Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-28 / 4. szám

1984. január 28. .SZABAD FÖLDMŰVES 11 Szakosítás és kooperáció a vegyiparban NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK Az együttműködés további je­lentős részét képezi a növény­védő szerek gyártása. A kemi­­zálással kapcsolatos feladatok sikeres végrehajtása érdekében 1969-ben Bu'gária, Magyaror­szág, az NDK. Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia részvételével megalakították az Interchim nemzetközi szervezetet, íelynek leg­­őbb küldetése KGST-tagor­­zágok növény­­védőszer-szük-A KGST vegy­­pari állandó bizottsága 1973- ban programot dolgozott ki, a­­melynek eredményeként kiszé­lesítették a tagországokban gyártott vegyszerek jegyzékét. A program szerint célszerűnek tekintették legalább 74 termék­nek a nemzetközi szakosítás és kooperáció alapján történő elő­állítását és a tagországok kö­zötti kölcsönös szállítását. E célok valóra váltása érdekében a résztvevő országok negyven üj egyezményt kötöttek és tíz esetben kibővítették a koráb­ban megkötött egyezményekben foglaltakat. Az említett és más tényezők lehetővé tették, hogy a KGST- tagországok a növényvédő sze­rek gyártását 1980-ig az 1970-es év valóságához viszonyítva a 2,8-szorosára növeljék. A nö­vényvédő szerek exportja u­­gyanezen időszakban Bulgária, Magyarország, Lengyelország és hazánk viszonylatában az 1,3- szorosára. az NDK esetében pe­dig a 2,3-szorosára növekedett. Az egyoldalú kivitelezők közé elsősorban a Bolgár Népköztár­saság tartozik, ahol a jelenlegi ötéves tervidőszakban az előző tervidőszakhoz viszonyítva a növényvédő szerek gyártását a 2.5-szörösére kívánják növelni. Ugyancsak egyoldalú kivitelező még a Lengyel Népköztársaság és az NDK, az egyoldalú beho­zatalók közé a Magyar Népköz­­társaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és hazánk tartozik. A KGST-tagországok 1979-ben olyan együttműködési egyez­ményt írtak alá, amelynek alap­ján a tagországok garantálják a növényvédő szerek hatékony­ságát. Ezen és további intézke­dések valóra váltása is hozzá­járult ahhoz, hogy a KGST tag­országokban sikeresen felvehet­ték a harcot a burgonyabogár, az amerikai fehér szövőlepke és a dohány lisztharmata ellen. A KGST-tagországokban kidol­gozták a szállító eszközök és a raktárak fertőtlenítésének mód­szertanát, tökéletesítették a lé­gi növényvédelem módszerét s igénybevételét a már koráb­ban említett tíz év átlagában a kétszeresére növelték. TAKARMANYKIEGÉSZlTÖK A gazdasági állatok hasznos­ságának növelése és az állati termékek minőségének javítása céljából 1977 áprilisában Bul­gária. Magyarország és Jugo­­sz'ávia nemzetközi szakosítási és kooperációs egyezményt írt alá a b'okémiai takarmányki­egészítők gyártásáról. Az egyez­mény hét termék, így а Вз-, a Bt-, a Be-, az E-, а Кз- és a P- vitamin. valamint a bacitracin gyártását szorgalmazza. A legnagyobb exportáló a Né­met Demokrat’kus Köztársaság, amely a Bt-vitamin gyártására és szállítására szakosodott. Az NDK exportja 1985-ig 81 száza­lékra növekszik, s elsősorban Lengyelországba, hazánkba és Bulgáriába irányul. Lengyelország gyártja а Вз-, a Be- és a P-vitamint, valamint a bacitracint, ame'yeket az NDK-ba, kisebb mértékben pe­dig Magyarországra, Bulgáriá­ba exportálja. Csehszlovákia az E-vitamin gyártására és szállí­tására, Jugoszlávia pedig а Кз­­vitamin gyártására és szállítá­sára szakosodott. Az említett példák jól igazol­ják a nemzetközi szakosítás és kooperáció eredményeit, de to­vábbra is szükség van a takar­mánykiegészítők gyártásának fejlesztésére, hiszen a KGST- tagországok az 1981—1985-ös években is bizonyos mennyisé­gű hiánnyal számolnak, fő'eg az A-, az E-, a Be- és a Ds-vita­­min esetében. ÍZESÍTŐ SZEREK, KIVONATOK A KGST-tagországok együtt­működése az éle'miszeriparban használatos ízesítő szerek és kivonatok gyártására is kiter­jed. A hosszú átvlatú együttmű­ködési célprogramok főleg a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tését szorgalmazzák. A Szovjet­unió és Csehszlovákia elsősor­ban a fehérjetartalmú csoma­golóanyagok kifejlesztésében és gyártásában működik együtt. Magyarország és hazánk közös igyekezetüket a műanyagból készült csomagolóanyagok la­boratóriumi ellenőrzésének ki­dolgozására összpontosítja. Bul­gária és Csehszlovákia együtt­működése a húsipari készítmé­nyek csomagolóanyagainak ki­fejlesztésére irányul. A fehér­jetartalmú szalámibőröket ha­zánk gyártja, amelyből a többi KGST-tagországba évente mint­egy 105 millió méternyit szál­lít. A virs'i csomagolóanyagát a Szovjetunió, a kolbászét pedig az NDK szállítja a KGST-tagor­­szágokba. A KGST-tagországok vegyipa­ri együttműködése ielen*ős be­ruházások megtakarítását teszi lehetővé, s kedvezően hat nem­csak a mezőgazdasági termé­nyek előállítására és az é'el­­m:szerek termelésére, hanem az egész népgazdaság fejlesz­tésére. Hospodáfský zpravodaj (1983/21) Életünkben a szolgáltatások jelentős szerepet töltenek be. Befolyásolják az életszínvonal alakulását, de az életünket is. Hatással vannak alkotómun­kánkra. A nők egyre nagyobb arányú foglalkoztatása, a fal­vak városodása, s a szolgáltató körzetek terjeszkedése egyre nagyobb feladatok elé állítja a szolgáltató szervezetek dolgo­zóit. A feladatok sikeres meg­valósítását nagymértékben elő­mozdította a CSKP KB 6. ülése, mely mélyrehatóan foglalko­zott a szolgáltatások fejleszté­sének a tökéletesítésével. A teljességre való törekvés, az igények kielégítése határoz­za meg a losonci f Lučenec ] járást szolgáltató vállalat mun­káját is. Ma már — egyhíján — negy­ven féle tevékenységi körben szolgálják a járás dolgozóit. A városközoontban levő új szék­házban kedvező feltételek kö­zepette dolgoznak ,s ez ts po­zitívan befolyásolja tevékeny­ségüket. Szükségtelen felsorolnunk, hogy mi mindennel foglalkoz­nak. Az ismert tevékenységek­nek szinte mindegyikét végzik. Erről fán Cienik mérnök, igaz­gatóhelyettes tájékoztatott. A családi házak építése, a köz­ségrendezés, s a kulturált kör­nyezet kialakítása mellett egy­re nagyobb az érdeklődés a vaskerítések és kapuk iránt. Bőven akad munka a különféle lakberendezési tárgyak készí­tőinek is. Az asztalosok főleg hétvégi házakba szlovák szoba­készleteket gyártanak, a laká­sokba viszont a Zuzana szek­rényfalat, konyhaberendezése­ket, valamint az Ipel hálószo­bát készítik. Gyártanak persze egyedi bútorokat is, főleg asz­talt, széket, televízió asztalkát, stb. Mintegy harminc fajta-közt­­válogathat az érdeklődő. Kere­tervbe vették a munkafeltéte­lek javítását. A TV-készülékek javítási ide­je a múlt évben például mind­össze két-három napig tartott. Ez kerületi méretekben is jó eredmény. A szolgáltatások leg­többjénél kedvező a helyzet. Csupán a régebbi géptípusok pótalkatrészhiánya okozza ré­szükre a legnagyobb gondot. Emiatt gyakran meghosszabbo­dik a javítás ideje. Az eredmények mutatják, hogy a szolgáltató vállalat si­kereket ér el. Jelentős szerepe van a hét szocialista brigádnak. A munkaközösségek kezdemé­­nyezöen lépnek jel a feladatok megvalósításánál. Versenyeznek „A legjobb szolgáltató részleg“ címéért. Oľga Lenhardtová ve­zetésével legutóbb a konfekció részlegen egy huszonhét tagból álló kollektíva érte el a legfi­­gyelemre méltóbb eredményt, őket követte Ján Kojnok hatta­gú villanyszerelő és Maria Dan­­ková hattagú brigádja. Az utób­biak a bőrdíszműrészlegen dol­goznák. Mindent egybevetve, a járás ' dolgozói elégedettek a szolgál tató vállalat munkájával. A CSKP KB 6. ülésének az ösztön­zésére arra törekednek, hogy tovább javítsák munkájukat. BÖJTÖS JÄNÖS sett szolgáltatás például a bú­torjavítás és a -felújítás. Férfi- és nőiszabórészlegük a járás öt községében szolgálja a polgárokat. Nem csupán új ru­hák készítését, hanem régiek átalakítását és javítását is el­vállalják. A legnépszerűbb szol­gáltatások közé tartozik a cipő­javítás. Erre három helyen, vagyis Füleken (Fiľakovo), to­vábbá Poltáron és Kokava nad Rimavicou községekben rendez­kedtek be, azonban a járási székhelyen is van javítóműhely. A vállalatnak van szőrmefel­dolgozó részlege, ahol szintén vállalják a javításokat. A bőrr díszműrészleg dolgozói pedig személyi, használati tárgyak készítésén és javításán kívül gépkocsi üléshuzatok készítésé­vel is foglalkoznak. A villany- és gázfogyasztók, a hűtőszekrények és fagyasztó pultok, továbbá a fekete-fehér és a színes TV-készülékek min­den fajtájának, a magnetofonok és a rádiók javítását is vállal­ják. Kérésre a lakásokban ja­vítják ki a meghibásodott ké­szüléket. A múlt évben újabb szolgál­tatási tevékenységeket is beve­zettek. Ezek mind eredményes­nek bizonyultak. Közte említ­hető a kerékpár, a villanybo­rotva javítása, s a kúttisztítás. Az utóbbit főleg a falvak dolgo­zói igénylik. A sokrétű szolgáltatások e­­redméňyességéhez elegendő szakember szükséges. Komo­lyabb problémájuk ezen a téren nincs. Talán kivétel a férfisza­bóság, ahol kevés a férfimun­­kaerő. Az utóbbi években tekinté­lyes összegeket fordítanak a munkafeltételek javítására. Pol­­láron például új épületbe köl­töztek, Kokaván viszont most van felújítás alatt a szolgáltató A járási szolgáltató vállalat impozáns épülete A CSKP KB 8. ülésének hatá­rozatait a Dunászerdahelyi (Du­najská Streda) Agrokémiai Vál­lalat munkaközössége is saját feltételeire lebontva valósítja meg. A tudományos-műszaki fejlesztés valóra váltása terén a vállalat vezetői, a párt- és a szakszervezet : tisztségviselői a munkaközösségek alkotó kez­deményezésének széles körű kibontakoztatását szorgalmaz­zák. Napirendi feladatnak tartják az energiahordozók ésszerű- ki­használását. a talajelemzéssel járó teendők rugalmas végzé­sét, a műszaki eszközök opti­mális üzemképességének meg­tartását, a számítástechnika gyakorlatban történő hasznosí­tását és az állattenyésztés ré­szére megfelelő takarmánynor­­matívák kidolgozását. Időszerű­nek tekintik továbbá a gépek pótalkatrészeinek a lehető leg­jobb kihasználását és felújítá­sát, valamint a környezetvédel­met. A vállalat dolgozói elemzé­sekkel szorgalmazzák a növény­táplálási programok érvényesí­tését. Ezzel megelőzik egyes növénykultúrák túltáplálását vagy megrövidítését. A növény­védő szerek tudományos alapon történő felhasználására töre­kednek, szem előtt tartva a gazdaságosság és az ésszerűség szempontjait. A kezdeményező tervezéssel a szolgáltatások hatékonyságá­nak növelését, a termelékeny­ség egyensúlyban tartását, a bérkeret tervarányos felhaszná­lását és az ellenőrző tevékeny­ség elmélyítését szorgalmazzák. Dr. Miklós Tibor igazgató és Antal István üzemgazdász em­lítette, hogy a vállalat központ­jának az építése folyamatos. A múlt év utolsó hónapjaiban he­lyezték üzembe a korszerűen felszerelt gépjavító műhelyt. Átadták az új pótalkatrészrak­tárt és azt a speciális műhelyt, ahol a gyakran meghibásodó pótalkatrészeket felújíthatják. Arra törekednek, hogy a trak­torok, a tehergépkocsik, a per­metező és egyéb gépek meghi­­básodcft pótalkatrészeit hely­ben javítsák ki. Ugyanakkor ar­ról is gondoskodnak, hogy a gépek pótalkatrészei túlságosan meg ne rongálódjanak, tehát idejében felújításra kerüljenek. Az idén már arról is gondos­kodnak, hogy elemzéssel meg­határozzák a pótalkatrészek felújításának kifizetődőségét. jelenleg például az IFA teher­gépkocsik fő javításával a nyu­gat-szlovákiai kerületben csak Pezinokban foglalkoznak. U- gyanakkor a karbantartási te­endők a vállalat gépjavítóira hárulnák/ Az odahaza felújított pótalkatrészeket természetesen saját hatáskörükben használ­ják fel. Épülőfélben van továbbá az agrokémiai vállalat üzemanyag­töltő állomása és a járási agro- Iaboratórium, a hozzá tartozó járulékos beruházásokkal. A korszerű agrolaboratórium át­adásával valóban tudományos szintű' adatokkal rende’kezhet­­nek, s ezeket felhasználhatják a termelésben. Nem a véletlen műve, hogy a vállalat 38 dolgo­zójának a közreműködésével megalakították a tudományos­műszaki társaságot, s arra tö­rekednek, hogy az , előzetesen feldolgozott tanulmányok révén i пшшаш SZELLEMÉBEN mélyrehatóbban megismerjék egy-egy szakterület probléma­körét, tudományos alaposság­gal, az ésszerűség és a környe­zeti tényezők figyelembe véte­lével váltsák valóra a célokat. A vállalat múlt évi gazdasági mérlege biztató. Eredetileg 13 millió 555 ezer koronás össztel­jesítmény e'érésével számoltak. A teljesítmények évi tervét a­­zonban több mint . 2 millió 200 ezer koronával túlteljesítették. Jelentős eredmény, hogy a vál­lalat teljesftménye’nek — ko­ronákban kifejezhető — értéke az eltelt 3 év alatt 6 millió 800 ezer koronával növekedett, mégpedig azért, mert a mező­­gazdasági üzemek közül egyre több igényelte a vállalat szol­gáltatásait, de azért is, mert más szervezeteknek is dolgoz­tak, hogy optimális mértékben kihasználhassák a rendelkezé­sükre álló géppárkot. Mostaná­ban a költségtételek felülvizs­gálásán munkálkodnak, s a­­mennyiben aránytalanságokat állapítanak meg a faktúrázott tételek és a költségek között, akkor a különbözetet visszaté­rítik a gazdaságoknak. Az ősz folyamán például 25 tehergépkocsival, 4 traktorral és 3, rakodógéppel segítették a járás mezőgazdasági üzemeit a munkálatok rugalmas végzésé­nél. A szilárd halmazállapotú műtrágyát például 19 gazdaság­ban 39 ezer 604 hektáron jut­tatták a földekre. Többletként tehát 18 ezer 364 hektár terü­letet műtrágyáztak meg. A cseppfolyós műtrágyát 22 gaz­daság 7531 hektárjára juttatták ki, s ezen a szakaszon 1629 hektárral teljesítették túl az előirányzott feladatot. Az istállótrágyát 16 mezőgaz­dasági üzem 13Í5 hektáros te­rületére szórták ki. ugyanakkor a növényvédelmi teendőket 18 gazdaság 5787 hektárján végez­ték. Figyelembe kell venni per­sze, hogy a járásban a GTÁ is végez ilyen természetű munká­kat, s némely gazdaságok nem mondtak le a saját hatáskör­ben alkalmazott vegyszeres nö­vényvédelemről. Az Ilyen gaz­daságok száma azonban egyre kevesebb. Az agrokémiai vállalat köz-* reműködésével repülőgépes nö­vényvédelmet 29 gazdaságban 24 ezer 645 hektáron végeztek, a műtrágyát pedig 23 gazdaság­ban 11 ezer 795 hektáron jut­tatták repülőgéppel a földekre. A fentiek mindennél jobban bl­­zonyíjták, hogy a vállalat mun­kaközössége a minőségi szol­­gá’tatásokkal nagy tekintélyt szerzett a mezőgazdasági üze­meknél. Közreműködésükkel a járás mezőgazdasági üzemeiben há­rom éves ciklusokban talajmin­tát vesznek, s elemzik a földek tápanyagokkal való telítettsé­gét. A talajmintákat eddig az ÜKSŰP laboratóriumában vizs­gálták, s a nyert adatok alap­ján az agrokémiai vállalat ha­tározta meg egy-egy parcella tápanyagpótlásának a szükség­­szerűségét. A múlt évben pél­dául 29 ezer hektárról begyűj­tőit talajmintát elemeztek, u­­gyanakkor ötezer hektár cukor­répa vetésterületének talajmin­táit évente vizsgálják. A pontos adatok birtokában szakszerűen trágyázhatnak a mezőgazdaság­ban. Csak természetes, hogy a járási agrolaboratörium átadása után a talaj- és növénymintákat saját hatáskörükben elemez­hetik, s így pontos adatokkal szolgálhatnak a mezőgazdaság­nak. Az energiahordozók ésszerű felhasználása terén is szép eredményeket értek el. Nappali áramból 20—25 ezer, éjje'f áramból szintén 20—25 ezer kWó megtakarítást értek el. Nyersolajból pedig 20 ezer 840 litert takarítottak meg. Ebből is látható, hogy a munkaközösség jól gazdálkodott az energiahor­dozókkal. A vállalat 4 szocialista bri­gádja példásan teljesíti a ráhá­ruló feladatokat. Jelentős mér­tékben segítették például a ter­vekben meghatározott felada­tok megvalósítását. Abban is elévülhetetlen érdemeket sze­reztek, hogy egy dolgozó átla­gában elérték a több mint 141 ezer koronás munkatermelé­kenységet, s a teljesítmények, valamint a költségek is mérleg­arányosak. A vállalat a közeljövőben egyre nagyobb figyelmet szen­tel annak, hogy a szolgáltatá­sok, valamint a társadalmi-poli­tikai teendők mellett egyre jobban elmélyüljön a tudomá­nyos szintű tevékenység, mind gyakorlati, mind pedig elméleti úton. Tudatosították, hogy a mezőgazdasági termelési ered­ményei jóvoltából országos jó hírnévnek örvendő dunaszerda­­helyi járásban a szolgáltató vállalatnak feltétlenül lépést kell tartania a mezőgazdasági termelés fejlődésével. Csak így segítheti a vállalat az elért színvonal megtartását és az eredmények további javítását. HOKSZA ISTVÁN központ épülete, de másutt Is (A szerző felvétele] A MEZŐGAZDASAtl ÜZEMEK SEGÍTŐTÁRSAI A dolgozók szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom