he­lyi szervezeteket kézi könyvtá­rak létesítésére, gyümölcs- és A korábbi par­lagok helyén létesített kert­telepeken meg­termelt javak egyre nagyobb szerepet játsza­nak nnelláto't­­ságunk szilár dulásában Fotó: -dek borkóstolók, vitaestek, illetve gyakorlati bemutatók rendezé­sére, és a fiatal nemzedék fel­karolására ösztönözzük. Bízunk benne, hogy igyekezetünk a jö­vőben is meghozza a gyümöl­csét. aszélgetett: KADEK GABOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom